Délmagyarország, 1961. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-21 / 93. szám

5 Péntek, 1961. április 14. 5 Aratásra elkészítik a mihálytelki új víztárolót A mihálytelki gazdák régi kérése, hogy víztárolót építsenek a község tűzvédelmének fokozására. A III. kerületi tanács ez évi költségvetésében helyt is adott ennek a kívánságnak, s a Szegedi Építőipari Vállalatnál időben megrendelte a csaknem ötvenezer forint értékű víztároló építését. A munkát április közepén kellett volna kezdeni, azonban a vállalat visszaküldte a terveket, s arra hivatkozott, hogy az nem tartozik a profiljába. Ezért a tanácsi szervek több tárgyalást folytattak, s most a KPM Közlekedési Építő Vállalata tett ígéretet, hogy — bár a tervezett időben már nem lehet kezdeni az építkezést — aratásig mégis elkészül a víztárolóval. A kalkuláció szerint az eredeti, június 10-i határidőt legfeljebb néhány nappal lépik túl. Az új, földbe süllyesztett, zárt vasbetontartályt a HoltTiszától legmesszebb eső helyen, a község Szeged felőli részén, a Felszabadulás utca és a vasúti töltés között építik meg. A szegedi kereskedelem készül május l-ére Május elsején az idén is, az elmúlt évekhez hasonlóan, Újszegeden, a partfürdőn, a Tisza-töltésen, valamint a ligetben és a víztorony körtöbb mint 200 mázsa tőkehúst hoznak árusításra. Valamennyi halat is biztosítanak. Az ünnep előtti nyékén állítanak fel sátra- sz?mbaton 20 mázsa hal keltat rul a szegedi halcsarnokok. . . , , , . „ ba. Borból, sörből is megA kereskedelmi_ es vendég- felel5 mennyiségről gondoslatoipari yallalatok elhe- kodtak, ezenkívül beszerezlyezkedeset most jelölik ki tek és forgalomba hoznak a tanács kereskedelmi osz- az ünnepek alatt 40 ezer tályának munkatársai. üveg gyümölcslét, üdítő italt A messzi algyői tanyavilág fiataljai megtalálják életük értelmét Túl a Tiszán a messzi algyői határban szétszórt ta- Tavaly jó páran voltak a nyaházak állnak a Rákóczi és a Csergő dűlők tájékán. A Rákóczi Tsz-ből a szegedi vidék több mint 10 kilométerre terül el Algyő községtől, s szabadtéri játékokon a persze jóval messzebb Szeged, a város. A itteniek tudják nagyfai gazdaság gépkocsilegjobban, hogy szárazság idején porzik a fekete föld, ha jávai. Asztalitenisz-felszerepedig esős az idő, akkor nagyon vendégmarasztaló a sár. lésük is van, dehát igaz, heA fő azonban, hogy a vidék emberei, ha olykor üggyel- iyiség hiányában a téli hónabajjal is, a maguk kedvére formálják életüket, s a földön, pokbai amelyet szeretnek, örömtelibbé válnak napjaik. Egy éve najnk múlt, hogy a táj mintegy száz parasztcsaládja összeadta földjét, tudását és 721 kataszteri hold földön, Rákóczi névpokban nem tudták kihaszA kereskedelmi osztály és 120 hektoliter ^ szikvizet, vei megalakította termelőszövetkezetét. A lányok és a fiúk, egyébként a napokban meg- Cukrászsüteményből mintegy beszélésre hívta össze a sze- 40 ezer darab kerül forgagedi kereskedelmi és ven- lomba. déglátóipari vállalatokat a A gyerekek örömére is lakosság május elsejei ellá- gondoltak és így a partfürdő tásával kapcsolatban. A jobboldali térségében forgómegbeszélés alapján mintegy 25 sátorban és egj-éb árusítóhelyen megfelelő mennyiségű étellel, itallal várják majd a lakosságot. hintákat állítanak fel. Ünnepi kirakatok A szegedi kereskedelmi dolgozók elhatározták, hogy Az ünnep alkalmával több május l-re, a dolgozók nagy mint 50 mázsa húskészít- ünnepére, ünnepi kirakatok ményt hoznak forgalomba az rendezésével készülnek. A üzletekben és vendéglőkben. Szegedi ÉlelmiszerkiskeresA múlt évben 31 mázsa hús- kedelmi Vállalat tíz boltjákészítményt árusítottak, ban ünnepi