Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-20 / 169. szám

CsfttOrWk, 19F1. fűíftts 4 PÉTER LÁSZLÓ Juhász Gyula A MUNKÁSMOZGALOMBAN imiiiiniiHiiiiiiitimiiiiimiiiiiiiiiimmiMiiiiiHitiiiiiiitiiniiHiiiiiitiiimiim <e.) József Attila szegedi korszakáról irva közöltem a fia­tat diákköltőnek azt a nagy jelentőségű levélbeli vallomá­másat, amely proletárklasszikusunkTiak a munkásmozga­lommal való első kapcsolatára vetett fényt. "A héten — írta 1925. március 8-án — előadást tartottam az alsóvárosi pártszervezetben: A technikai kultúra kezdetet rímen s annyira tetszett, hogy meghívtak felsőttárosra, ahol most szerdán: Szociális költészet rímen tartok előadást." Kor­társak. elsősorban a volt vftrftskatona. az emigrációból ak­koriban hazatért Horesnyi I-aszló, József Attila szállásadó­jának fia. egybehangzóan vallják, hogy József Attilát Ju­hász Gyula vezette be a szegedi Munkásotthonba, a mun­kásmozgalomba. F,r az életrajzi tény egyben nagy jelentő­ségű irodalomtörténeti jelképpé is lett! "A szegedi munkáskultúra ügye az én szívbéli ügyem" — mondotta Juhász Gyula 1921-ben, amikor a magyar nép­dalról. Bartókról és Kodályról beszélt a munkásoknak. Szavainak őszinteségéről a húszas évek első felében a munkaskultura érdekében kifejtett tevékenysége önmagá­ban is egyértelműen vall. De vallanak költeményei is, amelyek ebben az időben és a munkásmozgalom ihle­tésében fogantak. Rádióműsor Csütörtök KOSSUTH-KADtO 4,24 Rákóczi induló. 4,* Hí­rek. 4,35—7.59 Vtdaman, frissen. Körben: 3,94 falurádió. 5,30 Hí­rek. 6.24 Nehany perc tudo­mány. 4,59 időjelzés. 1.99 Hírek. 7 II Uj könyvek. 7.3(1 Műsor­azuhadtéri o z LU A MtmkóböR először 1919. december 11-én jelent meg Juhász Gyula-vers. A Munkás F.spcranto Egyesület decem­ber 9-i műsoros estjén prológusként szavalta el egy ifjú­munkás. Testvéreim, egy jobb jövő hitében. Amelynek bíbor hajnala hasad, Köszöntelek magyar tél bús ködében, Mint e jövőért kiizdő társakat. Gyász, üldözés, balsors és meg nem értés Hiába zúdul ránk, az Eszme él. Nem tántorít sem önkény, sem kísértés. Szivünk erősen és bizton remél. Az Ember a mi egyetlen reményünk. Az Ember, aki a sorssal dacol. Ki szent, örök jogát kitárja végül Es föltámad zár, börtön, sir alól. (Prológus a Munkás F,«peranto estélvére) így kezdődik a vers. amely már a harcostárs félreért­hetetlen vallomása a közös sorsról és közös harcról. A következő vers A munka, nmely nem csupán az emberi erő és alkotás dicsérete, hanem hitvallás is az mellett, hogy a munka népéé a jövendő, mert a munka világa -most hajnalodik®. A hajnalvárás, a pirkadás ettől kezd­ve folyton visszatérő motívuma Juhász Gyula költészeté­nek. Ezt a költői képet néha lehet úgy is érteni, mintha a trianoni békediktátum ellen szólna, s azt a "föltámadást® jelentené, amit az. ellenforradalmi világ oly gyakran han­goztatott. Am Juhász, Gyula munkásversei mutatják ennek a motívumnak elsöleges és igazi értelfnét: a munkásosztály szabad és boldog jövőjének szimbólumát. íme, mindjárt az időrendben következő vers egyértelmű tanúsága: Ily hegedű az én versem a balsors S robot gyászában, szegény emberek! ,4 remény húrján csendül rajta ének Es ahogy