Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-17 / 141. szám

51. évfolyam, 141. szám Ára: 50 fillcr Szombat, 1961. június 17. HRUSCSOV ELVTÁRS BESZÉDÉNEK VILÁGVISSZHANGJA <«•> MÉG EGYSZER: „MERRE TART, DOKTOR ÚR?" HÉTVÉGI SPORTMŰSOR •VFTFTFTFLWTFWVVWWWWW Megkezdődött as aratás Az új tanév az eddigi eredmények megszilárdításának ideje lesz — mondotta Benke Valéria művelődésügyi miniszter a művelődésügyi osztályvezetők tegnap megkezdődött országos tanácskozásán Vas Vilmos, a Dorozsmai Gépállomás traktoristája a szegedi Dózsa Tsz szép árpáját vágja szovjet rendarató géppel Szeged és a szegedi járás földjein megkezdődött az aratás. Súlyosak a kalászok, gazdag term® ígérkezik. Erről beszélt örömmel Vas Vilmos, a Dorozsmai Gépál­lomás traktoristája is, aki tegnap, pénteken a a szovjet rendarató géppel egy műszakban 50—60 hold­ról levágjam a gabonát A domaszéki Béke Tszcs gazdái is kaszát fogtak, s vágják a szétszórtan elterü­lő gabonát. Sebők Mihály ® gyünk — beszélte Sebők Mi­hály ® Németh Vince mert bő az arat®. A mi szövetkezetünkben is kézzel aratunk, dehát az a fontos, hogy betakarítsuk a term®t. S szaporodik a levágott ga­A Központi Pedagógiai Továbbképző Intézetben pén­teken megkezdődött -a me­gyei tanácsok művelődésügyi osztályvezetőinek kétnapos országos értekezlete. A ta­nácskozáson részt vesznek a Művelődésügyi Minisztérium vezetői, a megyei (megyei jogú városi) tanácsok v. b. elnökhelyettesei, valamint a pártbizottságok és a külön­böző tömegszervezetek kép­viselői is. A vitaindító referátumot Benke Valéria művelődés­ügyi miniszter tartotta. Bevezetőben elmondotta, hogy az elmúlt év művelő­dési feladatainak; megoldása általában eredményes volt. Megállapította, hogy a most záruló tanévben tervszerűb­ben, megalapozottabban fej­lesztették az iskolákban a gyakorlati oktatást, de job­ban össze kell hangolni az elméleti tárgyakkal. Foglalkozott a miniszter a közművelődési munka tapasztalataival is. Ha nerr< is ugrásszerű a fejlődés, de jelentős az elő­rehaladás mindenekelőtt a tömegek kulturális érdeklő­désében, továbbá — sok te­kintetben — a művelődési intézmények részéről az ér­deklődés minőségi kielégíté­sében. A soron következő, 1961— 62-es cvi feladatok között a művelődésügyi miniszter egyik legfontosabbnak je­lölte meg a falusi kultu­rális munka színvonalának emelését. A falusi dolgozók szocialista tudatának formálására —• mint mondotta — létrehoz­zák a járási művelődésügyi osztályokat. Az előkészítő munka után az 1961—62-es tanév az ed­digi eredmények megszilár­dításának esztendeje lesz. A közoktatás fejlesztésénél nem az a lényeg, hogy első­sorban számszerűség terén haladjunk előre, hanem a tartalmi munka javításában. Igen fontos feladat a szak­mai képz® színvonalának emelése, mind az öt plusz egyes rendszerű gimnázi­umokban, mind a szak­középiskolákban, mert erre még efég sok a panasz. Szükséges az iskola és a társadalom kapcsolatai­nak további elmélyítése, a közösségi szellem erősítése. Közölte a miniszter, hogy kerettantervet dolgoznak ki az öt plusz egyes formá­ban tanuló osztályok ré­szére, jegyzeteket készítenek a szakközépiskoláknak, pe­dagógiai jegyzeteket kapnak az üzemi szakoktatók. Mód­szertani levél készül az üze­mi gyakorlatok segítésére. A nevelési feladatok kö­zött fontos helyet foglal cl az osztályfőnöki munka fejlesztése, a KISZ- és az úttörőszervezet segítése. Változatlanul előtérben áll a „tanítási óra* világnézeti nevelő hatásának elmélyíté­se, a maximaiizmus leküzdé­se. Valamennyi, az oktató­nevelőmunkával összefüggő feladat sikeres megoldásá­nak alapvető feltétele a pe­dagógusok módszertani mun­kájának fejlődése, a tantes­tületek egységének erősítése, olyan iskolai légkör kialakí­tása, ahol bátran alkalmaz­zák az újat, a korszerűt, mindazt, ami előreviszi az oktatási reform sikeres meg­valósítását. A jő munka, a jó gazdálkodás eredménye: 20,7 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki Csongrád megye és Szeged üzemeiben Kézzel aratnak a domaszéki szövetkez etf gazdák (Berger felvételei) Dózsa Termelőszövetkezet Németh Vince is szorgalma- bona, új kenyerünkért mun­nagyon szép árpatábláját san aratott. kálkodnak az emberek ® a kezdte vágni szovjet rend- — Vígak, jókedvűek va- gépek, arató géppel. A Dózsa Tsz-ben is két­menetes aratást végeznek a gépek. A rendaratóval levágott ga­bona bizonyos ideig szárad, majd utána rendfelszedő kombájn csépeli eL A gépek mellett azonban a gabona­táblákban Ötödik éve, hogy a megye s ezen belül Szeged üzemei­nek munkásai a jó gazda fe­lelősségével megkülönbözte­tett gonddal bánnak az anyaggal ® szerszámokkal. E törekv®ük ugyanis évről évre több mint kétheti kere­setnek megfelelő összegű nyereségr®zesed®ben reali­zálódott. Három évvel ez­előtt, az 1958. évi jó munka eredményeként 15 millió fo­rint jutott felosztható nyere­ségrészesedésre. Néhány napja k®zült el Szegeden a Csongrád megyei üzemekben a tavalyi munka eredményeként kiosztott nye­reségrészesed® összesít®e. Eszerint . a dolgozók részére 20,7 millió forintot fizettek ki, munkába állnak majd a kézi kaszások is, hogy szemveszteség nélkül, időben takarítsák be a ter­m®t. — Ha az időjár® engedi — mondotta Vas Vilmos traktorista — akkor nyújtott műszakban dolgozunk, sőt még vasárnap sem pihenünk ® akkor is aratunk, mert az ország kenyeréről van szó. Ügy igyekszem ón is, hogy Verseny a „kiváló Ifjú mérnök" és a „kiváló Ifjú technikus" cím elnyeréséért A SZOT Elnökségének és a KISZ Központi Bizottságának irányelvei A SZOT Elnöksége ® a KISZ Közpon­ti Bizottságának titkársága javasolja, hogy a jövőben a „kiváló ifjú mérnök« ® a „kiváló ifjú technikus* cím elnyer®éért versenyezzenek az üzemekben. A versenymozgalom célja, hogy segítse a fiatal műszakiak szakmai és politikai továbbképzését, a figyelmüket a termelő­munkával összefüggő műszaki problémák jobb megoldására irányítsa. A verseny­ben részt vehet minden 35 éven aluli mérnök, illetve 30 éven aluli technikus, ha legalább egy éves üzemi gyakorlattal rendelkezik ® vállalja a feltételeket. A SZOT Elnökségének és a KISZ Köz­ponti Bizottságának irányelvei a verseny­ben való r®zvételt így határozza meg: a jelentkezők vegyenek részt az üzem ter­melékenységének emelésében, a, termékek minőségének javításában, s az önköltség csökkentésében. Gyarapítsák szakmai is­mereteiket, segítsék elő az ifjúmunk®ok továbbtanulását ® képzettségüknek meg­felelő fokon vegyenek részt politikai ok­tatásban, E feladatokat a SZOT ® a KISZ csupán irányelvnek tekinti, amely­nek alapján az üzemek vezetői, a szakszer­vezeti bizottságok és a KISZ-szervezetek a helyi sajátosságokat figyelembe véve dolgozhatják ki a versenyfeltételeket. A versenyszakasz az év bármelyik hó­napjában megkezdhető, ® innen számí­tott egy év után értékelhető. A résztve­vők munkáját öttagú bizottság bírálja el, amelynek elnök® a helyi szakszervezeti bizottság és a KISZ javaslata alapján az üzem vagy a vállalat igazgatója nevezi ki. (MT8 5,7 millióval több® mint három évvel ezelőtt, ® négymillióval többet az előző évinél. A minisztériumi és tanácsi vállalatoknál egyaránt átlagosan 17 napi kereset­nek megfelelő nyereségré­szesedést kaptak a dol­gozók. A tanáréi iparban megegye­zik az előző évvel, a minisz­tériumi iparban annál öt nappal több. Legtöbb nyereségrészese­dést, 26 napi keresetnek megfelelő összeget a Papri­kafeldolgozó Vállalat, a Dél­rost, a Szegedi Vegyrézeti és Magfeldolgozó Vállalat ® a Szegedi Víz ® Csatornamű dolgozóinak fizettek ki. A Délrostnál több mint egymil­lió forinttaj több jutott az idén nyereségrészesedrére, mint egy évvel korábban. A megye állami iparában a nyereségrészesedés alap­jául szolgáló többletered­mény 58 millió forint volt, kereken 11 millió forinttal több, mint 1959-ben. Csong­rád megye szocialista ipará­ban a termel®! érték 12 szá­zalékkal emelkedett egy év alatt. Ugyanakkor az üzemi ered­mény növeked®e meghalad­ta a 30 százalékot. A kedvező gazdasági ered­mény a minisztériumi válla­latok jobb költséggazdálko­d®ának következménye. A termeié® költség 1959-ben a termel®! érték 89,4 százalé­ka vult. tavaly pedig csak 87.7 százaléka. A gazdálko­dási/tervek a minisztériumi iparuhn az előző évihez ké­pest O.afr' százalékos költség­csökkenést irányoztak elő. EzzeJ szemben ténylegesen 2.2 /százalékkal csökkent. A vállalatok költségfelhaszná­lása nemcsak a tervhez mér­ten, hanem az előbbi évek­hez viszonyítva is kedvezően alakult. A megtakarít® nagyobb­részt az anyagköltség csök­kenéséből származik. A még kedvezőbb gazdálko­dást több tényező akadá­lyozta. A Szegedi Vasöntő­dében nem megfelelő minő­ségű nyersvasat használtak s ez magasabb alapanyag­felhasznál®t ® selejtszáza­lék-növekedést okozott. A Szegedi Falemezgyár fűrész­üzeme például a tervezettnél lényegesen kisebb átmérőjű fenyő gömbfát kapott. Rossz minőségű volt a kemény ® gömbfa-alapanyag is, ezért a tervezettnél gyengébb volt a fűrészáru-kitermel®. Az említett — általában egyes vállalatokat érintő — nehézségek ellenére Csongrád megyei üzemel eredményesen gazdálkod­tak. Több vállalat nyeresége meg­haladta a tervezett szintet és mindössze öt nyereséghá­nyada volt alacsonyabb az előirányzottnál. A miniszté­riumi iparban minden válla­lat nyereséget tervezett ® ténylegesen is nyereséggel zárta az év®. A tanácsi iparban hét vállalat terve­zett veszteséget és ténylege­sen csak négy termelt vesz­teséggel, az Alsótiszai Nád­gazdasági Vállalat, a Csong­rád Megyei Talajerőgazdál­kod®i Vállalat, a Szegedi Fonalfeldolgozó ® a Szeged­környéki Sütőipari Vállalat. Végeredményben megyénk szocialista Ipara több mint 25 százalékkal növelte előző évi eredmé­nyét & a dolgozók részére több mint 20 millió forint nyere­ségreszesedést fizethettek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents