Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-16 / 140. szám

Péntek, 1961. június 16. 2 Hruscsov elvtárs beszéde a bécsi találkozóról a moszkvai rádió és televízióban (Folytatás az 1. oldalról.) lóan szükségük van akár látszólagos tárgyalásokra is. Nos, diplomatikus megol­dást választottak: nem mon­danak le nyíltan a tárgyalá­sokról, de nem járulnak hoz­zá a konkrét leszerelési ja­vaslatokhoz sem. Mint mon­dani szakták, addig húzzák el a dolgot, amíg lehet. Már egész rendszert dol­goztak ki, hogyan akadá­Az általános és teljes le- nyomatékosan megismétlem: lyozzák meg a cél eléré­sét és hogyan vigyék elke- leáris fegyverekkel rtilhctetlcn zsákutcába a háború veszélyétől, leszerelés ügyét. Kijelentettük és ezt most szerelésre vonatkozó javas­latok, amelyeket a szovjet kormány megbízásából az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének közgyűlése elé ter­jesztettem, jó alapul szolgál­nak a leszerelés megoldá­sára. Ha elfogadják ezeket a ja­vaslatainkat, akkor a né­pek mindörökre megszaba­dulnak a fegyverkezési verseny súlyos terheitől, pusztító rakéta- és nuk­vívott ha a nyugati hatalmak hozzájárulnak az általános és teljes leszereléshez, ak­kor a Szovjetunió kész el­fogadni bármilyen ellenőr­zési rendszert, amilyenre ők javaslatot tesznek. Június 19-én leszerelési megbeszélések kezdődnek Washingtonban a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között. Szeretnénk remélni, hogy ezúttal végre építő szándékkal találkozunk majd az Egyesült Államok részé­ről. mak álláspontja miatt nehéz megállapodni az atomfegy­verkísérletek megszüntetésé­ben. Most az a legfőbb feladat, hogy haladéktalanul meg­oldjuk az általános és tel­jes leszerelés kérdését. ről szólva a nyugati ha- és megértésben akarunk élni talmak nemegyszer letér- valamennyi néppel, nek a jogi alapról. presztízs-elképzelésekre hi­vatkoznak. — Amikor a szovjet kor­mány azt javasolja, kössék meg a békeszerződést és en­K¡jelentettük az Egyesült nek alapján normalizáljuk Államok elnökének: oldjuk Nyugat-Berlin helyzetét, csu­meg kölcsönös összefüggésé- pán békét akar. ben a két problémát — a kísérletek megszüntetését, valamint az általános és tel­jes leszerelést. Akkor köny­n.vebb lesz majd megállapod­ni az ellenőrzés végrehajtó A szovjet kormány el akarja távolítani az állam­közi kapcsolatokból mind­azt, ami súrlódást okoz és veszélyes konfliktushoz ve­zet. Az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról Most szeretnék rátérni egy másik kérdésre, amelyről eszmecserét folytattunk Ken­nedy elnökkel: az atomfegy­ver-kísérletek eltiltásának kérdésére. Csaknem három éve tár­gyalunk e kérdésről Genf­ben az Egyesült Államokkal é6 Angliával. Mindjárt a tár­gyalások kezdetén szerződés­tervezetet terjesztettünk a nek közreműködésével kell elvégezni. Ezeknek az államcsopor­toknak a képviselői csak közösen elfogadott dönté­seket hozhatnak. Mit akarnak viszont a nyugati hatalmak? A szer­ződés egyetlen értelmezőjéül és végrehajtójául valamiféle »semleges« személyt akar­nyugati hatalmak elé. ^Bár "ak vel.ünk/ eFT J s re a tisztségre valami uj ez a tervezet mindegyik tár­gyaló fél érdekeinek megfe­lel és bár a tárgyalások so­rán sok tekintetben enged­tünk a nyugati hatalmak óhajainak, a tárgyalások mindeddig Hammarskjöldöt akarnak ál­lítani, aki hazánk egész te­rületén vezetné az ellenőr­zést. • őszintén szólva azt akar­ják, ez az ember engedje meg nekik, hogy a Nyugat is egyezünk bele, mivel or­szágunk biztonságáról van szó. a Mindenki előtt világos, hogy az atomfegyver-kísér­letek megszüntetése önma­gában még nem eredmé­nyezné a rakéta- és atomhá­ború elhárítását. Re lehet tiltani az atom­fegyverkisérleteket, de