Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-25 / 173. szám

Kedd, 1961. Július 25. 2 Vasárnap óta tüzszünet van Bizertában, de a franciák több alkalommal is megszegték a megállapodást Hamaiarskjöld Tunéziába utatott— Közzétették a tunéziai veszteségeket megszegik a fegyverszünetet Hírügynökségek jelenlése szerint vasárnap virradóra még hallható volt Bizertá­ban a puskák ropogása. A franciák — durván megsért­ve a fegyverszüneti megálla­podást — vasárnapra virra­dóra egyik . vadászgépükkel géppuskatüzet zúdítottak a Tunisz várostól hat kilomé­terre lévő El Aouina repülő­térre. r Szombaton — miután a Biztonsági Tanács azon ha­tározata, hogy a Tuniszban harcoló felek vonják vissza katonai erőiket az ellensé­geskedéseket megelőző idő­szakban elfoglalt állásaikba, és hogy a harcokat szüntes­sék be, ismertté vált — a bizertai támaszpont francia parancsnoka és a város tu­néziai főkormányzója meg­állapodott: Bizertában szom­baton éjfél után egy órakor, a város környékén pedig — a hírközlés nehézségei miatt — vasárnap reggel 8 órakor léptetik életbe a fegyverszü­netet. Abban is megegyez­tek, hogy vasárnap 14 óra­kor további megbeszéléseket tartanak a tüzszünet végre­hajtásával összefüggő prob­lémákról. Továbbra is feszült a helyzet Ilizertában esaládtag­Bizertában és környékén tovább tart a vasárnap reg­gel megkezdődött csend. A szembenálló felek azonban állásaikban maradtak és meglehetősen feszült légkör­ben várjak a további fejle­ményeket. A tunéziai hatóságok hét­szallilani. Az intézkedésre a járvány­veszély miatt volt szükség. A tüzszünet! határozat és a viszonylagos nyugalom el­lenére a megfigyelők általa- étette » bizertai csatában ban borúlátóan Ítélik meg a olesettek. illetve megsebe­rendezés kilátásait. Francia sü]|ek számadatait: «70 ha­kormánykörök hangsúlyoz- iott ps 1150 sebesült. A zák. hogy a Biztonsági Ta- frlinciák ugyanakkor csak nács határozatának a gya- 13 halottat ismertek be. korlatban való érvényesité- Mar ezek az adatok ékesen séről még tárgyalni kell. Szerintük a tűzszünet elfogadása azt jelenti, hogy a tunéziaiak­nak a Jő vőben minden olvan kísérlettel fel kell bizonyítják, milyen barbár módszerekkel folytatták a harcot a franciak. Buraiba elnök a francia—­tunéziai összecsapások so­rán elesettek temetésén va­lai támaszpont blokádjára irányulna. Felmerül a kérdés, vajon a tunéziai kormány hajlandó-e elfogadni a Biztonsági Ta­nács határozatánk ilyen ér­telmű magyarázatát. A tunéziai kormány hét­főn délelőtt bejelentette, hogy öt mérföldnyire Bizer- szabadul — tától francia csapatok száll- Burgiba tak partra. Francia hivata­los körök cáfolják ezeket a híreket. Ugyanakkor elisme­rik. hogy francia hadiha jók állnak a bizertai partszakasz köze­lében, de csak abból a célból, hogy elszállítsák Bizertából a Űrrepülési Kísrlel vízbe!ulási veszéllyel |£éts/erl elhalasztás ut; n az elmúlt hot 1 érte­ter kimentette. Az űrkabin azonban a ben­kin az Egyesült Államok ne levő nagy fontosságú tu­C:\yi- Cnnaverat i kis.'. 