Délmagyarország, 1961. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-25 / 96. szám
5 Kedd, 1961. április 25. Egyre népszerűbbek Szegeden az üdítő italok Hamarosan szénsavas gyümölcsleveket hoznak forgalomba Az alkoholmentes üdít® Az üdítő italokat szállító az eddiginél jóval nagyobb italok egyre nagyobb nép- Füszért Vállalat, valamint a mennyiségben kerül forgaszerüségnek örvendenek Sze- konzervgyárak a közönség lomba a nagy népszerűséggeden is. Az üdítő italok for- ilyen nagyarányú igényére nek örvendő Almuska és a galmának novekedese külo- nem készültek tel, azonban Hirös. E hónap végefelé nősen ez évben emelkedett a lehetőségekhez mérten . ugrásszerűen. 1960 novem- mindent megtettek és to- megjelenik a szurt meggylé, bértől 1961 március 31-ig vábbra is megtesznek, hogy vaSy hivatalos néven Meggycsaknem 104 ezer üveg, a megnövekedett fogyasztási vére, amely azonban egyenmintegy három vagon gyü- igényeket kielégítsék. löre csak korlátozottan áll mölcslét értékesítettek. A Füszért Vállalat például majd a közönség rendelkeKülönösen február és már- intézkedik, hogy az üvegek zésére. cius hónapban emelkedett minél gyorsabban visszake- A cikkünk elején említett a gyümölcslé-fogyasztás, rülve, újratöltve jussanak a fogyasztási számok nagyszeamikor 83 ezer 200 üdítő ital fogyott eL üveg fogyasztókhoz. A második negyedévben Bővítik a világhírű Herendi Porcelángyárat A Herendi Porcelángyár- raktárépületet, új kemencének most készítik a beru- ket építenek, s újabb épüházási programját, amely letszárnyat kap a porcelánszerint 21—22 millió forin- masszát feldolgozó malom, tos költséggel kívánják a valamint a kordhgosműhely. gyárfejlesztési végrehajtani. A beruházással a gyár kaA gyár bővítésével egy pacitása 70 százalékkal noidőben a múzeum részére a vekszik majd. jelenlegi teljes irodaépületet Szükség is van a termelés rendelkezésre bocsátják. A növekedésére, mert nemcsak korszerűsített múzeumban belföldön, hanem külföldön Lmd«ne°kerbmeet' is egyre nagyobb az -dak" A beruházási program má- lodés a herendi porcelán sodik lépcsőjében bővítik a iránt. Sregtdi ŰZenti TJCetek 1961 ^ Az általános iskolai énekkarok hangversenye Hétfőn délután tartották Lajosné és Várady Zoltán, meg a Szegedi Nemzeti Szín- Közreműködött a szegedi házban a zenei hetek egyik munkásőrség zenekara, Szakimagasló rendezvényeként niszló János vezetésével, az általános iskolai énekkarok hagyományos tavaszi hangversenyét. Túry Géza, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg a hangversenyt, amelyen 19 szegedi ált. iskola kórusa mutatta be tudását. A nagysikerű hangverseny Középiskolai énekkarok szerepelnék a Szegedi Zenei Hetek szerdai hangversenyén A második Szegedi Zenei Hetek következő hangversenyén, április 26-án, szerdán szemléletesen bizonyította -- ^"kezdettel a Zenehogy korusvezeto tanaramk nehéz, fáradságos munkájukkal évről évre szebb eredményeket érnek el. Az utóbbi időben többször megállapították már, hogy a szegedi énekkari mozgalom fellendülőben van; ebben természetesen jelentős szerepet játszik az általános iskolai kórusok javuló, fejlődő munkája is. A hétfői hangverseny ezt is bizonyította. A művészeti Szakiskola dísztermében középiskolai kórusok szerepelnek. Fellép a Vasútforgalmi Technikum, a Ságvári Endre gyakorló gimnázium, a Rózsa Ferenc és a Tömörkény István általános gimnázium énekkara. Vezényel: Szécsi József, Kézdi Erzsébet és Mihálka György. Zongorán kísér Szabolcsi Iréné. A változatos műsorban többek között prelegszebb, legfigyelmremél- klasszikus, romantikus és tóbb teljesítményt magától értetődően azok az iskolák nyújtották, amelyek ilyen tekintetben bizonyos helyzeti előnyökkel rendelkeznek (zenei tagozat stb.), de a többi kórus ls szépen, igyekvően dolgozott. Az általános kép éppen ezért bíztató, bár a hangverseny