Délmagyarország, 1961. május (51. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-09 / 107. szám

s Kedd, 1961. május 9. Kétezer ••öregdiák" ballag Szegeden JC^'.éi potfiml & föt&tt í (Liebmatin felv.) Szombaton a Radnóti Miklós Gimnáziumban rendezett ballagási ünnepséggel meg­kezdődött a szegedi középiskolákban, gimnáziumokban és technikumokban a vég­zős diákok búcsúzása iskoláiktól. Az idén kétezer középiskolás ballag, 1200 gimna­zista és technikumi tanuló és 800 -öreg diák* az esti és levelező tagozaton. Képünk a Radnóti Miklós Gimnázium rendes évfolyamú és levelező hallgatóinak egy cso­portját ábrázolja közös ballagásukon * * ozsdás acélsisak á ta­nyaudvaron. Eke vas vetette ki a földből. Most itatóedény... Ősszel volt, tavaly. A szán­fáskor. Mikor hosszú, egye­nes barázdák hasadnak en­gedelmesen a földben. A ter­mékenység kövér barázdái. Tizenhat év óla. Azóta min­den ősz ilyen párálló, ter­mékeny barázdatenger. S minden nyár frissen sült, pá­rálló kenyérdarab. Nagyot zökkent az eke, riadtan jajdult föl a tündök­lő ekevas. Az ember, aki szántott, káromkodva rúgott elébb a német »vasfazékba«, merthogy csorba esett tőle az ekevas élén. Aztán leha­jolt érte, s csodálkozva vet­te a kezébe. Német sisak ... Tűnődve ide-oda forgatta ki­csit, majd meglendült a kar­ja. Aztán mégsem dobta cl. A cserépitató mindig QSZ­szetöfik... Ez legalább nem törik3 el olyan könnyen ... S szépen letörölgette otthon petróleumot ronggyal, kifor­rázta. beforrasztotta rajta a szellőzőnyílást is. így lett a tizenhat eszten­dővel ezelőtt eldobott német acélsisakból most itatóedény. Városszerte megünnepelték az anyák napját Szegeden szombaton és va­sárnap köszöntötték az édasanyákat. A város vala­mennyi óvodájában és isko­lájában ünnepséget rendez­tek az anyák napja alkalmá­ból. Kedves műsorral, aján­dékokkal köszöntötték itt a legkisebbek a megjelenteket. A központi anyáknapi ün­nepséget a KISZ Szeged városi végrehajtó bizottsága rendezte a Juhász Gyula Művelődési Otthonban. Az elnökségbe a kiszesek sokgyermekes édesanyákat hívlak meg és a fiatalok ró­zsacsokorral köszöntötték őket. Az ünnepi beszédben Salamon István, a KISZ Sz® ged városi végrehajtó bizott­ságénak tagja emlékezett meg az édesanyákról. Az ün­nepi műsorban nagy sikerrel szerepeltek a Hajnóczy ut­cai óvodások, a Juhász Gyu­la Művelődési Otthon balett­iskolájának növendékei, a Liszt Ferenc Zeneiskola hall­gatói, valamint a Fiatalok Irodalmi Színpadának tag­jai. Pantomim-, zongora- és dalest az újságíróklubban A SZEGEDI újságíróklub A PANTOMIM színpudot élése tökéletes volt, teehni­műsoros estjeit rendszerint kíván, s . különböző fény- kája szinte hibátlan! nagy érdeklődés kíséri, s a effektusokat. Az újságíró- Forgács Éva Strauss-dalokat szombatra meghirdetett pan- klubban ezek hiánya zavar- és operaáriákat adott plö Frey­tomim-bemuíatóra — érthe- hatta ugyan a fellépő művé- mami Magda zongorakísére­tően — ismét sokan jöttek szeket, de a hatást egyálta- tével. Érzelmekkel teli mez­ei. Előrebocsáthatjuk, hogy Iában nem. Az együttes ve- zoszopránja jól érvényesült szép élményben lehetett ré- zetőjének két szólószáma, a és könnyedén birkózott meg sze, akit a pantomim von- Mozyásetüdök, valamint a igényes műsorával. F. K. zott, s az sem csalódhatott, aki a kísérő műsortól várta ugyanezt. Maradjunk egyelőre a pantomimnál. Ezt a nagyon régi és mégis (vagy éppen ezért?) igen modern színpadi műfajt legtöbben csupán hír­ből ismerik. És ez érthető, hiszen nálunk nincsenek mély gyökerei, a íelszabadu-. lás előtti hazai pantomim nem akart a tömegekhez kö­zelíteni sem. László—Bencsik Csikófogás igen alkalmas ar- j ra, hogy azok számára is érthetővé tegye a panto­mimot, akik még sohasem látták. A Kötélhúzás, a Lep­ke, vagy bármelyik mozgás­tanulmány kitűnően érzékel­tette, hogy a pantomim a ki­csi dolgok művészete, s egy­szerű kifejezési eszközeivel lenyűgöző hatást képes ki­váltani. Főiskolai hallgatók hangversen/e Mese a szerelmes madár­ijesztőről — ez a címe Sándor pantomim-együttese ^^^Z az első, mely — ha meg egyelőre kísérleti fokon is — megpróbálja bebizonyítani a pantomim művészi erejét, és megmutatni helyét a szocia­lista művészetek között. A látottak után bátran állíthat­juk: sikerrel. mim jelenetnek, mely már nem tanulmány, hanem drá­mai történet, melyben az odaadó szerénység és a felle­gekbe vágyó hiúság csap A Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola hallgatói adtak szép sikerű hangver­senyt szombaton este a szak­iskola nagytermében. A koncert érdekessége el­sősorban az volt, hogy a fel­lépő művészjelöltek szegedi­ek és szakiskolai tanulmá­nyaikat is itt végezték. A másik pedig az, hogy a fia­tal előadók mellett zeneszer­ző hallgatók is hallatták hangjukat. A városunkból felkerült I Bordás György, Hudoba Ró­Salátát szállif lőszer he­lyett az egykori katonai te­herautó. Tizenhat évvel ez­előtt bomba robbant előtte az úton. Akkor épp üresen futott. A légnyomás az árok­ba fordította. Azóta is görbe egy kicsit az első tengely. De erről mit sem tud, aki ott ül a volán mögött. Fiatalember. Tizennyolc éves. Ugyan mi­re emlékezne? Tizenhat év ... A győze­lem ünnepe ez a nap. A fény győzelméé a sötétség fölött, mikor a bársonylila égen egyszerre hasad föl diadal­rtias-vörösen a hajnal. A dal győzelméé a némaság fölött, amikor hajladozó jegenyék­kel együtt énekel a május reggeli szél. A boldog, fel­szabadult léptek, a futás és a tánc győzelméé a bilincsek őrizte bénaság fölött... a fiatalember a volán mögött Párizsban és Prágában. Bécsben és Budapesten, Oslóban és Ti­ranában mire emlékszik? Hírlik, hogy Nyugat-Né­metországban horogkeresztes zászlókat és jelszavakat lo­bogtat újra a szél. Hírlik, hogy Algériában egykori ke­retlegények gyilkolják a sza­badságáért fölkelt népet. Hírlik, hogy Párizsban min­den felrobbanó plasztikbom­ba egy-egy megéledt, s pók­ként áldozatára ugró gyilkos horogkereszt. Hírlik, hogy a Bundeswehrt rakétafegyve­rekkel szerelik föl. Hírlik, hogy atomfegyvereket kan a nyugatnémet hadsereg. Hír­lik. hogy... A fiatalember Párizsban és Brüsszelben, Koppenhágá­ban és Helsinkiben, Ham­burgban és Londonban olvas újságokat is. Olvasott a Szovjetunió leszerelési ja­vaslatáról, olvasott az 1957­es és az 1960-as békekiált­ványokról, olvasott a szovjet rakétatechnika fölényéről, a szovjet űrhajókról is olva­sott. Aztán letette az újsá­got, megitta a reggeli ká­vét és ment a munkája után j fütyörészve. Hírlik, hogy Nyugat-Né­megsírokban, a nagyüzemi mészárlás reitenei.es silógöd­reiben? Akiknek emlékét már csak egy szakadozott, fekete szegélyű levelezőlap őrzi, egy elfakult fénykép őrzi, egy utolsó levél őrzi valahol... Nem voltak ele­gen? S nem volt még elég harmincnégymillió életben maradt nyomorék jajongása? Az elvesztett lábak, a törölt, csonka karok, a kiégett sze­mek. az átlőtt, sípoló beteg tüdők?... Az orosz nép minden más nemzetnél többet szenvedett, többet vesztett abban a há­borúban. S ez az akasztófák alá hurcolt, falhoz állított, kínzókamrákban halálra gyötört, idegenbe hurcolt, iszonyatosan megkínzott népi ez a hatalmas ország, a Szovjetunió kivívta mégis a végső győzelmet. Ez az or­szág vigyáz ma a világ bé­kéjére a Földön. Aki e bé­ke ellen tör, annak a Szov­jetunióval gyűlik meg 0 baja. rwírlik, hogy Nyugal-Né­metországban horog­keresztes zászlókat és jelszavakat lobogtat újra a szél... A junker-urak talán már elfeledték azt a tizenhat év­vel ezelőtti május 9-ét?... Mi nem felejtettük el. S nem feledte el az egész vi­lág. Nyugodtak vagyunk és erősek. Tizenhatszor eröseb­bek, mint akkor, tizenhat év­vel ezelőtt... A mi katoná­ink, a mi tankjaink, ágyú­ink, repülőgépeink és hadi­hajóink, a mi rakétáink a bélcére vigyáznak. S ezeknek a rakétáknak nincs messze már a Hold sem és nincse­nek már messze a távoli bolygók és csillagok. S a fiatalember, aki a vo­lán mögött ül Párizsban és Sydneyben és mindenütt a világon, (akinek szájában cigaretta füstöl és félkézzel tartja a kormányt) ma már nyugodtan fütyörészhet. A salátás autó nem fog újra lőszert szállitani. A tömegsírokat benőtte a fű. Lidice helyén ezernyi ró­zsatő piros virága nyílik. S metországban horogkeresztes rózsák nyílnak Tcrezinben zászlókat és jelszavakat lo­bogtat újra a szél... Nem volt elég? Nem elég az a hu szónké tmillió vigyorgó és kétségbeesett, földet harap­dáló emberi csontváz a tö­es rózsák a buchenvoaldi tá­bor kapuja előtt. S fölöttük galambraj kö­röz suhogva a ragyogó-kék égen. Papp Lajos Hogyan lehetne jobbá tenni az elfekvő készletek értékesítését A budapesti Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat, amely az elfekvő anyagok fölvásárlásával és értékesítésével foglalkozik, A 43. se. főközlekedési út aszfaltozási munkált f. hó 9-én megkezdjük. Az asz­faltozás szakaszonként, ut­cakereszteződések között történik. Az aszfaltozás alá kerülő szakaszokat a forgalom elöl az aszfalto­zás Idejére a rendőrható­ság és Közüti Igazagtó­ság engedélyével lezárjuk. A lezárt útszakaszon min­dennemű jármű közlekedé­se veszélyes és tilos. Háztartásában felesleges, tiszta, mosott rongyot minden mennyiségben vá­sárol a Nyomda Vallalat, Kárász u. 9. a szegedi és a Csongrád me­gyei vállalatok részére má­jus lü-én, szerdái, délelőtt 10 órai kezdettel a Hungária Szálló különtermében anké­tot rendez az' elfekvő kész­letek hasznosításáról. A meg­beszélésen a vállalatok kül­döttei mellett részt vesznek a Magyar Nemzeti Bank és a Beruházási Bank szegedi képviselői is. Az ankét célja az elfekvő készletekkel kap­csolatos problémák, eladásuk és megvásárlásuk kérdései­nek megbeszélése. A buda­pesti kereskedelmi vállalat megvásárolja a vállalatoktól az ankéton felajánlott kész­leteket, és el is ad belőlük, vagy saját raktári anyagai­ból az esetleg igényléssel je­lentkező vállalatoknak. A változatos anyagú készletek­ből termelőszövetkezetek is vásárolhatnak. Az ügy fontossága miatt szükséges, hogy az ankéton a vállalatok felelős műszaki dolgozói, az anyag- és pénz­gazdálkodást irányítók ve­gyenek részt, továbbá feltét­lenül fontos, hogy az elfekvő készletekről szóló kimutatá­sokat a vállalatok időben elkészítsék, (x) SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ! Ma, kedd este 7 órakor, utoljára! NYUGTALAN BOLDOGSÁG Nagyoperett 3 felvonásban. Jegyek a színház jegyirodájában válthatók. Kárász u. 15. Telefon: 33-65. össze. A siker nem az egy- i ^ ^ Pereffi Ilona éneklé­SEuST lS-bSI^' gffi cSgy^rengoraS Sándor, Laszlo—Bencsik Ju-ltéka azt mutatta, hogy fía-J dit és Gyarmati Attila. Ket- tal előadóink sokat fejlőd-1 ségtelen, hogy az együttes tek. Balázs Árpád és Bécs­vezetője mutat fel legtöbb kai György zeneszerző hall­pantomim-kvalitást, míg gatók szépen megformált) László—Bencsik Judit lehe- kompozíciói csak megerősí-j letkönnyú mozgása már a tették ezt az érzésünket :> balett felé hajlik. Gyarmati technikai készségük sokat; Attila peckes huszárja töké- gyarapodott, mondanivalójuk] letes pantomimfigura volt. A tisztultabb formában jelent] zongorakíséretet mindhárom meg. Szépen oldotta meg fel-] számnál Szerb György látta adatát a nem énekszakos> el kitűnően. hallgatókból alakult trió isY­_ . (Szeles Ida, Oláh Valéria és> A MŰSORBAN egymást | Akontz Ildikó) s különösen> Küsz Jenő: JlUiijmi Dtaniatiia (Emlékezés 1945 májús 9-re) ... Mikor elindult messerschmidlek zúgtak a Kaukázus kék egén s az Elbrusz komoran bámult dél felé — Iránra! váltogatták a pantomim­együttes, valamint Antal Im­re zongoraművész és Forgács Éva operaénekesnő számai. Antal Imre műsorát tekintve már az is becsülendő telje­sítmény, hogy nehéz, sőt virtuozitást kívánó múvek előadására vállalkozott. Át­jól szerepelt — a még szak-^ iskolai növendék — Ormánd-L laky Zsuzsa. > Jó lenne, ha a jövőbeni megismétlődnének az ilyen Y­jellegú hangversenyek, mivel] ezek által is közelebb kerül-] inénk a főváros zenei életé-] hez. 1 V. I. Zuzmőszakállát hűs szelek motozták, mely nyirkos volt a Kászpi sóhajától: Grúzia, Bajdzsán, örményföld, s ti — völgyek és lankák, szőlők, búzaföldek, s te, Mithrirtatész őshazája, görnyedt, sajgó derékkal néztetek utána. többi, A Prága Cirkusz műsoráról A csehszlovák artistamú- gumiasztalon nagyon tet-> 4 lepetéseket okoztak a szege- zon lebilincselő hatást vál-) öi közönségnek. Annak elle- tott ki. vészek a Prága Cirkusz elő- szett. Wertheimova hajme­adásán igen kellemes meg- reszlő száma a lengő trapé nére, hogy a műsor általában a hagyományos akrobatiká­ból és állatidomításból állt, mégis szinte minden számot újabb bravúrokkal tovább­fejlesztve mutattak be, s ez elragadtatta a nézőket. A fiatal Kludsky ikerpár ügyes, tehetséges tornászinulatvá­nyokkal nyitotta meg az ar­tistaműsort, majd Rapoli vil­A lovasakrobaták nemmu­tattak különöset, viszont? Kludsky jó "barátokká* ido-? mította az oroszlánt, a med-? vét és a dog-ot. Milyen jól< megfértek egymáshoz simul-? va az oroszlánok és a tigri-? sek Sames produkciójában.? Az ötletes és szellemes hu-> mórban sem volt hiány, eb-? ,. „,••. „„,-„. , , . .. ben a két Rauel, Sambó és amzsonglor eg>en labdaja- E mo jeleskedett. tekokkal kapraztatta el az A nJw1m,ów , arénát. Az öt Kludsky ke­rókpárakrobaták néhány szá­| ma szinte egyedülálló. A ; bambusz egyensúlyozás ma­| gas fokát mutatta be á két. Roberto, a Baccardi-négyes 1 mutatványa a trapézon és a A csehszlovák vendégmű-s vészek élvezetes, változatos s műsort produkáltak, ezért sikert arattak és a szegedi< közönség sem maradt adós^ az elismeréssel. Nyugatra indult, védeni hazáját a vijjogó sas bonibacsőre ellen, honnan dühödten fölrepült a sárkány, s hét sebből vérzett a jámbor szivárvány. ... Aztán, mi történt? Tudjuk már a többit: pergett a film... és elfogytak a kockák... es Berchtesgaden minden szennyét, mocskát szétfútta a nagy tisztító vihar! Az őrült meghalt, végzett önkezével, nem várta be, hogy jöjjön a bitó; s már azt sem látta, hogy a játszma végén, akkordjaként a lázas indulónak: mint kúszik föl a vörös lobogó !... ... S te, Kantarija, ki ma Grúziában kolhozparasztként é'sz a többivel, ki első voltál fönt a Reichstag ormán: kezedben zászló, béke és kenyér, gondolsz-e arra, hogy jelképpé válva olyat írtál a történés lapjára, mely szó ma már a csillagokon ég: Béke, Szabadság, Nemzetköziség! m- ,aaaa.aaaaaa.aaaaaaaaaaa/vkaaaaaa/a

Next

/
Thumbnails
Contents