1 tóti dományos műszerekkel és telepéről egy rakó! iba helye­zett űrkabinba zá'-va M'c.t­Grissom felvételeivel odave­szett. A rakéta és az űrien­•ék Virgil Grisi-r% amerikai bin tervezői igy képtelenek repülőszázadait, ax' valami­vel több mint negyedóra alatt ért fel lfifl Uilorpí.er megállapítani, mennyit értek azok a módosítások, amelye­ket a berendezésen az első mi,*,óságba és eie.zkaríeU rakátarepülés után végeztek. \ issza az Atlanti-óceánba, F.t azután nagy késedelmet 4.V4 Kilométerre a tolbocrá­tás helyéről. A 35 ive Ve ­pitdnyt rgy amerikai lieli­l-iotei kimentette ti nrkn­idéz elö az Egyesült Álla­mok űrhajózási programjá­ban, még későbbi Időpontra halasztva az igazi iirrepü­bin azonban menthetetlenül lés megkísérlését, mellyel elsüllyedt s jelenleg is több Gagarin őrnagy teljesttme­mérföldnyi mélységben fek­szik a tenger fenekén, ahon­nan felhozni — szakértők szerint — szinte lehetetlen. A kapitány csodálatos mó­don menekült csupán meg; űrkabinjának teteje idő előtt nyél igyekeznek majd utol­érni. V irgil Grissom százados vasárnapi sajtóérte­kezletén elragadtatással nyi­latkozott a magasban eléje tárult világoskék es fekete levált, s zuhanás közben horizontról, arról, amelyről először Gagarin számolt be a világnak. A visszatérés óriás-ejtőernyőjén hat hü­velyk nagyságú lyuk támadt. Ráadásul űr-öltözéke sem záródott Jól: amikor az óceánba esett, a viz beha­tolt a ruhájába, holott az öltözék feladata éppen az lett volna, hogy megóvja a vizbeflilástól. VéRül is nem vesztette el lélekjelenlétét, úszni kezdett s egy helikop­nzonbon — mint a Guardian cimü angol lap írja — annál megalázóhb volt. -Az a tény — írja a tekintélyes angol lap—.hogy Grissom kényte­len volt líszni, mi tatja, honn milyen tapogatózó kísérlet még nz űrrepülés az Egye­sült Államokban•*. Gagarin Kubába utazott Jurij Gagarin vasarnap j délben Kubaba utazott. A Vnukovo-i repülőtéren igy nyilatkozott « TASZSZ mun­katársának: — Rendkívül örülök, hogy végre megvalósul régi ál­_ .. „ mnm, és ellátogathatok a T IZ tTTru; I ™ " 1 kubaiak szigetországa­ország nem tartja be meg­Az MSZMP Központi Bizottságának távirata a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságához Hammarskjöld ENSZ-fő­titkár — elfogadva Burgiba tunéziai elnök meghívását — hétfőn hajnalban repülő­géppel Genfen át Tuniszba indult. Hammarskjöld és Burgiba a helyszínen vitat­ják meg a tunéziai kérdés rendezésének lehetőségét. francia katonák jait. A feszült légkörre jellem­ző, hogy Bizerta városából megkezdődött a polgári la­kosság kiáramlása. A fran­ciák azt állítják, hogy a tu­néziaiak katonai állásokat akarnak kiépíteni a város­fon mozgósították a főva- ban, a menekülők azonban ros laviallnmanyát és elmondották. hogv újabb ezeknek segítségével akar- összecsapásoktól félnek és ják a bizertai nőket és nem bíznak az ENSZ tűz­gyermekeket Tuniszha szüneti határozatában. A bizertai mat a áldozatainak száma A tunéziai kormány köz­felelóen a Biztonsági Tanács határozatát. Tunézia is tet­tekre kényszerül. A franriák fosztogatnak, rabolnak Ilizertában Hétfőn az ENSZ-ben köz­zétették ifj. Burgiba Tuné­zia washingtoni nagyköveté­nek táviratát, melyet a Biz­tonsági Tanács elnökéhez intézett. A távirat rámutat, hogy a francia csapatok ra­bolnak és fosztogatnak Bi­zertában. Bérard francia ENSZ-f ödelegatus cáfolni próbálta a tunéziai közlést. * Az Arab Liga Tanácsa hétfőn négyórás rendkívüli zárt ülés után határozatot hozott a bizertai válságról. A határozat kimondja, hogy nz arab országok ön­kénteseket küldenek Tunézi­ába. A határozni elítéli n Tunézia elleni francia ag­ressziót. Elítéli továbbá Franciaor­szágot a Biztonsági Tanaes fegyverszüneti felhívásának megszegéséért, amelyre an­nak ellenére került sor, hogy a tunéziai kormány elismerte és betartotta a fegyverszünetet. Az Arab Liga elhatározta, hogv a legközelebbi ba. A Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának. Tokió Drága Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Körponti Bizottsága és párttagsaga harcos üdvözletét és jókivánsagait küldi ja­pán test ver partunk 8. kongresszusának. A Japán Kommunista Párt a japán munkásosztály, a don. Kanadán at Havanna- • japán dolgozók érdekeinek képviselője, nehéz, kitartó fór­ba induló 11—16 repülogepne radalmi harcot vfv a belső és külső osztályellenseggel szemben. Kongresszusok olyan időben ülésezik, amikor a világ kommunista ea munkáspartjai vállvetve harcolnak az im­perialista haborua politika es a gyarmatosítás ellen, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett éleiéért, a világ népei jobb. boldogabb életéért. Japán testvérpártunk kitartóan küzd a Japán és az USA közötti biztonsági szerződés elvetéseért, az USA-csapatoknak Ja­pánból való kivonásáért, a katonai támaszpontok felszámo­lásáért. A magyar kommunisták jól ismerik azt a hősies küzdelmet, amelyet a japán kommunisták folytatnak, a még Az úi-foundlandi Gander meglevő feudális maradványok felszámolásáért, a tömegek G«garint. mielőtt az Iztan­beszallt volna, hozzátartozói, barátai és Kuba moszkvai nagykövete búcsúztatták. Jurij Gagarin, a világ első ürpilótája útban Kuba felé. Izland fővárosában — meg- I szakította útját, Gaparin « repülőtéren rövid sajtóérte­kezletet tartott. varos repülőterén Gagarint háromezer ünneplő ember fogadta. A szovjet űrrepülőt hétfő­re várták Havannába. Kuba fővárosába. Ünnepelve* fo­gadtatására minden előké­szület megtörtént. Gagarin részt vesz a kubai nép július 26-i nemzeti ünnepének főbb rendezvényein. életszínvonalának gyökeres megjavításáért és nemzeti de­mokratikus egységfronton alapuló kormány megteremtésé­ért. Kedves Elvtársak! A magyar kommunisták, a szocia­lizmust építő magyar nep a proletárnemzetközisig elvei alapján szolidárisak az önök harcával és őszintén kívánják, hogy a kongresszus által elfogadott program és hatarozat minden pontját maradéktalanul megvalrwitsák. Éljen a proletárnemzetkiiziség legyőzhetetlen ereje! Éljen a Japán Kommunista Bárt! A Magyar Szocialista Munkáspart Központi Bizottsága A kubai forradalom szocialista szakaszában Újt bontakozik ki teljesen — mondotta beszédében Raul Castro A kubai fővárosban ünnepi új szocialista erkölcs szelle- érvényes felszámolását. Ez illést tartottak abból az al- meben neveljék. — mondotta Raul Castro — napok- | kálómból, hogy létrehoztak a Nsgv figyelmet szentelt nagy lelkesedést váltott ki az ban elküldi az arab önkén- | havannai tartomány tervező- Raul Castro tesek első csoportiát Tuné­si, végrehajtási és ellenőrző- építősnek, hangsúlyozta sí bizottságát. Az ülésen be­szocialista egész országban. ziába és további önkéntes ; szédet mondott Raul Castro. egységeket szerveznek és \» kubai fegyveres erők mi­nisztere. Raul Castro rámu­tatott arra. milyen nagy je­írányítanak a franciák által megtámadott arab