Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-04 / 130. szám

Vásárnap, 1961, június 4. 4 A szegedi Táncsics Tsz földjén Együtt dolgozik férj és feleség A szegedi Táncsics Tsz nem jó jövedelem is ígér- sárnap pedig a jól megár­f oldj én, a Bajára futó be- kezik. Egy munkaegység ér- demelt pihenésé, a szóráko­tonút jobb oldalán a délelőt- tékéül majdnem 34 forintot zásé. iá napsütésben Király Jó- terveztek. Ezt — minden ar­zsef brigádjának tagjai, fő- ra mutat eddig — -elérik, sőt F.ax- kirrincnc kánt asszonyok szorgőskod- további jó munkával, s ked- s Vántáka,tJ1; VfÓ ídöjárá£sal túl is lé~ A szövetkezet a végzett tettek és kedvükre szolgait, pik, e»vséáekte előleget ad tae­dlf Vö^ertéV^^eSa^ a l ' , - ^femtt^ mindi wftáÍT^Öven^ek iS 4 kdSzaparok kozött hónapban. Hát ezzel bizony novenyeK locswa . , — őszintén szólva — nincse­sát, Az aratasban jo segitseget „ek mevelésedve a Királv­• - Derekasan dolgoznak az adnak a "Táncsicsában a brigád lSiai sIm asszonyok! - ismerte el a gépek, de azért kézzel is Azt szeretné'. a nép ­férfinép. - De nagy szuk- kell aratni. fog]alta össze a birgachPeze_ — A kaszapárok között ott tö _ ha minden hónapban leszünk mi is — állapította ienne pénzelőleg. Persze ad­meg Farkasné. — A ferjem dig ' nyújtózkodhatunk, vágja majd a rendet, en meg ameddig a takaró ér. a markot szedem. Nem ije- józanul ítélnek az asszo­dunk meg ettől a .munkatol nyok ,Sj kÖ2tük Farkasné ^ Ser&£ -uu -U 1 .... . Tagadhatatlan, ho© jól jon­Kesobb szoba került, ho- ne a havonkénti élőleg, de ség is van minden dolgos kézre, hiszen sokasódnak a feladatok. Rendszeresen Az asszonyok között für­géh rakta a palántát Fár- _ „„„.„ kos Jánosné. A férje tagja ©an jut ideje a háziasszo- éddig- — hiába*szerette°'vol­na ezt a vezetőség — nem ' a • szövetkezetnek, de ő is nyi teendők végzésére. mindig réndszéresen segít a legszükségesebbet elvégzi a V0H; erre lehetőség Hiszik munkában. Hivatalosan ú© munka után, s persze gon- azonban ho© nem is soká­móndták Farkasnéról. ho© doskodik finom főtt ételről ra odáig jutnak ho© ter­családtag, de férjével min- is. A szövetkezet vezetősége mészetes lesz a-' havonkénti dié kinn van a földön. pedig — a tagság nagy he- pénzelőleg. Egyik fontos fel­Most tavasszal volt e© lyeslesével — törődik azzal adatként ezzel is törődik a éve, hogy öt hold földdel a is, ho© jusson idő az asz- ^-z igazgatósága." — Elteli az ido, elmar a­Javul Szőreg vízellátása Szőregen idén nyárra to­vább javul a lakosság vízel­látása. A helyi tanács a községfejlesztési alapból . nagy összegét, 338 ezer fo­rintot fordít e© új artézi kút fúrására. Az új kút fú­rása már meg is kezdődött a sporttelep melletti részen. Az új artézi kút ségítságé­vel vizet kap a Marx utca, a Rákóczi út, a kenyérgyár, .valamint a. Béke utca is, ahol új családi házak épül­nek. Az üj kútról biztosít­ják majd a sporttelep víz­ellátását is. I© mód. adódik arra, ho© a sportolóknak zuhanyozók álljanak rendel­kezésükre. Csőkutas öntözés a közös gazdaságokban. Aránylag kevés költséggel Vörös Október, a doúiasiéia és ©orsan megvalósítható 'a Rákóczi, a dorozsmai ü-j csőkutas - öntözés azokban a Élet, a reszket Petőfi. Lenin közös gazdaságokban, ahol és Aranykalász, a dóci Vi­erre megfelelő talaj- és víz- rágzó és a sándoríéüil adottságok vannak. Aranykalász termelöszövet­a. csőkuíak segítségével je- kezetekben teremtik meg | ieniős területeken végez- csőkutakat. hetnek cnlözést a szövet­kezetek, $ így növelhetik a különböző növények ter­méshozamát. A .következő évbea.s sze­gedi járás