Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-25 / 148. szám

3 Vasárnap, 1961. június 25. r Eletünkről, hétköznapjainkról A napokban magánbeszélgetés közben "tavaszi zsongás*-nak nevezte jelenlegi helyzetünket egy vezető politikusunk. Olyan vala­mi van ebben az országban most, ami nagy cselekvések, előretörések látha­tóvá váló alapjait mutatják. Ha széjjelnézünk a város körül, mosolyra derülünk, mert felszabadu­lásunk óta talán még egyszer sem ígérkezett ilyen gazdag termés (le­kopogva írom), mint most. Primőr­féleségekben is jól fizetett a föld, korai gyümölcsökben szintén: az őszibarack, sárgabarack és a szilva is meghozza a kívánt eredményt. Ha nem éri baj a szőlőt, az új bor for­rása után nem lesz vendéglőinkben >-szűk keresztmetszet* — a hegyieve. Kalászosokban is rekorderedmé­nyekre számítanak mezőgazdasági szakembereink. Az olasz búza meg annyit terem (20—30 métermázsa holdanként), hogy szinte hihetetlen. A kapásokban szintén örvendetes terméseredményre számíthatunk. Azt mondják — és Igazunk van •—, ho© "ú© kellett nekünk ez az igazi mezőgazdasági év, mint a fa­lat kenyér*. Hiszen egész megyénk­ben idén már közös gazdálkodás alapján kerül betakarításra a ter­mény, s nem mindé©, ho© szövet­kezeti gazdáink mit és mennyit hoznak le a földekről. D e azt is mondják, ho© most meg az a baj, kevés a raktár Szegeden. Csongrád megyé­ben, s minte© 200 ezer métermázsa gabona elraktározása megoldatlan. Ha csak ez a legna©obb baj — bár minden évben ez lenne a főgond —, akkor valaho©an lehet segíteni ezen a helyzeten: van elég sok iskola, művelődési ház, iroda, s ha még ez sem elég, van laktanya, s nem tör­ténik semmilyen baj, ha né© hétig búzát tárolnak benne. A mezőgazdasági év kedvező ala­kulását legjobban a szövetkezeti gazdák látják, érzékelik, s ez meg­látszik a szorgalmas munkán, pa­rasztságunk elégedettségén. Igaz, van néhány szövetkezetünk, ahol segít­ségre szorulnak. S mi most sem hagyjuk cserben e na© munkákkal birkózó szövetkezeti gazdákat. Oda­megyünk — és munkae©ség ellené­ben — segítünk: diákok, szabadsá­gon levő üzemi munkások beállnak a táblába és e©elik a cukorrépát, kapálják a kukoricát, vágják a ren­det a gabonatáblákon. Jogos igényük van az újszegedi kender©ári mun­kásoknak — főleg a szőregi lakosok mondogatják —: egy szem búza, e© cső kukorica sem mehet veszendőbe. S amilyen na© a szövetkezeti gaz­dák és az ipari munkások, városi emberek felelőssége, biztosra vehet­jük, ho© Szegeden, Csongrád me­gyében nem vész kárba semmi a föld terméséből. K ilátásainkat illetően nem ki­sebb kérdés a második ötéves terv sem. Remélhetőleg or­szággyűlés elé kerül az óv második felében, s bizonyosra vehető, ho© e tervünk végrehajtásával hazánk gaz­dagabb ország lesz. Lakosságunknak több jut ruhából, élelemből — mely­re most sem panaszkodhat senki —, lakásból és kultúrából, öt év e© ember életében nagy Idő, történelmi mértékkel mérve, csak egy rövid pil­lanat. Ez az öt év nagy gazdasági, társadalmi változásokat hoz népünk életében: hiszen a szocialista építést szolgálják az elkövetkező évek és anyagi gyarapodást hoznak, és a társa­dalom osztálykategóriáiban is alap­vető változások érlelődését jelentik. Vegyünk néhány példát, szegedi vonatkozásban. A legnehezebb kér­dés a lakáshiány. Ha sikerül néhány ezer lakást — államit,szövetkezetit — felépíteni az ötéves tervben, Szege­den is lényegesen enyhül a lakás­gond. Ehhez megvannak a tár©I és e szubjektív feltételek ls. Mennyit fejlődhet ez a város Ipari tekintetben? Nagyot fejlődhet, ha egy-két üzemmel gyarapodik. Mert az utóbbi félévszázadban néhány lé­tesítménytől — Lemez©ár, Textil­művek, Kábel©ár stb. — eltekintve nem történt számottevő ipartelepí­tés. De ha az előrelátható üzembő­vítéseket. rekonstrukciós elképzelé­seket is figyelembe vesszük, az öt­éves terv sokat jelent városunknak. S zeged általános fejlesztésének, kulturáltságának, csinosodásá­nak napirenden tartása meg­változtatja a város képét. Nemcsak új épületekkel, a régiek rendbeho­zásával, hanem a "fürdőváros* meg­Irta: SIKLÓS JÁNOS teremtésével, a vidámpark kifejlesz­tésével, a közvilágítás teljes átszere­lésével, a gázellátás rekonstrukciós javításával... a közlekedés ©arapí­tásával, me©ei székhellyé alakításá­val: ez a Tisza-párti metropolis egé­szen újjászületik. A város környéke is merőben új ruhát ölt. Kilenc termelőszövetkeze­tünkből valóban na©üzemi gazdasá­gokat teremtenek szövetkezeti gaz­dáink. Ennek példáit, fejlődési jeleit és irányát legjobban Baktóban és Új­szegeden látjuk. Na© belterjes gaz­daságok: munkaigényes növényeket termelő gazdaságok alakulnak ki a város környékén. Ezt láthatjuk a sze­gedi járásban is: a szőlő- és a gyü­mölcskultúra betölti e homokos vidé­ket. E járásban "aranymezők* alakul­nak ki, dolgos szövetkezeti gazdák keze nyomán. Ha ezeket végiggondoljuk, ú© ta­láljuk, ho© a "tavaszi zsongás* való­ban me©an. Me©an a lelkekben a hit, a fejekben a józan ész, s megvan a munkakedv is városunkban, falva­inkban. E derűnk mélyebbre és szélesebbre futó gyökereit is megtalálhatjuk. Idén ül össze a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXII. kongresszusa. Ne gondolja senki, ho© ez a kong­resszus a mi szempontunkból közöm­bös. Nem közömbös, már csak azért sem, mert a szovjet nép körében fo­lyó előzetes vita után a kongresszus tár©alja és meghatározza évtizedek­re előre a kommunizmus építésének programját. Ez a program számunkra rendkívül na© jelentőségű, mert a mi útunk — honi viszonyaink alap­ján — szintén a kommunizmus útja. Voltaképpen az e©én anyagi boldo­gulását, az emberiség arany korát je­lenti e program megvalósulása. Más­ként szólva: "a mindenki képességei szerint dolgozzék és szükségletei sze­rint részesedjék a társadalom által termelt javakból* — klasszikus meg­állapítás érvényesülése következik be. Ez a ml célunk és ezt Ma©arorszá­gon mi is elérjük. C élszerűbb nein Jósolgatni, de az élelmezés Ingyenessége, a ru­házkodás in©enessége... a megvalósuló kommunizmus kézzel­fogható eredménye lesz. Hogy ez mi­képpen, ho©an történik, mivel kezdi majd a szovjet társadalom e program ©akorlati realizálását, azt nem tud­hatjuk. De hogy mi is errefelé tar­tunk, azt hiszem, ez senki előtt sem lehet kétséges. Ötéves terveink vég­rehajtása folyamán felépítjük ha­zánkban a szocialista társadalmi és gazdasági viszonyokat, s elkezdjük majd a kommunizmus megvalósítá­sét. Most már nem a francia és az angol utópisták ábrándjai ezek, ha­nem a mai élet szovjet valósága. És a szocializmust építő többi ország életében meggyorsul az építés folya­mata, rövidebb lesz az Idő, mert olyan na© kommunista bázisra tá­maszkodhatunk, mint a Szovjetunió. S mert a technika forradalmi válto­zásának olyan periódusát éljük, amelyre még sohasem volt példa az emberiség történetében. A "tavaszi zsongás* — a nyugalom és a küzdelmes munka kifejezése. Ahol Ilyen tervek, évtizedes elképze­lések születnek, ott na©on biztosak a dolgukban az emberek. Biztosak a nyugalmukban is. A szovjet embere­ket nem lepte meg N. Sz. Hruscsov­nak, az SZKP Központi Bizottsága el­ső titkárénak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének katonai egyenruhában mondott beszéde a Szovjetunió ellen elkövetett, hitszegő hitleri támadás huszadik évforduló-* ján. A szovjet emberek tudják, hogy N. Sz. Hruscsov altáborna©, s a legfelsőbb katonai tanácsban vezető szerepet Játszott a második világ­háború idején. A sztálingrádi had­történeti múzeum képein láttam, ho© Hruscsov elvtárs — mint a vá­ros védelmének politikai biztosa — milyen rendkívül na© munkát vég­zett a sztálingrádi győzelem érdeké­ben. Az altáboma©i e©enruha csak azokat lepte meg, akik nem ismerték nálunk Hruscsov elvtárs katonai te­vékenységét és nem ismerik szerepét a Nagy Honvédő Háborúban. Az évforduló ünnepségén hangzott el beszédében a bejelentés, ho© a Szovjetunió idén megköti a német békeszerződést. Ez nem érte váratla­nul azokat, akik számoltak a tizen­hat éve megoldatlan német kérdéssel. A szovjet kormányt érthető módon és indokoltan erre az elhatározásra késztette a nyugati hatalmak huza­vonája, diplomáciai manőverezése a német kérdésben. Ha a nyugati ha­talmak továbbra is elzárkóznak a né­met békeszerződés megkötése elől, akkor a Szovjetunió kénytelen lesz egyedül megkötni a békeszerződést. Az élet ettől még nem áll meg. S okan megkérdezik ezekben a napokban, ho© ml történik akkor, ha az amerikaiak kard­csörtetésé. fenyegetése európai kon­fliktusban, esetleg háborúban rob­ban ki. Erre az aggályra elegendő volna e© félmondatos válasz: Ber­lin miatt lehetetlen újabb háború! De ez a kérdés bővebb magyará­zatot kíván. Közismert, ho© a nyu­gati hatalmaknak annyi a bajuk, ho© nem látszanak kl belőle. Legbizto­sabb támaszuk, Dél-Amerika lassan felmondja a szolgálatot. Ezt mutat­ja Kuba, Brazília önálló külpolitiká­ja és a többi latinamerikai ország határozott nyilatkozatai Kuba mel­lett Észak-Amerikával szemben. Je­lentősebb mértékben érzékelhető az amerikai befolyás gyengülését mu­tató folyamat Délkelet-Ázsiában, Korea, Vietnam, Laosz példáján. Az most már senki előtt sem szo­rul ma©arázatra, ho© a Szovjet­unió újabb világháború megakadá­lyozására törekszik minden rendel­kezésre álló eszközzel. A szovjet em­berek ©űlölík a háborút, hiszem a második világháború időszakában rettenetes megpróbáltatáson és szen­vedésen ment keresztül a szovjet nép. A krimi na© kikötővárosban, Sze­vasztopolban gyerekkar vastagságú korcsfát vaskorláttal körülfo©a lát­hat az arra járó. Csak ez az e© fa maradt meg a na© kikötővárosból a második világháború után. Kato­(naviselt, meglett szovjet emberek még ma is megkönnyezik e háború felidézett emlékeit, még most is any­nyira érzik a háború szenvedéseit, népük kínját, ho© nem tudják szá­raz szemmel elviselni az emlékeket húsz év után sem. Ezt az érzést is kifejezi a Szovjetunió külpolitikája, amikor a "békés e©más mellett élés* szükségességét és ©akorlati megvalósítását tekinti központi kér­désnek a nemzetközi politika fóru­main. Elkerülni a háborút! Ez a szovjet és valamennyi nép alapvető érdeke mjem űj megállapítás, ho© az erőviszonyok ma már nem azonosak a húsz évvel ezelőt­ti erőviszonyokkal. Ehhez tegyük még hozzá, ho© a Szovjetunió ka­tonai, katona-technikai ereje első a világon. Ezt Kennedy éppen olyan jól tudja, mint Macmillan és de •'Gaulle. Előttük sem titok, ho© adott esetben ebédlőjük asztalára te­szik — lövik — az atomot és a hid­rogént. Most mér a kontinentális tá­volságok elveszítették jelentőségüket életbiztonsági szempontból. A tömör lakosságú nyugat-európai és ameri­kai városok nem megközelíthetetlen célpontok. Az imperialista politiku­sok ls tudják, ho© a burzsoá álla­mok centralizált igazgatásával, gaz­dasági életével számolni kell, mert a fővárosok pusztulása esetén, mint társadalmi és gazdasági rendszerek elpusztulnak a jelenlegi tőkés élet­formák. Ezért mondjuk mi, ho© a német békeszerződés megkötése, a nyugati hatalmak nélkül, semmiképpen sem jelenthet háborút. Kiéleződött nem­zetközi helyzet állhat elő — de sem­mi több. E megállapítás mellett szól az a nyugalom és biztonság is, aho©an a szovjet nép készül a kommunista társadalom építésére és aho©an a szocializmust építő or­szágok népei — Pekingtől Budapes­tig, Ploeetitól Szegedig — harcolnak, küzdenek hazájuk boldogulásáért Ez a "tavaszi zsongás* na© átfo­gó valósága. Annyi minden történik napjainkban, ami új, szép, az egész emberiséget érintő és felemelő, ho© ezen örülni és munkálkodni boldog­ság, s életcél is. S e na© kornak mi va©unk a na©, alkotó nemzedéke. 4 tervezettnél korábban újítanak fel több szegedi lakóházat Jó ütemben, határidő előtt újítják fel Szegeden az ez évre felújításra előirány­zott lakóházakat. Az erre szánt összeget most, az első félév végén mintegy hat­százezer forinttal megemel­ték. Az Ingatlankezelő Vál­lalat saját kezelésében négy­millió forintnál is többet fordít teljes felújításokra. A kijelölt több mint húsz lakóház csaknem mind­egyikén a tervezettnél ko­rábban, az első félévben megkezdődött a munka, sőt már eddig is több fel­újított házat átadtak, vagy átadnak június 30-ig a la­kóknak. Elkészült például — határ­idő előtt — a Lenin körút 39 és a Tábor u. 5 számú épület. Mindkettőre egy-egy emele­tet is építettek. Ennek az ör­vendetes ténynek csupán egy szépséghibája van: az emeletráépítést megrendelő szakszervezeti bizottságok a házak külső rendbehozata­lára már nem tudtak időben hitelt biztosítani. Ezért "csú­foskodik* például még min­dig bepucolatlanul az Anna­kúttal szemben a volt Bruck­ner-féle ház, melyet a ruha­gyári dolgozók részére na­gyobbítottak meg. Még ebben a félévben, « hó végéig elkészül a Kos­suth Lajos sugárút 31/b, továbbá a Gogol utca & és 21. számú ház. A második félévben már ©ors egymásutánban kerül­nek átadásra a felújított há­zak. Először júliusban a Le­nin körűt 42, majd & nyá­ron és ősszel az Április 4 útja 65, a Bajcsy-Zsilinszky u. 22. a Kossuth Lajos su­gárút 50. és 63, a Kölcsey utca 11, a Párizsi körút 41, a Széchenyi tér 8, a Pulcz utea 7, a Gogol utca 17, és 20. a Somogyi Béla utca 12 számú épület. Három lakó­ház felújításának kezdete húzódik át csupán a máso­dik félévre: a Lenin körút 54, s a Remény utca l/a és 1/b. A Szegedi Építőipari Vállalat közlése szerint az általa végzendő felújításokat a határidő előtt, általában egy-másfél hónappal hama­rabb befejezik, hasonló öröm vár azoknak a házaknak la­kóira is, amelyeket az In­gatlankezelő Vállalat saját rezsiben hoz rendbe. Paradicsomszüret (Tóth Béla íelv.) A szegedi Felszabadulás termelőszövetkezet baktól kertészetében már pirosra érett a korai paradicsom. Az első terméseket az üvegházban szedik, de a szabadföldbe kiültetett palánták is teremnek már. A tsz korai kecs­keméti törpe fajtából mintegy 300 mázsányit szállít a városba. Képünk: szedik az első termést. Kormányhatározat szabályozta az iskolák és az üzemek kapcsolatát A Minisztertanács e©lk legutóbbi határozatával sza­bályozta az iskolák és üze­mek együttműködését a ©a­korlati foglalkozásokkal kap­csolatban. A határozat többek kö­zött kimondja, hogy a ©a­korlati foglalkozást folytató gimnáziumok, valamint a szakközépiskolák szakmai előkészítő, illetve képesítő oktató nevelőmunkájukat a kép­zés szakirányának megfe­lelő vállalat, Ipari vagy mezőgazdasági üzem, in­tézmény közreműködésével végezzék. A gimnáziummal e©üttmű­ködő üzemet, Illetőleg a szakközépiskola bázisüzemét a me©ei (megyei jogú vá­rosi) tanács, Budapesten a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának javaslata alap­ján a Művelődésügyi Mi­nisztérium és az üzem fel­ügyeleti szerve közösen je­löli ki. Az együttműködő bázis­üzemek feladata, hogy rendelkezésre bocsássa a tanulók szakmai képzésé­hez az üzemi gyakorlati munkahelyeket, a nyári termelési ©akorlat munkahelyeit és megszer­vezze a szakmai oktatáshoz szükséges szakemberek köz­reműködését A határozat értelmében ugyancsak az együttműködő (bázis) üze­meknek kell gondoskodniok az iskolai tanműhelyek műszaki oktató gárdájának kialakításáról, a tanműhelyek anyagellátásának biztosítá­sáról. Ugyanezeket az elve­ket mondja k| a határozat a felsőfokú oktatási intézmé­nyek hallgatóinak szakmai ©akorlatára vonatkozólag is. A továbbiakban ú© intéz­kedik, ho© a minisztériumok és or­szágos hatáskörű szervek gondoskodjanak arról, hogy a szakterületükön működő üzemek az alsó-, közép- és felsőfokú okta­tási intézmények gyakor­lati Oktató-nevelőmunká­jában vállaljanak közre­működést. Az ebből adódó feladatai­kat az éves terveikben rög­zítsék, s e tervfeladatok tel­jesítését a közvetlen fel­ügyeleti szervek is ellen­őrizzék, és segítsék elő. Az együttműködésre az üzemek és az oktatási in­tézmények évenként — az előző év november 30-áig — kössék meg a következő tanévre szóló s a feladato­kat részletesen tartalmazó megállapodást. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents