Délmagyarország, 1961. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-23 / 95. szám

Vasárnap, 1961. április 16. 124 9 A jövő a mábail formálódik Gazdaszemmel "Él a domaszéki Rákóczi Tsz birtokán Őt holdra telepített gazdagon fizető „csemegét" a hordányi Dobó István Tszcs n!l!llll!llll!lilll!l!!lll!lll!ll!llll!l!!lll!illlllllll!l!lll!!lllllll!!llll!!!!lllll!!!llllillllllllllll!IM Ha a domaszéki Rákóczi A spárgaföldön a telepítésről beszélget Varga Vilmos, a szövetkezet elnöke, Vas Féter tszcs-tag és Schuszter János szegedi dolgozó. — Nemcsak a mával, hanem a jövővel is törődünk — mondja a bordányi 2 ezer holdas Dobó István Termelőszövetkezeti Csoport elnöke, Varga Vilmos. — Ezért már most megkezdtük a közös telepítést. Öt kataszteri holdra a külföldön különösen kedvelt, levesnek kitűnő, vajban pirítva is nagyszerű zöldfőzelékfélét, csemegét, a spárgát telepítjük meg. Ha a fejlődés során a szövetkezés legfejlettebb formájára térünk majd át, a spárgából már korán tavasszal szép összeghez jutunk és így nem lesz gond pénzelőleget adni az egységekre. Túl a falun A holnap, a jövő a ma hétköznapjainak munkájával formálódik. A falutól jó pár kilométerre, a bordányi dűlőben már messziről látni, hogy nők és férfiak csapata szorgoskodik a szőke homokon. — A spárgatelepitők, a mi közös gazdaságunk tagjai — jegyzi meg Varga Vilmos, majd Schuszter János, a Szegedi Keriderfonógyár dolgozója —, aki a munkásosztály képviselőjeként hónapok óta kint él a faluban, segíti az új útra tért paraszfokat —, hozzáfűzi: — A spárgatelep melletti dűlőút második ötéves tervünk során kövesúttá válik, összeköti Bordányt Zákányszékkel. Így a spárgatermés elszállítása is könnyebb lesz majd. jól fizet a spárga De vajon mit mondanak a vidám, szorgoskezű telepítők? Vas Péter, a szakirányító, aki egyéni gazda korában is termelt spárgát, s minden csinját-binját érti a földművelésnek, kijelenti: — Közös gazdaságunk nem jár rosszul a spárgával, ezért is határoztuk el, hogy már most összefüggő táblába telepítjük. — Mennyi idő múlva hoz termést az új telepítés? — A spárga a harmadik évben már terem, és jó hasznot ad körülbelül 20 éven át. Az első tíz évben esztendőről esztendőre nő a termés, bővebben adja a forintot. Az első termésig persze nem áll kihasználatlanul a föld, mert köztesként burgonyát termelünk rajta. — Egy hold spárga termése mennyit ér? — Hát, — mosolyodik el — a spárga nem szűkmarkúan adja a pénzt. Egy hold spárga jó közepes termés esetén megadja a 40 ezer forintot. Öröm Különben az itt dolgozók önként, elismerésre méltóan vállalták a telepítést. Bakó Ferenc — mint több más gazda —, a feleségével együtt rakja a spárga gyökereit a mélyen felszántott földbe. A 40 centiméter mélységű árkolást, amelybe a spárgagyökér kerül, a csapat előtt lófogatos ekével K. Németh Zoltán és Vas Péter végzi, majd ezt befejezve, a takaráshoz fognak. Bakó Ferenc, akárcsak a tszcs többi tagja, örül, hogy közös gazdaságuk nem sokkal az indulás után spárgatelepet mondhat magáénak, amelynek a megvalósítását az állam segítette. Nemcsak spárgagyökérrel, hanem szerves- és műtrágyával, valamint a gépállomási