több tvrmaiőszö­vetkezefében segítik a gaz­dálkodást a csőkuíak. A ter­vek szerint a forráskúti Ezüstkalász, a Tapasztalatcser© a sikeres gyep javításról gyepjavítási 'szövetkezés útjára tértek, szonyoknáik a házimunkák Már akkor is e©ütt, e© végzésére, brigádban dolgoztak ők ket- Általában minden szombat tén, férj és feleség Szorgal- szabad asszonyoknak mukat bizonyítja, ho© ta- ... . ,, es ekkor csinálják meg a legfőbb házimunkát. A va­ta­vaiy együttesen 460 munka­e©seget teljesítettek. — Mennyi egységük van most? — kérdeztük a fehér­- pettyes, piros fejkendőt vi­selő asszonyt, akinek János nevű fia most a tüzéreknél tényleges katonai szolgálatot teljesít. — Kettőnknek — felelte — igencsak megvan már a 150 egységünk, vagy még több is. Persze ennél sokkal több egységünk lesz az év végé­re. Kell a munkáskéz Aztán arról beszélt Far­kasné, ho© amíg e©énileg gazdálkodtok, akkor is rend­szeresen. segített a mezőgaz­dasági munkában párjának. Bizony, akkor sokszori az éj­szakát is egy be tették a nap­pallal. Most erről nincs szó, bár igaz, ho© a na© mun­kák idején, ha a helyz®t ú© hozza, reggeltől napnyugtá­ig kinn vannak a földön. — Alsóvároson laktunk — beszélte az asszony — és férjemmel általában reggel 6-ra jövünk szövetkezetünk­be, s igencsak délután 5 óra­kör hagyjuk abba a mun­kát, Szívesen dolgozom ma­gam is, hogy több legyen a jövedelmünk. Aztán meg kell' a munkáskéz, mert nél­küle, hiába a kedvező idő­járás, kárát vallaná a gaz­daság, meg annak miniden tagja. A tsz-ből élünk, in­nen esszük a kenyeret, hát aszerint is csináljuk, hi­szen mienk a jutalma. S nemcsak bő termés, ha­dok a többitől a munkában — nyugtalankodott Farkas­né, s indult, ho© folytassa a palántázást M. S. A Dél-alföldi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet és a Csongrád me©ei tanács me­zőgazdasági osztálya Maros­léién most tartotta legélő­és rétgazdálkodási bemuta­tóját, amelyen a tsz-ek, ál­lami gazdaságok és a legel­tetési társulatok képviselői vettek részt. Bemutatták a kísérleti intézet által a me­állítótt szikes és műtrágyázás! kísérletet. Prettenhoffer Imre, a kí­sérleti .intézet osztályvezető­je, a mezőgazdasági tudomá­nyok doktora tartott elő­adást a mésztelen, szikes ©'epeken elért és a ©akór­latnak átadott, illetve átad­ható kutatási eredményekről. Az e©ik bemutató' kísérlet mésztelen, vörösnadrágcssn­A szövetkezet teljes tagságénak érdekéhen Fontos kérdésekről tanácskozott a kisteleki Felszabadulás Tsz párttaggyú'lése . A kisteleki Felszabadulás e©ütt rendszeresen végezze vetkező munka . a szőlősök­Termelőszövetkezet pártszer- a seronkövetkező munkákat, ben, gyümölcsösökben, vezete most megtartott tag- A párttag©űlés ezért elha­©ülésén a tsz egész, tagsaga tarozía, ho© érdekében behatóan foglal­kozott á'növényápolás hely-­petével és--az aratási felké­szüléssel. A taggyűlésen a pártszer­vezet 25 tagján kívül a pártonkívüli szövetkezeti gazdák képviselőjeként 43­an vettek részt. a kommunisták és a.pár­tonkívüli aktivisták a munkaidő után baráti esz­mecserére felkeresik azo­kat a tsz-tagokat, akik egyáltalán nem, va© rendszertelenül vesznek részt a munkában, Korábban ip voltak hasonló A tíz év óta működő Fel- beszélgetések, amelyek ered­szabadulás Tsz idén tavasz- menyekhez is vezettek, szal megnövekedett, a koráb- A szövetkezetnek közel bi 600 hold helyett most 2 50Ö holdon kell az aratást ezer 300 holdon gazdáikod- elvégeznie. A munkában se­nak. A pórtteg©űlés meg- gít a Kisteleki Gépállomás állapította, hogy a soronkö- kombájnja, de . kézzel is kell