tapasztalatai nyilvánvalóan megmutatták • tanárainknak a következő esztendő, a jövő feladatait is. Megmutatták, hogy mi a tennivaló, hol lehet és hol kell a továbbiakban az általános iskolai kórusok munkáján javítani. Ebben a vonatkozásban talán a hangképző munka erőteljes fejlesztése áll az első helyen. A nagysikerű hangversenyen szerepelt a Szilléri sugárúti, a Gera Sándor, a Mező Imre, a Gutenberg utcai, a Juhász Gyula, a Hámán Kató, a Kolozsvári téri, a Zalka Máté, a Madách utcai, a rókusi, a Zrínyi Ilona, a Móra Ferenc, a Tanítóképző Intézet gyakorló, a Ságvári Endre, a Pedagógiai Főiskola gyakorló általános iskola kórusa. Vezényelt Szurdi Józsefné, Papp Tiborné, Visnyei Györgyné, Kóczián József, Kamarás -Imre, Batári Ferencné, Oláh Miklósné, Veres László, Kiss Jenöné, Szolnoki Jánosné, Bálint Dezsőné, Vas Zoltánné, Schulter Vilmosné, Nacsádi Józsefné, Kiss Mária, Erdős János és Kalmár Fefencné. Zongorán kísért Nagy Erzsébet, Ormándlakl Zsuzsa. Torma Károlyné, Annus Jolán, dr. Veres László, Kilyénfalvi Ödönné, Eerenczy Istvánné, Szalka mai magyar szerzők művei szerepelnek. rűen bizonyítják, hogy a szegedi közönség szívesen fogyasztja a gyümölcsleveket. Ehhez hozzájárult az is, hogy az utóbbi időben lényegesen javult a gyümölcslevek minősége. Sokan keresik azonban a szikvízzel kevert szörpöket, limonádékat és a turmix italokat is. A vendéglát® ipari vállalatok és a kiskereskedelem ezeket az igényeket is hamarosan kielégíti. A meleg idő beköszöntével a Széchenyi Tejivóban bevezetik az úgynevezett fagylaltfröccs árusítását. Ez gyümölcsfagylaltból készül és igen kellemes üdítő ital. Az újfajta fagylalt-fröccsöt szívószállal árusítják majd és amennyiben beválik, árusítását több helyen is beve- képviseltették zetik, 1 nagyteremben Szorgalmas felkészülésről tanúskodott a szegedi járás úttörőinek kulturális szemléje A szegedi járási úttörőéi- tápéi úttörők eredeti népvi- közül Csapó Ágnes algyői nökség vasárnap rendezte 6eletben nagy sikerrel mu- úttörő zongorajátékával vitmeg Szegeden az úttörőház- tatták be a pusztafalusi, a te el az első helyet. A kában a járás úttörőinek kul- kalocsai és a híres tápéi marazene és a kamarakóru* turális szemléjét. Tizenkét leánytáncukat, az úttörőház sok közül a kiskundorozsmai csapat közel 200 úttörője ké- emeleti termében a szava- úttörők bizonyultak a leg* szült nagy izgalommal és lók fe a regősök mérték ösz- jobbaknak. A szólóénekesek szorgalommal a versenyre, sze tudósukat. első helyezettje Kispál IstAlaposan felkészültek fe A kulturális versenyen v® ván pusztamérgesi úttörő. A mégis a szerepléssel járó íz- gülis a következő eredm® tánccsoportok közül kimagalom egy-két hibát vétetett nyek születtek. A szavalók gaslóan legjobb volt a tápéi a kis szereplőkkel. A pusz- közül Faragó Mihály (Szaty- úttörőegyüttes. tamérgesi Kispál István is maz) lett az első. A mese- A kulturális szemle első hányszor elénekelte otthon mondók első helyezettje Ve- helyezettjei részt vesznék az res Mária, a zákányszéki Is- úttörők Csongrád megyei kola tanulója. A zenészek kulturális versenyén. és az iskolában hibátlanul kötelező dalt, az útt'jrőindulót, mégis elcsuklott a hangja. De aztán igen jól javította a hibát és a bírálóbizottság jogosan ítélte neki a szólóénekesek közül az első helyet. Nehéz dolga volt a zsűrinek, mert az úttörőcsapatok a legjobb erőik® sorakoztatták fel. Még a távolabbi községekből is, mint például Pusztamérges 50 fehéringes, piros nyak kend ős úttörő érkezett a versenyre. Kistelekről 70, de a tápéi, a kiskundorozsmai fe az algyői úttörők is népes csoporttal magukat. A a fürgelábú MAKRANCOS KIRÁLYLÁNY A Szegedi Pedagógiai Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának énekes tagozata szombaton és vasárnap este az iskola előadótermében nagy sikerrel adta elő Szőnyi Erzsébet Makrancos királylány című gyermekeknek írt daljátékát. Vezényelt Szabolcsi Iréné tanár, zongorán Halmos Anikó kísért. A daljáték betanításában részt vett: Pataki Istvánné, Sinkó Györgyné és Gulácsi Éva tanár. Képünk a sikeres előadás egyik érdekes jelenfeéről készült. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: PACSIRTA — ARANYSÁRKÁNY A szegedi könyvesboltok kirakatában is megtalálható a két regényt magába foglaló kis kötet, amely a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Kosztolányi mindkét regényének cselekménye a századforduló előtt játszódik vidéki kisvárosban. Hősei az igazi életet duhajkodással helyettesítik, az érzelmes operettekben gyönyörködnek és mindent bemocskolnak pletykáikkal, HU KÖNYVESPOLC borból szöknek, de menekülnie csak egynek sikerül: a regény központi alakjának, Georg Heislernek. Menekülésének leírásával az írónő egyben az egész korabeli née regénye is tiltakozás a m® táreadalom minden régyötrő kilátástalanság ez a nácizmus embertelensége el- í®fet . ,tel?lel°- , megrendítő világ. Az író magasrendű len. s ugyanakkor figyelmez- *otTaJ7« ]s nyújtja., izgaltetö: lehet és kell harcolni erdekV * ™indenekezekkel a barbárságokkal flgyelmeztető, .olvas" szemben. A történet maga ™ 62 * kltpnoen Raina vaIaszt;0ttak a Kincses Könyvek szerkesztői, amikor a Könyvkiadó család körül bonyolódik. A "foglyok gondozásában most megje-úri* viselkedésükkel. művészetével erre a csendesen tragikus világra ad kitekintést az olvasónak. A Pacsirta története igénytelen 1937-ben játszódik a és jelentéktelen, de éppen vidékén, s a cselekmény szá- _ . . , rt^oi * jelentéktelenséggel la hét fogoly megszökése zzepiroaaimi Szegedi diákok sikere a középiskolás tanulmányi versenyeken A középiskolákban már- Kelemen János, Kormányos ciusban lezajlott középiskolai András és Torma József tatanulményi versenyek első nulók jutottak tovább, fordulójának értékelés-; most Fizikából; A Ságvári Endtörtént meg. A dolgozatokat re Gyakorló Gimnáziumból elbíráló bizottság döntése Julesz János, Horváth Zolszerint a szegedi középisko- tán és Hunyadi János; a lás tanulók igen s/épen sze- Tömörkény Leánygimnázirepeltek a megyei tanulmá- umból Budó Éva, Csapó nyi versenyen. Az első for- Zsuzsa, Markos Judit, Szabó duló után továbbjutott ta- Anna és Győri Eszter; a nulók névjegyzéke a követ- Radnóti Miklós Gimnáziumkező: ból Dömötör Gyula, Dobos Orosz nyelv és irodalom- László, KrámJi András, Kőből: a Rózsa Ferenc Gimná- csis József, Nagy Géza, ziumból Deák Judit, Megye- Montvay Attila,. Lázár Zsolt, ri Lenke és Mérei Judit; a Párducz Árpád fe Zsiday Ságvári Endre Gyakorló Gim- Galgóczy Imre tanulók, náziumból Bajszár György, A verseny második forduGyurkovits Gizella és Kan- lóját oroszból ma, kedden csár Ilona; a Tömörkény délelőtt, fizikából pedig holLeánygimnáziumból Nagy nap délelőtt rendezik meg Erna, Szalay Edit, Vadász Hódmezővásárhelyen, a KosÉva; a Radnóti Miklós Gim- suth Zsuzsanna Leányglmnánáziumböl Csorba Árpád, ziumban. Az üzletek ünnep előtti nyitvatartási rendje A városi tanács kereske- zat a szombati napokon szokedelmi osztálya a lakosság Icásos időpontig tartják nyitzavartalan áruellátásának va. biztosítására az üzletek ün- Április 30, vasárnap. A tenep előtti nyitvatartását a jet árusító élelmiszerboltok következőképpen saabályoz- reggel 7 órától 10 óráig k® ta: telesek nyitva tartani. A va» április 29, szombat. Ezen sárnap egyébként fe nyitvaa napon valamennyi egy mű- tartó élelmiszerboltokban a szakos hús, hal, fűszer, cse- szokásos ideig kell árusítamege, édesség, pék, zöldség- ni- Ezen a napon az összes gyümölcs boltot a rendes iparcikk üzletek, áruházak, nyitási időtől este 19 óráig Piacok zárva tartanak. A kell nyitva tartani. A két- vendéglátóipari egységek műszakos hús- fe élelmiszer- azonban a szombati nyitvaboltokat, továbbá a város tartási rend szerint köteleterületén működő valameny- sek üzemelni. A vasárnap nyi iparcikkboltot és áruhá- Ktt,?ttrt? és do" ««u*i<x hanyboltok a szokásos vasárnapi nyitvatartás mellett üzemelnek. Május 1, hétfő. Valamenynyi élelmiszer- és iparcikküzlet, áruház, piac ezen a napon zárva tart. Az összes vendéglők és ®termek a vasárnapi nyitvatartásnak megfelelően üzemelnek. Az édesség- fe dohányboltok a vasárnapi nyitvatartásnak megfelelően tartanak nyitva* ezenkívül a főútvonalakon és külső területeken levő dohányboltokat 14 óráig kell nyitvatartani. ezzel a jellemzi az író a szürke, fájdalmasan megre- egy náci kedő' életét. koncentrációs tá- lentették. RÉVÉSZ BÉLA: VELÜK, ÉRTÜK MOLNÁR FERENC: SZfNHAZ Válogatott elbeszéléstat őt a vég, miután a német adja közre a Szépirodalmi fasiszta megszállás napjaiA Szépirodalmi Könyvki- tásosak, de abban gyakran Könyvkiadó a már-már el- ban az elsők között hurcoladónál napvilágot látott összecsaptak a vélemények, felejtett írónak fe egykori ták el. csaknem 500 oldalas könyv hogy irodalmunk klassziku- harcos, következetes szer- Most kiadott kötetében Hegedűs Géza előszavát, va- sai közé sorolható-e. Hege- kesztőnek. Révfez Béla a legkiemelkedőbb elbeszél® lamint a szerző öt színda- dűs Géza határozott igennel magyar szocialista szellemű seiből kapunk válogatást rabját és három egyfelvoná- felel erre. Azt írja róla, hogy irodalom egyik úttörője volt, megrendítően szép írásokat' sos színművét tartalmazza. A neve világirodalmi név, s a aki már diákkorában meg- köztük számos olyant, ame-^ többi között megtalálható az XX. század drámatörténeté- ismerte a társadalom el- iyek a maguk korában is Olympia is, amely nagy si- ben ő .jelenti a legfejlettebb esettjeinek nyomorúságos híres és népszerű írások kereket aratott már a szín- színpadtechnikát. Habár ti- sorsát. Már akkor megfő- voltak. Mélyen igazak azok padokon. Molnár Ferenc ter- pikusan polgári író és bíráló gamzott benne az elhatáro- a szavak, amelyek® a kömékeny író volt. Évente szemmel mérlegeljük élet- zas, hogy eletet, erejet a tet szerkesztőjének fe marmegírt legalább egy színjá- művét, ugyanakkor megálla- szegenyek, az elnyomottak xista értékelésű, színvonalas tékot és emellett! sokat for- pítjuk: ami munkáiból mű- ugyenek szentelje. Ez az előszóírójának, Kabos Ernődított. A kritika megegyezett vészi érték, az a mi örök- ^^^^amtayabban, hogy színdarabjai ha- ségünk. .... ANNA SEGHERS: A HETEDIK KERESZT .. »A már-már elfelejnek mindvégig, haláláig tett író felidézése megmuodaadó harcosa maradt, tatja nekünk az elsüllyedt Sírjára nem vihet virágot Világot, amit elfelejtenünk az emlékező kegyelet, mert nem szabad- Révész írásai Olvasóink filmről is meg- 1941-ben. a hitleri nácistak . . , rhir<; álH_„+„ es azok megfontolandó teismerhették az Állami-díjjal legvadabb tobzódása idején a nacl M™rsdg aiuozaia- nulságai épülésben fe épíkitüntetett, világhírű író- született. A mélyen huma- kent ismeretlen helyen, va- tésben egyaránt segíthetnek nőnek e remekművéli amely nisto, antifasiszta írónőnek lamelyik haláltáborban érte nekünk ma is.* Új művészeii ág születik A kin® népi kommunákban egyre népszerűbb a versírás fe a festés művészete. A legtöbb népi kommunában a tagok által írt versek és az ált®uk festett k® pek díszítik a házak falár. Ez az új jelenség annál értékesebb, mivel a verseket olyan emberek írják, akik néhány évvel ezelőtt még nem tudtak írni fe olvasni, s a festményeket azok készítik, akik néhány évvel ezelőtt azt sem tudták, hogy mi a festőművész® A versek tartalma és a festm® nyek témája azt fejezi ki* mennyivel boldogabbak a kín® emberek a szocialista rendszer körülményei közepette. Új művészeti ág születik Kínában, amely mélyen a népben gyökeredzik, s amelyet nem ezer vagy tízezer ember művel, hanem több százmillió.