Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-21 / 144. szám

Szerda, 1961. június 21. Magyar—német barátsági gyűlés Erfurtban Az NDK-ban lévő Erfurt­ban rendezett nemzetközi kertészeti kiállításon hétfőn este a magyar ünnepi hét megnyitása alkalmából né­met—magyar barátsági gyű­lést rendeztek. Több mint 3000 vendég lelkesen köszön­tötte a Rónai Sándor ország­gyűlési elnök vezetésével az NDK-ban időző magyar par­lamenti küldöttséget, dr. Jo­hannes Dieckmannt, az NDK népi kamarájának elnökét, Rostás Istvánt, a Magyar Népköztársaság NDK-beli nagykövetét és a többi meg­jelent személyiséget. A népi kamara elnöke hangsúlyozta, hogy a német kérdés és a nyugat-berlini probléma megoldása nem halogatható tovább. Rónai Sándor ismét bizto­sította a német népet, hogy Magyarország támogatja a német kérdés és a nyugat­berlini probléma megoldásá­ért folyó harcában. (MTI) Tudományos kotaiú-ríimezesi ankét Budapesten Kedden reggel Budapesten, a Technika Házában meg­kezdődött a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetsége központi film­bizottságának első tudomá­nyos kutató-filmezési an­kétja. Mintegy 200 szakember — egyetemi és kutatóintézeti, valamint ipari laboratóriu­mi dolgozó — előtt négy elő­adás hangzott el a filmezés jelentőségéről, a műszaki fej­lesztés és általában a tudo­mányos kutatás kérdéseiről Munkaverseny a földeken F urcsa, kiismerhetetlen ez a mostani eszten­dő, mindamellett azért nem rossz. A tavaszi szárazság idején elszomorod­tunk kissé, azt mondták a falvak, tanyák szövetkezeti emberei, olyan kicsi lesz a termés, hogy tán még a ve­tőmag is alig lesz meg. Most sohasem szolgálta annyira a falvakban az egyes emberek boldogulását, mint éppen most. Ott, ahol a kommu­nisták, a KISZ-fiatalok, s a szövetkezet egész kollektí­vája egyöntetű verseny len­dülettel folytatja az időszerű növényápolást, minden lehe­tőség megvan rá, hogy az Nincs szükség rá? Milliós beruházás kihasználatlanul a szegedi I. Téglagyárban (Lie'omann felv.) De fő volna most na© lejtett intézkedni aziránt, lagyári Egyesülés okolható " ho© hasznosítsák is. azért, ami tény: nem ter­Majd az illetékesek meg- "'el, mert nincs miért ter­állapítják, ki mennyire hi- meljen! És amíg ez az al­j,as> datlan helyzet meg nem val­Ki követett el mulasztást, ki *>zik> j°ggal hiheti bábki' nem — a minisztérium, a h°Sy erre a milliós beruha­Csongrád Me©ei Építőipari zásra nincs szüksége a nép­Vállalat, vagy talán a Tég- gazdaságnak! címbetűk" alatt röppenteni el a hírét, ho© megkezdték Szegeden- az előre©ártott téglablokkok ©ártását, s rövidesen fel is építik be­lőle az első lakóházat Szó sem lehet róla! Miért nem? Talán nincs blokkgyártó üzem? Éppen az az, hogy van — a fenti fényképen is látható — csakhogy ... Még az I. számú tégla­©árban szinte hírét sem hallották annak, hogy mi is az a téglablokk, a Csongrád Me©ei Építőipari Vállalat­nál már tudták, ho© ezen a vidéken a tégla­blokkos építkezés a leg­megfelelőbb korszerű épí­tési módszer, s belátható időn belül meg kell teremteni alkalmazásá­nak előfeltételeit. A legfon­tosabbnak látszó előfeltétel azóta már megvalósult: egy­millió-kétszázezer forintos költséggel felépítették a téglagyár blokkgyártó részlegét. A próbaképpen ©ártott üre­ges téglák glédában állnak a csarnok mellett. Állnak, mint az egész üzemrész. Nincs megrendelés. Egyelőre tehát elmarad a híradás a működő üzemről. Helyette a kihasználatlan gépekről és az épületről lehet csak néhány szót ejteni. A csarnokot március elején kezdték építeni, s fél hó­nappal a határidő előtt, jú­nius 15-én készültek el vele. A tervezett két portáldaru helyett egyelőre csak e© van, egyébként minden berendezés akár ebben a percben is