országba, j VmHtett"wwátU .4 határozat kimondja, hogy amelv a tartomány eges" hagyniuk, amelv a bizer- sárnap beszedet mondott. Hangsúlyozta, hogy a bizer­tai csatának még nincs vé­gé F,z a harc — mondotta — több szakaszból fog állni. Valóban vége csak az utói­só katona távozásakör lesz, akkor, amikor a tunéziai föld utolsó darabja is fel­jelentette ki Hangoztatta, hogv a tuné­ziai kormány betartja a Biztonsági. Tanács határoza­tát, de joga van ahhoz, hogy biztns legyen henne a szembenálló fél is hasonló­képpen jar el. Az elnök el­mondotta. hogy a francit idegenlégió ejtőernyősei hatékony gazdasági és kato­nai seoitséget kell nyújtani a trstvérnépnek, A tanács ülésén a 11 tag­államból tízen vettek részt, mivel Irak képviselőip Ku­wait jelenléte miatt távol maradt. Az algériai küldött­ség megfigyelőként jelent meg az ülesen. * Lapzártakor érkezett ie­gazdagságának szervező ős ló tervező központja lesz. Mint Raul Castro hangoz­tatta, a bizottság feladata, hogy összeegyeztesse a tar­tomány különböző termelési ágúit, egvséges gazdaságfej­lesztési terveket dolgozzon ki, amelyek az ember embr ez év április lü-án Fidel Castro meghirdette a ku­bai forradalom szocialista jellegét és megmutatta a forradalom alapvető célját • az ember emher által va­kizsakmányolásának vég­Az -f.ljen a ml szocialista forrada'munk!- jelszó alatt egy újfajta érzés és öntu­dat nő és erősödik, amely a még szélesebb és mé­lyebb nemzeti szövetség­ben, a győzelemre törekvő meg szilárdabb elhatáro­zottságban jut kifejezésre. Szükség volt n forradalom nzocialista jellegének meghirdetésére — Egyesek felteszik a kér­dést — folytatta beszédét slts! való, kizsákmányolása- Raul Castro — szükség volt-e nak megszüntetésére, a ter­melés. a szocialista munka­versenv összehangolására, a munkatermelékenység eme­lésére. a munkafegyelem lentés szerint Hammarskjöld megszilárdítáasra. a dolgozó forradalmunk szocialista Jel­iegének meghirdetésére? Igen. ez szükséges volt. kellett azt a <onala(, amit a kubai társadalom termé­szetes fejlődésének objek­tív törvényszerűségei kö­vetelnek. — Ma a mi hazánk szabad, minthogy a kubai forrada- független és szuverén ország ENSZ-főtitkár hatfőn meg­érkezett Tuniszba. Tunézia fővárosába. lómegek öntudatának növe­lésére irányulnak, valamint arra, hogy a dolgozokat az Az egyiptomi forradalom évfordulója Egyiptom népe vásárnap den városában és falujában ünnepelte történelmének fon- pedig népünnepségeket, tn* eseményét, a királyság A kairói Al Gumhurija té­megdöntésének 9. évforduló- nen szombat este több szár­ját. ezét ember részvételével tar­Az évforduló alkalmából tottak nagygyűlést. melyen kalroban katonai díszszem- Nssszer elnök mondott be lét, rendeztek, az ország min- szédet. lom a nemzeti-felszabadító, agrár, antiimperialista és antifeiidalis szakaszának alapvető feladatait teljesí­tette s élcsapatai a szociális fej­lődésnek már egv újabb sza­kaszába léptek. Ugyanakkor, mint az elmúlt S7.akasz.ban. a forradalom ezen új szaka­szában i« a munkás-paraszt szövetségre, a forradalmi ha­talom körül tömörült néptö­megekre támaszkodik. Mit keltett tennie a forradalom­nak ilyen körülmények kö­zött? Megállni? A forradalom oem állba- Bondoskodik tolt meg félúton, követnie Befejeződtek Nkrumah moszkvai tárgyalásai