Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-11 / 136. szám

«VWWWVVWWWWWW VIL/ÍG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ffta: a magtár szociális ja mlskaspárt lapja 51. évfolyam, 136. szám Ara: 70 fillér Vasárnap, 1961. június 11. MUNKANÉLKÜLI SORS AZ USA-BAN :::: rekordtermés ígérkezik őszibarackból :{» SZEGED KÉSZÜL VENDÉGEI FOGADÁSÁRA Nyilvánosságra hozták Hruscsov Kennedynek átnyújtott bécsi emlékiratait a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről és a német békeszerződés megkötéséről Moszkva (TASZSZ). A külföldi sajtóban közlemények jelentek meg arról, hogy Hruscsov, a szovjet Minisztertanács elnöke a bécsi találkozón emlékiratokat nyújtott át Kennedy amerikai elnöknek a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetése, valamint a német békeszerződés megkötése cs ezen az alapon a nyugat-berlini kérdés rendezése ügyében. A külföldi sajtó sok esetben nem kommentálja pontosan, egyes esetekben pedig elferdíti e dokumentumokat. E körülménnyel számolva és annak érdekében, hogy a közvélemény a valóságnak megfelelő értesülést szerezzen az emlékiratok tartalmáról, a szovjet kormány célszerűnek ítéli, hogy nyilvánosságra hozza ezeket az okmányokat. Az alábbiakban következik a szóban forgó első emlékirat teljes szövege. A német békeszerződés és a nyugat-berllni kérdéssel kapcsolatos emlékirat szövege lapzártáig nem érkezett meg. Emlékirat A szovjet kormány szükségesnek tartja, ho© kifejtse az atom- és hidrogénfe©verkisérletek megszüntetésére vonatkozó elgondolásait. Mint ismeretes, a Szovjetunió, az E©esült Államok és NagyBritannia megbízottai már több mint két és fél éve tárgyalnak Genfben, de az idevágó e©ezmény megkötésének útjában még mindig na© nehézségek tornyosulnak. A Szovjetunió a maga részéről minden lehetőt megtett és ma is megtesz, ho© mielőbb mege©ezésre jusson az E©esült Államokkal és Nagy-Britanniával a nukleáris fe©verkísérletek megszüntetéséről szóló szreződést Illetően. Mint ismeretes, a Szovjetunió attól az óhajtól vezetve, ho© kiküszöbölje a mege©ezés akadályait^ lényeges engedményeket tett a nyugati tár©aló feleknek, egész sor javaslatukat elfogadta. A szovjet kormánynak a genfi tárgyalásokon elfoglalt álláspontja e©szerű és világos. A Szovjetunió arra törekszik, ho© mindenütt és véglegesen szüntessenek be mindenféle nukleáris fe©verkísérletet. Nem e©ezhet azonban bele és soha nem is fog belee©ezni, ho© a nukleáris-fegyverkísérletek megszüntetéséről szóló szerződés üres papírdarabbá váljék, amelynek leple alatt továbbra is folytathatnak nukleáris fegyverkísérleteket e fegyverek tökéletesítése és újabb tömegpusztító eszközök létrehozatala végett. A szerződés hatálya alól nem lehet semmiféle kivétel: meg kell tiltani mindenfajta nukleáris fegyverkísérletet, a levegőben, a víz alatt a föld alatt és a kozmikus térségben egyaránt. A genfi értekezleten mutatkozó ki nem elégítő helyzet miatt a szovjet kormány szeretné ismét kifejteni álláspontját a mind ez ideig megoldatlan alapvető kérdésekben. „ A MORATÓRIUM KÉRDÉSE. Mint ismeretes, a szovjet kormány elfogadta azt az amerikai javaslatot, hogy a szerződés átmenetileg ne írja elő egy bizonyos határnál kisebb erősségű földalatti nukleáris fegyverkísérletek eltiltását. Most meg kell e©eznünk abban, meddig tartson a szerződésben nem rögzített földalatti mukleáris robbantások moratóriuma. Magától értetődik, ho© az erre vonatkozó mege©ezésnek olyan jellegűnek kell lennie, ho© egyetlen állam se sérthesse meg és egyetlen állam se hajthasson végre újra kísérleti nukleáris bombarobbantásokat. Ebből kiindulva, a szovjet kormánynak szilárd meg©őződése, hogy a moratórium időtartamának befejezése, amelyről megegyezés jön majd létre az érdekelt felek között, nem mentesítheti automatikusan az államokat attól a kötelezettségüktől, ho© nem hajtanak végre földalatti nukleáris robbantásokat. AZ ELLENŐRZÉS KÉRDÉSE. A Szovjetuniónak az E©esült Államokhoz hasonlóan az a véleménye, ho© a kísérletek beszüntetését nemzetközileg szigorúan ellenőrizni kell. Teljesen világos azonban, ho© az ellenőrzés csak akkor lehet hatékony, ha a felek kölcsönös e©etértésén alapszik, nem pedig azon a törekvésen, ho© az ellenőrző rendszer segítségével az e©ik államcsoport rákényszeríthesse akaratát a másik csoportra. A szovjet kormány alaposan me©izsgálta azt a kérdést, ho©an lehetne az ellenőrzés végrehajtása során biztosítani a felék e©enjogúságát és arra a szilárd következtetésre jutott, ho© az ellenőrző szervek összetételének a felek e©enlő képviselete elvén kell nyugodnia Éppen ennek az elvnek megfelelően járt el a Szovjetunió az ellenőrző rendszer fő végrehajtó szervének, az igazgató tanácsnak összetételére tett javaslatában. E javaslat értelmében az igazgató tanácsba a fő államcsoportok — a szocialista államok, a nyugati katonai tömbök tagállamai, a semleges államok — minde©ike e©-e© megbízottat küldene és e három megbízott teljesen e©enjogú lenne. Nyugati részről e javaslatot azzal az indokolással utasítják el, ho© a Szovjetunió különleges jogokat akar szerezni az ellenőrző szervezetben. Ez az állítás természetesen minden alapot nélkülöz. Mi a szovjet javaslat vavalódi értelme? Éppen az, ho© ki kell zárni annak lehetőségét, ho© a felek valamelyike különlegeselőnyökhöz jusson vagy ho© sérelem érhesse egyik va© másik államcsoport biztonságát. Mi azt akarjuk biztosítani, ho© a felek ne formálisan, hanem ténylegesen e©enjogúak Ie©enek a nukleáris fe©verkísérleteket eltiltó szerződés végrehajtásában. Az ellenőrző bizottság, amelyben minden fő államcsoport képviselve lesz, jó, igazságos, az összes államok érdekeivel számoló határozatokat hozhat. Nem elég azonban ilyen határozatokat hozni, biztosítani kell azok részrehajlás nélküli végrehajtását is. Az elfogulatlanságot azonban nem lehet biztosítani, ha a határozatok végrehajtását csupán e© személyre bízzák. Korunk nemzetközi kapcsolatainak története több olyan példát ismer, amikor e© személy valamely államcsoport befolyása alatt állva, va© ennek javára ténykedve, nem hajtott végre helyesen olyan határozatokat, amelyekről me©olt a mege©ezés. Ez természetesen csak egy államcsoportnak volt előnyös, annak, amelynek érdekeit ez a személy képviselte, viszont kárt okozott más államoknak. Jól ismert tény ugyanis, ho© vannak semleges államok, de nincsenek és nem is lehetnek semleges emberek. A nukleáris fe©verkísérletek megszüntetésére vonatkozó e©ezmény közvetlenül érinti az államok biztonsági érdekeit és így az Egyesült Államok kormánya kétségtelenül egyetért azzal, ho© az ilyenfajta kérdések megoldásakor a lehető legna©obb óvatossággal kell eljárni. A mai körülmények között, amikor a világ katonai tömbökre oszlott, nagy létszámú hadseregek vannak, a világot atomkonfliktus fenyegeti, megengedhetetlen, hogy az államok biztonsági érdekeit és a népek sorsát érintő kérdések megoldása egyetlen személy elhatározásától függjön. Ezenkivül, ha e© személyt bíznának meg az ellenőrzéssel kapcsolatban hozott határozatok végrehajtásával, ezt diktatúrának lehetne tekinteni, olyan törekvésnek, hogy az egyik fél rá akarja erőszakolni akaratát a másikra. Valóban, bajosan várható el, ho© a nyugati hatalmak hozzájárulnának: e személyt valamelyik szocialista ország küldje ki. Sokkal inkább várható, hogy azt ajánlanák, az illető személy valamely semleges ország állampolgára le©en. Ámde van-e biztosíték arra, ho© még ilyen személy is semleges, elfogulatlan álláspontra helyezkedik a szocialista országokkal szemben? Ezért mi nem járulhatunk hozzá ilyen megoldáshoz. A Szovjetunió nem tűrhet el diktátumot e©etlen oldalról sem. Mi e©cnlő feltételeket kívánunk mindenki számára és sohasem járulunk hozzá ahhoz, hogy e©enlőtlen helyzetbe hozzanak bennünket. Meg©őződésünk, az Egyesült Államok kormánya osztja art a véleményt, hogy minden nemzetközi e©ezménynek kell tartalmaznia olyan biztosítékokat, amelyek kizárják a rosszindulatú és indokolatlan lépéseket az egyezményben résztvevő államokkal szemben. Ez minden állam, minden kormány elidegeníthetetlen törvényes joga. A Szovjetunió amikor azt javasolja, hogy a három államcsoport e©enjogú képviselőiből kollégiumszerű végrehajtó szervet létesítsünk, abból indul ki, hogy ilymódon éppen az említett jogokat biztosítanák a szerződésben résztvevő államoknak. Az Egyesült Államok és Na©-Brítannia képviselői a genfi tanácskozásokon azzal az indokolással ellenezték az igazgató tanács összetételére vonatkozó szovjet javaslatot, hogy ez tulajdonképpen a vétójog bevezetését jelentené az ellenőrzés végrehajtásával kapcsolatban. Ezeket az állításokat azonban csak úgy lehet értékelni, mint annak a régi irányvonalnak a folytatását, amelynek során elferdítették a Szovjetuniónak az ellenőrzés kérdésében elfoglalt álláspontját. Ebben az összefüggésben emlékeztetni lehet arra, Erősödő kapcsolatok szoyjet testvérvárosunkkal Háromtagú küldöttség járt Szegedről Odesszában, szovjet testvérvárosunkban, hogy tovább erősítse, szélesítse a két város közötti kapcsolatokat. A küldöttség munkájáról mai lapunk 3. oldalán közlünk cikket ifj. Komócsin Mihály elvtársnak. az MSZMP Szeged városi bizottsága első titkárának tollából. Az itt közölt képek is Odesszával ismertetik meg olvasóinkat. Az első kép szovjet testvérvárosunknak építöművészeti szépségű vasútállomását mutatja, a második kép pedig a Fékete-tengerparti sétány egy festői épületét. hogy a szovjet kormány még 1959 májusában, amikor megmagyarázta az ellenőrzések kvótájára vonatkozó indítványát, hangsúlyozta, hogy az ellenőrző bizottságban vagy bármely más szervben megejtendő szavazás nélkül, az ellenőrzésben érdekelt fél kívánságára kell megtartani a helyszíni ellenőrzéseket azon kvótán belül, amelyben megállapodtak. Mindössze az szükséges, ho© az ellenőrző állomásokon a műszerek objektív jelzéseket adjanak, amelyek bizonyítják, ho© az illető ország valamelyik részében olyan jelenség történt, amely nukleáris robbantás gyanúját keltheti. Ha vannak ilyen objektív jelzések, akkor — mint a szovjet javaslat előírja — sem az ellenőrző bizottság, sem pedig az ellenőrző szervezet bármely más szerve nem akadályozhatja meg az érdekelt fél ellenőrzésre vonatkozó követelésének teljesítését. Tehát az igazgató tanács nem támaszthat semmiféle akadályt az ellenőrzés végrehajtása szempontjából, s olyan akadályt sem, aminőre az amerikai megbízott az úgynevezett vétóról beszélve hivatkozott. Természetesen vannak más kérdések is — és ezek közül sok elkerülhetetlenül a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére vonatkozó szerződés végrehajtása során vetődhet fel, amelyekre vonatkozóan a végrehajtó szervnek kell majd határozatot hoznia. Nem szabad megengedni olyan helyzetet, ho© egyoldalú határozatok szülessenek és létrejöjjenek az önkényeskedés feltételei. Ha az igazgató e© személy, akkor az önkény veszélye megsokszorozódik. Ha azonban elfogadják a végrehajtó szervnek art az öszszetételét, amelyet a szovjet kormány javasolt, akkor teljes mértékben kiküszöbölődik az önkény és az e©oldali határozatok lehetősége. A fentiekből kitűnik, ho© a »vétó« kérdése hajánál fo©a előráncigált kérdés. A szovjet kormány meg©őződése, ho© ha elfogadnák az igazgató tanács öszszetételére vonatkozó javaslatát, ezzel eltűnne az e©ik legina©obb akadály a szerződésről való mege©ezés útjából. Van még e© kérdés, amellyel 'kapcsolatban nézeteltérések forognak fenn. Ez az ellenőrzések kvótájának kérdése. A szovjet kormány reméli, ho© az amerikai kormány reális állásnontra helyezkedik a helyszíni ellenőrzések számának kérdésében ís. A mi javaslatunk, ho© a Szovjetunió, az E©esült Államok és Nagy-Britannia területén évenként három ellenőrzést végezzenek, teljesen elegendő biztosítékot nyújt a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről szóló szerződés megszegésével szemben. Az E©esült Államok és Na©-Britannia rendkívül sok ellenőrzést követel, ami elkerülhetetlenül (Folytatás a 2. oldalonJ)