kirakatot készíEzenkívül a lakosság részé- tenek, ezenkívül a város tere a szegedi árudákba rületén még 12 ünnepi kiaz ünnep előtti napokban rakat készül. Mire az építkezést meg lehet kezdeni A késői szerződéskötések következményeiről Sokszor marasztalják el építtető is. A Szegedi Kon- lalatnak, hogy egyszerre az építőipart, mondván: ná- zervgyár például április ele- jusson ennyi helyre. A köluk a legszervezetlenebb a jén nyújtotta csak be igé- vetkezményeket már nem termelés. Ebben a megálla- nyét a borsócséplőgépek nehéz kitalálni, pításban van is némi igaz- üzemeltetéséhez szükséges A novemberi vagy decemság, csakhogy azt is fonto- építkezések kivitelezésére, beri épületátadásnak senki lóra kell venni, hogy az Határidőnek viszont május sem örül, pedig néha erre építőiparban már jellegéből 15-ót jelölte meg, ami ugyan kényszerítik a Csongrád eredően sem lehet úgy meg- helyes, hiszen jó lenne, ha Megyei Építőipari Vállalatot szervezni a munkát, mint az a borsóidényre elkészülné- is a körülmények. A kívülüzemekben. &' ha még hozzá- nek, csakhogy ez gyakorla- állók persze leginkább mégszámítjuk, hogy az építtetők tilag határos a lehetetlen- js őket marasztalják el, s is gyakorta gátolják a ki- nel. És még csak súlyosbítja olyankor nyilvánvalóan vi telező vállalatok tervszerű az esetet, hogy tavaly is ha- igaztalanul, amikor hónapok tevékenységét — akkor kö- sonló hibát követett el a zelebb kerülünk a teljes konzervgyár, igazsághoz. Ismeretes, hogy idén mint, , egy 360 lakás építését kell A tervszerű epitkezés megkezdeni Szegeden, hoalobia lott eddig mindössze 35 la-, kásra kötötték meg a szerArníg a beruházó el nem ződéseket. Kár volna tehát küldi a tervdokumentáció- egyedül az építőipari vállakat, hitelt nem nyittat a latot hibáztatni, ha késő banknál a költségek fede- ősszel fognak hozzá néhány zésére, míg nem biztosítja iakóházépítéshez. A vállalat a munkaterületet és _ nem i,-stáján öt iskolaépítés kikőt szerződést az építőipari jejölése is szerepel. Valóvállalattal, addig hiába vár- szfnű, hogy az építtető azt ja, hogy megjelenjenek az szeretné, ha még az idén építkezés helyén a kőműve- megkezdenék, a 42 tanterem sek. A Csongrád Megyei építését és 1962-ben — még Építőipari Vállalat az Épí- az iskolaév nyitása előtt tésügyi Minisztérium kijelö- _ be is fejeznék azt Csaklései alapján már januárban hogy még egyiket sem rentud ugyan arról, hogy kö- delték meg tőlük, rül belül milyen munkákat kell elvégeznie abban az Nem mindig SS2TJ&" ^ eg5" « kivitelező hibás Érdemes egy pillantást Az ideális állapot persze vetni a szerződések statisz- az volna, ha minden szertikájára, hogy jobban meg- ződést még az év elején értsük a problémát 1961 megkötnének a beruházók a január elsején ugyanis a kivitelezőkkel. De ez egyelővállalat 267 millió forintot re álomnak is túl szép. Sajkitevő tervének csupán 55 nos, előrehaladásról szó százaléka volt szerződésben sincs, mert az idén sem lekötve, s most, a második kötöttek meg több szerzőnegyedév elején is mind- dést, mint tavaly. A jelenössze 74 százaléka. Pedig legi helyzetben tulajdonképnyilvánvaló, hogy a vállalat pen nem az építők, hanem csak akkor tud szervezetten a beruházók "ütemezik* az és tervszerűen dolgozni, ha építkezéseket, s így eleve idejében ismeri meg felada- meggátolják a jó szervezést, tait, melyek alapján mű- Képzeljük csak el — az szakilag előkészítheti a mun- előbb említett öt iskolával kát és biztosíthatja annak kapcsolatbal) —>, ha a teranyagellátását is. vek későn futnak be, s kevés idő jut az építkezések A beruházó h megvalósítására, könnyen rosszul iárhat előfordulhat, hogy nagyjából rosszu jurnui egyidőben készülnek el a De nemcsak a vállalat jár kőműves munkálatok. Szakrosszul a későn kötött szer- és szerelőipari dolgozója ződések miatt, hanem az viszont nincs annyi a válDokumentumfilm a háborús bűnös Globke-ról A Német Demokratikus tel és fénykép felhasználásáKöztársaság Minisztertanácsa val készítette, dr. Hans Globmellett működő Német Egy- ke bűnös tevékenységéről. ségbizottság szerdán mutatta A dokumentumfilm azt bibe a német sajtó képviselői- zonyítja, hogy a tobb mint nek és a külföldi tudósítók- hatmillió zsidó férfi, no es nak az "Aktion J.* című gyermek meggyilkolasaban nagyszabású dokumentumfii- nagyobb Globke bunreszesmet. A filmet az NDK tele- sége, mint Etchmanne. Globvíziójának munkaközössége ke ugyanis mint »a halai több mint négyezer eredeti bürokratája- jogilag dokumentum eddig mSg nem pozta, pedánsán elolceszitette ismertetett eredeti fümfelvé- a tömeggytkossagökaL teltek el a szerződésre való várakozással, mire az építkezést meg lehetett kezdeni. A KISZ-titkár Talpraesett beszédű fiatalszám szerint 25-en, szüleikkel együtt dolgoznak a közös gaz- embeP Török Mihály a Rádaságban. kócz. Tgz KISZ.titkáVa. Becsüli ő is mindazt, ami változás, jó és szép a fiatalok órákon át kutat- éltek fiatal korukban. Var- életében. Ám cseppet sem elégedett az eredményekkel — és ez nem is baj. Zsörtölődött ő is a terem hiánya miatt, ami tényleg hiba, de azért neki sem ídeTkultúra fénye" ha" még' szegi" a kedvét. ' Tolrn wm om A vidéket nem hagyják el Hosszú tuk, hogy vajon a fiatalok ga Imre bácsi találóan monelvágynak-e a vidékről, a dotta: mezőgazdaságból. Szülők és _ Azért, hogy távoli vigyermekeik vallották, hogy dék a mienk, öregnek és a lányok és a fiúk általában fiatalnak egyaránt betört nem kívánkoznak el, s a föl- a aujlul„ »»«.» dön, amelyen élnek, akar- nem is úgy ahogyan szeret- ~ Takarmányos vagyok a ják és teremtik is meg a nénk. Az én ifjúságom csak szövetkezetben — mondotta kulturális, szórakozási lehe- munkával telt, most szóra- — > télen, nyáron egyarant tőségeket. Nem könnyű ez, kőzik művelődik az ifjúság, dolgozom. Állítom, megtala- - - - - ' lom a számításomat. Hogy elmenni innen? Nem, erről Könyvtár, gramofon... nincs szó. igaz is de mégsem hagyják el a vi- meg persze mi, öregebbek is, déket, mert életükhöz tartozik, s mind teljesebben érzik, hogy boldogulásukat ott kell keresniök. Hogyan tört be a kultúra? A tsz vezetői és idősebb Van takaros könyvtára a mosolyodott el és tréfálkozott —, azért csak "elmegyek*, ha behívnak katonának. Mert erszövetkezetnek, öreg és fia- re is sor kerül. tagjai nagy szeretettel beszélnek a fiatalokról, munkájukról. De mérgelődnek, hogy a lányoknak és a fiúknak nincs megfelelő helyiség, ahol összejöhetnének a munka után. Talán hamaro- repeltek a "Rákóczi* tal olvas. Rádió szinte min- Karórájára pillantott, megden tanyában megtalálható, nézte az időt és az újabb Többen voltak gazdasági kérdésre elmondotta, hogy a szakiskolában a szövetke- tsz kiszistái idén eddig már zetből. Szép sikerrel sze- több mint 250 órai társadalifjú mi munkát végeztek. Aztán san megváltozik ez és lesz színjátszói a lebői iskolában, a szórakozás, művelődés terklubszoba a szövetkezet most Most kaptak a kiszisták né- vei kerültek szóba. Meg az pi táncruhákat. Tavaly a vásárolt újabb tanyájában. Jó lenne valami nagyobb sportban is jeleskedtek a terem is, ahol műsoros esis, jó lenne, örülnének neki, há a Szegedi Nemzeti Színfiatalok és a járási sparta- ház művészei hozzájuk is tet, bálakat rendezhetnének, kiádon nyolc érmet nyer- ellátogatnának, mert a tsz irodája mellett tok. Van a tsz KISZ-szerve- Különben Török Mihály lévő kocsmahelyiség nem a legalkalmasabb erre a célra. A lebői iskola is távol van, meg Tápéhoz és nem Algyőhöz tartozik. zetének gramofonja és hozzá kedveli a sportot, és maga mintegy ötven lemez. A szö- is a színjátszó csoport tagvetkezetí vezetők már kije- ja. Tavaly 400 munkaegységet teljesített. Édesapja szövetkezeti ember. Juliska gépelni tanul Az irodában találtuk Bercsényi Juliskát ezt a fiatal JuUá&z Qyula — £e*titx*M Az orosz forradalmak világtörténelmi esztendejében, 19i 7-ben, Juhász Gyula a budapesti Moravcsik-klinika lakója volt. "Az élő halottak háza* tele volt háborús idegsérültekkel, s a költőt, ha a külvilág egyáltalán érdekelte súlyos depressziójának hónapjaiban, elsősorban a világháború szörnyűségei érintették mélyen. "Halál évadja egyre tart még* — írta lemondón egyik klinikai versében. De amikor hazatért szent folyója, a Tisza mellé, s 1918 télvégén — lassan gyógyulva — újból tollat vett a kezébe, már figyelemmel kíséri az orosz forradalom sorsát is. Lenin nevét először a Szeged és Vidékében április 26-án megjelent írásában írta le. Lenin, az olvasó — ez a címe rövid, névtelenül írott, de félreérthetetlenül Juhász Gyulára valló cikkének, amelyben leplezetlen rokonszenvvel ír a költő a forradalom vezéréről. Először egy akkoriban széltében elterjedt legendát idéz föl, mely szerint a bolsevizmus legnagyobb alakja évekkel ezelőtt Magyarországon, a fővárosban is megfordult volna és hallgatta a magyar ideális anarchista filozófus, Schmitt Jenő Henrik tanításait. Juhász itt nem mondja, de más forrásból tudjuk, hogy Schmitt Jenőnek 5 is, és Kosztolányi is lelkes hallgatója volt az egyetemi évek alatt. E

tnrfpnplmi ^ap nélküli íegendáluricncillll nál sokkaita érdekesebb, amit e cikkében Juhász Gyula — bizonyára valamelyik svájci folyóirat alapján — Lenin genfi olvasmányairól közöl. "Lenin — írja — sokat és sokfélét olvasott.* "Irodalmi ízlése nem olyan előkelő, mint talán egy válogatós és kényes esztétáé, de határozottan, öntudatosan és célirányosan nevelt gondolkodóra vall. A "könnyű« olvasmányai közül Maupassant szerepel leginkább, a Del Ami meg a Horla is, azután Victor Hugó, a forradalomról szóló 1793-ával és a nyomorról beszélő Les Miserables három kötetével. De a nagy költőnek és demagógnak — mert az is volt ez a nagy szavakba szerelmes titán — egy verseskönyve is ott van Lenin olvasmányai között Ugy látszik, az irodalom mint mesterség vagy művészet is érdekelte a mai Oroszország politikai vezérét, mert Albalat különös könyvét, amely arról szól, hogyan kell írni, szintén olvasta és kivett egy stilisztikát meg egy chrestomathiát is* A filozófia, mondja a továbbiakban Juhász Gyula, erősen érdekelte Lenint, sokat olvasta Hegelt. Zola, Loti, Corneille és Sully Prudhone műveit is kedvelte. "Ugy látszik — fejezi be kis cikkét a szegedi költő —% hogy «« a lölték a labdarúgó-pályát ^ _ fiataloknak, s a labdarúgókEzek is a gondokhoz tar- "ak együtt áll a felszerelés, toznak. Mégis összehasonlít- Filmet a lebői iskolában hatatlanul másként élnek — néznek, vagy vasárnaponahogy tréfásan mondták — ként — nem törődve a táaz isten háta mögött a lá- volsággal — bemennek Al- lányt, akinek két nővére is nyok és fiúk, mint szüleik győre, vagy éppen Szegedre, tsz-tag, édesapja pedig tehe* ••• • .nész a közös gazdaságban. Juliska az irodai munkában segít Kiss Sándornak, a főkönyvelőnek. — Juliska már tanul gépelni — mondta a főkönyvelő —, de azért szeretne gyors- és gépíróiskolába járni. — így van — erősítette meg Juliska, aki szintén, szorgalmasan dolgozik, nem vágyik el családjától, meg a szövetkezeti földről. Megtalálja ő is a szórakozását. Esténként mezőgazdasági szakkönyveket olvas, vagy beszélget a többi fiatallal. Vasárnaponként öszszegyűlnek valamelyik tanyában és a KISZ gramofonját megszólaltatva táncra is perdülnek. Juliska sportolni is szeret. A tavalyi járási spartakiádon futásban első lett. Lenin nem olyan zord és mord férfiú,; mint a háborúk és forradalmak eddigi'vé-I res hőset De azért a háború se hiányzik; a lektűrjeiből. Julius Caesar kommentár-; jait a gall háborúról is ott leljük ezek; között. De azért bizonyos, hogy Caesar,; az író, közelebb volt az érdeklődéséhez,! mint a hadvezér.* 1018 nvar."ín többször kerül; 1710 Iljdldll ly toUa alól Leni,, ne_, ve. Kerenszfcij — írja egyik cikkében —; a háborút jelenti; Lenin neve a békét. 1919 januárjában Filozófusok címmel írj vezércikket: a győztes hatalmak világtör-; ténelmet formáló vezetői most — Platón; egykori óhajának megfelelően — bölcsé-; szek: Wilson, Clemenceau, Masaryk, mint; gondolkodó, tanár, szociológus, s ott van; — mondja — Lenin is, ez a »kiválóan böl-; cselkedő elme* — tőlük vár méltányos; világrendezést. Ára hamarosan azt is lát-; nia kell, hogy a nyugati tőkés hatalmak; nem az igazság, hanem a ragadozó imperi-; alizmus természete szerint látnak győzel- j mük kihasználásához. 1919 februárjában; már Juhász is látja, és le is írja vezéreik-1 kében: ha nem lesz méltányos béke, ak-I kor — "hiszen a század viselős és szülét- I ni fognak nagyszerű napok* — majd talán! maga Lenin fog az asztalra ütni, nem! karddal, hanem "a világforradalom kala-I pácsával«, és akkor a tárgyalóasztalról! "úgy le fog repülni minden imperialista! és militarista rongy, minden hazug érdek! és önző hazugság, mint ősszel a hulló fa-! levél!* C nmilrnr ezek a "nagyszerű napok*; dHIlHUr — ha rövid időre is —I Szegeden is forradalmas lázba hozták; nemcsak a munkásokat, de a velük tartó; szellemi embereket, köztük elsősorban a; mi Juhász Gyulánlkat is, akkor a "* költő; már közismert, sokat idézett Gorkij üze-j nete című cikkében lelkesen üdvözli azo-; kat a szikratáviratokat, amelyekben Lenin; a magyar munkásosztályt, Gorkij meg a; magyar értelmiséget üdvözölte a Tanácsköztársaság vértelen győzelme alkalmából <•Itt Lenin elvtárs: üzeni a boldog szikra,; amelytől forradalmi lángra gyúl millió; munkáslélek és piros pünkösdje lesz a; proletár-világnak.* S cikkét a Leninhez\ csatlakozó Gorkij üdvözletére való hivat-; kozással zárja: ez a lelkes üzenet a ma-; gyar szellemi munkásoknak új erőt ad a; további küzdelemre a proletariátus végső; diadaláért. »Petőfi utódai, a Világszabad-1 ság pirosló zászlaja alatt, rendületlenül! megyünk előre az igazság szebb és jobbl világa feléJ* Péter Lásm 1 Családalapítás A szövetkezet Zetorjávai jár és a kocsira rakodik a 25 éves. szépszál termetű Apró József. Tavasszal vált tsz-taggá, addig állami gazdaságba járt dolgozni. Most szövetkezeti ember, s úgy nyilatkozott, hogy az is marad. Édesapja tsz-tag, de már 64 éves, beteges és nemigen bírja a munkát. A fia hozzá is hazajött. Apró József nemsokára megnősül, itt alapít családot. — Dolgozom szorgalmasan szövetkezetemben — így mondotta — és biztos, hogy meglelem számításomat. Azért is jöttem a Rákóczi Tsz-be. Nem félek a munkától, és így mi bajom lehet?! Aztán ült a Zetor kocsijára is indulnak tovább. * Jó volt tapasztalni, hogy a fiatalok a Rákóczi Tsz-ben becsülettel együtt munkálkodnak az idősebbekkel; szép sikereket érnek eL S Csikós Miska, Bercsényi Juliska és Apró Jóska szavai arról is árulkodnak, hogy a messzi algyői tanyavilágban nemcsak keresik, hanem meg is találják életük értelmét Morvay Sándor