A ghánai tlnftk hazánkba is ellátogat A Szovjetunióban tett lá­togatásunk meggyőzött bennünket arról — han­goztatta Nkrumah —, hngj a szói Jet emberek mélyen eg.vüttéreznek a ghanal néppel és Afrika minden népével. Dr. Kwame Nkrumah, a unió és Ohana állásfoglalá­Ghanai Köztarsaság elnöke sa a nemzetközi helyzet lálogatásanak befejezte al- alapvető kérdéseiben azonos kaiméból hétfón délután Hangsúlyozta, hogy Nkrumah Moszkvaban szovjet—ghana: és más ghanai vezetőknek barátsági nagygyűlést ren- Hruscaowgl é« a Szov.jet­deztek a Kremltjen, a Leg- unió más vezetőivel fo'yta­felso Tanács üléstermében. totí megbeszélései hasznosak A barátsági gyűlésen fel- voltak, s »új lapot nyitottak Ez- a látogatás még jobban szólalt Leonyid Brezsnyev, a a ghanai—szovjet barátság megszilárdítja azokat a szi­Szovjetunió l-egfelső Taná- történetében--. vélyea kapcsolatokat, ame­rsa elnökségének elnöke El- Felszólalt a gyűlésen Nkru- lyek Uormánvainkat és né­msh ghanai elnök is. peinket összefűzik — fejezte Ha nem lenne , Szovjet- l»«édét Nkrumah. unió — jelentette ki Nkru­mah—.az afrikai gyarma- Aleksander Zawadzki-nak. tositas elleni mozgalomnak a Lengyel Államtanács el­a legdurvább erőszaktól „ökének meghívására július kellene szenvednie. „. . ,, . ., 25-én Varsóba erkezik Kwn­A ghanai elnök kijelentet- mP Nkrumah ghanai á'lam­lo, hogy a gyarmatosítás és ítélte a francia gyarmatosí­tók Tunézia elleni agresszív tevékenységet. Rámutatott: a bizertai véres esemé­nyek újra bebizonyították, hogy a nyugati hatalmak idegen területeken lévő tá­maszpontjai agresszív cé­lokat szn'gálnak. s a nem­zetközi konfliktusok veszé­lyes tűzfészkei. imperializmus elleni harc elnök, aki lengyelországi lá­Brezsnvev elégedetten ie- szerve? része a békéért ví- toe"tárának befejeztével. lentette ki, hogy Szovjet- vott küzdelemnek. lius 26-án Budapestre utazik. 1 Castro. — mutatott rá Raul Castro. Külpolitikáját már nem az Egyesült Államok külügy­minisztériuma szabja meg, nem függ a Pentagon ás a központi hírszerző hiva­tal katonai terveitől. Kül­politikánk alapja a világ­békrrr, az igazi demok­ráciára és nemzeti függet­lenségre való törekvés. A szónok hangsúlyozta, hogy a szocializmus nem a lakosság bizonyos rész.ének jólétéről, hanem az. egész, népről, az egész nemzetről Raul Castro felhívta a dolgozókat, hogy még tevékenyebben kapcso­lódjanak be a szocialista munkaversenybe. Beszéde vpgén Raul Castro leleplezte az. amerikai im­perialisták kubaeüenes el­gondolásalt, felszólított az egész nép éberségének foko­zására. Az ellenség — mon­dotta — az összeesküvések egész hálózatát szervezi elle­nünk. Mindent megtesznek, hogv leverjék a nép, a mun­kások és parasztok az ösz­sze* dolgozók forradalmát, a szocialista forradalmat. Az amerikai Imperializmus ha­lálos sebet kapott vadhoz ha­sonlóan, egyre dühödtebbé válik és csak az alkalmas pillanatot várta, hogv ráves­se magát forradalmunkra, hogv leverte hx.t és vísnzrhI­Iflsa régi uralmát. Ml aznnhan szl'árdan hi­szünk győzelmünkben, mert a ml nldalunknn all Latin­Amerika es a szocialista országok népeinek baráti támogatósa és szolidaritá­sa az egész hn'adó embe­riség. Győzni fogunk, mert a népé. a békéé és a szo­cializmusé a jövő — fejezte be beszédet Raul

Next

/
Thumbnails
Contents