Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-04 / 130. szám

Vásárnap, 1&61, június L" 6 VARGA IMRE: ASSZONYI REJTELMEK ^7Üvcv»nvsc holmi az tesz isten, ésatöbbi nem le- király utcai házba. Amit ott azoveveí1/es asszonyi het tudni, drága asszonyom, látott, egyszerre oroszlánná lélek. Sokatpróbált politikus ebben á téeszes világban, változtatta. Csorbás éppen legyen az, aki érti minden Gyerünk, kést neki, s fel- hússal tömte ráncos fejét, moccanását. Különösen ha füstölni. Van énnekem egy j-uli asszony arca már csakaz asszonyi léleknek megfe- fájin nyári konyhám, ott biz- nem kicsattant a benyakalt lelően karban tartott a — tos helyen lesz... Aztán lo- sok jó bortól. Figedi, a jámteste, s ráadásul közeledik a tyogott még arról is, hogy borság példaképe, egyetlen negyvenhez, miként Kardos tiszafüredi bor is kapható, üvöltéssel a cenzérnak ugOuli asszonyság, Figedi La- csapjanak hát egy tisztessé- u,(nim,t jos faesztergólyos meste- ges disznótort kettesben. <5 rott- nehany hatalmas ul*s rünknek tisztelt neje. megcsinálja az összes mun- után erélyes rúgásokkal kiFigedi amolyan csendes, kát, aztán esznek, isznak telepítette az utcára, úgy, szavanyelő, soványkás em- egy kicsit, ugyebár. Juli asz- in!,„i1hari xhnev volt minber, nem az idén töltötte a szony gondolt egyet: ha en- ' 8 " / negyvenet, s a na© alföldi nek a fene esztergályosnak dene nélkül, Es beriglizte a községben egyesegyedül mű-' ennyire fontos az a veszett kaput. Most jön a leszámoveli ezt a nemes ipart. Meg-; sok munka, s ennyire becsüli iási Miként a végítélet arkrendelése u©an régóta ke- az ő kétéves, áldozatos hűvésnek sikeredik, ritkán akad, ségét,. ho© fejé sem üti az némi furulya-esztérgályozás orrát, akkor — kést a cocéa Koporsókiszerelő Vállalat- nak! tói, máskor meg tajtékpipá- , kat kell remekelni a Műtex Kedden 6S® fieg mindnevű mütyürkena©kereske- • ,., ez> Plaot, naP°ndelml vállalatnak honduraszl Déltájban a szomszéd Szűcs szállításra. Szóval éppen aki . magparasztnak csak összeesztergálja azt a "?«*«»> vagyis egyéninek s csekélyke pénzt, amennyi "klbl temerdek kíváncsiság e© ilyen hetven kilós, ve- rekedt, atnezett a keritesen réshajú menyecskének a'PiWdihez, és mivel látta a kosztolésára elégséges. Kü- mestert ammt megfontoltan lönösebb háborúság azért kaUagott beí.e]f a bizonyos ném esik. köztük, minden bódé. irányából nem resú© szokott történni náluk, telR atcsufoskodni: — No, gel, a szerelmes asszony tüaho© az életrevaló, tapasz- mjt szol hozzá,, szomszéd, reimetlen indulatával talf Kardos Juli kívánja. micsoda megveszekedett faj- Vagyis e© dolog mégsem. za* az a m0^ Megugrott negte: Amikor a múlt télen a pa- menyecskéje! Nem eleg, hogy raszti nép megindult, e© elmardosta magat, ; de most gyeplőre fogta a szétfutó föl- azt a szép k!f kover disznót deket megcsinálta a szövet- 1S _ felzabáitatja a cenzarjaangyala, jelent meg Juli előtt, s szó nélkül,--a kötél görcsös végével fertelmes nagyot vágott a húsos aszszonyságon. De csak egyet csaphatott, hirtelen a nyakába csimpaszkodott, és oly szerelmés Öleléssel fonódott rá, ú© nézett, mikért soha, ' a szemébe és teljes hihetőségliJuli asszony deket, megcsinálta a szövetkezeteket, némi bajuszrágás val! — Édes Lajosom, drága babagyárosom! Hát- ennyire szeretsz? Ennyire? Ó te, mért nem így kezdted? Megyek veled, drága emberem, után Figedi Lajos is elsaty- . — Mlt csinál? — valt faltyogott magaszántából a tsz- iebé""® a íaesztergalyozas ahové csak akarod irodába, és a maga csendes h'?Iybe*i mestere. — A disz- eevszerre leszavával azt mondta Nagy RÓt? A disznómat?. Az en tlgeö1 keze egyszerre leMáté elnöknek: - Hát ak- cocámat merte? hanyatlott, s míg átengedte kor Máté, én is belépek a , ~ Hát a szomszéd nem is magát Juli asszonyság bolbaba©árral hozzátok... Pa- reggel szúrta Te dogításánakr utolsó- értelmes Z aTá ás Togy ' szokás Csorbás. Már tölti is a kol- , ^ volt akkonbán.aMfg kS bászt. S u©an benyakálhat- gondolata ez-Volt:-Teremtszilvalé ís sikeredett s Fi- tek a pálinkájából, aho© uccse, hany ilyen rejtelmet gedi fütyörészve állított ha- az imfet jöttem .haza a pi- keU még.megi'smefnem, amíg ^ Attila.király utcai la- ^'a^S^ én leszek a Jóreménység Tsz za kásba. Figedi nem szólt semmit, fáesztergályos-. mestere?! A művész négy fala • ötéves ' korában kezdett rádióban is játszott. Nemrég — Az azonban a legnazongo-ázni s'még mindössze . önálló hangversenyt, adott gyobb baj — mondja —, tízévés volt amikor először Budapesten a Filharmónia hogy sokat kell a ne© fal -játszott közönség előtt. A Kamaratermében. Legtekin- számára dolgoznom. Amikor Zeneművészeti Főiskolán télyes-ebb zenei folyóiratunk, egy mű megtanulásával kész1948-ban szerezte meg azok- a Muzsika áprilisi számának vagyok, sajnos, mindig-arra lévelét és még ebben az év- elragadtatott hangú kritikája kell gondolnom, hogy ezt ben második díjat nyert a a , többi között ezt írja a megint minek tanultam meg, genfi nemzetközi zenei ver-' han©ersenyről: ki fogja meghallgatni, előadsenyen. Aztán vidékre ment. Tusa Erzsébet .. sokol-. hatom-e majd közönség önként és szívesen, teli ter- dalú, biztos muztkalltású mű- előtt? vekkel, reményekkel. Tanul- vész* —, "... élvonalbeli zon- -jfcnl és tanítani akart, hang- gorlstáink közé tartozik«... Dé hát csakugyan: miért versenyezni, dolgozni. Szom- —, "Emlékezetes Bartók kon- ném szerepel Tusa • Erzsébet bathely, -Győr: ezek voltak az certje után megírta már a Szegeden gyakrabban és náelső állomások. Később Sze- zenekritika, hogy minél gyobb nyilvánosság előtt? gedre került, s lassan több, előbb és minél többet szeret- Miért van négy fal közé zármlrtt négy éve itt dolgozik a nék a kitűnő művésznőt hal- va? Talán nincs szükség rá, Zeneművészeti Szakiskolán, lant. Most csak megismétel- nincs szükség művészetére? ni tudjuk ezt cl kívánságot Szó sincs róla. Tusa Erazzal a megjegyzéssel, hogy zsébet kiváló zongorista, de Tizenkét esztendő vidéken. az ilyen európai színvonalú ezenfelül rendkívüli érzéke Ez bizony nem kevés Mi zongorázás megérdemelné a a modern,. a mai muzstkátörtént' ezalatt? Valóra vál- Zeneakadémia nyilvánossá- hoz, még a legjobbak kőzött Qát..." is kivételessé. teszi. KüiönőJL. sen Bartókhoz vonzódik: " meg akarja tanulni a nagy Es Szeged? Hány hangver- magyar zeneszerző összes senyt tartott itt a városban? zongoraműveit. Tusa Erzsé' Heti húsz órában tanít. S Bizony nem sokat. Az emlí- bet szereplésére ebből köhogy milyen eredménnyel? tetten kívül néhány házi vetkezően azért. is szükség Amikor Szegedre kertilt, két hangversenyen fellépett az lenne, mert a modern műv'etánítvány.a, Karikás Erika és iskolában. Több semmi. ket egyrészt igen gyakran Teréz Kati utánajött Szöm- Pedig rendszeresen tanul, nagyon rosszul játsszák, raásbathelyről. A két lány. most gyakorol, s eddig már nyolc feszt Szeged zenei életében érettségizik, s jövőre a" Ze- önálló hangversenyre való a mai zene egyelőre még netn neművészeti Főiskolán ta- műsort és tíz zongoraver- kapta meg azt a szerepet és nulnak majd tovább. Á volt senyt tanult meg, köztük helyet, ami megilletné. Szüktanár, Kadosa Pél, szak- olyan érdekes és ritkán hall- sé§ van itt Szegeden is a felügyelőként nemrég járt itt ható műveket is, mint Ravel modern muzsika hiteles tolSzegeden, s elismeréssel be- híres zongoraversenye bal- mácsolására, s Tusa Erzsészélt a munkájáról, és róla, kézre. bet hangversényei elsősorTusa Erzsébet zongoramű- S mindezt elég nehéz kö- ban ebben a tekintetben jevésznőről. rülmények között. Férje, lentenének lényeges vájtoLendvai E}rnő, az ismert ze- * ~ ""t ! Ez azonban csak életének neesztéta tavaly nyár óta és munkájának egyik fele. Budapesten, a rádiónál dolTusá Erzsébet nemcsak - ta- gozik, oteves kislányuk es tak-e tervei, reményei? — Nagyon szeretek tanítani — mondja. — Szeretem a ©érekeket, a. tanítás örömet. jelent számomra. nár, művész is. Mi van h angversenye kkel? hároméves fiuk Szegeden maradt. Tusa Erzsébetnek tezást a város zenei életében. * Hát akkpr miért nem biztosítják számára a nagyobb nyilvánosságot? A hangversenyeket, a koncerteket, to1958 novemberében Szege- hát elég 8014 goncEa is van- vábbi fejlődésének nélkülöídén -bemutatta Bartók II. Amikor. Például budapesti hetetlen feltételéit? Nemtő. Kardos Juli viszont amint csak bement, megindította az megsejtette, miről ns- esett ösázég motort: Hersegett a öörttes.' megkérdezése nélkül, kenléflyfc) az ö fejében- még derekára biggyesztette kezet, ^kább a gondolatok. 'És úgy és rákezdte A felfio cen: — nekibúsult, ho© egyszercsak No, szép lelek, akkor matol kinyargait a konyhába, nagyteneked fokhagymas. Vegez- Wrtelen vaiamiféle kötelet tünk. Én u©an a kislabam- csaVart a nyakára, és máris ujját nem teszem abba a Jo- klrúgta maga al61 a ©aiog. reménységbe. Meg rm.t nem! széket Ho© majd kidirigáljanak "* engem is répát e©elnil Én- c_„_or,,cz„a az ékkóra geml. Azt hiszed, azért gú- azerencsere férfl-boriztem én. a fényképész se- londságot a lesifüles Szűcs gédlevelemért, ho© tengerit Gábor még jóvátehette. kapáljak?! Nem, fiam. Ha Meghallotta, ho© a masina innen elviszed az eszterga kése valami vasat csikorgat mindenséget, akkor vidd a mar) hát besattyogott, csak íótos gatyáidat is! Nekem Ú© papucsban, a műhelytöbbet nem kellesz, a szagod be. És meglátta az Istentesem állom tovább. A lakást lenséget "a konyha gerendáén kaptam, és — alászolgá- j£n. Gyorsan levágta a rnesJA. szó nélkül - elhurcölkodott. Na© tert, elnyújtóztatta a földön, s veszett módon elnyargalt a 'rendőrökért. .Csakhát . 9 rendőrök nem a Kalász sor Figedi Máté- derekasan vigasztalta, kö^y^én"lakoznak'"Dde « mindjárt telerakta munkával. közfié íőterénéL M-re odaCsomó diófa díszszek ö ért Szűcs Gábor, pedig Adott ugyancsak csattogtatta papu_ csát,. a mester is feleszmélt a cudar földon, s elmélkedni kezdett: u©an mi esett vele? Amint megpillantotta esztergályozását bízta rá, zsíros egységbeírással, neki, gépeinek is, e© kis takaros nádfedeles házat a Kalász* soron. Csák dolgozzon ott békességben, ha már az _ feirűeott evaa kígyó Juli asszony elmarta f kot®*f' f á háztól. Figedi pedig fel- ^^ ' a bf/fz szerelte a gépeket, egész k°nyhaajtot, tudta mar az nap duruzsoltatta, s mellé összefüggést Kardos Juli szomorkás nótákat fütyöré- asszonyság, a lakmározó szett, miként a férfiember Csorbás cenzár meg a kötélszokta, mikor a szive megkeseredik. vég között. De világért sem Nem í© Kardos Juli asz- ezek ellen lobbant fel mérszohyság! Hol itt, hol ott lát- ge, hanem a jótevő ellen. No, ták e© kis kese, ráncospo- Szűcs g^mszed, most adok fájú hajdani cenzarral, bizo- , , nyos Csorbás Dezsővel. Jó TeneKea '"" évtizeddel vénebb volt ez a He aho© az udvarra ért, pendelkovács a menyecské- hallja ám, motorkerékpár nél, de állatfelvásárló lévén, közeledik veszettül. Szerenaz isten és őmaga erősen cséré a lábtúlsó szomszéd megdagasztotta pénztárcáját, kerítése igen fojhíjas, hát Az asszonyságnak ez erősen átsurrant e© résen, s beült tetszett, jobban, mint a ré- a deszkabédéba, mely a közpae©elés. Míg aztán Figedi egészségű© diadalát hirdeti szomorúan és szorgalmasan a falusi udvarokon. Jócskán gyűjtögette az e©ségeket, kuporogni kellett, mert a addig a menyecske e©re rendőrök ú© voltak: ha kijobban virult. Csorbás már jöttek, akkor jegyzőkönyvezbejáratos lett az Attila ki- ni kell. De az ön©ilkos elrály utcai lakásba ls, s a szét- szelelt, összejártak mindent, hurcolkodás után tán há- aztán szelídén mctyo©a e©rbirrt . héttel, azzal állt elő: szeresak elpüfögtek. Itt van ni ez a hízó, Ez kellett csak Figedinek. lám ez is Figedi ne- Tudta 'már, mit kell tenni! Vére van elkönyvelve. Jó Kiakasztotta nyakából a kölesz ezt levágni, mert mit telet, s elusgyékolt az Attila A világ vége a láthatáron zongoraversenyét. Néhány koncertjére készült, »albér- rődömség, bürokráciái,'főlühónap., múlva hatalmas si- kellett adni-a gyere- letesseg az akadaly? Ném kerrej Budapesten szerepelt keket e© vásárhelyi isme- tudíuk; ... ezzel a művel. Néhányszor a rőshöz. : De akármi ls az.oka: .seho..-:-. ...... - ©an sincs ez így . jól. Nem• • • •<•• •• ««••••• á• •••*•*•••«•• <• csak a művésznek rö'ssz ez; á hanem a közönségnek "Ts, amely — ezer jel,: ezer bizonyíték- van erre. — mindig rendkívül örömmel és' hálaJsan fogadja az újat, há ázjó; "De azért nem akar SzegédMora Ferenc elíelejieit íárcája ;rői elmenni? • — Nem, erről nincsen szó. ^ára Ferencnek itt közzétett, kötetben máig sem szereplő írása a rövid életű I Pusztán arról van szó, hogy • * szegedi hetilap, a Homokóra 1928. december 22-i számában jelent meg. Az n hangversenyezni szeretne, iró ebben a rövid kis tárcájában egyszerre leplezi, le a vallási fanatizmust és az J közölni szeretné mondaniamerikai üzleti. szellemet. Minden időben — nem ritkán még napjainkban is — láb- • valóit a közönséggel, rákap a világ végéről e©-egy járványos hiedelem, amellyel aztán a vallások ha- H Ebben kell neki segíteni, szonélvezői kitűnő üzleteket csinálhatnák, hiszen az emberi butaság — sajnos még • ö. L. manapság is — olyan korlátlan, hogy a tökésvilégban az ügyesek, a ravaszok még- • ' gazdulhatnak belőle. I© volt., ez 32 -évvel ezelőtt is, amikor Mórának ez az iró- ü nikus hangú, szellemes kis írása született. Keserűségét a kezdődő gazdasági vávág, a lábrakapó fasizmus kellően magyarázza. , Az amerikai magyar Népszavába n, amiben egy ismeretlen jótevőm két darab kimojidhatátlan nevű szivart szokott nekem küldeni Clevelandból, egy kellemetlen hírt találtam. Mivel a szivar kevés arra, hogy közkinccsé tegyem, legalább a rossz hírt adom tovább a városunkban nem példátlan önzetlenséggel. Arról van szó, amit a biblia vízözönnek nevez, a geológia meg diluviumnak. A háborúig, míg .jól ment a destruktív tudományoknak, minő a geológia és a paleontológia, inkább a diluvium volt gilt, mpst azonban a Noé nevéhez fűződő variáns látszik hitelesebbnek. ; Áz embereknek a nyomorúságban mindig eszükbe jut az Isten, most is eszükbe jutott. Már a háború alatt is emlegették, de akkor politikai alapon, amennyiben minden nemzet szövetségesének szerette volna megnyerni, ami olyan különös módja az istenben való hitnek, hogy veszedelmesen hasonlít az istenkáromláshoz. Most való nyomorúságunkban Ádám fiai inkább a haragvó Istent emlegetik, aki véget fot vetni a világnak, miután látja, hogy az emberekkel szép szóval semmire se lehet menni. Természetesen a világgal való leszámolást most is az özönvíz által "eszközli" a jó Isten, mivel ez már kipróbált és elég jól bevált módszer. En ugyan azt hiszem, hogy a világ a legjobb úton van afelé, hogy minden külső beavatkozás nélkül is nagyszerűen tönkre tegye magát, de azért nem akarok senkit megingatni a hitében. Ez a hit állítólag az Apokalipszisen alapszik, a Jelenések Könyv é-n, ámi kétezer év óta a legérdekesebb olvasmányok egyike ugyaű, de nálunk csak a háború alatt jött divatba. Bizonyosan sokan emlékeznek is még rá, annál inkább, mert éveken keresztül hazafias kötelesség volt benne hinni. A titkok könyvét akkor úgy magyarázták, hogy János evangélista már kétezer évvel ezelőtt megjövendölte benne a Zeppelineket, London bombázását, Párizs pusztulását, ántánt nagy veszedelmét, központi hatalmak végső győzelmét. rntttr- TA=7\ó •BÉCS ERNŐ: Luca-naptól karácsonyig: / tart az utazásunk.1 > Havas mezőn tűz vagyunk, jégvirágot szakasztunk, , ibolyára várunk: Gyere, légy a. szeretőm,. . Gyéré, slmúlj hozzám! Ajkad havon cinkevér hóvirág az orcám. Csókolj engem Tél fia! Ajkam lesz a málrta .. . . Ugy tetszik azonban, itt némi hiba csú-I|x i | szőtt be, nem a jövendölésbe, hanem a*|/cl| 3 SZCrClClM-Oj magyarázatba. Sajnos, ez nagy bajunk ne-* künk, de hát erről az Apokalipszis nemm tehet. Abban még mindig lehet szenzáció-* kat találni s vannak is, akik találnak ben-m ne. Például a rossz hírnek is ez az alapja,* amit az amerikai szivarokhoz mellékelveI találtam. Ass odavaló adventisták ebből* számították ki, hogy 1 929 májusi 5-1 én kezdődik• a világ vége, még• pedig egy új vizözöhnel. Egyéb mentség* most sincs ellene, mint a bárka. Persze« ez modern bárka lesz, valószínűleg gőz-J bárka s ezt nem lehet olyan ripsz-ropsz• összebarkácsolni, mint az öreg Nőiét le-* hetett. Ugyan talán az se ment egészenm simán, legalább is én Alsótanyán hallót-* ha a szelíd tavasz jön, tam egyet-mást róla, ami nincs benne azZ Iá© Tevéibe öltözöm, . . ó-testamentumbah. Ugy tudják odakint," karom barka ága.... ." hogy a pátriárcha hét esztendeig fúrt-fara-Z gott a bárkán s már csak a dalladzó volt* Tavasztól a buja nyárig. hátra, mikor odament hozzá az ördög tart az utazásunk. elkezdett vele incselkedni. Noé meghara-' Harmatcseppet 'csókolunk, gudott s mérgében lecsapta az ördög orraZ Zöld mezőben járunk. hegyét a szekercéjével. Azóta pisze a sze-" gedi tanyákon az ördög, aki aztán a magaZ Szeress engem téli lány részéről úgy állt bosszút, hogy görcsöt te-" egybekelünk őszre. remtett a fába s így Noénak még het esz-J Víg szüretek bora vár, tendeig kellett kínlódni a dalladzóval. • Október esője.... Ugy látszik, az adventisták nem akar-* ják magukat kitenni az ördög incselkedé-Z A köd-gubás januártól sének, aztán meg az időből se futja már,] még tizenkét hónap: . . azért világpropagandát indítanak a gőz-Z leszel az uj esztendőben bárka költségeinek gyors fedezésére. Első-" osztályú kajüt 500, másodosztályú 300, har- H madosztályú 150 dollár. Hogy az arcképes" igazolványok érvényesek-e, vagy nem, ar~Z ról nem szól a kommüniké. • Nekem magamnak az a véleményem aj dologról, hogy míg a régi bárka készítője • csak a vízözön után rúgott be, az új bárka" Gyere, légy a szeretóm; tervezői már a vízözön előtt be vannak* Gyere simulj hozzám! rúgva a "száraz" Amerikában. De én rám" Ajkad havon cinkevér.-: ne tessek adni; mert én közismert hitetlenu hóvirág az orcám.... vagyok• Akinek módjában van, foglaljon" le kabint magának. Azt hiszem. SzegebenZ Lücá-nap van tél idő, . csak a virilistáknak- van módjukban, mi-* melegít e dallam — értünk többiekért pedig úgy se kár, akik* Megyek hozzád zimankós. anélkül-is benne vagyunk a vízben. • Téli • alkonyatbani... tavon ringó csónak •••• Leszel az új tavaszon zsenge, szellős nádas,, almavirág hímezi,csökólja a vállad.