Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-30 / 152. szám

3 Péntek, 1961. június 30. VAKÁCIÓ hasznos munkálkodással Mivel töltik a nyarat a szegedi diákok? A nyár, a tanulmányi szünet egy részét arra használják fel Szegeden a diákok ezrei, hogy különféle munkálkodással segítsék a társadalmat, miközben maguk pénzkereseti forráshoz jutnak. Az idei nyáron különösen gazdag programot nyújt diákjainknak. A Rózsa Ferenc Gimnázium 5+1-es oktatási formában most érettségizett diákjai hathetes összefüggő szakmai gyakorlatra mennek július 1-től. Két osztályból minte© 50 tanuló u©anis ebben az utolsó hat hétben közel 20 szakmában tesz bizonyságot arról, ho© ésdemessé válik-e a szakmunkásbizonyítvány megszerzésére. Ugyanebből a gimnáziumból az első, második és harmadik osztályosok is szakmai gyakorlaton vesznek részt négy hétig. A munkáltató üzemek és vállalatok többsége ezeknek a fiataloknak érdem szerinti fizetést is biztosít. Ezeken az üzemi gyakorlatokon a gimnázium tanárainak egy része is részt vesz, ho© diákjaik gyakorlati előmenetelét közvetlen íi©elemmel kisérhessék. E gimnázium más tanulói pedig, minte© 150-en, az ország különböző részein, KISK építőtáborokban munkálkodnak majd több héten át. A Vedres István Építőipari Technikum valamennyi diákja né©hetes üzemi gyakorlatát végzi részben Szegeden, részben Kecskeméten, Salgótarjánban és Miskolcon, a számukra kijelölt vállalatoknál. A Szegedi Tudománye©etem Ságvári Endre Általános Gyakorló Gimnáziumának első, második és harmadik osztályos tanulói közül 320-an ugyancsak termelési ©akorlaton vesznek részt, más diákok pedig KISZ-táborban dolgoznak majd, a fiúk Szegeden, a lányok pedig Mezőhe©esen mezőgazdasági munkában. S mint minden munka, ez is jutalommal jár. Utána két hétig Parádfürdőn sátortáboroznak majd e tanulók. U©anesak Mezőhegyesen, valamint a Felsőnyomási Állami Gazdaságban végeznek hasznos munkát a Tömörkény Leánygimnázium tanulói. Többen üzemekben és vállalatoknál is elhelyezkedtek alkalmi munkára, nagy részük azonban a mezőgazdaságban hasznosítja szünideje java részét. KISZszervezetük külön felhívással toborzott diákokat a mezőgazdasági munkákra, tekintettel arra, hogy a sok esőzés következtében a soros munkákkal néhol elmaradtak. Balatonaligán 80 főiskolás lány dolgozik majd az ottani állami gazdaságban. A reálszakos hallgatók viszont Csillebércen úttörővezetői táborozáson lesznek. Többen különféle üdültetési akcióban vesznek részt, mint ©akorló felü©elő tanárok, mások viszont gyermekotthonokban vállaltak gyermegíelügyelői teendőket. A földrajzszakos hallgatók máris odavannak hathetes terep©akorlaton a Csongrád megyei tanyavilágban. Az ö munkálkodásuk is hozzájárul majd a tanyarendszer új arculatának kialakításához. A műszaki ismeretek szakos hallgatók a Csepeli Papírgyárban, az Újpesti Asztalosárugyárban és az Otthon Bútorgyárban végzik üzemi gyakorlatukat az idén. A főiskolások közül sokan vállaltak alkalmi munkát a Szeged környéki termelőszövetkezetekben, mások viszont a Szegedi Szabadtéri Játékokat előkészítő munkálatokhoz mennek dolgozni. A fizika-matematika és fizika-kémia szakos első- és másodéves egyetemi hallgatók Szegeden végzik kéthetes szakmai műhelygyakorlatukat, a ve©észek és biológusok pedig Pécsett, Debrecenben és Budapesten vannak különféle üzemekben. A főiskolásokhoz hasonlóan a biológus és földrajz szakos egyetemi hallgatók is részt vesznek három-né© hétig tartó terepgyakorlaton. A bölcsészettudományi kar hallgatói többnyire termelőszövetkezetekben, üzemekben és gyárakban találtak elhelyezkedési lehetőséget. A KISZ szervezésében a lányok többsége a balatonaligai mezőgazdasági termelőszövetkezetekben kapott munkát. A jogi kar hallgatói szintén hasznosan töltik a nyarat, köztük a negyedik évfolyam hallgatói is, akik csak szeptembertől mennek szakmai gyakorlatra a tanácsokhoz, bíróságokhoz, közigazgatási munkakörök tanulmányozására. A KISZ szegedi építőtáborban ott találjuk majd a jogászokat is, mint aho© az orvosegyetem számos hallgatóját is. Négyszer kéthetes váltásban több mint kétezer kiszista dolgozik majd a hattvastelepi vízműrendszer építési munkálatain. Több másodvetés — nagyobb jövedelem A