száll, száll, magam is remélek Valami szebb, jobb, igazabb világot, Pedig sötét van és úgy sújt az átok. (Hegedűszó) A költő világnézetében bekövetkezett változást legjob­ban azok a régi versek mutatják, amelyeket most jellem­zően megváltoztatott szöveggel közölt újra. A változtntások is a munkásmozgalom közvetlen hatására mutatnak. Legis­mertebb példa erre a Himnusz az emberhez, amelyet ma az 1920-as szövegével kodifikáltunk, a címét kivéve. Meny­nyire jellemzőek az egyes strófáknak sz 1905-ös megfo­galmazásból még hiányzó 5. sorai ("Ezer fönséges küzde­lemben®; »S a jövendő útján haladva®; "Győzelmesen len­dül magasba® stb.); a csoda sz ellem helyére került földi szellem; a hitvány pehely helyett leírt kemény pörölj/ — mindez szinte az. ellentétére fordítja a vers alapvető mon­dandóját. Míg korábban az elesett, a sorstól vert istenareű lény. az ember nyomorúságos létével való szolidaritást fe­jezte ki, most — az elbukott forradalmak után — a harcon, a sorsavai dacoló. » jövőjéért elszántan küzdő, dolgozó em­berben való mélységesen optimista hitet. Az utolsó vers­szak mutatja ezt tán leginkább: (j ember, én hiszek tebenned, rt ember, mint szeretlek én, Te nyomorúságos, hatalmas. Te végzetet, te diadalmas Utód az isten örökén! (1005) Ember! H i t t e l hiszek tebenned, Ember! Forrón szeretlek, en. Te nyomorúságos, hatalmas. Te végzetes, te forradalmas. Te halálban is diadalmas Utód. az Isten örökén! (1920) Em)(tettem, hogy az. 1911-ben írott A munkásnak... efmű szonettjét itt jelentősen átdolgozva adta ki egv évti­zed múltán. F,z az átdolgozás is bizonyítja: Juhász Gyula most. amikor a munkásosztályban igazi közösségre talált, a bukás ellenére optimistább, bízóbb. mint a tízes években. Nem. most már nem hiszi, hogy az istenek és hódítók ha­ragja őröltre zárta lei az édenből a proletariátust, s nem le­áldozóban látja a munkásság napiát. Ellenkezőleg: a már említett ekkori jelképét helyettesíti be: Mig fölpirkad na­punk ... A Mindenkiért c. vers (19211 csak néhány szóval es el­térő szóalakkal különbözik az 1915-ben született variánsá­tól, Az Olajfák, hegyén címűtől, de ez a kicsiny eltérés is roppantul tanulságos. Az elsó vers a háború vérzivatara­ban fájdalmas együttérzéssel az. embertestvérekre gondoló költő sóhaja, míg az utóbbi a forradalom bukása miatti ke­serűségében a munkástestvéreivel azonosuló harcos poéta hitvallása: Ma. búmat, mint szent zászlót lengetem meg Testvéreimnek sok, sok ezredemnek! Kikért szenvedtem, kiktől messze éltem, Megértik végre zengő szenvedésem, (Mindenkiért) Hasonlóan csekély változtatással, szinte teljesen más. új vers szülelett az 1914-ben önmagáról írott F.gy halott költőnek c. költeményéből: 1921-ben ezzel A Munka hasáb­jain Adyt ébresztette (Adyrn gondolok). Kisebb jelentősé­gű. de összességükben ugyanezt a tanulságot adó variánso­kat mutat a Háborúi emlék és Az elet szonettje is. IFolyt, kővé A Hóvirágot. Prokofjev szaki vezető, Ringyin födisz- ízléses kiállításban. 24 ol­világhirű balettjét a Moszk- lettervező, Visnyevezkij vi- dalon, gazdag képanyaggal vai Állami Akadémiai Nagy lágositó, valamint több szín- megjelent a Szepedi Szabad­... Színház művészei magyaror- padi munkás. A Moszkvai téri Játékok J96Í. évi mű­sorismertetés. V' Technikai j vendégszereplésük a!- Állami Akadémiai Nagy sorfüzete. A műsorfüzet elő­szünet. in rorró nap. . . 9.35! kaiméval esak a Szegedi Színház első mürészképvise- szaváf Tori János, a városi strs anyanyelvünk. m A* I Szabadtéri Játékokon mutat- lói ma érkeznek Szegedre, tanács v. b. elnökhetvettese, or« ^p oirvsz né páaüok*' 19.04 - *ék br- ***** kapcsolatban A balettegyüttes tagjai .túli- a szabadiéri játékok igazgs­Hírek, lapszemle. 19.10 Nspiren- téves értesülések terjedtek us 26-án kiilönrepülögéppel tója írta. A kiadvány közli rien i« 13 zenekari rmizsi- 1 el, s ezért ismételten felhív- érkeznek Budapestre, s még a Hunvadi László, a Ránk ka. 11.44 Bádióegyeiem. 11.25 UJ tánczenei felvételekből. HM Dé­li harangszó. 12.13 Operaegj üt-tetek. 13.04 E-v falu — egy nóta. IS.5(1 A lusta cica. Gyer­mekversek. 14.04 A koldusdiák. Részletek. 15.(te Hírek, közlemé­nyek. 15 0« Idöjárasielentés. 13 óri 14 Magyar százacink. 15.35 juk olvasóink figyelmét, aznap tovább utaznak Sze- bán. » János vitéz, a Kóvi­hogy a szovjet balettegyüttes . rmJüties eausZerre ™s ** Az ember tra«^3iA1a Budapesten és az ország °eare- Az 'Wuttes egys-erre .sr<,rep(W!!tasát, a mú­lóbb más párosában is fellép harom öelyen tart próbát: a vek tartalmát, valamint, a ugyan, baleltbemulatókat és Szegedi Nemzeti Színház ba- leljes játéknaptárt. A boritó­hangversenyeket tart, de a lett-termében, a városi ba- Mayer Gyula tervezte. WMrtnWü SSffiSalK! K*r>r«" kTÍl lettiskolában, valamin, az A képanyag B.rfüf Femje, nyek... 14.24 Táncdalok. 16.4 »«*<>' másutt nem adja elo. .... v _ y^Uoium . Uebmünn Be,a­Apathy KlSZ-kollegtum jów,er és Somopvi Ká­Táncdalok. Beruházás — épületek nélkül, is óra 55 Műsorismertetés. 17.00 Hirek. külpolitikai kérdésekre válaszolunk. 17.15 S/ív küldi. 17.45 FaJusi hétköznapok. 13 15 Lengyel Zenei Hét. 14.40 Tfjü fleveló. 10.04 Élőszóval írvi­zsikaval Közben: 19.54 JA éj­szakát. sverekek: 54.00—54.23 F.s­ti krónika. 22.04 Hírek. 22.13 Itoneggér-művek. 34 oo Barátom levele a köztársasághoz. Vers. 25.45 A könnvú zene kedvelői­nek. 24.04 Hírek, o.ir Vonós tánczene. 4.30 Himnusz. PETÖFI-RADlO 5.4« Reggeli zene. 4.34 Műsor­naptár. 4,30 Torna. 5.00- B.io Hí­rek. 14.00 Időjárás- és vízállás­jelentés. 14.15 Schubert: a-moll vonósnégyes. 14.34 A külföldi sajtó hasábjairól. 13.«« Könnyű zene. 15.30 Részietek a Zene­művéygett Főiskola karvezető hallgatóinak riiplomahansverse­nvéböl. 15.50 A tttok. Elbeszé­lés. 14 oo Hírek. 14.05 Néni tán­cok. 14.S4 Két vers. 14.25 Az MR szimfonikus zenekarának hnne­versenve. 17.39 Eleven rakéták. 17.45 Nemén Lili énekel. 14 óra Hírek. '4.05 Fűvószene. 14 óra 25 Flllen'ö. Fibeszélés. 14 óra 4(1 Operettnyitánvok. 19.00 Hírek. 19 95 A Társadalmi Szemle legrtiabb számának is­mertetése. 19.15 Vóosey F.rnö— t.endvai Kamilln hangsz.: Há­rom arcod — fantázia. 