Délmagyarország, 1961. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-11 / 84. szám

•3 Szerda, 1961. április 11. Három bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban Végre modern, mai zeneművek — két balett és egy ze- Makai Péter díszlete kitú- zényelte, végig kiemelve a nes komédia — szólaltak meg vasarnap este a Szegecli nően sikerült: megérdemel- pompásan hangszerelő Ravel Nemzeti Színház színpadán, ahol az utóbbi években Pucci ni volt a legmodernebb zeneszerző. Ebből a szempontból a bemutatót *tfrontáttörésnek* is nevezhetjük: a színház operai részlege ezzel kapcsolódott és felzárkózott azokhoz a törekvésekhez, amelyeket a prózai együttese már az év elején, az első bemutatóval megkezdett, örömmel, megelégedéssel üdvözöljük és köszöntjük ezt a fordulatot. A vasárnap esti bemulató más szempontból is jelentős. A balett ez utóbbi évtizedben rendkívül népszerű művészetté vált, de a szegedi közönség hosszú idő óta — a szabadtéri játékokról most nem beszélve — csak különféle műsorok betétszámaként találkozott ezzel a műfajjal, csak ilyenkor gyönyörködhetett benne, tapsolhatott neki. A színház új vállalkozása tehát azért is dicséretes, mert felismerte és kielégítette ezt az elevenen élő igényt. Elsősorban e két dolog miatt örülhetünk a vasárnapi bemutatónak, még akkor is, ha a szándékok megvalósításának színvonala nem mindenben ért fel az eredeti elképzelésekhez. DÁVID: Nádasban A vasárnapi bemutató leg- Judit munkája szép és gonten kapott nyíltszíni tapsot, zenéjének természetes humoA zenekart Vaszy Viktor ve- rát BARTÓK: Fából faragott királyfi problematikusabb része en nek a táncjátéknak az elő- (vihar) mozgalmasak adása volt. A szándék és a jezők. De hiányzik megvalósítás színvonala ködös alkotás, egyes részletei kifebelőle az alkotói egyéniség, az öns „Fából faragott kirá lyfi"-ból. A királykisasszony Kemény Lívia, a királyfi Lakatos Károly zött ebben a műben határo- álló, eredeti mondanivaló: zott különbség mutatkozott, a koreográfia alig több stíDávid Gyula zenéje ugyan lusgyakorlatnál. A balett színvonalas, komoly, mai most született, az utóbbi hó- Bészlet muzsika, szép és tartalmas napokban, és sajnálatosképzcne, nem szakad el a ha- pen mégsem tűnik mainak. a szegedi színház a nagy be. A siker elsősorban ezt a gyományoktól és mégis min- Elsosorban a klasszikus ba- magyar mester születésének koreográfiát művészi erővel den ízében modern. A szo- lett elemeire épül, pedig a g0 évfordulójára adta elő ezt megvalósító három táncos viszont zene szinte magatol kmalja a világszerte ismert és im- nevéhez fűződik: veg, a cselekmény » , .... ucwwfl ,iuMvin a király— már igen ellentmondásos, a modernebb megoldásokat már klasszikussá Vált művet, kisasszony Kemény Lívia, a ^a^tét^utatí ^be3 vaynnT^e°ne Az el6adás minden részletén klrályfi ^^ Károly 'és maÍ mL«™?r » meglátszott, hogy a művé- a fából faragott királyfi szeTs^replők Sa- 6zek teljes ere3Ükkel készül" repét 3átezó Balo°h Gusztav í^frtt^ötőTteraSti demséBfeek hfánva ezenfe- tek a nagy feladatra. s az nevéhez. E három igazan £ók gtíSfStb. £ aíta- TSt&TKtftk er^ény- valóban ™éltó a kitűnö Wi^Kmény képzelés és feldolgozási mód az újszerű balett-törekvések vállalkozás nagyságához. Va- nem akarunk ~ lehetséges és jogosult, de - ellentétben a többi mű- s2« Vlktor zenei vezetese különbséget csak akkor, ha a megoldás vészettel - a közérthetőség nemcsak pontosságával ki- megemlítjük, hogy halásabb valamilyen emberi tartalmat szempontjából nemigen okoz- dolgozottsagával biztosította szerepe miatt Balogh Gusznak problémát a s»kert, hanem mindenek- tav aratta talán a legnaA több szempontból ls elött azzal- hogy a zene gyobb sikert. Minden tekinproblematikus mű előadása naSy mondaninvalóit végig tetben megérdemelten: a lett*, hanem meghatározott viszont jól sikerült. A szín- kifejezően közvetítette. A groteszk figura kezdeti nemondanivalót közvetít. Ilyen ház művészei tehetségesen, királyfi végtelen fájdalma, hézkességét, későbbi feloldómomdanivalót azonban nem dicsérendő művészettel tán- a fából faragott királyfi be- dását és összeomlását valótaláltunk a szövegben, és ha coltak; közülük . Árkos Ju- mutatásának groteszk, merev ban nagy kifejező erővel a szerző szándékai szerint dit és Markovits Vera sze- ritmusú muzsikája, a befeje- mutatta be. Hatásosan tánaz eredeti elképzelésekben replését emeljük ki. A jel- zés szinte himnikus szépsé- colt az erdőt megjelenítő ennek, ez mezek és maszkok — Bene ge, emelkedettsége és a hordoz és fejez ki, ha a táncjáték nem egyszerűen "természettudományos baközött erőltetetten tenni, mégis volt is nyoma olyan messzire vezető áttéte- Jánosné és Horváth Ferenc, nagyszerű zene többi szépleken keresztül és olyan el- illetőleg Mánik László mun- sége is eleven erővel, méltó vontán valósult meg, hogy kája — akárcsak a koreográ- tolmácsolásban szólalt meg gyakorlatilag nem követhe- fia, magukban hordozták a zenekarban, tő. Áz a művészet, amelyik azokat az ellentmondásokat; Harangozó Gyulának a csak művészet, az nem mű- amikről már beszéltünk, mondanivalót hűségesen köz- ban több az egyszerűség, a veszet: erre a közhelyre kell vagyis ezek is régiesek vol- vetítő és kifejező koreográ- komolyság, hivatkoznunk a táncjáték tak. Viszont kétségtelen, fiáját Hamala Irén tanította Ökrös László együttes és a sellők is (Érdy Ildikó, Zsiga Piroska, Szabó Éva). Sándor Lajos díszlete talán kifejezőbb lehetett volna, ha színeiben és vonalaiNagy sikerrel szerepelt a vasas zenei fesztiválon a DÁV kórusa Vasárnap a budapesti Va- A szegedi kórus nagy igyesas-székház nagytermében, a kezettel és szorgalommal kéVasas Együttesek Zenei Fesz- szült a megrázó hatású mű tiválján, a Délmagyarországi bemutatójára; az előadás főAramszolgáltató Vállalat próbáját a szerző is végig* "Erkel Ferenc* kórusa, Ker- hallgatta. A budapesti siker* tész Lajos vezényletével ben a kórus mellett nagy nagy sikerrel mutatta be része volt a szólót éneklő Szelényi István Cantate de Fazalcas Andrásnénak, Hajminoribus című énekkari du Jánosnénak és Börcsök művét. Az Erich Kdstner Istvánnak. A kíséretet Kerdrámai hatású szövegére írt tész Lajosné (zongora), Minagyszabású, háborúellenes hályfi Vilmos (oboa), és az alkotás teljes egészében ez ütőhangszereken játszó Lealkalommal hangzott el elő- helvári Sándor kifejezően szőr. Az ízig-vérig modern látta ,el. A narrátor szövegét kompozícióra jellemző, hogy Jároli Jenöné, ^ Pálfi József más mai művekhez hason- és Jároli Jenő tolmácsolta. Idan — Honegger: Jean A nagyszabású kórusműd'Arc a máglyán. Schön- vet. amelyre már külföldön berg: A varsói menekült — is felfigyeltek, a DÁV éneka szólóénekesek mellett kara holnap, április 12-én, (szoprán, alt, bariton) nar- szerdán este mutatja be a rátör is szerepel benne. A szegedi közönségnek, a Zekísérő hangszerek összeállí- neművészeti Szakiskola nagytása is teljesen újszerű: zon- termében énekkari hangvergora, oboa, dob és gong. senyen. Emlékezetes zenei élméhyt nyújtott Várkonyi Péter zongoraestje Szombaton este a szegedi lis fölfogásban hallottuk: újságíróklubban az idei Várkonyi szinte félelmetes Liszt—Bartók-év alkalmából, hatással játszotta. A mű csilszépszámú közönség előtt i0gó, halk hangjaiban és künagysikerű zongorahangver- lönö erőteljesen hangsúlyosenyt rendeztek. A két nagy _ . ., ., magyar mester; műveiből ^rcsa ritmusaiban összeállított, magas színvo- nagy szenvedélyek bújkálnalú műsort fiatal budapesti tak, a szorongás és a félezongorista, Várkonyi Péter lem érzésel. s milyen drámutatta be, művészi él- ^ el5menyt nyujto eloadasban. A szépszámú közönség meg- adásában a Hajsza modern győződhetett arról, hogy izgatottsága, izgalma! MégVórkonyi tehetséges művész, ;s: a szünet után játnőtt előadásmódjának, érteimezé- „ „j+_ sének egyéni színei, egyéni K"™11 «°nátát adta elő vonásai vannak, s fiatal kora talán a ^gnagyobb hatással, ellenére már szinte teljesen kiforrott művészegyéniség, aki megtalálta a saját hangját. A modern zongorairodalom csúcsait jelentő Lisztés Bartók-műveket hatalmas technikai tudással és szenvedélyes, drámai erejű játékkal szólaltatta meg. Az éjszaka zenéjét, ezt a nagyszerű Bartók-művet igen gyakran hideg, intellektuáMa ülést tart a városi tanács A városi tanács ma, kedden délután 3 órakor a tanácsháza nagytermében ülést tart. Ezen az ülésen Szeged város 1961. évi tanácsi költ* scgvetését vitatják meg. cselekményenek értekelése- hogy a bemutatott táncjáívsw^^^^^i^^wvtevw^^v^vwww^^^wwwi^^w^^wwvv^wvwvwvwvwwtewvvtewvw^ kor. tóiéhoz stílusban, felfogásban', A A táncjáték másik problé- illettek. A zenekart Várady'i| 5OM F A / LÁSZLÓ í mája: a koreográfia. Árkos Zoltán vezényelte. I' * RAVEL* Toledói pásztoróra A spanyol színekhez min- adásában a régi operákhoz dig vonzódó világhírű fran- képest csökken a zene, vicia mesternek ez az érdekes szont nő a szöveg, a színészi munkája az opera XX. szá- játék jelentősége. A színház nak reszletes értékelesében lósultak meg a színész} já_ fiatok1' a"nyia tékban- A komédia alakjai jegyzünk meg, ho^ ez a • művekből jól isöeklamalo, recitativókra . , . . ,,.„,, J" ~ épülő szerkesztésmód, mely- ™ l^^f313 05^há, a véttöl is fogalmazasu típusok, de hez a zeneszerzők végül is eljutottak, önmagukban égvilágon semmit sem az jeszegedi színház hús-vér emebereket formála művészei sabbá, természetesebbé te- mos flatal asszonynak a gyék. Az így született mű- szerepeben Berdal Valéria vek — tulajdonképpen ilyen nemcsak jól énekelt, de kiRavel alkotása is — tehát fejezőén is játszott. Minden nem követendő példák, nem szava, mozdulata meggyőzővégleges megoldások és ter- en hiteles volt. Gonzalvot, mészetesen nem is igazi ope- a költőt, Szabó Miklós murák, hanem zenés színpadi tatta be. A figura bonyolulmúvek. Ravel zenés komédi- tabb és ezért elevenebb is HÁROM STÁCIÓ 6. asszonyé maradt. Róna az édesanyjával lakik Rákospalotán egy kis családi házban. A nyáron ehhez hozzáragasztanak még egy szobát meg fürdőszobát Róna különben — biztos lévén a dolgában —, egyre követelőbb lett. Elvégre most már nyílt titok az egész, a főiskola is erről beszélt, látták Őket együtt elégszer nyilvános helyeken, s Magda is szükségtelennek találta, hogy tovább titkolódzók. Persze óriási kansternációt keltett az ifjúság körében a hír. A tanárok kedvesen mosolyogtak, megállították a folyosón, elcsevegtek vele. Egyedül Falus tanár úr, az énekkar vezeLassan hát beleszokott a gondolatba, mint abba az új tője nézett rá ráncolt homlokkal zadi válságának terméke, együttesét dicséri hogy nem-í mhaba szokik az ember, amelyet nem ő vásárolt, s az első JÓ1 meggondolta a dolgot,' kedves Kolonics kartársEgy időben a nagyáriás be- csiL beértették de szín-,próba alkalmaval idegenkedett tole. Haza is írt s pel- nő? Bocsásson meg, hogy ünneprontó vagyok! tétes operákról azt hitték, vonalain meg te valüsítot-11 dálózft >>€gy klváW ' aki komoly hajlandósággal _ Azt hisZem, jól meggondoltam, tanár úr. Miért volhoev vá'sáeba kerültek s a iáiÍJíteláá í mutatkozik iránta, megbízhatónak látszik, jó egzisztenciája na ünneprontó? SteS úf SjeLI Ital e k1ve-teTményef :; Van „Igf nagy köztük a különbség, negyven körül van _ Hogy ezt meg mertem kérdezni... S gondolom, ezt üyanokat, MakM Péter sreltem^' öt I az »Ueto * Azt meg sem merte írni hogy pontosan egy m06t elmondja Róna kartársnak. Ö meg felnyársal engem, amelyek természetesebbnek ^[I nepedszazaddaUzületett korabbannála. Igyis .d^k- yagy kardélre hány. Mindegy. Ha nem figyelném rokonreálisabbnak tűnnek, minta , ^ Í , ' kal leste a postát, ami nem is kesett. Szokás szerint az érzéssel a maga életútját, hallgattam volna. így azonban S operák FölSeá len- ??elyböI:*Ül0n 18 kiemelen-:; anyja írt, s alaposan megmosta a fejét. Csak nem ment el föltettem magának a kérdést, amit más senki nem mert nemostennek aSffilm- d° a,?nale ragyogü humoru;i a jódolga?! Vénemberhez akar menni? Negyven évesnek Látja, ilyen legény vagyok én!... No, további jó munkálmegoldass — művészién va-J odadobni az ő huszonegyét? Micsoda ostobaság! -Még a kodást!... — S hotthagyta. gondolatát te vesd el magadtól, kislányom, jó messzire!* Mit akart ez a Falus? Komolv, kedélyes, rendes emHát mit gondol, ezért nevelték? Ezért vonták el a szá- ber, igazán mindenki szereti. De hát mi "célja volt most juktól jó tíz esztendeig idegenben való tanulása alatt a ezzel a kérdéssel? Semmi több. csakhogy megzavarja vele? legjobb falatokat? Hát nem hálátlanság volna ez? »Apád- Június legvégén Róna csillogó szemmel közölte, hogy nak meg sem merjük mondani, mert amilyen hirtelen ha- el van intézve az ügye: augusztus elsejei hatállyal a tanragú, képes azonnal vonatra ülni, s valami bolondságot széken fog maradni, mint tanársegéd. Elintézte a dolgot, csinál.. .* bár az "öreg* — ez a tanszékvezető — hallani sem akart No, attól .igazán nem tartott, hogy apja vonatra ül, s róla. Még maradt pár hétig, éppen Róna kedvéért. El-eljárlentenek ahhan a tekintet- tak. belőlük. Conceptionnak,', , . bem hogy az operát reáU- a tüzesvérű, temperamentu-I; szétüt köztük, mert — bar az igaz, hogy hirtelen haragú, de — sokkal kényelmesebb, semhogy háromszázötven ki- tak a közeli melegfürdőbe, vagy a hegyeket járták Együttlométert utazzon. Ettől hát nem tartott. Hogy nem kap létük Magda számára hirtelen terhessé vált Róna most kelengyét — mert ez te ott állt a levélben —, az sem bán- már egyre követelőbben lépett fel. Értse meg, hisz két hótotta, hisz jelen esetben az anyaglak mellékesek. nap múlva úgyis megesküsznek; a kőművesek már dolgozJó ideig nem válaszolt. S amikor mégis rászánta ma- nak a palotai házon. Csak nem gyerekeskedne" Mi az gát, anyja levelével nem vitázott, mintha minden szavát egész? Formaság, nem több. Ha úgyis az övé lesz. S őrülthelyeselné, önmagáról, tanulmányairól, a színházról szá- ség bilincseket és béklyót rakni a "testre éppen akkor amimolt be, s a levél végére csak éppen odabiggyesztette, hogy kor a legvágyottabb, legédesebb a szabadság testünk szamuveK. rtavei zenes Komeai- rauo es ezerr eieveneoo lK -az a bizonyos férfiéppenmMtmegy ki sajátköltségén két- ba{Jsága Elvégre szabadok mindketten, senkinek nem taralkotás°n^an ötletes8 S mulats^" sfeTleLf^ ^ taTud^mit "ezd^^V^ S' £ toznak felelőséggel. S értse meg végre Magda, szereti, reSdívürszeUemes S SeS' kidtagŐroTjátéí-í bavonta- - 68 62611 3 10g0n az ÖVének érzi! Mik- könyve miatt te, valóban kai ábrázolta. A bankár?. csak úgy odabigyesztve a végére — ahogy a róka bozontos megérdemli a sikert, Franc- szerepében Horváth Józsefi Nohain Spanyolországba he- groteszk esetlenségével,;. faíkalóg, minTha oda sem tartozna —7"óogy: "egyébként nem látta tovább a kiutat sem, ahova meneküljön a férő lyezett Boccaccio-történeté- amely az énekben is érvé-< a te doigod, kislányom, s elvégre mindenki úgy rendezi elől és saját — lassan erősödő — vágyai elől. Valóban vei — Szabó Miklós bravú- nyesült, hatásosan mutatta^ Most késett a válasz s abban ugyancsak mindenről kinek jogos ez a kérés, ha nem most és nem éppen őneki?! szó volt, csak éppen az ő férjhezmeneteléről nem. S itt is Magda még küzdött. Egyre lankadó ellenállással. Már be az életét, ahogy a legjobbnak látja*. úgy volna hát, hogy nincs menekvés, és nem ésszerű a ros fordítása — az ostoba, be a figura mohó kéjvágyát.; Róna valóban kiment a Román Népköztársaságba, s mohón kéjvágyó urakat lep- és tehetetlenségét. Az erős;, harmadnaponként gyönyörű levelet írt. Járt a tengerpar- további tiltakozasa? lezi le és gúnyolja ki. öszvérhajcsár alakját Sebes-? ton te, és nem győzte dicsérni a látottakat. S amikor meg- Július közepén hazautazott. Otthon feszült légkör várA mű előadása'sajátos kö- tyén Sándor hitelesen for-j.jött, az első találkozáskor olyan természetesen csókolták ta újra felbukkantak esküvője körül a vita gyűrűi. Nyovetelmény elé állította a málta meg. Vargha Róbert,.'meg egymást, mintha jegyespár volnának. ' . „, - ' .. színház operatstált. Az is- vázlatos szerepe miatt, a]! Az összeomlás egészen váratlanul következett be. matekosan tudtara adtak, kelengyere aztan ne számítson, mertetett okok miatt ugyan- többieknél erőtlenebbnek; Szakvizsgái jól sikerültek, s úgy állapodtak meg, hogy ha kitart hóbortja mellett. így: hóbort! is ennek a műnek az elö- tűnt. " ősszel esküsznek. A pesti lakás ugyanis az elválasztott (Folyt, köv.)