z aratás, gabonabetakarítás kellős közepén vagyunk, de már a következő fontos feladatra is gondolnunk kell a mezőgazdaságban. Ez pedig a másodvetések ügye. A szegedi járási tanács mezőgazdasági osztályának összesített tervei alapján a termelőszövetkezetek gazdái és a termelőszövetkezeti csoportok tagjai összesen mintegy négyezer kataszteri hold tarlóburgonya és kétezer holdnyi kukorica-csalamádé, köles és muhar másodvetésére vállalkoztak az idén. Minden lehetőség biztosított ahhoz, ho© ezt a tervet teljesítsék, sőt a homoki községekben sokkal több másodvetést csináljanak, mint amennyi eredeti tervükben szerepel. Erre a szegedi járásban most többszörösen szükség van. K

öztudomású, hogy tavaszonként évek óta állandó burgonya vetőmag hiánnyal küszködnek a járás szövetkezetei. Ezer mázsaszám kell behozni a járásba nyírségi, szabolcsi vetőburgonyát Ezeket a burgonyafajtákat pedig ©engébb minőségük miatt nem nagyon kedvelik az idevaló gazdák. Hisz ők korábban a sokkal értékesebb Szeged vidéki rózsához, gülbabához szoktak. A szükség azonban Munkahelyváltoztatás és bérezés Július 1 én lép életbe a munkahelyüket bérének megállapításáról szóló A munkaügyi miniszter lül esetleg kapott egyéb most megjelent utasítása jú- munkabérösszegek — prélius 1-i hatállyal fontos ren- mium, pótlék stb. — nem delkezéseket tartalmaz a vehetők fi©elembe. munkahelyváltoztatás következtében újonnan belépő dolgozók munkabérének Kimondja az utasítás, hogy a fentiek alapján megállamegállapításáról. Az utasi- pított személyi alapbér nem tás rendelkezését alkalmazni kell minden vállalatnak, szövetkezetnek, termelő- és földművesszövetkezetnek, lehet kevesebb, mint az új munkakörre a jogszabályban meghatározott bértétel alsó határa. Ez azt jelenti, szövetkezeti vállalatoknak és ho©ha a dolgozó az új válezek szerveinek és a magán munkáltatóknak, soknak stb. Kiket érint a rendelkezés ? A rendelkezés szerint az újonnan alkalmazott dolgolalatnál olyan munkakörben kerül alkalmazásra, beoszKisiparo- tásba^ amelyben például a bértétel 1600—1900 forintig terjed, az új munkahely 1600 forintnál kevesebb személyi alapbért nem állapithat meg (többet sem), jóllehet az előző munkaviszony fó tKnébány: ?? ,f~\ábbnk~ megszűnésekor például csak ban kozolt kivetettől elte- 14-0 íorjnt volt az alapbér kintve — a munkaviszonyba lépéstől számított hat hónapig nem kaphat magasabb összege. Ugyanez a helyzet az ú©nevezett órabéres dolgozók esetében is. Ha az összegű személyi alapbért, adott munkakörben, va© mint amelyet az elozo válla- munkán mGg van határozva latnál, hivatalnál, gazdaságnál stb. munkaviszonya megszűnésekor kapott, illetőleg részére megállapítottak. A rendelkezés a munkaviszony megszűnésekor kimutatható személyi alapbérről szól, így az alapbéren fea legkisebb személyi alapbér. Kikre nem terjed ki? A szabályok nem vonatkoznak arra a dolgozóra, aki munkakönyvvel és e©éb anyagtovábbító Kari—Marx—Stadt-ban, a Barkas Művekben gyors anyagtovábbítót építettek. A szerkezet egytonnás teherbírású. Még 1961 végén hozzákezdenek sorozatgyártásához. Képünkön: munkaközi megbeszélés, Lange mérnök Vogel mernok es Mahn konstruktőr a feltalálok kozo tt változtató dolgozók rendelkezés irattal igazolja, ho© az előző munkaviszonya a 7, va© 30 napos próbaidő tartama alatt szűnt meg akár a saját, akár a munkáltató elhatározásából. Nem vonatkoznak akkor sem, ha a vállalat megszűnése, va© ha a vállalat, illetőleg a termelés átszervezése, vagy a dolgozó öregségi nyugdíjra jogosultsága címén, továbbá a korábban ott foglalkoztatott dolgozók visszavételére kötelezés miatt a munkáltató részéről történt felmondással szűnt meg a munkaviszony. Ha saját felmondása folytán szűnt meg a munkaviszony, arra való hivatkozással, hogy házastársát más helységbe helyezték és annak új lakóhelyére kíván költözni, va© őt magát helyezték át és az áthelyezéstől számított hat hónap elejéig új munkahelyén lakást nem kapott. Nem vonatkoznak a szabályok abban az esetben, ha a munkaviszony azonnali hatályú kilépés miatt szűnt meg, mert az előző munkaviszony további fenntartása életét, egészségét, va© testi épségét közvetlenül súlyosan veszélyeztette; vagy ha az új vállalathoz saját kérelmére, va© népgazdasági érdekből helyezték át. Akkor sem vonatkoznak. ha a munkaviszony azért szűnt meg, mert az előző vállalatnál szakképzettségének megfelelő munkakörben nem tudták foglalkoztatni, az új munkahelyén viszont ilyen munkakörben alkalmazzák; vagy ha a munkaviszony megszűnése és az új munkaviszonyba lépés időpontja között hat hónapnál hosszabb idő telt el. Nem vonatkozik a korlátozás azokra a dolgozókra sem, akiknek előző munkaviszonya a miniszter áltai kijelölt idényjellegű iparágakba tartozó vállalattal, például konzervgyárral kötött meghatározott időre, vagy munkára szóló munkaszerződés lejártával szűnt meg, va© ilyen idényjellegű iparágba tartozó vállalat alkalmazza meghatározott időre, vagy munkára. U©ancsak nem vonatkozik az utasítás korlátozó rendelkezése azokra a dolgozókra, akiket előző munkaviszonyukban a vállalati munkarendre előirt például napi 8 órás munkaidőhöz képest nem teljes munkaidőben foglalkoztattak. törvényt bontott, olyan magot vetettek a legtöbb termelőszövetkezetben ezelőtt, amilyet éppen kaptak. Most a tarlói vetésekkel a jövő esztendei teljes burgonyavetőmag szükségleteinket is kielégíthetjük. Ezzel pedig sok százezer forintnyi kiadástól menekülhetnek meg a tsz-ek. Ugyanakkor minden tapasztalt gazda tudja, ho© tavaszi burgonyából a legjobb termést csak tarlóban termesztett vetőmaggal lehet biztosítani. A tarlóburgonya ugyanis megmenekül a júniusban, július elején uralkodó rovar- és vírusfertőzésektől. Tiszta, továbbtermesztésre teljesen alkalmas, minőségi vetőmagot biztosít. A másodvetésű burgonya tömeges termesztésének a népélelmezés szempontiából is igen nagy jelentősége van. Ha csupán 15 mázsa étkezési tarlóburgonvát számítunk is a szegedi járásban e©-egy hold vetésre, ez is 600 vagon árut jelent a tsz-eknek és a háztáji gazdaságoknak. Ez a mennyiség pedig többek között messzemenően fedezi Szeeed város egész évi burgonyaszükséeletét. A

tarlóburgonya termesztésnek a szegedi járás falvaiban, Kisteleken, Balástyán, Rúzsán, Zákányszéken, de más helyeken is sokéves hagyományai vannak. A gazdák igen jól értenek ehhez. Ezt a tudást most a szövetkezetekben is hasznosítani kell. Csak pártolni, s messzemenően ajánlani lehet mindenkinek az olyan kezdeményezést, mint Nyári Györgyé és Kordás Péteré, a Balástya-Alsógajgonvai Tsz agronómusáé és elnökéé, akik a gazdákkal egyetértésben 120 kataszteri holdon vetnek most rozs és árpa után burgonyát. A termés 40 százalékát művelés fejében a tagok megtarthatják maguknak, ők adják a vetőmagot is. A fennmaradó termésrészt pedig a közös gazdaságnak adják át. Hasonlóan oldották meg a tarlóburgonya termelését a rúzsai tsz-ek is. A rúzsai szövetkezeti gazdák most a közösben és a háztájiban együtt több mint 500 kataszteri hold tarlóburgonya vetésére készülnek. A vetőmag beszerzése most sehol sem probléma. Tavaly sok burgonya termett, s most a háztéii gazdaságokban még eladó is van vetőmagból. Ha a tsz-ek kedvező feltételeket teremtenek a termeléshez, a gazdák szívesen adják a magot és a munkát is. I

dén örvendetes módon fejlődött baromfitenyésztésünk, de a baromfitenyésztésben rejlő lehetőségeinknek csak a töredékét hasznosítottuk eddig. A még jobb eredmények eléréséhez szükséges a változatosabb takarmányozás biztosítása. A baromfitenyésztésben — különösen a csirkenevelésben — kitűnően felhasználhatjuk a kölest, a muharféléket és a hajdinát is. Ezek pedig tarlóba vetve igen jól díszlenek vidékünkön. Termesztésük a vetésen és betakarításon kívül semmi más munkát nem kíván, s felhasználásukkal a kukorica és a takarmányárpa ezer mázsáit takaríthatjuk meg. Ez pedig a tömeges sertéshizlaláshoz jelent komoly segítséget. Nem kisebb a jelentősége a gazdálkodás szempontjából a csalamádénak és a tarlóba vetett silókukoricának sem. Vannak rövidtenyésztésű kukoricáink, melyek hosszú ősz esetén — mint amilyen a tavalyi is volt — csaknem teljesen beérnek. Ha erre nem számítunk, még akkor is rendkívül megéri a fáradságot a csalamádékukorica termesztése. Ezzel az értékes takarmánnyal két-három hónapig biztosíthatjuk a közös és a háztáji szarvasmarhaállomány takarmányszükségletét. A lucerna, a fővetésű silókukorica és a szénafélék érintetlenül megmaradhatnak a téli hónapokra. Ebből pedig egyenesen következik: több takarmány — nagyobb állattenyésztési lehetőség: több jövedelem. E

zernyi józan érv szól amellett, mennyire fontos dolog most, hogy az aratógépek, kombájnok és a kézikaszák után lehetőleg már másnap induljanak a lófogatok, traktorok, buktassák a tarlót másodvetések alá. Most az aratás kellős közepén a lovak százai állnak az istállókban, s ahol nem használják ki most az igaerőt a behordásig. nagyon drága pénzért állnak a lovak az istállóban. Zákányszéken, Balástyán és más községekben is — ahol zömmel új termelőszövetkezetek vannak — nehézségként áll a másod vetési munkák előtt az, ho© nem tudják a gazdáik: melyek azok a területek, amelyekbe vethetnek. Ugyanis az új tsz-ekben ezen a nyáron alakítják ki a na©üzemi táblákat, s irányelv az, ho© olyan földekbe, melyeket ősszel egységesen kalászos gabonával vetnek be, most lehetőleg ne vessenek burgonyát. Több helyen találkoztunk a tanácsok részéről olyan merev kikötésekkel, hogy leendő kalászos táblákba egyáltalán ne vessenek a szövetkezeti gazdák másodnövényeket. Ez az intézkedés nem helyes, sőt egyenesen káros. Minden alkalmas területbe vethetünk másodnövényeket. azt azonban szem előtt kell tartanunk, hogy az ősszel bevetésre kerülő földek legalább szeptember közepére üresek legyenek. A burgonya tudvalevően november elejéig marad a földben. Viszont a rozs és árpa vetésével már szeptember végére el kell készülni. Leghelyesebb tehát az. ha a talajok kiválasztását, az előbbiek figyelembevételével, magukra a gazdákra bízzuk. A szegedi járás génállomásainak igazgatói utóbbi értekezletükön arról számolt0 k be, hogy járásszerte meggyorsult, az aratás. Ezekben a napokban egyre nagyobb terülétek szabadulnak fel a kalászos gabonák alól. Az aratógépek, kombájnok nyújtott műszakban dolgoznak. Eddg már mintegy 25 tszben teljesen befejezték az árpa aratását. Az erőgépek jelentős része azonban — melyek nem vesznek részt az aratásban — kihasználaílatlanul áll. Ezek a gépállomások azonban később alighanem megbosszuliák magukat. Fontos, hogy ahol csak mód van erre. közvetlenül az aratás után elvégezzük a mélyszántást, sőt a trá©ázást is. És ha már az aratás időszakában van sok frissen szántott, trágyázott területünk, könnyen teljesíthetjük a másodvetéssel kapcsolatos feladatainkat is. Több éves tapasztalatok igazolják, ho© részben az őszi munkák torlódása, részben pedig a rendszeres esős időjárás miatt ősszel alig van lehetőség a mélyszántásra. Ha már most megkezdjük a mélyszántásokat, szükségtelenné válik a tarlóhántás, mellyel szintén időt, pénzt takaríthatunk meg. 4

termelőszövetkezetek vezetői, falusi pártmunkások jól tudják: ez az esztendő döntő jelentőségű járásunkban. Ha minden terményből sok terem, sokat is kaphatnak munkájukért a szövetkezeti gazdák. Terméskilátásaink eddig igen jók, de még sokat javíthatunk a várható eredményeken, ha minden alkalmas területet másodvetésekkel hasznosítunk. Idei eredményeink mind a közös gazdaságok megalapozásában, mind pedig az embereknek a munkához való viszonyában évekre előre befolyásolják majd szövetkezeteink fejlődésének ütemét. Csépi József