Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-04 / 130. szám

s VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! & *0Í pl. építés UftMpén •1 V" Jrá/lf{++4. 'W&^W^WföiWVifö & A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA f 51. évfolyam, 130. szám ————I—— Ara: 70 fillér Vasárnap, 1961. június 4. Hruscsov és Kennedy őszinte és udvarias légkörben tanácskozott szombaton — állapítja meg a tegnap este Bécsben kiadott közös közlemény Szombaton már a kora délelőtti órákban "tárgyalási hangulat* uralkodott az osztrák fővárosban. Az utcákon sűrűn lehetett látni szovjet, amerikai és osztrák zászló­kat, s nagy tömegek "helyezkedtek el« a szovjet és az amerikai nagykövetség rezidenciája körül, "élükön* az újságírókkal és fotóriporterekkel, akik a lehető legtöbb mozzanatot meg akarták örökíteni a szovjet és az ameri­kai kormányfő bécsi programjából. Tizenötperces késéssel, 10 óra 55 perckor érkezett meg Bécsbe, permetező esőben, Kennedy elnök kiilönre­pülőgépe a Swechat-i repülőtér betonjára. Az elnököt Schárf osztrák köztársasági elnök és az osztrák kormány vezetői fogadták ugyanolyan protokoláris külsőségek kö­zött, mint péntek délutáni megérkezésekor Hruscsov szov­jet kormányfőt. Az amerikai elnök a fogadás után tisz­telgő látogatást tett Schárf osztrák köztársasági elnöknél, majd az amerikai nagykövetség rezidenciájára hajtatott. Találkozás az amerikai nagykövetség hitzingi rezidenciáján Szombaton déli 12 óra 50 perckor megkezdődtek Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnöke és Kennedy, az Egyesült Álla­mok elnöke tárgyalásai. Hruscsov sarló-kalapácsos, vörös zászlós gépkocsija 12 óra 44 perckor kanyarodott be a bécsi amerikai nagykö­vetség hitzingi rezidenciájá­nak kertkapuján és ponto­san a programszerű időpont­ban, 12 óra 45 perckor gör­dült a kert lcozepén fekvő villa lépcsőfeljárója elé, amelynek legfelső fokán eb­ben a pillanatban jelent meg Kennedy. Kennedy előzékenyen le­sietett a gépkocsiból kilépő Hruscsov elé és szívélyes mosollyal, barátságosan, hosz­szan kezet szorított a szov­jet kormányfővel. A két államférfiú bécsi találkozásának első pillana­tát az amerikai rezidencia kertjébe belépést nyert, kö­rülbelül 80 újságíró, foto- és filmriporter örökítette meg, akik szűk körbe fogva Hrus­csovot és Kennedyt, felvevő­gépeik ostromtüze alá vet­ték őket. A Hruscsovot követő gép­kocsikból Gromiko szovjet külügyminiszter, Menysikov washingtoni szovjet nagykö­vet és a szűkkörű kíséret tagjai léptek ki. Ugyanebben a pillanatban Kennedy mögött megjelent Rusk amerikai külügyminisz­ter, Bohlen, az amerikai kormány keleti ügyekkel foglalkozó minisztere és még néhány tanácsadó. Hruscsov­hoz és Kennedyhez hasonló­an a szovjet és amerikai ál­lamférfiak is szívélyesen ke­zet fogtak, azután a fotoripor­terek kérésére Hruscsov és Kennedy, háttal az 1 épület­nek, elhelyezkedett a lépcsőn és néhány percig derűs nyu­galommal tűrték a fotóripor­terek ostromát. Pontosan 12 óra 50 perc­kor a két államférfi elbú­csúzott a fotóriporterektől és újságíróktól, s belépett az amerikai nagykövetség épü­letébe. Kennedy betessékelte ven­dégét a villa na© fogadó­termébe, amelyből balkéz fe­lé nyílik a tanácskozószo­ba. A fogadóterembe bebo­csátott néhány újságíró és fotoriporter még néhány per­cig igénybe vette a két ál­lamférfiú türelmét, majd Hruscsov és Kennedy belép­tek a tanácskozószobába. Ide csak két személyi tol­mács követte az államférfi­akat. A fogadóteremből nyíló könyvtárszobában foglaltak helyet a szovjet kormányfő tanácsadói. Ezzel Bécsben megkezdő­dött a szovjet—amerikai ta­nácskozás. Hruscsov és Kennedy első eszmecseréje 30 percig tar­tott — jelenti az AFP fran­cia hírügynökség. Magyar idő szerint 13 óra 30 perc­'kor Kennedy elnök felkérte Hruscsovot, ve©en részt az E©esült Államok bécsi na©követségén rendezett díszebéden. Hruscsov, Kennedy, va­lamint a két államférfi kí­sérete e© hosszú, keskeny asztalnál ebédelt A szovjet küldöttség tagjai az asztal e©ik, az amerikaiak a má­sik oldalán foglaltaik helyet. Kennedy Hruscsovval szem­ben ült. Az amerikai elnök titkár­ságának közlése szerint ebéd közben főként Hruscsov és Kennedy beszélgetett, orosz nyelven rövidebb beszélge­tés folyt le Hruscsov és Bohlen, az amerikai küldött­ség szakértője között is. Ké­sőbb mind szovjet mind amerikai részről megállapí­tották, hogy a találkozás ed­digi légköre barátságos volt, sőt az amerikaiak szerint ki­mondottan szívélyes. Az ebéd ideje alatt ráállt az eső és kisütött a nap. Fel­vetődött az a javaslat, ho© az ebéd utáni megbeszélése­ket esetleg a kertben, va© a nagy fogadóterem előtti teraszon folytassák. Gromiko külügyminiszter H . - V.'rál*^^ t v 1 tfejtó) P t- * ' • xalmj! • - • 1 siNlP*', „ w rá f- ; |ggsgf w ' ' ri m tm 4. * ttm* •sáÉLlÍÍI ' iitf rá'fls® Ik, tí HfflH| 1 * - iz? * ^ ' ' '':. • :Yrá :•••'":. 'rárá-rá'rá rái'V-l rárárá-J./; Hruscsov elvtárs a (MTI Foto —Papp Jenő fetvj bécsi utcán Schárf osztrák köztársasági elnök kíséretében Lelkes tömegek Üdvözlik a béesi utcán HTUSCSOV elvtársat az ebéd vége felé és utána hosszasan elbeszélgetett Rusk külü© miniszterrel. Az ebéd végére valóban ú© megjavult az idő, ho© Hruscsov és Kennedy mint­egy negyedóra sétát tett a kertben, s közben élénk esz­mecserét folytatott. Csupán sziemélyi tolmácsaik kísér­ték őket. Azután visszatér­tek az amerikai villa zene­termében berendezett ta­nácskozószobájukba, s itt továbbra is négyszemközt — csupán személyi tolmácsaik jelenlétében — folytatták m egbeszélésüket. A délutáni megbeszélések magyar idő szerint 18,47 órakor fejeződtek be. A ta­nácskozás minte© 50 perc­cel tovább tartott a terve­zettnél. Hírü©nökségi jelentések szerint az amerikai nagykö­vetség épületéből távozó Hruscsovot és kíséretét Ken­nedy búcsúztatta. A két kormányfő szívélyesen kezet rázott, majd Hruscsov en­gedte, ho© a fotóriporterek fényképeket készítsenek ró­la. A szovjet miniszterelnök néhány perccel este 7 óra után visszaérkezett szállás­helyére, a bécsi szovjet na©követség épületébe. (folytatás « 2. oldalonj foha ennyi friss vako­J lású fal nem magaso­dott az országban! Építkez­nek az eldugott kis falvak­tól kezdve a nagy városokig, mindenütt. Családi házak, iskolák, kórházak, bérpalo­ták. gyárak sokasodnak az építőmunkások nyomán. Bi­zonyítani sem kell, elég széjjelnézm Szegeden, ele­gendő számba venni az itteni építkezéseket: a 40 méteres szalámigyári tornyot, a Pá­rizsi körúti utcasort, vagy a gedói új települést. Hálás és felemelő dolog az építőmunkát ünnepelni, gyö­nyörű hagyomány, hogy min­den júniusban azoknak szen­telünk egy vasárnapot, akik ezt végzik, akik megterme­lik az építőanyagot, rakják a falakat, parkettáznak, szerel­nek .és bútort gyártanak az űj lakásokba. A szegedi épí­tőipari vállalatok, a tervező iroda, a téglagyárak, a fa­lemezgyár, a bútorgyár dol­gozóit is ünnepeljük ezen a napon. Napjainkban az építőipar hatalmas fejlődésen megy át. Néhány évvel ezelőtt még a nagy- és kisgépek egykép­pen hiányoztak építkezése­inkről, manapság pedig egye­dül a Csongrád Megyei Épí­tőipari Vállalatnál négy to­ronydaru, csaknem hatvan betonkeverőgép dolgozik, hogy csak ezeket említsük. Megváltoznak az építkezés anyagai is. A hagyományos tömörtégla helyébe m Jcis­és nagyblokk lép, melyek­nek anyaga a habbeton, a kohósalak, vagy éppen az üveges belsejű tégla. A sze­gedi l-es téglagyárban foly­nak az előkészületek a tég­lablokk gyártására és ősz­szel Újszegeden már saját szemünkkel győződhetünk meg, mennyivel gyorsabb és könnyebb építkezni vele. 7) égen az építőmunka ne­héz fizikai megerőlte­tést kívánt. Most már egyre kevésbé. A gépek pótolják az ember erejét. Az építő­ipar szerelő jellegűvé válik, ahol a pontos szervezettség, körültekintő tervszerűség uralkodik. Az építmunkás pedig szakképzett, művelt munkásember lesz. Ennek a fejlődésnek állomása mind­két Szegeden működő építő­ipari vállalat újonnan ala­kuló telephelye, ahol már nagyüzemi módszerekkel'ké­szítik elő az építkezéseket, gyártják a betonelemeket; vagy a Kossitth Lajos sugár­úti szálló is, melynek lakói legkorszerűbb körülmé­(Liebmarm Béla felv.) nyek között élhetnek: tanul, hatnak, szórakozhatnak . és pihenhetnek. De nemcsak az építőipar fejlődését mérhetjük le nagy megelégedettséggel ezen a napon. Ha a ládagyárra gon­dolunk, eszünkbe jut a né­hány hónappal ezelőtt létesí­tett korongbalta -üzem; h& a falemezgyárra, akkor a most épülő furnírkészítö részleg; ha a bútorgyárra, a zárt cik­lusos termelési rend, amely olyan jól bevált, hogy átve­szi tőlük az ország többi bú­torgyára is. Eddig a fejlődésről, az ered­ményekről volt csupán szó. Pedig nincs minden hiba nélkül. Még több lakás, még több bútor kellene. Még an­nál is több, mint amennyit eddig építettünk, eddig gyár­toltunk, Es lehetne még töb­bét, erre minden lehetpség adott. Az építőipar gépesí­tése meg nem hozta magá­val azt a termelékenység­emelkedést, amire szükség volna. Vontatottan halad az új technológiai folyamatok, az új anyagok alkalmazása is. A Csongrád Megyei Építő­ipari Vállalat azért nem bír­ja például bevezetni építke­zésein a második műszakot, mert nem éU rendelkezésé­re kellő számú szakember, művezető. A bútorgyárak kapacitása is szűk: kinőtték ruhájukat. 0 ehetetlen azonban észre nem venni, hogy a ba­jok nem pangásból, nem ha­nyatlásból, hanem éppen el­lenkezőleg: a gyors fejlődés­ből erednek. És ha így néz­zük, talán még büszkék is lehetünk rájuk. Ez mégsem azt jelenti, hogy nem küz­dünk ellenük minden erőnk­kel. Idő, mégpedig rövid idő ke H csupán ahhoz, hogy megszűnjenek. Második öt­éves tervünk végére olyan hatalmas, korszerű építőipar lesz az -országban, mint ami­lyen sohasem volt! A szocializmus építő tár­sadalom figyelme állandóan az építőkre irányul. De nem­csak figyelme, megbecsülé­se is. A figyelem apró jele, hogy az emberek meg-meg­állnak az építkezések mel­lett; és átfogó jelzések, ami­kor a párt és a kormány ha­tározatokban szabja meg feladataikat. A megbecsülés jele pedig még az is, hogy ezen a napon legjobbjaik mellére kitüntetések kerül­nek, és valahányukat szívből ünnepeljük! E. K.

Next

/
Thumbnails
Contents