Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-07 / 132. szám

Szerda. 1961. .ttinlus 1. jf^ « Cl LŐKtts ZOLTÁN — SIMON ISTVÁN *"*) fcid)mftmt u UHUmíhou SZEGEDI BŰNEIBŐL Bukarest újjászületése IX. MINDENKI KACS MÖGÖTT Eközben köszöntött Szegedre a -nagv esemény-: május 15-én iktatták be az új főispánt, Magyary Kossá Aladárt. A főispán úr arról "szónokolt, hogy ->a szegedi gondolat nemzeti paranccsá lett« és fordulópontnak jelezte történelmünk egyik legszomorúbb, legszégyenteljesebb napját, a március 19-i német megszállást. Azt hangoztatta, hogy ez a fordulópont kötelességet ró minden magyar emberre, hogy *katonás fegyelemmel álljon az országmentés és a tiszta célú országvezetés szolgálatába*>. Miht láttuk és látni fogjuk, valóban szemléltető leckét adtak a magyar népnek a -tiszta célú- ország vez® tésböl... Ebben az időben már nemcsak a kijelölt és bekerített gettók voltak a szenvedés és az életküzdelem színhelyei, hiszen valójában mindenki rács mögött volt már Magyarországon. Nagyon olcsó volt az emberi élet és semmivel egyenlő az emberi szabadság. A fokozódó terror következtében kiterjesztették a csendőrség fegyverhasználati jogát. Eszerint -a szolgálatban álló csendőr mindenki ellen köteles fegyverét használni, aki magát gyanússá teszi és kielégítő válasz nélkül elszaladMegszigorították a gyárakban a munkát és a személyes szabadságot egyre szűkebb körbe vonták. A Dorozsmai Pamutszövő bejáratánál fényescsizmás tiszt úr tartott reggeli szemlét: a gyufagyár korábbi Richter századosa. Minden érkezőt szemügyre vett és fenyegető pillantásokkal fogadott. Ugyanaz volt ebben a tekintetben, mint amit oly sokszor és oly erélyesen hangoztatott a munkateremben is: — Ha nem teljesititek mvnkaköt élességeteket és nem fogadtok szót, internáltatlak benneteket! A kopott szatyorral, s abban a szeletke kukoricás kenyérrel, álmatlanul érk® zé munkásnők rebbenten kocogtak el a tiszt úr előtt, nehogy magukra hívják figyelmét vagy haragját, ami engesztelhetetlen volt. Tari Margit is éppen el akart surranni a százados vizsla tekintete elől. amikor Richter váratlanul ráordított. — Hót te hol voltál tegnap a munkából? A fiatal leány ijedtében elejtette az agyonhurcolt kis szatyrot és dadogva, akadozva válaszolt: — Anyám ... százados úr .., anyám nagyon beteg volt... hirtelen rosszul lett... százados úr ... — Miért nem kértél engedélyt? — Nem tudtam... százados úr... nem tudtam ... Reggel történt... már az útról fordultam vissza ... — Majd lesz gondom rád! Ezt nem úszód meg! Most pedig takarodj dolgozni! S mikor a lány félénken besietett a kapun, Richter utánakiáltotta az ítéletet: — Háromnapi elzárást kapsz! Majd megtanítalak én benneteket a háborús rendre! Jól néznénk ki", ha a katona is otthagyná az állását egy napra, mert beteg a babája . . Néhány nap múlva arra lettek figyelmesek az aszszonyok, hogy lovas csendőrök. kísértek egy lányt a gyárba. Kócos, szakadozott ruhájú, fáradt arcú teremtés volt. Az ablakon keresztül, lopva kukucskáltak kifelé a munkateremből, s egyszercsak felkiáltott egyikük: , — Lányok, ez a Szántó Icai — Ugyan ne beszélj, az elment a Dunántúlra, egy téglagyárba. — Márpedig ez az! Nézzétek meg a ruháját! Az a kék pargetruha van rajta, amelyikben bejárt a gyárba. — Csendőrökkel hajtatták vissza ... — Ugyan