Délmagyarország, 1961. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-12 / 85. szám

•3 Szerda, 1961. április 18. Szabadban telelt 113 üsző Asotthalmon Már mutatkoznak a ridegmarha-tenyésztés első ígéretes eredményei az Ásottha/ml Állami Gazdaságban Kedvezően módosították a városi tanács 1961. évi költségvetésének néhány tételét Kiosztották a felszabadulási irodalmi 4s képzőművészeti pályázat díjait a tegnapi tanácsülésen A városi tanács tavaly no, yemberbeai tartott ülésén tárgyalta Szegett város 1961. évi összesített tanácsi költségvetését. Mint arról hírt adtunk, ugyanakkor a tanács utasította a végrehajtó bizottságát, járjon el az illetékes minisztériumoknál, hogy az útfelújítási keretet 196i-re emeljék fel, mert az első ízben megállapított összeg kevés volt e célra. Ugyancsak nem biztosítottak első ízben elég pénzt más felújításra, Így például a parkok gondozására sem. Miután az országgyűlés az 1961. évi állami költségvetést elfogadta, a Pénzügyminisztérium jóváhagyta Szeged idei költségvetését iáTeljesítve a végrehajtó bizottság kérését, az útfelújítási keretet a minisztériumj 300 ezer forinttal megemel-' te. Százezer forinttal növelte a szegedi parkok gondozására szánt összeget, a kórház és rendelőintézet felújítási keretét ugyancsak százezer-százezer forinttal emelte fel, az 1961- évi szabadtéri játékokra felújítás címén pedig 1 millió 300 forintot biztosított. Az így megváltoztatott 1961. évi összesített költségvetését a városi tanács tegnapi ülésén még egyszer megtárgyalta és elfogadta. Két hely üresedett meg a közelmúltban a városi tanács végrehajtó bizottságában. Tegnap a tanács a két helyre Pántya József és Jáger László tanácstagokat vá« lasztotta meg. Ezen az ülésen adták át a felszabadüíási irodalmi és képzőművészeti pályádat korábban lapunkban közölt nyerteseinek a városi tanács által adományozott díjakat. 'VM "Í Szabad tartásos Istállórészlet a gazdaságból (Herger felv.) A tej és tejtermékek csakúgy, mint a marhahús, a legfontosabb népéieimezési cikkek közé tartozik világszerte. Érthető tehát, ha mindenütt nagy gondot fordítanak most erre a szakemberek. A hazai és a nemzetközi tapasztalatok többsége eddig azt igazolja, hogy a legnagyobb jövője a szabadtartásos, azaz a ridegmarhatenyésztésnek van. A szabadtartás viszonyai között sokkal jobban kihasználhatók a gépek, s minimális emberi erő alkalmazására van szükség. A szegedi járásban a ridegmarha-tenyésztés meghonosítása érdekében az ásotthalmi állami gazdaságban folytatják most a legnagyobb, egyben a legígéretesebb kísérleteket. A gazdaság mórahalmi üzemegységében tavaly ősszel építették fel a képen látható, nagy szabadtartásos növendékmarha-istállót. i 13 magyartarka fajtájú üsző ipar ebben a déli iránybél teljesen nyitott épületben, illetve az eíptte lévő karámban töltötte a telet. Az istálló nagyobb nyílásait a hidegebb téli napok idejére trágyával rakták be. A magyartarka fajtájú marha közismerten zárt istállóhoz szokott jószág. Az ásotthalmi gazdaság üszői azonban jól állták ki a próbát. A darabonkénti havi súlygyarapodás rendszeresen 17 kilogramm körül mutatkozott, s ez nem hízó, tenyésztésre előkészítés alatti, már csaknem teljesen kifejlett csontú marháknál jó eredménynek számít. Az üszők súlya most 2Q---25 hónapos korban öthat mázsa között váltakozik. Az ásotthalmi gazdaságban a régi lekötött zárt istáljozási módszérrel tavaly 25 forintba került egy-egy kilogramm hűs ráhízlalása a növendéküszőkre. Ez az önköltség megengedhetetlenül magas volt. Egy kilogrammnyi marhahús még üzletben sem kerül ennyibe. Most várhatóan az új istállózási módszerrel teljesen megszüntethetik itt a marhanevelésben a ráfizetést. Erre következtethetünk az alábbi adatokból is. Tavaly zárt istállóban egy gqndozó 35 jószágot ápolt, ezért havonta alapfizetésként 625 forintot kapott. Most a szabadtartásos istállóban 50 jószág gondozását is könnyüszefrel elvégezheti egy ember, .s ezért 600 forint alapbért kap. Tehát több mint 50 százalékos meglakarítást mutat a gondozási költségek alakulása, azonban még számtalan kihasználatlan lehetőség mutatkozik itt az önköltségek további csökkentésére, S hogy jócskán vannak még lehetőségek kihasználatlanul, ezért elsősorban nem a gazdaság vezetői a hibásaklözhetetlen itt. A külterületekről behordott vizekkel fertőző betegség is juthat a telepre, sőt mérgezés is előfordulhat. E kutak vizét ugyanis permetezésre is használják. Ezeket a hibákat leszáBosszantó például, hogy ezpn mítva megállapíthatjuk: az a nanv tolorw,- _ — ejső próba g ridegrnáFhá-tenyésztésben Asotthalmon is eredményeket hozott- A? itatóvíz biztosításéval, a takarmányozás jobb megszervezésével, gépek beállításával a Dél-Alföld egyik legnagyobb, legszebb, magasan jövedelmező homoki szarvasmarhatenyészetét lehet itt kialakítani. Arra van szükség, hogy az állami gazdaságok megyei igazgatóságán és a Földművelésügyi Minisztériumban í« jobban szívükön viseljék- a? ásottbalmi szarvasmarhatenyésztés ügyét. a nagy telepen — melyén mintegy 300 szarvasmarhát tartanak — egyetlen olyan kút sincs, amelyikben víz is volna. Ezért nyolc igásökröt tartanak éven át a gazdaságban csupán azért, hogy szekereken lajtokban vizet hordjanak a környező udvarokból az istállókba. Az ökrök mellé természetesen hajtók is kellenek, ami ujabb költséget jelent. Az állami gazdaságok megyei igazgatósága azonban hallani sem akar kútfúrásról. Pedig a kút állategészségügyi szempontból is nólküCsepi József Innepi tudományos ülésszak kezdődött a Szegedi Pedagógiai Főiskolán Ma csehszlovákiai professzor tart előadást Hétfőn délután a Szegedi tartottak 3 szekcióban. Ma dr Pedagógiai Főiskola dísztér- Csanda Sándor kandidátus, meben nyitották meg a fel- a Nyjtrai Pedagógiai Főisszabadulasunk tiszteletére kola idén is megrendezett főiskolai ünnepi tudományos ülésszakot. Csukás István igazgató megnyitó szavaiban arról az örvendetes tényről számolt be, hogy tanára, az ülésszak csehszlovák vendége a szlovákiai magyar írók munkásságáról és a csehszlovák—-mágyar kulturális kapcsolatok kiszéleseaz utóbb} években a sze- desero1 gedi főiskolán is jelentős tart előadást. Ehhez a témáfellendülés mutatkozik az hoz kapcsolódik Csukás Istoktató tanárok tudományos ván "Megjegyzések a szlokutatómunkájában. Vák József Attila-képhez* Mutatják ezt. a főiskola óv- referátuma ÍS, Ezenkíkönyveii, szakkönyvek, a fő- VÜ1 még 6 előadás hangzik iskola oktatói által írt jegy- ?! 32 ülésszak második napzetek, 70 önálló tanulmány tön. és rövidebb dolgozat, amelyek egyrészét külföldön is kiadták- A főiskola oktatói közül négyen akadémiai doktori disszertáción dolgoznak, s a fiatal oktatók közül tizenheten az egyetemi doktori címet készülnek megszerezni. S hogy a tudományos kutató munka a Szegedi Pedagógiai Főiskola oktatói kőlében is fellendülőben van abban jelentős szerepet játszik az évente megrendezett tudományos ülésszak is, amelyen a főiskola okatói épp e tudományos munkásságukról adnak számot. Az ülésszak ünnepélyes megnyitóján hirdették ki a főiskola tudományos bizottsága pályázatának eredményeit. 1500—1500 forinttal jutalmazta o bizottság a két legjobb pályamunka szerzőjét, Nagy Pál és Görög József fiatal oktatókat. Az ünnepélyes megnyitó után megkezdődtek az ülésszak előadásai. Tegnap összesen 8 előadást Nemcsak a dolgozóktól — a vezetőktől is jobb munkát követel a normarendezés Jó tapasztalatok a Szőrme' és Bőrruhakészítő Üzemből MiröJ van szó? A norma- válltömőt hoztak létre. Ez az mostaninál. Elsősorban rendezésnek a jobb szerve- egész vállalatot ellátja ezzel, emiatt tudja most a nonmázépsel, a jobb munka félté- a szalag pedig felszabadult ját teljesíteni, sőt túlteljesíteleinek biztosításával kell erejét most már másra for- teni, és. ezért keres többet, együtt járnia- Vagyis a váj- dithatja. Ennek következte- De nemcsak ezért, lgjatok vezetőinek nemcsak ben jelentősen nőtt azü^em- _ Az anyagot rendesen gz a feladata, hogy rendez- részben a termelékenység. zék a normákat, hanem az A termelékenység növelé- tQiyamatosan Kapom is, hogy egyidőben jobb fel- se érdekében tettel: ezenfe- mondja— Anyaghiany miatt tételeket, teremtsenek a dol- lül egyenletesebbé a mun- nem szoktam állni. Most gozók száméra, akiktől több tört a szalagokon belül. gprdüiékenyebb a munka* és jobb munkát kérnek. Ez Eddig ugyanis részfelgda- 8 eéoiavítas is azt jelenti, hogy a vállalat- tok megoldása kozott je- -több a gépjavítás is. vezetés, a műszaki appará- lentős időbeli eltérés volt: J l^ii tus "normája ÍS rendeződik* a munkafolyamat egyik ré- ' n t e mWPka közben: tőlük is szét 10-11 perc alatt, követ- a jobb munka több és jobb munkát, na- keaő szakaszát pedig csak gyobb teljesítményt követe- 8 perc alatt kellett elvégez- 'B"cle,e" lünk, nemcsak a fizikai dol- ni. Emiatt nem volt egyenle- A normarendezés' azonban gótoktól. tes, zavartalan ütemű a természetesen nem mindenMit csináltak ebbep 3 te* munka, zökkenők jelentkez- kit így érint, bár Kis Mikintetben a Szőrme- és Bőr- tek, némelyeknél várni kel- hálynén kívül főbben vamruhakészitő Üzem vezetői? lett a munkára. Ha ez egy- aak ebben az üzemrészben Hogyan szervezték meg job- egy alkalommal csak néhány ÍSí akiknek a keresete a norban a munkát az egyik percet vett is el a tényleges marendezés óta nem csöküzemrészben, a bőrruha rász- munkából, hosszabb idő alatt . . Nyilvánvaló azonban légnél, hogyan csökkentet- ezek az önmagukban jelen- J ' - , ,. .... lék a gépállási időt, hogyan téktelennek látszó percek k°gy akik nem teljesítik az javítottak az anyagellátó- tetemes veszteséggé nőttek, új normákat, azoknak átmesan? Éppen ezért az elavult nor- netilsg csökken a keresete. A gépállási idd ennél a mák kiigazításával .. Wüjt De iveJ nem a hogy vállalatnál tavaly a második most ezt a hibát is kijavító - ' áliandósrt, félévben összesen 200 óra tök. Most mar minden mű- ez 8 csökkenés aliandosuiv©Jt, Ez nem sok. Pe ha fi- velet lényegében azonos jon az üzemek, a vállalatok gy éjem be vesszük, hogy eb- idejű, azaz azonos idő alatt vezetőinek mindent meg ben az évben ez a veszte- azonos, mennyiségű munkát m lsnniök a ml|nka jobb ségidó a felére csökkent, kell elvegezni. Ennek beve- * , megnő az előbbi szám jelen- zetése óta egyenletesebbé, megszervezésé erdekeben. tősége. Mi okozta a csökké- ütemesebbé vélt a munka, Nekik is segíteniük kell ab* nőst? Régebben az elront- csökkent a veszteségidő. ban, hogy ez az átmeneti lett munkagépeket, ha na- ulo LIJI.,,,,„,„a; keresetcsökkenés a lehetőséKe rittok javításra ^Ma ^ ' ^ §ekhez képest minél röviKis Mihály né 1958 óta dol- debb ideig tartson. Valahogy gozik 8 bőrruha . részlegnél. ü ahogyan ezt az szőrmeA normarendezesig nem . ' . . .... tudta teljesíteni a normáját. es Borruhakeszito Üzemben Legtöbbször 89-90 százaié- csinálják, kot, néha 97 százalékot' ért el, de százat soha. Keresete éppen ezért 1100 forint volt. minden hibát, akár kicsi, akár nagyobb, jelentősebb, helyben, az üzemben javítanak meg. Vélltőmés és termelékenység A normarendezéssel együtt a szalagok munkáját ls job- áját - 10- százalék_ ban megszervezték. Addig ^JiL"32^ A normarendezésre nyilvánvalóan szükség van. Az A normarendezés óta azon- elmúlt esztendőkben újítóban rendszeresen teljesíti toztattak ezen Elkészült Csongrád megye gyümölcslehpítési távlati terve I tirvaze! 12 em hald új szőlő- és gyümölcsteiepitést irúnyoz elő 1990-ÍQ A Csongrád megyei tanács Az őazibaraekfajtáknál kümezőgazdasági osztálya és a lonöton előtérte kerülnek a MÉK szakemberei elkészítet- sárgahúsú barackok. Küllőitek a megye gyümölcs- és di vevőink Ugyanis ezeket szőlőtelepítésének távlati, szene tik leginkább- E célnak tervjavaslatát. A tervezet megfelelően a Kertészeti Kyszerint a meglévő gyümölcs- tatóintézettől kapott csemeés szőlőtelepek mellé 1980-ig tőkkel már két kísérleti újabb 12 ezer kataszteri hol- mintakertet létesítettek a dat telepítenek. Az ütieté- szegedi járásban, Az egyiket seknél figyelembe veszik a a pjzsai Napsugár Tsz-ben, nagyüzemi követelményeket a máslkat pedig a szatymazi a területi adottságokat és a garackvirág Tsz-ben. E két nemzetközi piacok igényeit gazdasagt>an behatóan kísérls'. , . , leteznek majd, melyek a heA tervezet alapjan 1800 3 i viszonyoJmah legjnkább 'L\°nd?n, hltetnek alrnafeléket, megfelelő sárgahúsú ősziba200 holdon kortét, ezer hol- Karaekfaiták don meggyet. Ugyancsak barackfajtakezer kataszteri hold lenne a A tervjavaslat szerint' a cseresznyéskertek területe is, következő években nagyobb Szilvaféiéket 800 holdon, területeken ültetnek majd őszibarackot 2400 holdon ter- a megyében egrest, szamócát veznek 1980-ig. és málnát is. sokat vezettek be, ésszerüsíra is és természetesen töb- tés#ket alkalmaztak, könyS5K1 KS'Ustv^: tet nyebbé vált ennek követkéz.ágban készítették. Mestwi^ lg80 forjntot kapo1£ tében a munka, de a norMi ennek . a változásnak mák mégsem változtak. Telaz oka? jesen igazságos tehát, ha - Most jobban meg van j a jobb feltételekhez szervezve a munka — mosd- .7 , , . ja Kis Mthályné. igazitjak a követelményeket. _ . . , ,. . , , A vállalatok vezetőinek Ez azt jelenti, hogy a dol- . . 'gozók "letfjf-helése* egj'enle- azonban mmdig tudniuk tesebbe vált. Ahol kevés kell, hogy ennek nem a kevolt a munka, oda még tet- reset csökkentése a célja* tek, ahol azonban sok volt, ós ezért a normák kiigazítáonnan elvettek. Vagyis Kis 6ánát jobb munkafeltételeMihrtyné a normarendezés ket ke„ teremteqiök ^ előtt rosszabb körülmények n,.,.hv,n között, kevésbé meauen. feltételekkel szegezett dolgozott a ö. L. Magyar—német megállapodás a; atomenergia búkés alka-mazásánah musifealervében Dr. Bertram Winde, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya magkutatási és magtechnikai hivatalának vezetője hattagú küldöttséggel látogatást tett Magyarországon és tárgyalásokat folytatott az Országos Atomenergia Bizottság küldöttségével, amelyet Jánossy Lajos professzor, az Országos Atomenergia Bizottság alelnöke vezetett. A szívélyes légkörben folytatott tárgyalások után megállapodást írtak alá, amely a két ország között — az atomenergia békés alkalmazása terén — az együttműködés 1961—1962-es munkatervét tartalmazza. (MTI)