Délmagyarország, 1961. május (51. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-16 / 113. szám

3 májas ic Kádét János mlvtárs fogadta Louis Saillant-t Kádár János elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a közlekedési-, kikö­tői- és halászati dolgozók harmadik nemzetközi szak­mai konferenciájának befe­jezése után hétfőn fogadta Louis Saillant-t, a Szakszer­vezeti Világszövetség főtitká­rát. A szívélyes hangú baráti beszélgetésen részt vett So­mogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke és Brutyó János, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára. (MTI) Hazautazott Varsóból a magyar párímunká§*külclöttség Hétfőn délelőtt különrepü- és bizalomteljes légkórben lógépen elutazott Varsóból tájékoztatták őket a LEMP a magyar pármunkásküldött- életének időszerű kérdései­ség, amely Gáspár Sándor- ről. nak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága póttagjának, a bu­dapesti pártbizottság első tit­kárának vezetésével két hé­tig Lengyelországban 'tartóz­kodott. A küldöttséget a LEMP Központi Bizottságá­nak több tagja búcsúztatta. A magyar pártmunkáskül­döttség május 3-tól tartóz­kodott Lengyelországban. W. Gomulka, a Közporici Eizottság első titkára, Z. Kliszko és E. Gierek, a Köz­A pártmunka egyes konk­rét problémáit a helyszínen tanulmányozták a magyar küldöttek. Az ipari pártszervezetek tevékenységéről többek kö­zött a Nowa Huta-i Lenin kombinátban, a Skawina-i alumíniumkohóban kaptak tájékoztatást, a parasztok között folyó pártmunkáról pedig a poz­nani és wroclawi vajdasá­gok állami gazdaságaiban, cÁz apák mjőmdokaiha {iáik Lépnek ... Ünnepélyesen búcsúztatták vasárnap a hadköteleségiiknek eleget tett szegedieket ponti Bizottság tagjai fogad- termelőszövetkezeteiben kap­ták a magyar párt küldötteit tak képet. Akármerre jártak a ma­gyar küldöttek, mindenütt érezték, hogy eleven erőként él és szün­telenül tovább erősödik a szocializmus eszméjével gazdagított hagyományos magyar—lengyel barátság. A magyar pártmunkáskül­döttség, látogatása az MSZMP és a LEMP kapcsolatai to­vábbfejlesztésének újabb je­lentős állomása volt. (MTI) Javulnak a munkakörülmények, intézkedések a balesetek megelőzésére Eredményesen dolgozik a munkavédelmi őrség a Szegedi Konzervgyárban Nemrégiben történt a kon- ml jellegű volt. Neki köte- mindenekelőtt a balesetelhá­zervgyárban: Jelenfi Szilárd, lessége az észrevett hibát rítás szempontjából — fon­a húskonyha-üaemrész dol- azonnal jelenteni. Ö ugyan­gozója munka közben ész- is az üzem munkavédelmi revette, hogy a vágótőke őrségének tagja, s több nagyon megkopott, gödrös, más konzervgyári dolgozó­A tőkén az üzemrész dolgo- val együtt önként vállalt zói lábszárcsontokat dara- kötelessége, hogy napi mun­bolnak fel, s ha a tőke nem kája közben állandóan el­egyehletesen sima, könnyen lenőrizze a munkakörülmé­baleset keletkezhet, csont- nyeket és az észlelt hibákat, darabok vágódhatnak a dol- rendellenességeket azonnal gozók arcához, szeméhez, jelentse. Jelenfi éppen ezért azonnal — Üzemrészenként és mű­tős, jelentős. Ez a fő felada­tuk. Ennek érdekében nem­csak jelenteniük kell a hi­bákat, hanem természetesen — ha szükséges és ha le­hetséges — a helyszínen azonnal közbe kell Jépniök. A munkavédélmi őrség tagjainak ezenkívül sokféle feladatuk van. Egyik köte­lességük például, hogy az üzemi gőztávvezeték állapo­jelentette a hibát a műsza- szakonként egy személy tát rendszeresen figyeljék. ki vezetőnek. Másnapra a tagja a munkavédelmi ör­tőkét egyenletesre gyalulták ségnek — mondja Kovács le. Szervezett eilenfirzés Első látszatra ebben a min­dennaposnak tűnő esetben nincs semmi rendkívüli. A bejelentés ugyan megszünte­tett egy baleseti forrást, de ilyen bejelentést végered­ményben mindenki minden­kor tehet Jelenfi Szilárd bejelentése azonban ilyen esetleges, nem Sándor raktáros, a szakszer­vezet üzemi munkavédelmi felelőse. Néhány eredmény A csehszlovák tapasztala­tok alapján szervezett mun­kavédelmi őrség nem na­gyon régóta mőködik a Sze­gedi Konzervgyárban, Azt azonban már eddigi tevé­kenységükkel is bebizonyí­alkal- tották, hogy munkájuk — nem A nyári szabadtéri rendezvények országos központja: ~ SZEGED Érdekes javaslatok hangzottak el a balatonfüredi idegenforgalmi tanácskozáson Május 11—12 -én Balaton- ganda hatékonyságát is, íüreden kétnapos tanácsko- megosztva az ilyenféle ren­zást tartottak a megyei, va- dezvények iránti érdeklődést. lamint a megyei jogú városi idegenforgalmi hivatalok ve­zetői. Az értekezlet megvi­tatta és elfogadta az l9G2~es év idegenforgalmi feladat­tervét, s több fontos hatá- szögezte, hogy rozatot hozott az idegenfor­galmi propagandamunka je­lenlegi problémáinak meg­szüntetéséről, s az ezzel kap­csolatos tennivalókról. Felvetődött az értekezleten a nyári szabadtéri rendezvé­nyek propagálásának kérdé­se is. Az elmúlt években ugyanis a nyári hónapokra az or­szág különböző városaiban egyidejűleg hirdettek meg és propagáltak sokszor azo­Vasárnap reggelre még a nap is előbújt a fdhők mö­gül, hogy tanúja legyen az idős harcosok megható bú­csúztatásának. Kilenc óra előtt már néhány perccel sö­tét ünnepjőbe öltözve . vala­mennyien ott szorongtak a deresedő hajú ötvenévesek az újszegedi szabadtéri szín­pad területén. Az ünnepsé­gen, melyet a szegedi ki­egészítő parancsnokság ren­dezett, az 1910-ben született — tehát most ötvenéves — katonakötelesek búcsúztatá­sára több száz szegedi dol­gozó is megjelent. Az ünnepség első részében Czifra Pál százados köszön­tötte a szegedi ötvenévese­ket abból az alkalomból, hogy katonakötelezettségük megszűnt. Utána Ács József alezredes mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett az idős harcosokról az apák­ról, akik hűséggel szolgálták hazájukat, s akiknek most nyomukba fiaik lépnek. Kér­te őket, legyenek méltók apáikhoz. A búcsúztatás megható szavai után id. Búza István 50 éves. a Szegedi Ruhagyár dolgozója valamennyi kiszol­gált katona nevében jelképe­sen átadta fiának, ifj. Búza Istvánnak, a DÁV dolgozó­jának a fegyvert. A fegy­verátadás után Kovács Ala­jos köszönte meg az 50 éve­sek nevében az immár ha­gyományossá vált ünnepi bú­csúztatást. Az ünnepség második ré­szében hangulatra, vidám műsorra került sor. A mű­sorban felléptek Varga Ró­bert, Karikó Teréz, Sza­latsy István, Pagonyi Nándor, Marost Károly, a Szegedi Nemzeti Színház tagjai, va­lamint Lakatos Béla és ze­•nekara, magyar nótákat éne­kelt Szegedi Antal. A szín­vonalas műsor után átadták az 50 éveseknek az »obsitot«, illetve a katonai elbocsátó­levelet, amely a hadköteles­ség kitöltéséről szól. Az idegenforgalmi hiva­talok vezetőinek tanácsko­zása — elfogadva a szegedi idegenforgalmi hivatal ezzel kapcsolatos javaslatát — le­ögezte, hogy a nyári szabadtéri rendez­vények és az ezzel kapcso­latos idegenforgalom kö­zéppontjává Szegedet keli tenni, s az idegenforgalmi hivata­loknak ilyen értelemben kell kifejteniük szervező és irá­nyító munkájukat. A hazánkba külföldről jö­vő idegenforgalom központja a nyári hónapokban termé­— szetesen a Balaton. A ta­nos jellegű rendezvényso- nácskozás határozatot hozott rozatokat.' a camping-rendszer, a sá­Ezek az egészségtelen »pár- tortáborok további fejleszté­huzamosságok* természete- séről, bővítéséről. Magyaror­sen gyengítették a propa- szág bekapcsolódik a nem­zetközi camping-hálózatba is, mint a Nemzetközi Camping Szövetség tagja. Mivel a külföldről jövő idegenforgalom elsődleges centruma a Balaton és kör­nyéke, elsősorban itt, a balatoni nemzetközi camping-táborokban és motelekben kell fokozni a különféle hazai rendezvé­nyek népszerűsítését, pro­pagálását, így természetesen a Szegedi Szabadtéri Játékokét is. Megengedhetetlen az, hogy a külföldi vendégek számára fenntartott motelek folyosóin Rio de Janeiro és Miami szépségeit hirdető plakátok függjenek a hazai rendezvé­nyeket népszerűsítő plaká­tok helyett. Határozatot ho­zott az értekezlet a külön­féle idegenforgalmi kiadvá­nyok, prospektusok és úti­könyvek színvonalának eme­léséről is. Ipari tanulók a mezőgazdaságért A szegedi Móra Ferenc iparitanuló-intézet mezögaz­dasági gépszerelő részlege az országban elsőnek kezdte meg esztergályostanulók képzését a mezőgazdaság részére. A világos, tágas tanműhely épületét társadalmi munkában építették az intézet kőműves- és traktorostanu lói, a gépeket pedig a győri iparitanuló-intézet növendékei készítették. Alsó felvételünk munkaidő alatt készült az új műhelyben, ahol jelenleg 24 elsőéves ipari tanulót foglal­koztatnak. Felső felvételünkön azt a pillanatot örökítettük meg, amikor először »indult el« a hatalmas, SZ 100-as »Szta­linyec" traktor ötszörösen kicsinyített, minden irányban mozgó, villanymotorral hajtott modellje. A kis gépet el­készítő tizenöt harmadéves tanuló jó munkáját bizonyítja, hogy a modellt a Munkaügyi Minisztérium módszertani in­tézete megvásárolta a Mezőgazdasági Múzeum részére. Fel­vételünkön a kis traktort láthatjuk és készítői közül hár­mat: Pintér Ferenc, Túróczi János és Tancsik László har­madéves ipari tanulót. Ez is a balesetek megelőzé­sét szolgálja. A csőrepedés első jele a gőz szivárgása, s ha ezt a szivárgást a mun­kavédelmi őrség tagjainak bejelentése nyomán meg­akadályozzák, a repedés nem nőhet nagyra, a gőz nem csaphat ki, s nem ke­letkezhet baleset, nem for­rázhat le embereket a csőből nagy erővel kicsapódó g5;. Az őrség tagjainak tevé­kenysége nyomán szűnt meg egy másik baleseti veszély is. Észrevették, Hogy a hús­konyha-üzemrészben a hús­daráló tölcsére nagyon ala­csony, s ezért amikor bele­öntik a húst, baleset kelet­kezhet, amennyiben előfor­dulhat, hogy a dolgozók ke­zét a hússal telt edény sú­lya a darálókések közé lö­ki. A bejelentés után a hi­bát gyorsan kijavították. A tölcsért körülbelül 30" centi­métérrel megemelték, s ez a baleseti veszély ezzel egy csapásra és véglegesen meg­szűnt. Munkavédelmi újítások Az őrség munkájának je­lentőségét bizonyítja ezenfe­lül,' hogy tagjainak tevé­kenysége fontos szerepet játszott néhány munkavé­delmi .újítás megszületésé­ben, Néha ugyanis a felis­mert hibákon csak újítás­sal, tehát a munkaeszközök és feltételek bizonyos fokú átalakításával lehetett segí­teni. A hordók szállítását segítő fakorcsolyák körül például nemcsak az okozhat balesetet, ha ezek a korcso­lyák megrongálódnak, meg­repednek, vagy egyes helye­ken korhadni kezdenek, ha­nem az is, ha a szállítók közül valaki beáll a közepére és úgy tolja a hordót. Ezt a felismert baleseti forrást a munkavédelmi őrség jelen­tette, s az üzem munkavé­delmi felelőse, Kovács Sán­dor ezzel kapcsolatban újí­tást dolgozott ki. A korcso­lyák közepére egyenes vas­rudat helyezett, s most már senki nem állhat a korcso­lyák közepére; a munkavé­delmi őrség így szüntetett meg ismét egy baleseti le­hetőséget. A másik ilyen újítással megszüntetett baleseti lehe­tőség: egyes autókra ládák­ról rakodtak. Ezek a ládák azonban összeroppanhattak, beszakadhattak a munkások és a teher súlya alatt. Ez a módszer tehát egyáltalán nem volt biztonságos. Itt is­mét Kovács Sándor újítása segített. A ládákat szilárd, masszív rakodózsámolyokkal helyettesítette. Ezek nem törnek össze, nem szakad­nak be; most már nem ke­letkezhet baleset. Jelvény az Srség tagjainak Az üzemi bizottság ne­gyedévenként ellenőrzi a munkavédelmi őrség tevé­kenységét. Az eredmények szépek: munkájuk valóban sok balesetet előzött meg. Egy hibáról azonban mégis szólnunk kell. Nem nagy hiba ez, de megvan a ma­ga jelentősége. Arról van szó, hogy — a szabályokkal ellentétben — a munkavé­delmi őrség tagjainak nincs jelvenyük. Pedig erre még egy szalag is alkalmas len­ne. Az üzem vezetői megígér­ték, hogy mire a nagy mun­ka, a szezon megkezdődik, az őrség tagjait megfelelő jelzéssel látják el, hogy meg eredményesebben, zavárta'.i­nabbul dolgozhassanak, hogy minden dolgozó lássa: nem illetéktelenek avatkoznak be­le a munkába.

Next

/
Thumbnails
Contents