mi lesz szegénynyel? — Pszt! Mindenki a helyére. jön a főnök úr! A népbírósági tárgyalások periratai őrzik ezeket az epizódokat, mint hiteles, igazolt történeteket. De hány és hány ilyen, meg ehhez hasonló történet nem került bírósági jegyzőkönyvbe! Akkor mindennapos dolgok voltak ezek gyárban, hivatalban, iskolában. Ki győzné őket mind összegyűjteni? Rendkívül tragikus események játszódtak le ez időben a szegedi Csillag-börtönben is, ahol számos politikai foglyot, bátor munkásokat őriztek. Ezeket elítélésük után is a legszigorúbban sanyargatták, A börtön vezetői szinte kéjelegtek a kínzások különböző módozataiban. Siikrei börtönigazgató, Simándy őrparancsnok és dr. Kaal vezető orvos a szolgalelkek túlteljesítő konokságával hajtottak végre -minden német fasiszta intenciót. Vigyáztak arra. hogy a politikai elitéltek közül minél kevesebben maradjanak életben, s ezért közülük többet szabályosan halálra éheztettek. Tehették, mert amikor olvasatlanul készítettek elő a halálra tízés százezreket, milliókat, senki sem kérte tőlük számon az agyonéheztetett, éhhalálra kárhoztatott politikai foglyokat. Értük szót emelni annyit jelentett, mint sorsukban osztozni. Sorra kerültek természesen a szellem munkásai és a szellemi értékek is, elevenek és holtak egyaránt. Egymás után tiltották be a magyar sajtó haladó orgánumait Kolozsvári Borcsa Mihály sajtófőnöksége idején. A vidéki lapokról egy időre elfeledkeztek, de a Szegedi Uj Nemzedék felhívta a figyelmei a Délmagyarországra is. Türelmetlen hangú cikkben követelte, hogy hallgattassák el végre ezt a lapot is, jóllehet a Délmagyarországnál is megtörtént már ekkorra az -őrségváltás-. Május 17-én a postás már ne'm dugott Délmagyarországot a kis levelesládákba és a lap olvasói hiába kértek Délmagyart az utcai újságárusoktól is. A város híres könyvtárába is megérkezett a jegyzék: zúzdába .. . Heltai ... Karinthy ... Kcmját Aladár... Radnóti Miklós . .. könyveivel! A könyvtáros a sok száz név között egy fényes és nagy német nevet is talált. — Nézd csak! — szólt a kollégájához — Jól látom? Heine lenne? — Hein-rich Hei-ne... — betűzte a másik. — De hiszen ö német, nagy német iró! Nála senki szebben, nem dalolt Németországról! — Megőrölik, és behívóparancsot nyomtatnak a lapjaiból. — Igen. igen ... -Az európai kultúrkincs megmentöi-... (Következik: A DESZKAKERÍTÉSEKEN TÜL) I J1PI I I.IHI * ST n >:m m m- A^^^WÜWBÍ^WWSWWH 1 " mmmmmm*** » TO ft ti *tmm0mm». W*® • A*-'1 , .. i&mspto* UJ épületek a bukares ti Calea Vletoriei-n Baráti látogatáson hazánkban tartózkodott Dumitru Diaconcsc u , a bukaresti népi tanács végrehajtó bizottságának elnöke és hétfőn este utazott el Magyarországról. Az ö tollából közöljük az alábbi cikket. A népi demokratikus rendszer éveiben a Román Népköztársaság fővárosa az ország többi városaihoz hasonlóan hatalmas változásokon megy át, szebbé és modernebbé válik. A párt III. kongresszusa által jóváhagyott nagyszerű hatéves terv első évében, 1960-ban kiemelkedő eredmények születtek a román főváros korszerűsítésében. A párt és a kormány az intézkedések egész sorát foganatosította a dolgozók jólétének növelésére, s ezeknek az intézkedéseknek eredményeként a főváros lakásépítkezései hatalmas lendületet vettek. így 1960-ban 80 százalékkal több lakást építettek Bukarestben, mint 