üze­meltethető lenne. Az érdekes technológiával készülő falazóblokkból évi tízezer köbmétert ©ártanak majd, s a tízféle méretű blokk közül a legnagyobb meghaladja a 11 mázsa súlyt. Nyilvánvaló, ho© a tég­la©árgk ugyanahhoz a mi­nisztériumhoz tartoznak, mint az építőipar. A minisz­térium »jobb keze« szüksé­gesnek látta az ország első téglablokk©ártó üzemének felépítését Szegeden. A -bal kéz* azonban, úgylátszik, er­ről mit sem tud, mert elfe­meg azt kell mondanunk — egy személyre jutó jövede­mert ez az igazság —, hogy lem messze túlhaladja a ter­kicsit fazán ls terveztünk, vezettet. Míg máshol, ahol a Kalászos gabonáink még a kishitűek, a tamáskodók irá­legsilányabb talajokon is ki- nyitják a közhangulatot, még heverték az aszály nyomait, azt sem érik el a gazdák. Búzából, rozsból és őszi ár- amire eredeteiig számítottak. Púból is átlagosan 2—2,5 má- _,obbnyire meggondolat­zsával nagyobb termesre • lan hangoskodók su_ számithatunk, mint amilyen gallatára a szegedi várható átlagot a tsz-ek gaz- járás számos közös gazdasá­dái üzemterveikbe foglaltak. Ilyen kellemes csalódás rit­kán éri a földművelő embe­reket. Ez a mutatkozó tekin­télyes eltolódás a tervezés­ben máris arra enged kö­vetkeztetni: ahol 4—5 kiló szolni h egy-e© hold búzát terveztek, osztalékként aratásért {riák i6vá a tel_ egy-e© munkaeaysegre, orr kimérhetnek maid 5 va© 6 gában most újra azon vitat­koznak az emberek: hogyan, mennyiért arassunk, fcándor­falván több szövetkezetben is voltak, akik olyan javas­latot akartak keresztülhaj­kilót is. Egyedül a tavaszi zabvetések ígérnek most a több évi átlagnál valamivel gyengébb termést. A csapadékossá vált idő­járás tehát a kalászos gabonafélék ezer és tízezer mázsáit adta vissza számukra. U©anakkor azonban azzal is fenyeget bennünket, ho© visszaveszi ezt tőlünk. Minden azon mú­lik: amikor ei kezdődik a na© hajrá, miiyen erőkkel fogunk munkához. Mennyi idő alatt kerül zsákba a ter­més? Tudjuk-e kalászosain­kat menteni a veszélvből? Ezek a kérdések döntő je­lentőségűek most a falusi pa­rasztemberek és a népgazda­ság számára is. Ezért java­solta pártunk és kormá­nyunk már korábban is: szervezzünk a falvak, ta­nyák népeinek színe-javát .. . öregebb tsz-ekben, ho© az mozgosito, lelkesítő munka- aratási munkákat minden­féle bonyolítás nélkül mun­kaegységekre végzik el, aratásért írják jóvá a tel­jes munkaegység-járandósá­got, ugyanakkor még 80—100 kiló búzát is mérjenek ki holdanként. Ennek a telje­sen indokolatlan, kétszeres fizetségnek a követelése többszörösen káros. A tsz­eknek ugyanis nemcsak az aratásban teljesített munka­egységekre kell na© meny­nyiségű gabonát kiosztani, hanem azokra a munkae©­ségekre is, amelyeket a nö­vényápolásban, a takar­mánytermesztésben, betaka­rításban és egyéb munkák­ban teljesítenek az emberek. Ezek után kialakulhatna olyan nézet is —> ha enged­nének az előbbi követelés­nek —, ho© ami nem ara­tás, azt nem is érdemes el­végezni, hiszen arra a mun­kára már nem jut annyi ga­bona. eíyes, követésre méltó álláspont alakult ki a több éve gazdálkodó H versenyt a nyári mezőgazda­sági munkák idejére. A küz­delem, a nemes vetélkedés, a több és gyorsabb munka nem valami elvont célokat szol­gál. Na©on is igaz, amikor azt mondjuk: a jó mezőgaz­dasági munkaverseny még dísz* e>1 állító a szafraítéti;* Jól haladnak az előkészületek — mondotta Mikó András főrendező Július 12 az első színészi próbanap a helyszínen A Szegedi Szabadtéri Já­tékok na© produkciójának, Prokofjev Kővirág című ba­lettjének makettjét és dísz­lettervét sikeresen kidolgoz­ta és Szegeden kivitelezésre átadta Viljam Kapitonovics Klementyev díszlettervező, majd visszautazott Moszk­vába. A Moszkvai Állami Akadémiai Nagy Színház balettkarának Szegedre ér­kezése előtt még visszaérke­zik hozzánk, hogy egyes szükséges intézkedéseket Sz. V. Virszaladze díszlettervei­nek kidolgozásában, végleges kivitelezésében megtegyen. Virszaladze díszleteit ugyan­is eredeti színpadmegoldás- Képünk a Bánk bán makettje föl«tt Mlk6 An(irás főrendezőt, ban Klementyev alkalmazta varga Mátyás díszlettervezőt és Bakó Józsefet, a szabadtéri a Szegedi Szabadtéri Játé- játékok műszaki vezetőjét mutatja be munka közben, amint az első diszletállító próbán részletkérdéseket beszélnek meg. kok színpadára. Az események addig Mátyás díszlettervező — a szorosan váltják egymást az drámában szereplő ellenté —: 4 A 4- Alm b- ...... tes ünnepi játékok jegyében. Klementyev alig hagyta itt ^j" a kidolgozandó díszlettervet, csoportok helyezkednek a merániak, Gert­— Az előkészületekkel — mondotta — nagyon jól ál­lunk. A terv szerinti idő­ponttal mindig lépést tud­amikor Varga Mátyás Kos- varta^Sj lent pedig a bé­suth-dijas elkeszult a Bank, kétlenek A kőrengeteg szín­bán díszletterveivel, sőt ez­zel szinte egy időben már a kivitelezés is megkezdődött. Megtartották a játékok szín­padán az első díszletállító próbát is. amelyen jelen volt akban elmondotta, ho© nem -.„li 71 !t Z 7. X A -fAttOn/ÍOTn - . volt Mikó András főrendező. Varga Mátyás díszlettervező és Bakó József, a játékok műszaki vezetője. Hatalmas építmény lesz a Bánk bán díszlete. Méretei­ben jóval meghaladja Az ember tragédiája díszleteit, a Szegedi Szabadtéri Játé­kok eddigi díszletépítmé­nyét. Közel négy és fél mé­ter magas emelvényről hat­méteres ívek állnak majd a színpadon. — A színpadkép két szint­jén — nyilatkozott Varga rudis, Ottó és az egész ud- tunk tartani, s reméljük, hogy az időjárási viszonyok nem zavarják meg a továb­bi munkát, különösen pedig az előadásokat. Mikó András főrendező közölte az első próba idő­pontját is. Július 12-én lesz a Bánk bán első próbája. Ezt követi majd a Hunyadi Lászlóé, amelynek rendezési konstrukciója lényegében megvan már tavalyról. Az első díszletállító próba, a padi ábrázolása e©ben szimbólum is, azt az egye­düllétet fejezi ki. amely Melindát körülveszi. Varga Mátyás a további­törekedett sokszínű látvá­nyosságra, inkább a drámai tömörségre helyezte a leg­főbb gondot. Annál is in­kább indokolt ez az ábrázo­lási mód, mert a Bánk bánt változás nélküli díszletke­retben játsszák, s ebben kü- hatalmas építmény bemuta­lönösen nagy szerepet kap- tása, sikerrel járt. Mind a nak a fényeffektusok, ame­lyeknek széles skálájával él majd a rendezői munka. Mikó András főrendező is nyilatkozott rendező, mind pedig a dísz­lettervező és a játékok mű­szaki vezetője megelégedését fejezte ki a jó ütemű mun­káért ugyanakkor célprémiumként az aratásban résztvevő dol­gozók munkájuk arányában megkapják a terven felüli termés 40—50 százalékát. Csengelén több szövetkezet­ben is azt kérték a gazdák: kapjanak e©-egy hold ara­tásért 80 kilogramm rozsot és ehhez már munkae©ség nem keli. Véleményünk sze­rint ez az igény is elfogad­ható. Csupán arra van szük­ség, hogy az aratni való te­rületeket pontosan felosszák a családok között, s a ve­zetőség gondosan vizsgálja meg, ho© a rendelkezésre álló erőkkel mikorra végez­hetnek a munkával. A termelőszövetkezetek pártszervezeteinek csúcsve­zetőségei, a tanácsok végre­hajtó bizottságai ezekben a napokban tárgyalják meg az aratással kapcsolatos utolsó tisztázatlan kérdéseket. Sok helyen most döntenek afe­lől: az aratás idejére milyen jövedelemelosztási módszert alkalmazzanak. A mostani aratás előtti megbeszéléseknek, szervező munkának középpontjában a jó ver­senyszellem kialakításának kell állnia. Alapvető s reális követelmény, ho© az az ara­tóbrigád, munkacsapat, va© éppen egyes ember, aki ver­senyben dolgozik, s késede­lem nélkül teljesíti vállalt feladatát, teljesítményének megfelelően magasabb jöve­delemhez is jusson. A tavasz idején a szegedi járás tsz-ei, a pártszervezetek kommunis­tái a nyári nagy mezőgazda­sági munkák idejére sokan szép versenyfeladatot vállal­tak. Most elsősorban a párt­szervezetek gondja, felelős­sége, ho© a sok szép ígéret valóra is váljék. ígéretes if­júsági munkaverseny is kez­dődött a szegedi járásban a parasztfiatalok körében. 33 ifjúsági munkabrigádot ala­kítottak, melyeknek munká­jában 338 KISZ-fiatal vesz részt, 27 ifjúsági munkacsa­pat pedig az országos nyári mezőgazdasági munkaver­senybe nevezett be. Nemcsak az aratás idején akarnak versenyezni, felajánlásaik egész évre szólnak. Sok if­júsági brigád nevezett be a kukoricatermesztési verseny­be is. A gépállomások fiataljai közül a munkaversenyben a kiskundorozsmaiak járnak jó példával az élen. Harminc­hat fiatal dorozsmai trakto­rista nevezett be a KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett országos ifjú­sági traktoristaversenybe. A Kisteleki Gépállomás egyik ifjúsági brigádja a "szocia­lista traktoristabrigád* cí­mért küzd. Nyolc kisteleki traktorista pedig az országos egyéni verseny követelmé­nyeinek teljesítésére vállal­kozott. M ég sok szép verseny­vállalást sorolhatnánk itt fel. melyek mind azt bizonyítják: van lehető­ség a mezőgazdasági üze­mekben is magasszínvonalú szocialista munkaverseny­mozgalom kibontakoztatásá­ra. Az ipari üzemek szocialis­ta brigádjai és az ipari ter­melési verseny résztvevői­nek sokezres tábora számta­lanszor bebizonyította már: mennyire igaz, élő valóság az az ismert mondás, ho© a dolgozók fe©elmén, öntuda­tán alapuló munkaverseny az életszínvonal emelkedésének, az e©éni jólét növekedésé­nek e©ik legfontosabb ru­gója. Tapasztalhatják ezt idén azok a szövetkezeti gaz­dák, falusi KISZ-fiatalok is, akik egymással versenyre kelve vetélkednek a jobb terméseredmények biztosítá­sáért, az aratás veszteség nélküli befejezéséért. 4 z emberek na© több­sége, amikor verseny­vállalást tesz, tisztes­séges becsvágyának kielégí­téséért. de a több jövede­lemért is teszi. S csak ké­sőbb tapasztalják, mennyire me©áltoztak, az egész kö­zösségben javult a munkafe­gyelem, céltudatosabbá vált a munka. Kialakult a ver­seny másik eredményeként olyan lelkes kollektíva, melyre a legnehezebb fel­adatok végrehajtásában is mindig számítani lehet. A jobb, tökéletesebb munká­val sok leleményesség is pá­rosul, mely már évközben, s különösen az év végén ezer­forintokban realizálódik. Be­bizonyosodik milyen hamis és káros az a nézet, mely ma még számos termelőszövet­kezetben uralkodó: "felesle­ges a munkaverseny szerve­zésével bajlódnunk, hiszen dolgozik itt mindenki, ha kell*. Ez azt jelenti többek között, ho© nem törődünk az emberek önérzetével, jo­gos becsvágyával. Az ilyen közszellem sértő, nagyon megnehezíti az előbbre ju­tást. Nem téveszthetjük ezt szem elől most, amikor, ha tán száz kezünk lenne, az sem lenne elég. Hiszen még sok a tennivaló a növény­ápolásban, ugyanakkor már aratásra érnek gabonáink is. . Csépi József Pénteken ülésezik a megyei képviselő­csoport Pénteken délelőtt 10 óra­kor Szatymazon, a községi tanács üléstermében tartja soronkövetkezö — eredetileg mára tervezett — tanácsko­zását az országgyűlési kép­viselők Csongrád megyei csoportja. Felkérésükre Re­gőczi István, a MÉK Csong­rád me©ei igazgatója a szerződéses termeltetés, fel­vásárlás és értékesítés hely­zetéről nyújt tájékoztatást, majd az 1961. második fél­évi munkatervjavaslatot vi­tatja meg a me©ei képvise­lőcsoport.

Next

/
Thumbnails
Contents