Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-22 / 171. szám

Ara: 60 fillér 51. évfolyam, 171. szám Szombat, 1961. július 22. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A szabadtéri játékok megnyitójára í mas^j*-^­9 o . # , # , a gazdasági együttműködés Irta: Ifj. Komócsin Mihály, mz MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára M a este 8 ómkor ismét felharsan a fanfarok hangja: »Szeged híres város .. .<< — hirül adva a felújított Szegedi Szabadtéri Játé­kok harmadik évi előadássorozatának kezdetét. Sok fáradságos munka és erőfeszítés, valamint jelentős anyagi áldozat árán jutottunk el ismét az ünnepi megnyitóig. De e munka és erőfeszítés eredményei szembetűnően mutatkoznak. Évről évre nagyarányú a fejlődés a szabadtéri játékok meg­rendezésében, de a játékok környe­zetében — városunk életében — is. A fejlődésben tükröződik pártunk és kormányunk nagyarányú segítségé­nek, a művészek, műszaki szakembe­rek, egyszerű dolgozók munkájának, városunk sok ezer lakójának s nem utolsósorban az állami, párt- és tömegszervezeti aktivisták aldozatos tevékenységének eredménye. Bár a napi sajtóból szinte minden apró mozzanatról értesül a közvéle­mény, mégis az ünnepi megnyitó kapcsán nem árt összefoglalóan át­tekinteni a fejlődés tényét, s egyben az ezekkel járó gondokat, nehézsé­geket is. Mint ismeretes, a jelenleg folyó szabadtéri játékokat megelőzték az 1931-tól 1939-ig tartó Szegedi Szabad­téri Játékok rendezvényei. Az akkori játékok célkitűzéseiben, műsorpoliti­kájában, kivitelezésében, a körülötte folyó eseményekben és számos egyéb vonatkozásban is zavaros, meghatá­rozott arculatnélküliek voltak. Az uralkodó nacionalista és egyházi kul­túrpolitikai irányvonal, valamint a haladó kultúrpolitikai szempontok! a magánkapitalista pecsenyesütögetési törekvések és az önzetlen lokálpatrió­ta munkálkodások keveréke jelle­mezte. Lényegében ez szülte akkori átmeneti sikereit, bukdácsolásait és ez okozta elhalását is. Hibái ellenére •— ha másban nem is —• de a gondo­lat felvetésében, a kísérlet-példában alapul szolgált a 20 év után 1959-ben felújított — lényegében új alapokon elindított — Szegedi Szabadtéri Já­tékoknak. A most folyó szabadtéri játékok alapelvei: a szocialista kul­túrforradalom szolgálata dolgozó né­pünk műveltségi színvonalának eme­lésével, a magyar kultúra és a vi­lágkultúra számos müvének megis­mertetése dolgozó népünk és más ér­deklődők tömegeivel. Ezek az alap­elvek az elmúlt két évben lényegé­ben érvényesültek, idén is érvénye­sülni fognak. j z 1959-es és az 1960-as év tapasz­át talatai bebizonyították, helyes és szükséges volt a szabadtéri játé­kok felújítása. A játékok, óriási erkölcsi sikert eredményeztek, növelték Sze­ged. hírnevét és megbecsülését az ország minden részén, söt hazánk ha­tárain túl is. Nem lebecsülendő ered­mény, hogy 1959-ben 80 ezer, 1960-ban közel 120 ezer ember — közte 3. illetve 4 és fél ezer külföldi — előtt kerültek magas színvonalon bemu­tatásra a magyar opera- és prózairo­dalom, valamint a szovjet balett re­mekművei. Különösen figyelemre mél­tó, hogy Erkel Hunyadi László círnű operájának megtekintésével sok ezer eiyan munkás és paraszt szerette meg operát, aki életében itt látott elő­ször operai művet. Madách Az em­ber tragédiájának igazi, torzítatlan mondanivalóját is sokan most értet­ték meg. A szovjet balett előadásait a két év alatt megtekintő közel 50 ezer ember (nem is szólva a tele­vízió nézőiről) túlnyomó többsége éle­tében először ezúttal látott balettelő­adást, s mindjárt igen magas szín­vonalon. A kétszázezres közönség művelése mellett nem jelentéktelen, hogy a darabokban segítőként lelke­sen közreműködő több mint ezer ön­tevékeny munkásszínjátszó, énekkari tag, táncos, munkásőr; karhatalmista és katona — saját elmondása szerint — sokat tanult. Közülük nem egy éjszakákon át olvasta a műsorra tű­zött darabokra vonatkozó irodalmat. Ugyancsak jelentős tény, hogy a ko­rábban csak szakkörökben és főleg a budapesti közönség által ismert olyan kiváló művészeket, mint Ma­jor Tamás, Mikó András, Vaszy Vik­tor, Simándy József, Takács Paula, Fodor János, Szabó Miklós, Lukács Margit, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc és sokan másokat százezrek ismertek és szerettek meg a Szegedi Szabad­téri Játékok révén. Számunkra külön öröm és büszkeség, hogy városunk lakóinak többsége kitűnően vizsgá­zott vendégszeretetből, a külföldiek iránti figyelmességben és barátság­ban megmutatkozó szocialista inter­nacionalizmusból, nem utolsósorban a hazaszeretetnek jelentős részét ké­pező városszeretetböl. Ügy véljük, ennek, valamint a vendéglátóipari, a kereskedelmi, a szolgáltató vállalatok dolgozóinak és a városunk közbizton­ságán örködöknek jelentős része volt abban, hogy Szeged vendégei az el­múlt két évben kellemes benyomá­sokkal távoztak és a jövőben is szí­vesen jönnek hozzánk. A szabadtéri játékok sikerének je­lentős tényezője volt központi párt­és állami vezetőink támogatása és figyelme városunk problémái iránt. Mindkét évben a szabadtéri játéko­kon való részvételükkel és közvetlen gyakorlati segítségnyújtással váro­sunk lakói és a város dolgozóinak munkája iránti megbecsülésüket fe­jezték ki. Hasonlóan jelentós ténye­zője volt a játékok sikerének a test­véri Szovjetunió segítségnyújtása az­által, hogy jelentős költségeket vállal­va a legkiválóbb moszkvai balett­együtteseket küldték el városunkba. A Szegedi Szabadtéri Játékok rang­ját, tekintélyét és hírnevét nagyban emeli, hogy idén a Moszkvai Állami Akadémiai Nagyszínház világot járt és világsikert aratott balettegyüttese lép fel színpadán. Az idei szabadtéri játékok sikeres lebonyolítása lényege­sen nagyobb erőfeszítést követelt. A közönség nagyobb igényt támaszt a művészi produkciók iránt, A közre­működő műrészek a próbák tapasz­talatai szerint, ennek az Igénynek a legmesszebbmenőkig igyekeznek ele­get tenni. , a z igények és a tennivalók azonban egyéb vonatkozások­ban is megnőttek. 1959-ben ötezres nézőtér előtt 16 előadást. 1960-ban hétezres nézőtér előtt 17 előadást mutattak be. Idén 7 és fél ezres nézőtér előtt 19 előadást Iceü lebonyolítani. Ez kb. 30 ezerrel több nézőt jelent. A Szegedi Szabadtéri Játékok iránti országos érdeklődés a. tapasztalatok szerint évről évre növekszik. Ezt bizonyítja, hogy idén már elővételben több mint százezer jegyét igényeltek. Lényegesen többet, mint ahányan 1959-ben és közel ennyit, mint ahányan 1960-ban a já­tékok összes előadásait megtekintet­ték. A játékok kezdete előtt a szom­bat-vasárnapi előadásokra a maga­sabb áru jegyek már szinte teljeser. elfogylak. De hogy nemcsak az indí­tás iránt nagy az érdeklődés, bizo­nyítja, hogy pl. az augusztus 12-i, szombati előadásra már csak 150—200 darab 10 forintos jegy van. Gondot okoz. különösen szombaton és Va­sárnap a vidékiek elszállásolása. Az előző években is sokat segített a vá­ros lakóinak az a készsége, amely­iyel vidéki rokonokat és ismerősö­ket vendégül hívtak és láttak. Idén ennek fokozása a szabadtéri játékok sikerének egyik fontos tényezője. Ugy gondoljuk, a szegedieknek és a kör­nyék lakóinak megértésével találko­zik, hogy őket főleg a hét közbeni előadásokra hívja és várja a szabad­téri játékok igazgatósága. A rohamosan megnövekedett ide­genforgalom nemcsak az elszálláso­lásban jelent gondokat. A városunk­ba érkező nagyszámú vidéki és kül­földi vendég ellátását kormányza­tunk nagyobb mennyiségű élelmiszer és iparcikk biztosításával segíti. Az elmúlt hetek melegebb napjain fagy­lalt. üdítő ital és néhány egyéb nyá­ri idénycikk ellátásában mutatkoztak átmeneti zökkenők. Ennek megismét­lődését a táros vezetői hatékony in­tézkedésekkel hárították el. Szüksé­ges azonban, hogy a szabadtért játé­kok alatt a vendéglátóipari, a keres­kedelmi és az ellátást szolgáló egyéb vállalatok dolgozói nagyobb figye­lemmel és szorgos munkával segít­sék elő az ellátás zavartalanságát. M int a lakosság tapasztalhatta, nagy erőfeszítések árán és je­lentős anyagi erők biztosítá­sával az utóbbi időben városunk so­kat csinosodott, tisztasága és Kultu­ráltsága növekedett. Minden szegedi lakos becsületbeli ügye, hogy véd­jük a város útjainak, parkjainak, közintézményeinek rendjét, tisztasá­gát. Az egész lakosság összefogott közös erejével biztosíthatjuk, hogy az 1961. éri Szegedi Szabadtéri Játékok — a megnövekedett követelmények elle­nére is — az előző évieknél nagyobb sikerrel folyjanak. Mindent meg kell tenni, hogy szívesen látott Jeedres vidéki is külföldi vendégeink azzal a meggyőződéssel távozzanak, hogy igazat hirdetnek a fanfarok: Szeged valóban híres váras. Híres kulturált­ságáról, tisztaságáról, vendégszerete­téről és a szocialista hazafiságot, a szocialista internacionalizmust tevé­kenységgel és magatartással ré tük­röző lakóiról. bővítéséről Jelentős szénmegtakarítás a Fűtőházban Bombázzák Bizertát Az orvosetikai bizottság nunkája Jó termést ígér a paprika Kiállítások, iparművészeti bemutató, prímásverseny, térzene a Széchenyi téren 4 szabadtéri játékok kiegészíts rendezvényeinek gazdag programjából A járylékos rendezvények változatos programja egé­szíti ki az idén if a. Szegedi Szabadtéri Játékok repre­zentatív eseménysorozatát. A Csongrád megyei képzőmű­vészek hagyományossá lett nyári ünnepi tárlatán kívül még 10 különféle témája ki­állítás anyagát tekinthetik meg ráérő idejükben a vá­ros vendégei, s Szeged ér­deklődő közönsége. Csak a Móra Ferenc Múzeum­ban 5 kiállítás várja július 23-tól a szabadtéri já­tékok befejezéséig minden­nap az érdeklődőket. Az idén is bizonyára so­kan megtekintik majd a "Fehértó élővilága® kiállí­tást, a múzeum értékes le­letekkel bővült régészeti anyagának kiállítását, a gazdag anyagú természet­tudományi kiállítást és az irodalmi részleg "Irodal­munk 1848-tól napjainkig® című tárlatát. A földszinti termekben rendezett négy tárlat mel­lett nem kevesebb érdek­lődésre tarthat számot a múzeum kupolacsarnokában megrendezésre kerülő nagy­szabású eszperantó kiállítás amelynek többek között a szép hagyományokkal ren­delkező szegedi eszperantó mozgalom munkáját is be­mutat^ tablóit szintén jú­lius 23-tól tekintheti meg a kiállítások közönsége. A szegedi várban a "Sze­ged története® című város­történeti kiállítás fogadja majd az érdeklődőket. A Pélmagyarországi Áramszol­gáltató Vállalat művelődési termében viszont a fotóművészet kedvelői gyönyörködhetnek majd a szabadtéri játékok egy hó­napja alatt a Fotoklubok Országos Szalonjának repre­zentatív kiállításában. A ki­állítások programját a Ka­maraszínházban rendezendő közlekedési baleseti kiállí­tás, a Klauzgl téri Kepcsarnpk iparművészeti bemutatója, valamint a többi kiállítástól eltérően július 30-án az If­júsági Házban nyíló, s a Magyar Honvédelmi Sport­szövetség munkáját és éle­tét bemutató. kiállítás egé­szíti ki. Az idén is megrendezik augusztus 13-án, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel a szegedi prímások nagy­szabású vetélkedését a Széchenyi téren. A ver­senyben részt vevő prímá­sok ugyanis a szegedi ci­gányzenészek egyesített ze­nekarának élére állva húz­zák majd a kesergőket meg a friss csárdásokat. Egészen a szabadtéri játé­kok befejezéséig minden szombaton délután 6 órai kezdettel és minden vasár­nap délelőtt 11 órai kezdet­tel térzene szórakoztatja majd a város vendégeit és a la­kosságot. A Széchényi té­ren . a kibővített Dankó­zenekar, a Munkásőrség, ze­nekara, a hódmezővásárhe­lyi. Hpnvédzenékar, a MÁV fúvószenekar és át Béke­• zenekar ad műsort a szom­bat-vasárnapi térzenék ke­retében. A megyei pártbizottság vezetői a szegedi ifjúsági táborban Tegnap, pénteken délután Török László elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. Ábrahám An­tal elvtárs és Kelemen Miklós elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjainak kíséretében meg­látogatta Szegeden a Kulich Gyula ifjúsági építőtábort és hosszasan elbeszélgetett a tábor vezetőivel, valamint a csatornaépítésen részt vevő fiatalokkal a tábori életről, az ifjúsági munkáról és más politikai kérdésekről.

Next

/
Thumbnails
Contents