megmaradnak az atom­fegyverkészletek, folytatódik az atomfegyve­rek gyártása, tehát folytató­dik felhalmozásuk is. A ra­kéta- és atomháború veszé­lye ily módon fokozódik. Égészen nyilvánvaló, hogy az atomfegyver-kísérletek szervének kialakításában is. A Szovjetunió és barátai nem Általános és teljes lesze- akarnak háborút és nem is relés esetén az államok biz- kezdenek háborút. De eleget tonságának kérdése is más- teszünk szent kötelességünk­képp vetődik fel: nem lesz- nek hogy megvédjük sza­nek hadseregek és nem lesz badságunkat és függetlensé­olvan veszély, hogy egyik günket. allam rátámad a másikra. Ha valamely ország meg­llyen körülmények között sérti a békét, átlépi más or­szovjet kormány majd kész lesz elfogadni a nyu­gati hatalmak ellenőrzési javaslatait. A népek elvárják, hogy a kormányok meggyorsítják az általános és teljes leszerelés megoldását, hogy biztosítják a békét. Ezért az egész világközvé­lemény hangosan követeli, hogy azok a kormányok, amelyek nem tanúsítanak szág — szárazföldi, légi vagy vízi — halárait, akkor viselni kell minden fele­lősséget az agresszió kö­vetkezményeiért és meg is kapja a kellő vá­laszt. — Nem akarunk még egy világháborút — békét akarunk, A szovjet nép jó megértést teremtett a Német Demokra­tikus Köztársaságban élő né­Kérünk mindenkit, helye­sen értelmezzen minket: nem lehet tovább halogat­ni a német békeszerződés megkötését, az idén meg kell valósítani a békés rendezési Európában. — Felhívjuk mindazokat az országokat, amelyek Né­metország ellen harcoltak, vegyenek részt a békeérte­kezleten, amikor megegyezés születik majd annak összehí­vásáról. A kérdés most nem az, hogy aláírjuk-e a béke­szerződést, vagy nem, hanem az. hogy ezt a békeszerző­dést a két német állammal — a Német Demokratikus Köz­társasággal és a Német Szö­vetségi Köztársasággal — vagy pedig egy német ál­lammal kötjük-e meg és hogy részt vesz-e a béké6 rendezésben minden olyan állam, amely harcolt Német­ország ellen, vagy csupán egy részük. Nyugaton egyesek most azzal fenyegetőznek, hogy ha mi alá is írjuk a békeszerző­dést, nem ismerik el azt. sőt akár fegyvert is használnak majd, hogy megakadályoz­zák a szerződés végrehajtá­sát. Nyilván megfeledkeznek érdeklődést e probléma metekkel. A szovjet emberek arl'ól. hogy mostanában más semmilyen konkrét ered- érdekében 'gátlástalanul foly- TXXX™ mennyel nem jártak. Most újabb nehézségek ve­tődtek fel. A nyugati hatal­mak határozottan nem haj­landók elfogadni az ellenőr­zés formáira vonatkozó ja­vaslatunkat. Miben van a mi javasla­tunk lényege? Eleinte mi le­hetségesnek tartottuk, hogy hozzájáruljunk a nyugati hatalmaknak ahhoz a javas­latához, hogy a kísérletek tathassák a hírszerzést terü­letünkön. Ebbe természetesen nem egyezhetünk és soha nem nem jelentene olyan gátat, amely útját állná a fegy­verkezési hajszának. megoldása iránt, ne szabo­tálják tovább és ne húzzák a tárgyalásokat. Már régen itt lenne az ideje, hogy a leszerelés problémája kikerüljön az üres szócséplés Látható, hogy a genfi tár- labirintusából, ahol oly sok gyalásokon a nyugati hatal- éve van. A német békeszerződés megkötését nem lehet halogatni megszüntetésével foglalkozó gZé léseink ben A német kérdés tekinté­lyes helyet foglaltéi Kennedy elnökkel folytatott megbe­ellenőrzési rendszer végre hajtó szervének élén a fe­lek által történt megegyezés alapján kinevezett egyetlen személy álljon. A kongói események azon­ban figyelmeztettek, meg­De a hatalmak A szovjet kormány több­ször kifejtette e kérdésben elfoglalt álláspontját és a nyugati hatalmak nem pa­naszkodhatnak, hogy nem ismerik eléggé javaslatain­tanítottak bennünket h«,rv kat^ Mi!?d?nt kormányai" ÍT"szemlátomást — ami rvt mondani re'okták ^Anglia' a^vésülfÁl'« í"8^' ^T érte,Wet: _ helyén legyen az Lmoí^ránctaSésa lenseg lenne felVetm m0Kt eszünk. többi olyan "ország kormá­A Kongói Köztársaságkor- nyát, amelyek oldalunkon mánya segítségért fordult az részt vettek a hitleri Német­Egyesült Nemzetek Szerveze- ország elleni háborúban, téhez a belga gyarmatosítók hogy a német békeszerződés ,, ,, ... „ , elleni harcban, a belgák megkötésének elmaradása GauIle, tab0rla' Franciaor­ugvanis vissza akarták állí- rendellenes és veszélyes hely- Szág eInoke Pedlg a nvilva­tani Kongóban gyarmati zetet teremtett Európában, uralmukat. hogy elismeri és végleges- amelyet ez az egyezmény él­nek tartja Németország lapított meg, és ezt a határt keleti határát az Odera— a német és lengyel nép kö­Neisse-vonalon, zött békehatárnak tekinti. jó viszonyt akarnak a nyu­gat-németországi németekkel is. Népünk barátságot akar a franciákkal. Együtt harcol­tak velünk a hitleri Német­ország ellen. Barátságot akarunk az an­golokkal. az amerikaiakkal,. a norvégokkal, a hitlerelle­nes koalicióban . részt vett más népekkel, amelyekkel vállvetve harcoltunk, a bé­kéért. Nincs semmi okunk rá. hogy összevesszünk bár­melyik néppel. Barátságban időkel élünk. Ha az erőpolitlka a Szov­jetunióval szemben már korábban is eredménytelen volt. most ez a politika eleve kudarcra van Ítélve. A Szovjetunió ellenzi az erőszak alkalmazását az ál­lamközi kapcsolatokban. A vitás államközi kérdések bé­kés rendezéséért szállunk síkra. De mindennemű erő­szakra megfelelő választ tu­dunk adni, s van mivel meg­védelmeznünk érdekeinket. A laoszi kérdésről Ellentmondások a nyugati hatalmak álláspontjában nyugati ket a kötelezettségeket nem érintheti a német békeszer­ződés megkötése sém. Miféle kötelezettségek megvédéséről lehet szó, ha azok a hitleri Németország kapitulálásának tényéből és az ideiglenes szö­vetségesi egyezményekből kö­vetkeztek? — mondotta Hruscsov. — Mindig úgv volt, hogy a békeszerződés aláírása után a kapituláció • ^ndtTgreXmertéUkr6P<a=1t" a "'^ 'nép feltételei érvényiiket vesztik Államok, sem pedig más or­„ X - Mindig elismertek. hogy kérdésessé a ielen- azon az ege,,'! területen, szóa nem határozhat a meg. „•? *„i„„„, v,™ -i. A Biztonság! Tanács es a egy haboru befejezese után a amelyre kiterjed a szerző­közgyűlés ezzel kapcsolat- békét kell kötni az államok " I 8 dés, és a terület mentesül a Németország határai meg­változtatásának kérdését. Kép­viselőik a velünk folytatott beszélgetések alkalmával ezt többször is kijelentették. De nosság előtt síkraszállt A laoszi kérdésről szólva Hruscsov kijelentette, hogy a probléma békés rendezé­sével kapcsolatban Kennedy és -ó nagyjából hasonló ál« láspontot foglal el. Ismertet­te a Szovjetunió álláspontját :— a kérdés rendezése érde­kében biztosítani kell a független és semleges Laosz létreho­zását, s ezzel együtt ponto­san el kell határolni a külső' kérdéseket a belpolitikától. Laosz belpolitikáját sem a tanácsadó minőségben tör­ténő alkalmazása a láza­dók csapatainál, beavatko­zást jelent az ország bel­ügyeibe, egy bizonyos politikai cso­port oldalán. Az ilyen ma­gatartás nem vág egybe a Laoszra vonatkozó semleges­ségi politika elismerésével, nyilt beavatkozást jelent az ország belügyeibe. Még kevésbé megenged­hető. hogy egyesek az Egye­sült Államokban még min­dig nem tesznek le arról a Szovjetunió, sem az. Egyesült tervről, hogy tengerészgya­ban több jó határozatot között. Ez már szokás, ha hozott. úgy tetszik nemzetközi jogi De mi történt azután? norma lett. Példát találhat­Hammarskjöld úr semle- nak erre a második vilóg­gesnek tüntetve fel magát és háborút követő időszak nem­az ENSZ főtitkári tisztségét zetküzi gyakorlatában is. felhasználva, a Biztonsági Több mint 14 évvel ez­Tanácsnak és a közgyűlés- előtt aláírtuk a békeszerző nek ezeket a határozatait a déseket Olaszországgal gyarmatosítók javára értel­mezte és hajtotta végre. Va­jon nem erről tanúskodik-e a Kongói Köztársaság mi­niszterelnökének. PatriceLu­mumbának. ugyanazon kor­mány elnökének gyalázatos meggyilkolása, amely kérte az Egyesült Nemzetek Szer­vezete fegyveres erőinek se­gítségét a gyarmatosítók ga­rázdálkodásai ellen? A három államcsoport érdekeinek szem előtt tartásával más államokkal. amelyek a hitleri Németor­szág oldalán harcoltak. Az Egyesült Államok. Anglia és más országok 1051-ben béke­szerződést kötöttek Japánnal. Ugyanezeknek az országok­nak a kormányai azonban hallani sem akarnak a német békeszerződés megkötéséről se keleten, se északon, se dé­len«. Maga Adenauer kan­cellár is a — »hidegháború« bajnoka és az államok kö­zötti szenvedélyek felszításá­nak specialistája — szintén kijelentette, hogy a Német Szövetségi Köztársaság nem ós törekszik háborús úton, erő­szakkal a határok megvál­toztatására. Felvetődik a kérdés, hogy akkor miért nem írják alá a békeszerződést, ha min­denki számára világos, hogy Németország jelen­legi határalt nem lehet há­ború nélkül megváltoz­tatni. megszállási rendszer alól. Éppen ezért Nyugat-Berlin, amely a Német Demokra­tikus Köztársaság területén van, a békeszerződés aláírá­sa után mentesül mindazon feltételek alól, amelyek a hitleri Németország kapitu­lációjával. a megszállási rendszer bevezetésével kap­csolatosak. Hruscsov hangsúlyozta: a nyugat-berlini helyzet­szág nem határozhatja meg. A laoszi három politikai erőnek kell létrehoznia egy olyan kormányt, amely a függetlenség és a semleges­ség álláspontjára helyezke­dik. — A laoszi probléma meg­oldását figyelemmel és óva­tosan kell kezelni és nem szabad megengedni semmi olyasmit, ami megnehezíti a békés rendezés lehetőségeit. Ezzel kapcsolatban fel kell hivnl a figyelmet arra. hogy amerikai tisztek katonai és ott különleges harci ala­kulatok segítségével kiter­jesszék a háborút. — Ha az Egyesült. Álla­mok valóban békét akar La­oszban. elő kell mozdítania a genfi tárgyalások mielőbbi sikerét. Folytatni fogjuk erőfeszí­téseinket. hogy biztosítsuk a laoszi helyzet békés ren­dezését. Ugyanerre szólítjuk fel a genfi tárgyalásokon résztve­vő többi államot is. Felvetődik a kérdés: tart- háborút pedig — amint ezt ható-e továbbra is ez u helv- a nyugati hatalmak kormá­zet? Hiszen Európa népeinek nyai kijelentik — nem akar­létérdekük fűződik a német nak. békeszerződés megkötéséhez. ugy tűnnék, hogy a tenni­Régóta várják ezt Lengyel- való egyszerűt megszilórdí­ország. Csehszlovákia és a tani azt. ami gyakorlatilag Németországgal szomszédos fennáll, megtenni aat, amit1 többi ország népei. E szer- a „épek mór régen akarnak. Teljes következetességgel a békés egymás mellett élés lenini politikájának útján ződésre szüksége van mind- jgy hat mi tarlja vissza a A kongói nép tragédiája két német államnak: a Né- nyugati hatalmak kormá­világosan megmutatta, mi- met Demokratikus Kóztar­Iyen következményekhez ve- sasáanak .és a Német Szö­zethet az ENSZ végrehajtó vetségi Köztársaságnak, szervének önkénye, ha ezt a Ezeknek az államoknak a szervet egyedül a főtitkár lakossága azt reméli, hogy képviseli. Mindent el kell követni, hogy ne ismétlődhessenek meg hasonló cselekedetek. Ezt követeli a népek érdeke, a béke megvédésének ér­nyait ettől a lépéstől? Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy valaki beszél ugyan a békéről, de gvakor­. . , , . . . latilag éleszteni akarja a má­vegre zarovonalat húznak sodik világháború idejebői a második világháború alá fennmaradt izzó ^aratnoko­cs a német nép a kölcsönös bizalom alapjaira építheti kapcsolatait a szomszédos népekkel. Ügy tűnnék, világos a kér­Éppen ezért a szovjet kor- dés: a német békeszerződés­mány arra a szilárd meg­győződésre Jutott, hogy az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetéséről szóló szerződés megtartásának ellenőrzését a három meglevő államcso­port — a szocialista orszá­gok, a nyugati katonai töm­bökben résztvevő országok és a semleges politikát foly­tató országok — képviselói­kat. azért, hogy kivárja a megfelelő pillanatot, és. újra fellobbantsa a háború láng­ját. Ezért állítanak fel mindig újabb és újabb hadosztá­lyokat Nyugat-Németor­szágban. Adenauer kancellár pedig ezért követel atomfegyvert hadserege számára. Hruscsov utalt arra, hogy Kennedv kijelentette: a nvu­A Német Demokratikus gat.i hatalmaknak valamiféle Köztársaság kormánya Is- kötelezettségük van Nyugat­mételten is kijelentette, Berlin lakosai iránt, s eze­re szükség van. Természete­sen szó sem lehet a határok bármiféle megváltoztatásá­ról. Mi abból indulunk ki. hogy a német békeszerződés rögzíti azt, amit a potsdami egyezmény már meghatáro­zott, Hruscsov ezután a békés egymás mellett élés kérdésé­vel foglalkozott. Utalt arra, hogy Kennedy és ő különfé­leképpen értelmezik az ál­lamok békés együttélésének kérdését. — Az elnök által elmon­dottaknak az volt az értel­me. hogy valamiféle gátat kell emelni a népmozgal­mak útjába, ha hazájukban olyan rendet akarnak te­remteni, amely nem tetszik a nyugati államok uralkodó köreinek. Érthető, hogy ez velejéig helytelen álláspont ős mi természetesen nem fo­gadhatjuk el. Senki seni állíthatja meg a népek szthad.ságtörekvé­srinek útját, A társadalom életében vég­bemenő változások — társa­dalmi és politikai változá­sok — elkerülhetetlen folya­matot alkotnak. Ez nem függ az államférfiak egymásközti megegyezésétől. Ha valaki mégis elkövetné ezt az osto­baságot, és valamiképpen megegyezést kiserelne meg ebben a kérdésben, ezzel csak azt mutatná meg, hogv rövidlátó, s nem érti meg a világban végbemenő esemé­nyeket és változásokat. Hruscsov hangsúlyozta: az imperialista államok kormá­nyai kommunista mesterke­désnek minősítik. amikor valamely kapitalista vagy gyarmati ország népe tanú­bizonyságát adja. hogy elé­gedetlen helyzetével. — A fő dolog, amit a nyu­gati hatalmaknak és különö­sen az Egyesült Államoknak el kell ismerniök, az hogy. a szocializmus már szilár­dan megvetette lábát a világon, ezen senki sem tud változtatni — hangoztatta Hruscsov. El kell fogadni azt a tényt, hogy a világon két társadalmi rend­szer létezik, és a szocialista és a kapitalista államok kapcsolatait ügy kell kiépí­teni, hogy biztosítsuk a bé­kés együttélésüket. altalában elégedett a Ken­nedyvel folytatott megbe­szélésekkel. — Ha azt kérdeznék tő­lem, érdemes volt-e megálla­podni a találkozó megtartá­sában. érdemes volt-e egyál­talában találkozni, én gon­dolkozás nélkül azt válaszol­nám: ezt a találkozót érde­mes volt megtartani. Az or­szágaink kapcsolatai jelenleg sok kívánnivalót hagynak maguk után. és ezért a hely­zetért nem lehet a Szovjet­uniót hibáztatni. Szeretném azonban hinni, hogy eljön az idő. amikor a szovjet—amerikai viszony megjavul és ez jótékony ha­tással lesz majd az egész nemzetközi helyzetre. A szovjet kormány a jö­vőben is teljes következe­tességgel folytatja a békés egymás mellett élés lenini politikáját. a béke és a népek közötti barátság erősítésének a poli­tikáját — jelentette ki he­Beszede befejezésekor szédr befejezesekor Hruscsov Hruscsov kijelentette, hogy elvtárs.

Next

/
Thumbnails
Contents