Délmagyarország, 1961. május (51. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-10 / 108. szám

3 Szerda, 1961. május 16. Tanácskozás Szegeden az iskolareform végrehajtásáról As általános iskolákban 7500 szaktanárra tesz szükség a gyakorlati foglalkozások vezetéséhez A pedagógiai főiskolák vábbi feladatainkat is. Egéműszaki ismeretek és gya- szen más problémák megolkoriatok-szakos tanárképzés dása előtt állunk, mint a időszerű kérdéseiről rendez- hagyományos tanszékek legtek háromnapos tanácskozást többje. Nincs kialakult és a Szegedi Pedagógiai Főis- sok vonatkozásban hagyokolán. A tanácskozáson részt- mánnyá merevedett tanvevő Márk Bertalan főis- anyag, s így oktatási, mód— Az egyes tantárgyak mivel foglalkoznak az általános szakoktatáson belül? kolai tanár, a Pécsi Pedagógiai Főiskola igazgatója kérdéseinkre válaszolt a felsőoktatási reform e szakterületre vonatkozó végrehajtásáról. — Mennyire megoldott az szertani problémáink is mások-. Nem azt kell vizsgálni, hogy a sok éves kialakult gyakorlatunkat hogyan lehet korszerűsíteni, hanem azt kell tekintenünk, hogy a mindennapi élet követelményei alapján hogyan kell általános iskolák gyakorlati kiszélesíteni tanárképzésünket, hogy az minél jobban foglalkozásainak ellátásához szükséges szaktanárképzés? — Két esztendő telt el azóta, hogy a pedagógiai főiskolákon megkezdődött a munka az új tanárképzési szakterületen, amely hivatott a tanerők képzésére az általános iskolák gyakorlati foglalkozásaihoz. Az eltelt rendkívüli rövid idő alatt nemcsak a pedagógiai főiskolákon, hanem általában iskoláinkban polgárjogot nyertek a gyakorlati foglalkozások. Ezért nagyjelentőségű a megvalósítás szakaszába1 lépő iskolareform, mert körvonalazza, hogy mit vár az iskolától, az ott folyó oktató-nevelő munkától a jövő társadalma. A tapasztalat és rendelkezésre álló adatok szerint a közeli években 7500 szaktanárra lesz szükség ezen a területen. S ez nem kis problémaként jelentkezik. szolgálja az általános iskolák igényeit. » — A szocialista termelési mód fölényével, tartalékaival, az újítómozgalom jelentőségével,, felhasználva á Szovjetunió és a népi demokráciák népgazdaságának termelési eredményeit. Ezen belül fontos feladat, hogy felkeltsük hallgatóinkban a hivatás iránti szeretetet. Ennek egyik feltétele, hogy szeressék azt a területet, amelyre tanári hivatásukkal készülnek. — Nem fenyegeti-e túlzás Az új szakterületnek a műszaki ismeretek elsajámi a közvetlen célja a ta- tításában ezt a szakterületet? nárképzésben? — E sajátos szakterületnek nincsenek nálunk még hagyományai. ezért oktatási, problémák? — Az a sajátos helyzet, hogy a gyakorlatok-szakos tanárképzés az iskolareform bölcsőjében született, s éppen ez határozza meg to— A műszaki ismeretnek és gyakorlatnak, mint választható szaknak az a célja, hogy a tanárjelölteket négy év alatt megismertesse a modern ipari termelés alapjaival, fejlessze azokat az alapvető készségeket, amelyek a termelőmunkában szükségesek, kialakítsa a szocialista ember lefőbb jellemvonásait. Ezek közül különösen kiemejkedik a fizikai munka megbecsülése. Mindezek alapján tanáraink képesek és készek legyenek tartalmi és eszmei vonatkozásban egyaránt az általános iskola műszaki gyakorlati foglalkozásait eredményesen tanítani. Az elméleti módszertani előadásokra és gyakorlatokkal olyan általános, széleskörű műszaki műveltséget kell adni tanárjelöltjeinknek, amely a rohamosan fejlődő technika korában szükséges. Adódnak-e Hősök emlékére — E tanszéken nem folyhat valamilyen »fiók« mérnök, vagy technikus-képzés, hanem műszakilag sokoldalú tanárképzés. Ez a szemléletmód eddig is érvényesült munkánkban, s a jövőben is ezt érvényesíteni akarjuk. Óvakodunk ugyanakkor a másik véglettől, a "kontárok* képzésétől. Hogy műszakilag magasan művelt tanárokat adhassunk az általános Isk® Iáknak, következik, hogy e szakterület csak bizonyos szakokkal kapcsolatban működhet. A műszaki műveltség tanári képesítésű megalapozásához szükséges, hogy szakterületünk a matematika-fizika, vagy matematikakémia szakokkal kapcsolódjék. Márk Bertalan főiskolai igazgató végezetül szólt az oktatás tárgyi feltételeinek biztosításáról . s arról, hogy a következő tanévben a harmadéves hallgatók megkezdik a gyakorlati tanításokat Hangsúlyozta, hogy a három pedagógiai főiskolán lehetőleg azonos keretek között azonos módon történjék a hallgatók gyakorlati kiképzése. Megemlítette, hogy a szeptemberben kezdődő módszertani előadásokhoz igen jó jegyzetet készített Czimmer László, a Szegedi Pedagógiai Főiskola adjunktusa. Az élet kötelez rá a z üzemi vezetés gyakran áll olyan feladatok előtt, amelyek megoldásához. nem elegendők csupán a jó gépek, a jó anyagellátás és munkaszervezés, hanem szükséges a beosztottak, a dolgozók lelkes, tevékeny közreműködése is. Tapasztalatból tudjuk, hogy nem elegendő csak jelszót festeni a falra, kifüggeszteni az újítási tervfeladatot, a termelési tanácskozáson bejelenteni, hogy anyaghiány miatt veszélyben a tervteljesítés, ha nem pótoljuk a kiesést. Nem elegendő azt mondani a munkásoknak: "Fogjunk hozzá, verjünk rá, emberek*. Ezzel még nem hág tetőfokára a lelkesedés. Igaz, előfordulhat, hogy elég kiadni az utasítást — ami egymagában minden munkás számára érthető —, csak hozzá kell tenni néhány barátságos szót, s máris minden rendben van, megy a munka. Legtöbbször azonban ez nem ilyen egyszerű. A minap több üzeimi vezetővel beszélgettünk a termelési nehézségeket leküzdő munkáslelkesedés forrásairól. A Falemezgyárban akadt olyan művezető, aki a munkásöntudat, a lelkesedés forrását így jelölte meg: "Ha van pénz, jutalom, van lelkesedés*. Mindjárt hozzátette, hogy ez természetesen csak egyéni véleménye. /

smeretes, hogy a Sz® gedi Cipőgyárban már évek óta gátolja a folyamatos, zavartalan termelést a női- cipőkhöz szükséges fasarok hiánya. Az első negyedévben volt olyan nap, amikor a fasarokhiány miatt hazaküldték a munkásokat. A keletkezett term® léskiesést mégis pótolták a negyedév végére. A Kábelgyár szegedi telepén is döcögött év elején a termelés, de a munkások lelkesedése leküzdötte az akadályokat. A gyár budapesti vezetői közül akadt olyan, aki kétkedve fogadta a negyedév utolsó napján a hirt, hogy a telep teljesítette tervét Április 1én 6 órakor megjelent a gyárban, hogy ellenőrizze, valóban teljesítették-e a tervet A cipőgyáriakat és a Kábelgyár szegedi telepének dolgozóit vajon csak a pénz lelkesítette? Az is. Mert kétségtelen, hogy a legjobb eredményt elérőket előbb vagy utóbb jutalmazzák. Ez természetes dolog, ezt tudták a munkások is. Üzem® inkben ugyanis nemcsak szavakban, hanem a legtöbb helyen a valóságban is érvényesül az anyagi érdekeltség elve. Ez azt jelenti, hogy a szocializmus építése érdekében felhasználunk olyan anyagi ösztönzők® is, amelyek összehangolják a sz® cializmust építő tömegek egyéni érdek®t a közösség, a társadalom érdekeiv®. A A mi társadalmi rendünkben, a gazdaságilag szerv® zett közösségben munkáik® dó ember közérdekű munkát végez. De mert magasabb színvonalú tevékenységről van szó, nem elegendő és nem lehet elegendő az anyagi elismerés. A szegedi öz® mek dolgozóit is foglalkoztatja a kérdés: mit ér az 6 munkájuk a társadalomnak, hiszen életük egyik fele a munka. A »mit ér* kifejezésen nemcsak a pénzre, az anyagi elismerésre gondol* nak, hanem a dicséretre is. Nálunk ugyanis a dicséret a társadalom jelzése arról, hogy hasznos, a köz érdek® ben való amit teszünk. A zt tartják némelyek; emberi gyengeség, ha szeretjük, hogy dicsérnek bennünket. Üzemi vezetőink a megmondhatói; hogy milyen erős és sok minfalemezgyári művezető azon- denre képes az ember, ha jó ban nem így értette, amit a munkájáért megdicsérik. Éplelkesedés forrásáról mondott. Nagyon is egyértelműen hangsúlyozta, hogy az anyagiasságra gondol. Ez pedig nem azonos az anyagi érdekeltség fogalmával.. Az anyagiasságon azt értjük, hogy az egyén, nem törődve a társadalmi érdekkel, mindent saját egyéni érdekeinek rend® alá. pen ezért a dicséret, a jó szó nem formaság, nem a társadalmi illemkódex egyik pontja, hanem a vezetés nélkülözhetetlen tényezője. A munkaszerető emberek igényt is tartanak a dicséretre. Ennek ösztönző, lelkesítő hatásáról egyetlen üzemi vezető sem mondhat le. Sajnos mégis vannak igen s® kan vállalati vez®ők, irányító szakemberek, akik nem alkalmazzák eléggé ezt a buzdítást, a jó szót. Sőt vannak olyan művezetők is, mint a Textilmúvekben, akik K

étségtelen, hogy vannak emberek, akik csak azt nézik: meny- , nyi a kereset, mennyi a nye- csak a >ralatban latjak i eségrészesedés, mennyi a prémium. Egy időben még olyan vállalati vezetők is akadtak, akik úgy vállaltak serkentő erőt. S nem veszik észre, hogy ez a bírálat igen sokszor dorongolás. Tévedés ne essék, nem vael másoktól munkát üzemük gyünk ellenzői a bírálatnak részére, ha célprémiumot tűzött ki a megrendelő üzem. Ha volt célprémium, volt szabad kapacitás. Ezzel hozzájárultak az anyagiasság káro6 szemléletének elburjánzásához. Az utóbbi években pártszervez® t®nk türelmes és szívós n® velőmunkát végeztek, hogy az anyagi érdekeltség elv® nek helyes alkalmazása mellett eredményesen küzdhessenek az anyagiasság ellen. Már kőtik az értékesítési szerződéseket az idei szőlőtermésre, mustra és borra Megyénk homokjainak kin- ható értékének 60 százai® százalékát. A szerződéses felese, a szőlő, idén jól telelt káig, indokolt esetben ezen áron felül jó fajta és jó mis a' tavalyinál jóval nagyobb felül is a Magyar Nemzeti nőség esetén további 10 sz® termés ígérkezik. A szol® Banktól művelési hitelt kap- zalék minőségi és ugyancsak — de a dorongolásnak igen. A helyesen alkalmazott bírálat valóban nélkülözhetetlen eszköze a munka megjavításának, de a dorongolás csak kárt okozhat. A bírálatnál sem mindegy és a dicséretnél sem, hogy jogos-e vagy sem A dicsérő szóval való felelőtlen, tívt®en játék is a dorongoláshoz hasonló veszélyeket hord magában. Az elvtelen dicsér® is kifejezetten romboló hatású. Ha érdektelenül ér valakit dicséret, könnyen úgy gondolja: "lám, így is lehet dolgozni, dicséret® kapni*. Az ilyen dicséret nem serkenti, hanem letöri a munkakedv® az emberekben. a Calea Grivitei nevű úton megyünk a "Griviia R® l"1" (Vörös Grivica) vasúti műhelyek felé, több olyan ®«lyre is eljutunk, amely a fennállásának most 10, évforöulóját ünneplő Román Kommunista Párt, illetve Román "unkáspárt harcaira emlékeztet. Ezek a helyek felidéí* azt a hősiességet, amelynek a Román Kommunista .4rt által vezetett vasúti munkások az 1933-as esztendőben tanújelét adták. A népi demokratikus rendszer 8vtiben a Grivita Rosie vasúti műhelyek udvarában, pontosan azon a helyen, ahol a hősi harcok végbementek, ^toléktáblát helyeztek e! azoknak a tiszteletére, akik Vö°s Grivicánál 1933. február 16-án életüket áldozták a harcokban termesztéssel foglalkozó szö- hatnak vetkezetek idejében elvégez- A leszerződött árura 10— ték a szükséges ápolási mun- . 13 szaZa!ék szerződéses felkákai. A szövetkezeti gazdák árat fjzet az állam a közös a legtöbb helyen úgy hatá- gazdaságoknak, "ESéSST 50-60 szazaié-' ^L^Ts^ékT^t kára ertekesítési szerződést 8V£nek S™ kötnek az állammal ^„S 60 \annak azonban olyan k® átadás esetén zalekos szerződéses felárat, 60—80 szazaiékos szerződeses A terdául a kisteleki Ferczel Mór Tsz, vagy a bokrosí Kossuth Tsz, ahol száz, illetve 83 százalékára szerződnek le a várható termésnek. A csongrádi Petőfi Tsz-ben 76, a rúzsai átadás után 20 százalékos felárat, ezen felül pedig 30 százalékos felárat fizet az Állami Pincegazdaság . , „ , Bn A szerződéses felár megálSzivárvány Tsz-ben p^ig 80 j £tlsánál flgyelembe 8ve_ szazalekat akarjak a gazdák . . J*L szőlőtermésüknek szerződésre SZ1K azt 1S' nogy átadni az államnak. Tapasztalatból tudják, hogy a szerződés nagyobb jövedelm® biztosít közösségeik részére. a háztáji gazdaságokból mennyi szőlőt, mustot, bort adnak el gazdák szerződésre, de A szőlőtermesztés fejlesz- csak akkor, ha a tsz vezetőtését, a termeseredmenyek sége segítséget nyújt a háznövelését segíti az Elemezés- táji szerződéskötések munügyi Minisztérium áprilisban kájához. megjelent rendelete is, mely- A vegyes típusú tsz-ek, ben az 1961. evi borszolo, termelőszövetkezeti csoporniust és bor szerződéskötés® tok tagjai a háztáji gazdaket szabályozza. _ _ ságok és ' egyéni termelők Teljesült a szőlőtermelők- egyénileg köthetnek szerzőnek az a regi kivansaga, dest hogy az árakat előre ismerhessék és várható jö- Az egyéni szerződeskötésvedelmükre előre pontosan n®I a rendelet művelési számíthassanak. előleget biztosít. Kormányzatunk a mutatkozó Hazai borszőlők után 135 nagyobb termés idején is kilogrammonként 200 forint, biztosítja a tavaly érvényben ugyanilyen must és bor után lévő szól®, must- és borára- hektoliterenként ugyancsak kat. Rendelet mondja ki: a 200 forint a művelési előfer'féiriwövetkezjetek a le- leg. Ezenkívül szerződéses szerződött árumennyiség vár- felárat kapnak: az alapár 10 10 százalék fajta tisztasági felárat is fizet az Állami Pincegazdaság. Az 1961. évi borszőlő-, must- és borértékesítési szerződések kötését szabályozó rendelet tökéletesen igazodik a mezőgazdaságban százaléka az átszervezés folytán ®ő10 szá- állott U1 helyzethez. A nagyösszegű művelési előleg, az igen tekintélyes felárak nagymértékben segítik a nagyüzemi szőlőművelés fejlesztés®. Emellett jelentős előnyöket biztosít a háztáji gazdaságok és az egyéni szőlőtermelők részére is. A Csongrád vidéki Állami Pincegazdaság pincészetei, telep® és felvásárlói május 5-én kezdték el a szerződ® sek kötését, s máris igen nagy az érdeklődés a termelők körében. A termelők jó hangulata és a mutatkozó szép termés máris bizonyítják: az éves borfelvásárlási terv teljesítésének feltétel® megyénkben is megvannak. A Csongrád vidéki Állami Pincegazdaság máris megkezdte az őszi feldolgozás ®őkészületeit. Bővíti gépállományát, s ezz® is lehetővé teszi, hogy a szövetkezeti gazdák termésük nagyobb részét szőlőként adhassák el. A szelő házi feldolgozása ugyanis sok időt, munkaerőt lop el őssz® a terménybetakarítástóL ÍV' agy hatású eszköze a vezetésnek, úgy is mondhatjuk a term® lés, a termelékenység növ® lésének egyik tartaléka a jó szó. Ha igaz, hogy a dicséret a társadalom elismerése az egyes ember tevékenységének értékeléséről és ugyanakkor erkölcsi megbecsülés, akkor senkinek sincs joga fukarkodni a megérdemelt dicsérettel. Ez nem függhet attól, hogy melyik vezetőnek milyen az egyénisége, a kedve, ahogy az üzemekben szokták mondani: "milyen lábbal kelt fel*. A dicsér® nem lehet akarom, vagy nem akarom, tetszik, vagy nem tetszik kérdése, hanem a v® zetés nélkülözhetetlen módszere. Osztogassák bátran a dicsér®et, ha megérdemlik a munkások, s meglátják, a jó szó hatásara milyen erős lesz az ember, mi mindenre képes. Nehéz ezt megtanulni? Leh® és kötelező. Az élet kötelez rá, mert — a szocializmus nemcsak vasbetonból, acélból, új gyárakból, házakból, a kenderfontöak tonnáiból, téglákból és traverzekből épül, hanem emberi érzésekből, bizalomból, bírálatból és dicséretből is —, de mindig emberi szóból. Nagy Pál \