mélyszántás dijának megtérítésével is. A fiatalok pedig, például a Kazi-testvérek — Mária, Ilona, István, Mihály —, arról beszélnek, hogy spárgát még soha életükben nem telepitettek, de azért megtanulták a munkát, haladnak jól. Szeretik ők is a földet, jól érzik magukat e tájon és vallják: Eddig is a mezőgazdaságban dolgoztunk, ezután is azt csináljuk! Újabb lépések A dűlőúton állunk. A szövetkezet elnöke elgondolkozva szívja cigarettáját, majd hirtelen megszólal: — Idén a spárgával nem fejeztük ám be a telepítést. Ősszel tíz holdra szőlőt ültetünk, meg gyümölcsöst is akarunk telepíteni. Persze, majd a közgyűlésünk pontosan eldönti és meghatározza, hogy ősszel mekkora területen telepítsünk. De anynyi biztos, hogy ültetünk új szőlőst és új fákat, mert ennek a közös gazdaság tagjai látják hasznát. Közben azonban Vas Péter lép az elnökhöz és újságolja: — Mire este lesz, befejezzük az öt holdon a spárga telepítését. Ugye jár érte áldomás?! — tréfálkozik, és összenevetnek... M. S. Tsz tízéves múltját grafikonokon ábrázolnánk, rendkívül görbe, zuhanókban, emelkedőkben gazdag vonalat kapnánk. Visszafelé nagyon nehéz volna már kibogozni, hol voltak a nagyobb hibák: a vezetők követték-e el azokat többnyire, vagy maguk a gazdák. Az azonban tény, hogy a Rákóczi Tsz egész közösségével együtt tíz éven keresztül, ígéret volt csupán. Mégis, ha most bejárjuk földjeit, gazdaságát, azt tapasztaljuk: a mostani ígéretek a legbiztatóbbak, ezek minden bizonnyal teljesülnek. Ezelőtt így volt itt: terveztek, nem teljesítették; aztán megint terveztek, újra nem teljesítették. Objektív és szubjektív okok egyaránt közrejátszottak ebben. A sorozatos lemaradások egyik legfőbb előidézője volt, hogy nem tudták biztosítani a földek jő termőképességét. A talajerőállapot évről évre romlott, a terméseredmények pedig zsugorodtak. A tél idején szövetkezeti községgé alakult Domaszék is. Ez a nagy változás láthatóan máris érezteti hatását. Megszűnt a Rákóczi Tsz is sziget lenni az apróbb-nagyobb egyéni gazdaságok "óceánjában*. Javul a földek termo ereje A községi tanács elnökével, Szabó elvtárssal indultunk el határjárásra. A tanácselnök jogos örömmel mutogatta most a Rákóczi Tsz földjeit. Mindenfelé, ameddig csak elláttunk, trágyahalmazok, kupacok sorakoztak a szövetkezeti táblákon. Több helyen a sok-sok trágya bedolgozásával foglalkoztak. Mint később Ördög Győző, a termelőszövetkezet agronómusa elmondotta, ötezer mázsa komposzttrágyát, háromezer mázsa istállói ragyát gyűjtöttek össze Most már valóban azok. Mégis — miért? Annak Hunyadvári János bácsi, a szövetkezet sertésgondozója az egyik megmondhatója. — Bizony senki sem gondoskodott itt sokszor még a állami vállalatoktól és más legelemibb taptakarmanyközsegekből, kétezer mázsa szükségletről sem — mondta trágyát pedig saját gazdaságukból hordtak ki most a földekre. Ez nagyon szép munka volt. Azt jelenti többek között, hogy a közös szántóterületeknek mintegy a 70—80 százalékát előkészíthették jó termés alá. Ami a növénytermesztési munkát illeti, ebben is szép vállalkozás tapasztalható. A Rákóczi Tsz gazdaközössége többek között 50 hold fűszerpaprikára szerződött. Ilyen felkészüléssel Domaszéken még sohasem várták a termelési évet, mint most. Az áVuttenyésztés gy engéi Ha azonban jószágudvarokban, istállók környékén tekintünk szét, még most is lehangoltság vesz erőt rajtunk. Újra meg újra azt kell mopdani: ezt nem szabad! Mert ami haszon befolyik a szántóföldi növénytermesztés, a gyümölcstermesztés ígéretes csatoniáin, annak jó része könnyen kiszivároghat a rossz állattenyésztői munkából fakadó száz meg száz erecsken. A marhaistálló épülete szép, korszerű is. Uj még, jó egymillió forint fekszik benne, de a marhaállomány már annál hitványabb. Pedig semmi ge János bácsi. — Pedig olcsón adják az ERRÁ-t, a a FUTOR-t és a PEK-et ig. A drága daratakarmányokat is úgy használták fel legtöbbször, ahogy azt éppen nem lett volna szabad. Fájt a szívem — mondotta a sertésgondozó —, mikor az előző agronómus, Bujdosó Albert öt deka csutkás kukoricadarát utalványozott naponta a szopósmalacoknak. Sajnáltam a darát is, a malacokat is. A „kocC" ajándéka Jó-e a fehér hússertés? Bizonyságul meg kell nézni Hunyadvári bácsi háztáji fehérhús-fajtájú kocáját. Súlya jó két mázsa, fialási átlaga a tizenötöt is meghaladja. Hunyadváriné a jó gazdaasszony büszkeségével újságolta: a tavalyi malacokat _ pénzen vett takarmányon neveltük fel, s mikor eladtuk a süldőket, mégis 4 ezer 200 forint lett a tiszta haszon belőlük. Bizonyítékul megmulatta fia szép tangóharmonikáját is, amivel a -koci* ajándékozta meg őket. Hunyadváriné már nemegyszer ajánlotta: vegyen tőlük tenyészállatnak valót a szövetkezet. A válasz csak hümmögés volt. indokolja ezt- Nyolcszázhat Nagyon jó a fehér hússertés Az olvasó írj a Önkritika és tanulság... Már most készülnek a nagy gyümölcstelepítési szezonra az újszegedi Haladás Tsz gazdái Nyolcvanezer gyümölcsfacsemetét értékesítettek az őszi és a tavaszi gyümölcstelepítési szezonban az újszegedi Haladás Termelőszövetkezet gazdái. Bőséges választékot tudtak biztosítani télialma, elsősorban jonatán, starking, húsvéti rozmaringfajtákból. Feltűnően nagy volt a kereslet a csonthéjas gyümöftsök iránt. Ha százszor annyi őszibarack-, kajszibarack-, cseresznye- és meggyfa lett volna is, az is kevésnek bizonyult volna. A szövetkezet gazdái számítanak arra, hogy az új tsz-ek jórészt a jövő évben jcezdenek hozzá nagyobb mértékben az új gyümölcsösök telepítéséhez, s a mostani 80 ezerrel szemben mintegy 220—250 ezer gyümölcsfacsemetét akarnak kitermelésre és eladásra felnevelni az idén. Ez évben először foglalkoznak majd a Haladás Tszben utcafásításokhoz szükséges gömbakáccsemeték nevelésével. Mint a csemetekertészeti brigád vezetője elmondotta, a jövő tavaszon mintegy 45—50 ezer gömbakáccsemetét hoznak majd forgalomba. Hasonlóképpen növekedett a kereslet a rózsafélék csemetéiből, is. 22 ezer rózsatövet termeltek ki idén a tsz-ben s az ország legkülönbözőbb városaiból, falvaiból rendeltek belőlük. A brigádvezető szerint rózsatövekből többet értékesítenek jövőre, mint az idén. Jelenleg négy és fél kataszteri hold úgynevezett vágórózsája van a szövetkezetnek. Ebből a területből előreláthatóan mintegy 80—90 ezer rózsatövet termelnek majd ki az őszi lombhullás után. Februárban alakult, meg a pusztaszeri Kossuth Tsz-ben a KISZ-szervezet. A kezdeti lendület, a kedv bíztató is volt, de később mintha megtorpant volna a jó hangulat. A községi tanács végrehajtó bizottságának is gondot okozott ez a jelenség és elhatároztuk: el'oeszelgetünk a szövetkezeti fiatalokkal. így tudtuk meg például, hogy H. A.ntal fogadást kötött: a KISZ alakuló ülésére ittasan jön be és úgy fog köszönni: "Dicsértessék a Jézus*. A fogadás arra szólt, ha ezt meg meri tenni, akkor barátja, P. Mihály egy liter kevertet fizet neki. H. Antal bátor gyereknek mutatkozott — megnyerte a fogadást ... T. István azt tervezte, hogy ugyancsak az alakuló ülésen végigszalad az iskola padjain, s aztán mondja: "megjöttem, szép vagyok, táncolhatunk*. Erre ugyan nem került sor, azonban ilyen kilengéseket tapasztaltunk. Az ügyhöz még az is hozzátartozik, hogy H. Antal nem Szereti a népi táncot (a Kossuth Tsz fiataljai népi táncra készültek) és így fejezte ki elégedetlenségét: "Ugyan, Gabi bácsi, hagyja a fenébe azt a népi táncot, ehelyett húzzon egy jó rumbát.. .* Mindkét fiatal belátta a velük való beszélgetés során, hogy nagyon helytelenül viselkedett és ígéretet tettek arra, hogy a legközelebbi KI£Z-gyülésen ezt el is mondják, bocsánatot kérnek mindazoktól, akiket megbántottak. így is történt. "Belátom, nem volt szép dolog, ahogy viselkedtem, ígérem, többet ilyet nem teszek* — mondta T. István. Arca piros volt, de látszott rajta, hogy megkönnyebbült. A szülők és a gyűlésen megjelent fiatalok tapssal fogadták az őszinte szavakat. H. Antal sokat tépelődött, mire elhatározta, hogy feláll. "Bocsássanak meg, nem jól viselkedtem .. a bor beszélt akkor belőlem ...« Taps és helyeslés morajlott végig a termen. A szü lők megnyugvással vették tudomásul, hogy a KISZ jóra neveli a fiatalokat, amelynek egyik jelensége, tanulsága ez a történet. Nagykovácsi János hold földön tehenestül, borjastól együtt mindössze 42 marhát tart a szövetkezet (!). Van itt magyartarka, félborzderes, szimentáli eredetű és a jó ég tudná még megmondani, hányféle jószág. A legkülönbözőbb, elkorcsosult kereszteződések. A kondíció általában jobb, minta tél idején szövetkezetbe lépett környékbeli egyéni gazdák marháié. Mégis, sem a gondozók, sem az agronómus »nem tudták* pontosan megmondani, mennyi tejet is fejnek itt naponta. Később a tejbegyűjtés adataiból ki— mégis, mo6t talán az a helyes. ha a szövetkezetben valóban visszaállnak a berksíri kocák tartására. Már nem lehet mentség Farkas Józsefné és még néhány nyelves menyecske azért szapulta a vezetőséget — nem ok nélkül —, amiért félnek a baromfineveléstől. Kisállattenyésztéssel ugyanis évek óta nem foglalkoznak a közösben. Farkasné már azt is megszervezte az asszonyok között, hogy mindenki derült: 15 liter volt a napi ad önszántából egy-egy tyúkot. Ezeket eladják, s a pénzből beállítják az új baromfi törzsállományt. A válasz ez volt: nem lehet A baromfitartáshoz hely kellene, meg takarmány. Érthetetlen a vezetőségnek ez a konoksága. Farkasné különben tanult baromfitenyésztő, boldogan vállalná a felelősséget is. Tízéves szövetkezetnek nem lehet mentség, hogy nincsen tyúkház. Gépparknmlés, építkezés a kistelsfci Felszabadulás Tsz-ben Idén tavasszal jelentősen rolnak, részben saját, részmegnövekedetl a- kisteleki ben pedig állami erőből. Felszabadulás Termelőszö- A jószágtenyésztés fejleszvetkezet földterülete és tag- léséhez újabb gazdasági épülétszáma. Ma már így a több leteket hoznak létre. Megvenni 10 éve létrehozott szövetkezet tagjai 2370 kataszteri hold földön gazdálkodnak. A szép közös gazdaság idén tovább gyarapodik. A épül az 50 férőhelyes szarvasmarhaistálló, valamint a 20 férőhelyes sertésfiaztató és a 200 férőhelyes süldöszállás. Nagy gondot fordítanak a szövetkezetnek már tavaly tagság szórakozási, kulturáis jó segítséget adott a mun- lis igényeinek kielégítésére kában a saját traktor. A is. Ezért a központi iroda megnövekedett földterület épületénél átalakításokat véazonban geznek> s *sztH' művelődési termet hoznak létre. A műhoztejleadás márciusban. Enynyi haszonért bizony nem érdemes negyvenkét marhát tartani. Igaz, a tehenek nagyobb része most szárazon áll, azonban olyan időszak ekkora szövetkezetben már az év egyetlen hónapjában sem lehet, amikor jóformán semmi tejhozam sincs. A hiba gyökere elsősorban a hozzá nem értésben van. Nemcsak a megfelelő takarmányok termesztését kell itt sürgősen megtanulni, hanem még egyszer s most már utoljára, ki kell cserélni az egész vegyés. elkorcsosult marhaállományt is. Helyükre jó tenyészképességü, magas tejhozamú jószágokát kell állítani, melyeket érdemes lesz tartani. Ugy láttam, lenne itt egy és más dolga a kerületi állatorvosnak is, aki még mindig megtűri a tbc-s és az egészséges jószágok állandó együtt tartását. Egy-két ellentmondás A sertésáklok körül többen is azt bizonygatták: ezek a magyar fehérhús kocák rossz fajtájúak, ki is selejtezik őket. Egy részük már hizlaldában van. Mondják: visszatérnek a sokkal igénytelenebb berksíri disznók tartásához. Ördög Győző agronómus azonban nem vette észre állításának mélységes ellentmondásosságát. Ugyanis tőle hallottam először: ezek a kocák tavaly még 8,5 választási átlagot adtak, s ez jó közepes eredmény. Kar, hogy a rossz álmegmunkálásához idén újabb Zetort és závaló felszereléseket vásá vásárolták a televíziót, .4 szomszédban már másként van Mint más tsz-ekben, tudják ezt Domaszéken is: addig nem lehet a gazdálkodásban teljes a siker, míg nem teremtik meg a magasszínvonalú, jól jövedelmező állattenyésztés alapjait. Ebben tanulhatnának a domaszéki Rákóczi Tsz gazdái egyet s mást a hasonló adottságokkal rendelkező mórahalmi Vörös Október Tsz embereitől. Nem nehéz kitalálni, hogy Mórahalmon a szövetkezeti gazdák jövedelme miért volt csaknem kétszerese zárszámadáskor a domaszékiekének. A szatymazi Szabadság Tsz tagjai is állattenyésztésüknek, jórészt a fejlett baromfinevelésnek köszönhetik, hogy most elégedettek lehetnek a múlt esztendő eredményeivel. Nem messze esik egyik lategészségügyi munka miatt falu sem Doirmszéktöi hasza télen orbánc ütötte fel a i. . fejét, s a hízni való süldők 305 ,lelme atruccannl eg-v közül 40 darab elhullott. S Kls tapasztalatcserere. most ezek a kocák rosszak? Csépi József