vétkező munkák általában jelentős területen aratni. Az kielégítően haladnak, szűk- aratási munkák elvégzéséért, séges.' azonban a növényapo- tsz-ben legalább 25 kasza­lás ©örsítása. Hiba, s nehe- pár dolgozik majd. zíti a feladatok elvégzését. Aratni sokfelé kell mert áz ho© az idén tavasszal belé- idén tavasszal belépők ko­pók közül aránylag na© rabban — érthetően — fa­számban rendszertelenül, rületüknek megfelelően ve­va© e©-általán nem vesz- tettek kalászosokat. A tag­nek részt a közös tevékeny- ©ülés felhívta a tsz gazda­ségben. A munkáskezekre sági vezetőinek figyelmét: á pedig na©- szükség van. A munkaszervezés további ja­mezőgazdasági kultúrák gaz- vitásával biztosítsa, hogy az dag termést ígérnek, de az aratással e©idcben megfele­kell hozzá, ho© a tsz min- lő erővel haladjon a növény­den tagja hozzátartozóival ápolás, valamint a soron kö­©ei legelő- és rétgazdálko- keszes, szikes gyepen a fel­dási alap támogatásával be- törés nélkül végzett m&sze­zés, valamint műtrágyázás hatását mutatta be. A me­szezett terület 41,9 mázsa zöldtermést adott holdan­ként, szemben a javitaílan, mésztelen, szikes gyep 25,5 mázsás holdqnkénti zöld fű­termésével. Ugyanakkor az egyben pétisóval műtrágyá­zott parcellák holdanként 51,7 .. mázsa . zöldtermést ad­tak. A másik kísérletet ©-en­gén szikes, rétiecsetpázsitos, réti talgjú ©epen állították lia, hat holdon. Itt a javí­tatlan parcellák 19,4 mázsa zöld Miezviésé vel szembe ti a esak meszezettek 32,1 mázsa, s a nitrogénnél trágyázott parcellák 5S,3 és 774 mázsa koldafikénti ' zöld fűtermést adtak. E kísérlet is igazolja á rétiecsetpázsitos ©epek nitrogén trágyázásának igen na© eredményességét és gazdaságosságét. A pár (taggyűlés felhívta a figyelmet a széna jobb ke­selésére, valamint sürget­te a gondosabb sertéshizla­lási - . Nemrégen a szovétitezst öt­ven hízott sertést adott át, a jószágok azonban nem ki­elégítő gondozá^ miatt a hiz­lalási időhöz mérten általá­ban ném érték el á kíváiit súlyt­Államunk hitelt ad a cső­kuíak létesítéséhez és a szövetkezeteknek a munkálatok megkezdésekor a költségek 20 százalékát kell csupán fizetniök. Az elmúlt napokban a csőkutakat kérő termelőszö­vetkezeteket öntözési bizottság mórahalmi kereste fel, hogy a tsz-ek képviselőivel együtt kijelöl­jék az öntözendő területeket. A . bizottság munkájában részt vett a megyei .és a já­rtai tanács, a vízügyi igaz­gatóság, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságá­nak, valamint az OMNI ta­lajkutató laboratóriumának -képviselője. Az .öntözőtele­pek kijelölése .után sor ke­rül majd a próbafúrásokra, hogy megállapítsák, milyen a' víz minőségé és menhyi vízre számíthatnak. A próbafúrásokat, majd utána a kivitelezést a víz­ügyi igazgatóság végzi. Ter­mészetesen a csőkutak épí­téséhez a termelőszövetké­zetek is adnak munkaerőt. Űj iskola Asotthalmon Aéétöiálmon már. koráb­ban megkezdték e© korsze­<ní, kéttantermes, nevelői la­kással ellátott új általános iskola . építését-, a belterüle­ten, nem messze :.a tanács­házától. A? új iskolára na© szükség van községben, s igen örvendetes, ho© építé­se hamarosan befejeződik. Az uj iskolában a jövő is­kolai évadban már meg is kezdődik a tanítta. Ha kell, keidlk a munkát a gépek • A közös gazdaságok hala­dásáért, a nagyüzem adta gázdag lehetőségek kihaszná­lásáért igen fontos, hogy gyarapítsák szakmai felké­szültségüket a tsz-ek tágjai. Üj és új szakemberek kelle­nek a szövetkezetekbe, hógy mázon, Balástyán, Mórahal­mon és Üllésen. Ezekben a községekbe járnak majd a környező • falvakból is mind­azok, akik el kívánják vé­gezni a technikumot. A kihelyezett techniku­mokban hetenként 4—4 óra bő termést adjanak a mező- lesz a tanítás. A hödmező­gqzdasági kultúrák, magas vásárhelyi Mezőgazdasági jövedelmük legyen a szövet- Technikum tanárain kívül a kezetek tagjainak. Az új iskolai évadban a szegedi járásban is lehetőség kínálkozik arra, .hogy a szövetkezetek tagjai mező­gazdasági technikumokban ©arapítaák tudásukat, nek megvalósításáért igen jól működik közre a .nép­front járási bizottsága, s hasznos segítséget adnak a községek népfrontbízottsá­gaí is. Az új iskolai évben a hódmezővásárhelyi mező­gazdasági technikumnak úgy­nevezett kihelyezett tagoza­tai működnek 'majd Szaty­községek egyetemet és főis­kolát végzett biológiai sza­kos nevelői is tanítanak majd a technikumban. Élénk az érdeklődés a szövetkezeti gazdák körében a technikum En- iránt. A mórahalmi Vörös Október Tsz-ből például már öten jelentkeztek a technikumba. Egy-egy községben ne©­venes létszámmal kezdik majd a tanítást. A techni­kumba mindazok, a szövet­kezeti gazdák jelentkezhet­nek, akik elvégezték az ál­talános iskola nyolc osztá­lyát Amin változtatni kell Hetek óta joggal pa­naszkodnak Szatymazon a kenyér minőségére. A baj azonban nemcsak éz, hanem az is. hogy a kenyér gyakran igen későn, délelőtt 10 óra­kor érkezik a községbe. Pedig a reggeli órák­ban kellene a kenyér, hiszen férfi és asszony egyaránt már korán munkába áll. A községi tanácsülés is foglalkozott az egész lakosságot érintő kér­déssel. s levelet írtak a Szeged és Vidéke Sütő­ipari Vállalathoz, kérve, ho© javítsanak a ke­nyér minőségén, s szál­lítsák a kenyeret a reg­geli órákban sándorfal­vi üzeme©-ségükből. A levélre azonban még válasz sem érkezett, s továbbra is rossz a ke­nyér. A sütőipari vállalát vezetőinek haladéktala­nul változtatniok kéli ezen a helyzeten! A szegedi járás né© gépállomásán, a deízkin, a sándórfalvim, a dorozsmain és a.kistelekin munkára készen fiinak a gé­jjek;, hegy amint kell, mindjárt segítsenek a ng© nyáyi munkákén, A gépállomások aratágépei és kombájnjai a járás termslő­' szövetkezeteiben a kalászosok mintegy 24 százalékát aratják le. A megyében is legnagyobb körzetű Do­rozsmai Gépállomás űj kombájnjai is munkába állnak. Most kapták meg az RMAG-gyárbán készített, Balaton elneve­zésű öt kombájnt. Ezeken kívül Dorozsmá­ról njrolc traktorvontattaú araíógép és e© szovjet rendre-aratógep, valamint két na© teljesítményű szovjet kombájn- indul a földekre aratni. A gépállomás Rárttaggyű­lésén, ahol a pártonkívüli dolgozók is, részt vettek, Sisa Ferenc kiváló kombájn­vezető vállalta, hogy a szovjet komöájn­nal nem a tervek szerinti háromszáz hal­don, hanem ötszáz holdon végez are$<ís£f cséplést. Versenyre is hívta é megye kém­bájnksz'elöit. A Balaton elnevezéséi koih­bájrtnal dolgozók vállalták, hogy nem a tervben szereplő 180 holdon, hanem 200 holdon aratnak és csépelnek e©-e© gép­pel. A Dorozsmai Gépállomás a szegedi Tán­csics Tsz-ben 300 holdon komplex-betaka­rítást. végez. Azt jelenti ez, hogy rendfé­aratógép vágja a gabonát, bizonyos szára­dás után rendfelszedő szovjet kombájn el­csépeli, majd traktorok húzzák össze a kombájnszalmót. A kombájn tartályáb®! pedig billenő gépkocsik szállítják el a ga­bonát a tárolóhelyre. A szalniát billenő te­hergépkocsik fuvarozzák el a megfelelő helyre, %hoi géppel történik a szalmaka­zalozas is. Képünkön: indulásra készen all a do­rozsmai gépállomás öt űj, Balaton elne­vezésű kombájnja. 1 I 1 F* UH . m 1 HÉ - •. . TÓTÓTÓTÓV 1

Next

/
Thumbnails
Contents