1959-ben. Kiterjedt lakótelepek építkezései kezdődtek el, mint például a Grivita sugárúton, több mint 3000 lakással. Az új épülettömbökben száznyolcvan tágas és korszerűen berendezett áruházat nyitottak meg. A főútvonala, mint például a Grivita. a Stefan cel Mare, a Sincai-Marasesti és az egyéb fontosabb útvonalak átrendezése pemcsak az ezeket környező új épületek építészeti megoldásainak szempontjából adnak szebb küláőt a városnak, hanem azáltal is, hogy a főváros az átrendezéssel korszerű, tágas utakat kapott. Az oktatási feltételek megjavítására a fővárosban 154 tantermet, 16 iskolai laboratóriumot és politechnikai műhelyt építettek a középiskolákban. A Március 6 körúton modern diákotthont létesítettek ezer férőhellyel II háztáji gazdaságban Deszken is több sertést lehet hizlalni Mi akadályozza a község hizlalási tervének teljesítését? Előadássorozatban ismertetik Szeged múltját, jelenét, nevezetességeit A városi tanács Idegenforgalmi Hivatala és a Tud® mányoá Ismeretterjesztő Tarsulat előadassorozatot indít ma. szerdán este 7 órakor a Juhász Gyula Művelődési Otthonban minden érdeklődő számára Szeged múltjáról, jelenéről. nevezetességeiről. Az előadássorozat szoros üszszeí'tiggésben van a Szeged iránt megélénkült érdeklődéssel és bizonyára hasznosan kamatozik majd a nyári vendégek tájékoztatásában. Az öt előadásból álló sorozat a következő témákat öleli fel: a Szegedi Tudományegyetem és intézetei: a szegedi munkásmozgalom története; Szeged gazdaságföldrajza és mezőgazdaságának idegenforgalmi vonatk® zásai; Szeged története a felszabadulastól napjainkig; az egyetemi fúveszkert. Előadóknak Gruber Lászlót, az egyetemi oktatási osztály v® zeiőjét, Tari Jánost, a vár® si tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesét, Fehér József gimnáziumi tanárt. dr. Dáni Sándort. a városi tanács v. b.-titkárát és Beszédes Kornél városi főmérnököt, valamint dr. Greguss Pál Kossuth-díjas egyetemi tanárt kérték fel. Az előadásokat alkalmanként filmek és vetített képek bcmutatasával kísérik, a füvészkertről szóló előadást pedig a helyszínen tartják meg. A ma kezdődő sorozat első előadása a Szegedi Tudományegyetemről és annak intézeteiről szól, előadó: Gruber László. Az előadásokon belépődíjat nem szednek és minden érdeklődót szívesen látnak. A fábiánsebestyéniek kezdeményezése igen nagy népszerűségnek örvend és megyeszerte foglalkoztatja a közvéleményt. Napról napra hallani, hogy a termelőszövetkezetek csatlakoznak a -Minden háztáji gazdaságból egy szerződéses hízót az államnak- mozgalomhoz. De a szegedi járás hallgat. Igaz, a homokos talaj nem a legjobb tak ármány termő és "az esztendők szűkebb marokkal jmérik a kukoricacsöveket, mint a fekete földön. Azonban tudva levő az is, hogy az állam segíti a háztáji gazdaságban történő szerződéses sertéshizlalást, nevezetesen a szegedi járásban 2.5 mázsa szemestakarmányt ad jutányos áron minden egyes szerződés után. Reális alap Van-e tehát reális alapja az említett mozgalomnak? Nézzük meg például Deszket. Semmi különösebb szaktudás nem kell ahhoz, hogy megállapítsuk, a községhez tartozó terület jó kukoricatermő. valamint azt is, hogy a deszkiek ugyancsak mesterei a sertéshizlalásnak. Jó néhány házat lehetne kapásból említeni. ahonnan évenként 5—6 hízó kerül eladásra. Az elmúlt esztendőben is elég jó kukoricatermést takarítottak be, mondhatni. olyat, hogy más községekben gazdag termés idején sem kerül annyi a górékba. A Táncsics Termelőszövetkezet földje például 15 mázsa- 40 kiló májusi morzsoltat adott holdanként. Azt se állíthatja senki emberfia, hogy a községnek igen magas és erőltetett lenne a hizlalási terve, mert. a 9000 holdnyi területről 1079 hízót kell értékesíteni. Jogos tehát a kérdés-: miért nem csatlakoztak eddig a deszkiek és mire várnak? Mit mondanak a vezetők? Rusz Milosné. a községi tanács v. b. titkára és Dombi László, a Hazaltas Népfront helyi szervezetének titkára így vélekednek erről: — Hallottunk már a fábiánsebestyéniek versenyfelhívásáról. Persze, azt nem tudtuk. hogy ilyen széleskörű mozgalommá 'fejlődött. Az elmúlt hét elején a járási értekezleten aztán bővebben szó esett erről a dologról. Természetesen mi sem akarunk szégyenszemre lemaradni, éppen ezért május 30án, a községi népfrontbizottság elnökségi ülésén megvitattuk a lehetőségeket és a tennivalókat. Ugy határoztunk, e hónap 8-án összehívjuk a népfrontbizottsági tagokat és beszélünk velük, e mozgalom érdekében. Természetesen mi a személyes példamutatást tartjuk a legjobb ösztönzőnek. Ugy gondoljuk, ha a népfrontbizottsági tagok felkeresik a szövetkezeti gazdákat és személyesen beszélgetnek velük, az eredmény nem ma1 ad el. A faluban két termelőszövetkezet működik. A -Táncsic.s«-ban a felfutott területhez képest az anyakocaállomány igen kicsiny. Természetesen saját nevelésből a hizlalási tervet nem tudják teljesíteni, vásárolniok kellene alapanyagot. A fedezetigazolás megvan, de nincs •süldő sehol. Bár az idén 107 hízót már leadtak, 150 jelenleg hízik, mégis a helyzet azt mutatja, hogy nem tudják hizlalási tervüket teljesíteni. Nyilvánvaló, hogy annál lényegesebb a háztáji gazdaságokból kikerülő hízóállomány. A lehetőségek Van-e lehetőség hizlalásra a háztáji gazdaságokban? Igen. Hiszen a háztáji földben leginkább kukoricát termelnek. tavaly is jó termés volt, az idén sem számítanak rosszabbra. Vagy a szerződéses hizlalásra nem vállalkoznának a • szövetkezeti gazdák? De igen! Hiszen id. Bakos Sándor 10. Tucakov Szpaszolya' 7, Batancs István 3, Lovászi Adám 2 és Radin Ljobomir pedig egy hízó értékesítésére szerződött. A közös gazdaságban 240 család dolgozik és 90— 100 már leszerződött anélkül, hogy valaki is beszélt volna velük, mit jelenthet a szövetkezet áruértékesitési tervének teljesítésében a háztájiból szerződéses úton értékesített, hizóállomány. A Kossuth Termelőszövetkezetben sem állnak a hizlalással hej de vigan. Igaz, 400 hízóra leszerződtek, anynyit leadnak év végéig, de a tervüket ők sem teljesítik. Ugyanaz a helyzet, mint a -Táncsics—ban, fedezetigazolásuk van. de nem tudnak süldőt vásárolni. Annál inkább nagyobb gondot kell forditaniok az említett mozgalomra, mert ha a szövetkezetben dolgozó családok egy-egy hízó értékesítésére leszerződnek, akkor a 220 hízó leadásával a közös gazdaság teljesítheti hizlalási és egyben áruértékesítési tervét is. Reméljük, erről nem feledkeznek meg a 15-i iköogyűlésen. Összefogással, felvilágosító szóval A deszki helyzetet elemezve tehát: feltétlenül van reális alapja a -Minden háztájiból egy hízót az államnak- mozgalomnak. Természetesen magától nem megy a dolog, de ha a népfrontbizottság, a tanács, a termelőszövetkezet nagyobb gondot fordít rá, akkor a deszkiek is csatlakoznak. A szomszédos községekben, Klárafalván és Ferencszálláson sincs több lehetőség, nincs több takarmány és a háztáji gazdaságokban sincs több hízónakvaló, a közös gazdaságok sem erösebbek. mint a deszki termelőszövetkezetek. de közös összefogással, felvilágosító szóval, a helyzetet reálisan értékelve már elérték, hogy csatlakoztak a mozgalomhoz. A deszkiek se késlekedjenek tovább. A szövetkezetek közgyűlésén beszéljenek a tagokkal és egyéni beszélgetések s® rán magyarázzák meg e mozgalom jelentőségét. Lukács Imre és étkezdével, a többi diákotthont több mint 2600 férőhellyel bővítették ki, ugyanekkor új diákmenzákat nyitottak meg jelentős befogadóképességgel. A Tomola nevű beépítetlen területen kiterjedt parkot. létesítettek. körülötte modern lakóépületeket emeltek, itt építették fel az Állami Cirkusz új épületét mintegy 2500 férőhellyel. Ennek rendkívül érdekes az építészeti megoldása, a hasznosat összekapcsolja a szépital. s egyben azt bizonyítja, hogy építészeink igen magas technikai színvonalat értek el a vasbetonépitkez® sekben. Má« jelentős építkezésekről is beszámolhatunk az említettek mellett. így például mintegy 350 ezer négyzetméternyi úttestet korszerűsítettek és új burkolattal láttak el. A főváros mellékcsatornahálózatát mintegy 10 kilométerrel meghosszabbították, a vízvezetékhálózatot 17 kilométerrel, a földgázét 30 kilométerrel stb. Népi demokratikus államunk jelentős összegeket fordít ezekre a községgazdálkodási célokra. A városrendezési és városszépitési munkálatokhoz, a közérdekű építkezésekhez jelentősen hozzájárultak a fővárosi lakosok tömegei, a tanácstagok. az utcabizottságok, a nöbizottságok. Az elmúlt évben a fővárosban több, igen jelentős gyárat és üzemet ís létrehoztak: modern bútorkombinátot a Militaru negyedben, fafeldolgozó kombinátot a Pipera elnevezésű városrészben. amely rövidesen megkezdi a termelést, s egy modern tej termékgyárat. Javában dolgoznak az új abroncsgyár építkezésén. Rövid idő múlva megkezdi a termelést teljes kapacitással a Dacia Textilgyár, valamint a Tudor Vladimirescu Szövőgyár mellett épülő relon-részleg. Mindez csak néhány példája annak a hatalmas akciónak, amely a bukaresti iparfejlesztésre irányul. Az 1961-es esztendő újabb erőfeszítésekkel kezdődött el és újabb sikerekkel bíztat. Az 1961-es terv a lakásépítkezések terén több mint 12 ezer lakást irányoz elö. Az említettek mellett újabb nagv városrendezési munkálatok folynak több jelentős útvonalon és városnegyedben. A többi között. 8 mozit építenek, melyekből háromnak az építkezése már az. elmúlt évben megkezdődött, 216 tantermet a középfokú cktatásban. 4 diákotthont 2000 férőhellyel, egy körzeti poliklinikát és 20 körzeti orvosi rendelőt. Ezenkívül megkezdődik a Nemzeti Színház, a Műszaki Főisk® la. a radiátorgyár építkezése, s a Néphadsereg körúton sor kerül az egészségügyi felszerelések gyárának felépítésére. Az 1961-es állami terv nagyszerű célkitűzései megtisztelő feladatot jelentenek számunkra. A fővárosi tanács több mint 150 ezer főnyi kollektívája — munkások, technikusok, mérnökök — elhatározta, hogy becsülettel teljesiti ezt a feladatot, hogy hozzájáruljon Bukarest újjászületéséhez.