14.34 Verdi-ciklus; Traviata. Dalmű. Közben: 29 44 Tanítóknak, ts­"Szegeder Fest.piele 1961®, valamint "Open-air perfor­rnances of Szeged 1961® cím­mel német-, illetve angol­nyelvi) képes kiadványt je­lentetett meg a városi ta­nács Idegenforgalmi Hivata­la. A képekkel gazdagon il­lusztrált prospektus ismerte­ti a Szegedi Szabadtéri Já­tékok idei programját, közli a bemutatott művek rövid tartalmát, valamint jellemzi Szegedet, mint a magyar szocialista szabadtéri szín­játszás központjának váro­sát. nagytermében. rolyné munkája. omzsm cl KAFFKA MARGIT ÖSSZES VERSEI A Hunyadi Lászlóban sze­sorok, amelyeket a kötet igé­nyes1, alapos bevezető tanul­mányában Aradi Nóra ír A Kis Magyar Múzeum ki- Masereclről: "Életműve köz­lencedik köteteként a Ma- vétlen öröksége és része a gyar Helikonnál megjelent szocialista-realista képző mű­mű irodalmi érdekességnek vészét kialakuló korszaká­.„„,- . , — _ számít. Nemcsak azért, mert nak-. meö,Znf 2f Ü} >!r; 1 H Wtünő költönönek inkább m prózai írásait ismeri az ol- KARI, MARX­SUZ^r m- Vööokötönség. hanem .zért SM&Ü ^ ^ANCIAORSZAGBAN tósánánnl ' tgatga- , Hozzátehetjük, hogy a ko- Az emberiség nagy lángel­4 rábban megjelent öt verses- méjének méltón hódolt a kötetének teljes anyaga mel- Kossuth Könyvkiadóval kö­A Bánk bán első zenekari lett még 26 eddig kötetben zösen a Magyar Helikon. főpróbáját tegnap tartottak meg nem jelent költeményét amikor igényes, szinte riísz­meg a szabadtéri játékok : is tartalmazza ez a gyüjte- kiadásban jelentette meg a színpadán, ms pedig a Hu- ménv, amelynek sajtó alá marxista irodalomnak e naav nyadi László főpróbája lesz. 1 rendezése, jegyzetelése gon- jelentőségű történelmi mii­nárolvak^ M,56-21,W^ Hirek.^21 j A Bánk bán utolsó fópró- dos bibliográfiai útmutató- vét. A marxizmus—leniniz­báját: 21-én tartják. Ugvan- ; ja dr. Kozocsa Sándor ér- mus tanulmányozói előtt to­ezen a napon érkezik Sze- deme. A tanulmánynak i.s meretes e munka, melv a gedre Békés András, a Já- 1 beillő jegyzet rész egyúttal pvaga korában is nagy fel'ü­noa vitéz rendezőié hogv Kaffka Margit írói műhely- nést kelleti és megállapításai „,„,,- , " / , . I titkaiba is bepillantást nvúit. naa is időtállók. A mű érté­megkezdje a rendez.es elo- | A kö1pt ^^ érdekességé kelése, elemzése természete­készületeit. A János vitéz óra 55 Tdnezenc. 23,99 Hirek. 2.4,15 Műsorzárás. Televiziémúsor 14 99 „Zöld úton". Közvetítés s Dunai CemfntrTulvek építkézó­séröl, 19.45 „Hej, ki kisrebaba". Népi táncok. 19.94 A legszebb álom. Csehszlovák kisfilm. 14.25 I első rendelkező A jövő hét műsora. Músorismer- 24-én lesz. tetea. 14,39 TV-hfradó. 19.45 Fa- * zekasmüvfszet. Dr. zöld Józséf J Megérkezett tegnap Bt ida­próbája előadása. 24.29 Kiábrándulás. NDK- lengyel filmdráma. 19 éven aluliaknak nem 22 90 Hirek. pestre Jurii Fajer karnagy. ajánljuk. Kb. j « Szovjetunió népművésze. Megjelent a Ht&frpCM* MEZŐGAZDASÁG legújabb száma még. hogy bőséges részletet sen meghaladja e hely lebe­közöl Jlncítióft Miklósnak tőségeit, itt csupán azt em­••Kaffka Margit művészi fej- lít.iük meg. hogy a marxiz­lödése® című. 1934-ben írt mus klasszikusai népszerűsf­tnnultnán.vából. amelyben fősében jó munkát, végzett Kaffkának főként költői ki- R két kiadó a műnek Engels sérletezéseil elemzi. 1870-hen írt bevezetőiének F. kétségtelen irodalmi ér- télies közreadásával. A ki­fele érkezett Znvitajev mű- I dekesspgek mellett termesze- «dá« értékét nö"«Hk azok tesen magukért a versekért nz. egész oldalas illusztrá­lapozzuk nagv őrömmel az Mók. amelveket Dntimier, ízléses kötetei. A lapokról, a Deríts és Manet képeiből vá­lt® költeményből mélyről lógattak össze, fakadt, gondolatok, önmaga költői kifejezésmódját szén- PLATÓN: A LAKOMA Vedélyesen kereső művész sorai tárulnak elénk. Ha A Magyar Helikon nem is mondhátjuk soknak n: antik, próza egyik gyöngy­élete költői termését, de „^ ki y j E l z é v ir ezekből is világos hogv Kaffka Margit korának ,ie- Konyvtar-sorozatának ht­lentös költönö.ie volt, akit tedik köteteként. Platónnak e méltán becsült meg baráti szellemes müve egy ifjú köl­kortársa, Ady Endre is. M ünneplése alkalmából MASFREEL: A VAROS *ziiUteH időszámításunk előtt. 416-ban. Ez az ifjú Könyv, amelyet nem olvas- köuö< Agathón nyerte el ni kell, mégis olvasni kell _ , . ... , ,ndni belőle _ Frans Ma- V°V"ms az eho rí"nt « tra" serrel belga művésznek a gedtatrók. versenyén olyan Magyar Helikonnál neves költök elől, mint most kiadott száz fametszet- wint Arisztophanes es Szók­ból álló sorozata, »Olvasa­.„, „,,„;,„„ ratess. A költői győzelmet suk® azonban nem. nenez. mert a hazánkban ma még ünneplő lakoma elevenedik kenéssé ismeri, a múlt szó- meg a lapokon, illetve azok zad végén születeti, haladó- „ óiodásan szép törtévetek, szellemű művész alkotásai a maguk tömör és sallangtalati n™plV<"< "ft elhangzanak a kifejezési eszközeikkel vilá- szerelemről es hatalmúról, gosan beszélnek. Minden kép Az eredeti mű könnyed valósággal vádirat a kapita- lángját, tömör jellemzéseit llzmui ellen. A ket vtlagha­bomi közti nagyváros életé- 'zerencsesen adja vtssza T e­vek mozzanatait mutatja he legdi Zsigmond fordítása, 7925-ben készült. sorozaté- Falus Róbert utászává­ban. Megmutatja az egyént M H jeavzrtelból pedig a2 nrln kapitalista nagyváros életének ellentmondásait és olvasó hasznos ismereteket egész ellentmondásosságát, szerez a műről és a platóni Megdöbbentő képek tárul- korról, melyben született, koznak fel: a nyomornak és A lap "Közös és háztáji sertéshirlalás a tószegi Dn­Tsz-ben- címmel képe* riportét közöl a szövetke­zet sertéshizlalási eredményeiről. Képsorozatban szá­mol be az erfurti kertészeti kiállításról. Dr. Lam­mcl Kálmán hasznos tanácsokat ad a nyárt mélyszán­tás munkálataihoz. Külön mellékletben közli a lap a tenyészállatok nevelésével és vásárlásával kapcsolatos tudnivalókat, tájékoztatót ad a gabona átadásáról, több rendeletet és jogszabályt ismertet a termelőszö­vetkezetekre vonatkozóan. a dőzsölésnrk, a szerelem nek és a bűnnek, a kiszolgálta­tottságnak és a telhetetlen­ségnek ellentmondásos képei, de előtűnnek a munkástiinte­tések, a magukra ébredt tö­megek lázadásának művészi kifejezései is. Először jelenik meg ha­zánkban ez a fametszetsoro­zat, amely igaz emberi, min­denkor a haladást, a béke­harcot, a társadalmi ellent­mondások megszüntetését zászlajára tűző művész arcu­latát villantja fel. Igazak a Áramszünet Az Ar»ms»plgált«tö Válla­lat közti, hogy t. h« íl-cii 4-14 *ri lg * hílózstört végzett karhan'srtas miatt Bókctelepen, Gyulatclepcn és a Bajai úton áramszünet lesz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents