Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-16 / 64. szám

Csütörtök, 1961. március 11. Tanácskozás a szegedi finommechanikásoknál Alkatrészhiánnyal. küzd a vállalat A dolgozók rendszeres szakmai továbbképzést kérnek Tapasztalatok a lakbérpótlék körül A Dél-Magyarország szerkesztőségének ipari rovata nemrégiben meglátogatta a Szegedi FinommechaqiKai VáüaJat finommechanikai részlegét. A műhelyben éppen reggeliztek a dolgozók, s ezt a rövid mqnkasztinetct kihasználva a rovat tagjai elbeszélgettek a dolgozókkal A vöpgyűléshez hasonló beszélgetés igen élénk, eleven volt, a vállalat életének legfontosabb problémái kerültek szóbaLesznek iíi villanylámpák — Nincs elég lámpa — mondták először. — Mi irodagépekkel, finom műszerekkel dolgozunk. Ez a munka nagyon igénybeveszi a szemet. Minden dolgozó munkahelyén erősfényű asztali lámpának kellene lenni, amivel a javítás alatt levő gépet jól megvilágíthatná.* Ilyen lámpa azonban szinte csak egy-kettő van a műhelyben. Mi ennek a következménye? Az utóbbi időben három dolgozó látasa romlott; ma mindhárman szemüveget viselnekBeszéJgetés közben érkezett a műhelybe Kovács Jánc* elvtára, a részleg vezetője. A panaszt hallva azonnal bejelentette, hogy a lámpákat végre megkapta a vállalat, van rájuk pénz, és rövidesen minden munkapadon felszerelik őket. Otthonról hozott, házilag gyártott alkatrészek — A legnagyobb baj azonban az — mondták többen, miután a lámpák ügyé ilyen módon rendeződött, illetőleg tisztázódott —, hogy nincs elegendő alkatrészünk. Alkatrészek nélkül igen keserves irodagépeket javítani. A részleg dolgozói igyekeznek segíteni magukon, ezért tudnak egyáltalán dolgozni az alkatrészhiány ellenére. Szavaikból kiderül, hogy a hazai és a külföldi alkatrészeket a budapesti Irodagép és Finommechanikai Vállalat osztja szét a vidékiek között, s igen mostohán bánik velük: a szegediek például alig-alig kapnak tőlük alkati-észt. Pedig mintegy ötezer irodagépet kell rendszeresen karbantartaniok és javítaniok, s hogy az égető alkatiészhiányon valahogyan segítsenek, azok. akik tudtak, eddig otthonról hoztak alkatrészeket — "maszek* korukból maradt nekik — vagy a műhelyben kézi munkával állítottak elő alkatrészeket. Csakhogy az otthoni "készlet* az idők folyamán elfogyott, másrészt a kézi munka jóval több időt kíván, jóval drágább is, mint a gyári, és a minősége sem mindig 3 legjobb. Vagyis ezek az utak nem járhatók- Mégis egy-két jlyen megoldásuk egészen jól sikerüli, é* feltétlenül dicséretet érdemel. Úgynevezett taszter-lapokat, például sokáig nem tudtak szerezni, sok baj volt vele, míg végre egyszer a szegedi nyomdával csináltattak ilyeneket, s kiderült, hogy amiért ők addig hét forintot fizettek, az itt helyben egy forintért előállítható. Ma mar ők látják ej u vidéki finommechnikai vállalatokat taszter-lapokkai. Az elosztás problémái Az eloszlás megjavítása nélkül az alkatrészhiányon azonban megnyugtatóan nem lehet segíteni. — Az elosztást — mondták többen — olyan vállalatra bízták, amelyik maga is nagyon jól fel tudja használni az alkatrészeket. Tehát nem érdektelen az elosztásban. • — Alkatrész van — mondták mások. — Külföldről is kapunk, itthon is gyártunk. De az elosztás hibái miatt vidékre, ide Szegedre is, nagyon kevés jut. — A kisiparosok — panaszolják — tudnak szerezni alkatrészeket. Könnyebben és többet is, mint mi. Ki tudja, milyen módon? Egyikük például nemrégiben panaszkodott, hogy >>csak* 10 darab fontos alkatrészt tudott szerezni az Erika írógépek javításához. Nekünk pedig, annak ellenére, hogy nem maszek, hanem tanácsi vállalat vagyunk, — egyetlen ilyen alkatrészünk sincs. Ha ilyen alkatrész romlik el egy Erika írógépen, a javítását pillanatnyilag nem is tudjuk vállalni. — Olyan szervre kell bízni az elosztást — hangzott a javaslat — amelyik nem érdekelt az elosztásban, azaz maga nem használhatja fel az általa szétosztandó alkatrészeket. A tanácskozáson javaslatként az az életrevalónak látszó ötlet is elhangzott, hogy a vállalat vezetősége lépjen kapcsolatba a budapesti Öragyárral, amely finommechanikai eszközöket is gyárt, és kérje segítségüket az alkatrészhiány leküzdéséhez. Uj gépek — magasabb követelmények Az üzemrész dolgozói elmondták, hogy a vállalatnál egyáltalán nincs szervezett szakmai továbbképzés. Pedig erre nagy szükség lenne. Az irodagépgyártás rohamléptekkel fejlődik, újabb és újabb típusú gépek kerülnek ki a gyárakból. Ezeket a gépeket csak úgy lehet felelősséggel javítani, ha a műszerész tökéletesen ismeri őket. Ehhez azonban szakmai továbbképzésen kellene résztvennj, előadásokat tanfolyamokat hallgatni, szakértő vezetésével dolgoznj a gépeken stb. Erre azonban pillanatnyilag nincs lehetőség. A budapesti vállalat ilyen tekintetben is tudna segíteni, de sajnálatosképpen eddig még mindig elzárkózott ettől. Kovacg elvtárs, részlegvezető, a tanácskozáson megígérte, hogy megvizsgálják a lehetőségeket, hogyan lehetne a nagyobbrészt németnyelvű szakirodalmat hozzáférhetővé tenni a dolgozók szómára. Ezenfelül bejelentette, hogy kapcsolatba lépnek Szeged testvérvárosának, Drezdának világhírű irodagépgyárával — ahol például a népszerű Erika írógép is készül— és a többi között szakirodalmat, könyveket is kérnek majd tőlük. Bizonyos, hogy a szakirodalom valamit segít, és hozzájárul majd a dolgozók továbbképzéséhez, önmagában azonban nyilvánvalóan kevés. Az kellene még ehhez, hogy a pesti vállalat ilyen tekintetben is több segítséget adjon a szegedinek. A lakbérpótlék bevezetése ezerszáz lakást érintett Szegeden. Az ezzel kapcsolatos hivatalos intézkedések lényegében befejeződtek a városban, csupán néhány, másodfok elé terjesztett fellebbezés vár elintézésre. Havi százezer forint Most már megállapítható, hogy a pótlék fizetésére kötelezett bérlők általában belátták, hogy méltányos és igazságos fizetniök az indokolatlanul nagy lakás után a megállapított összeget. Ezerhétszáz lakásról küldtek be jelentést az Ingatlankezelő Vállalatnak a bérlők. Köztük természetesen sok olyan vplt. mely csak tényt közölt, s utána nem állapítottak meg lakbérpótlékot, mert elegendő számú személy használja a nagy lakást, a több szobát. Végeredményben az ezerszáz lakásra kirótt kisebbnagyobb lakbérpótlékok őszszege havonta több mint százezer forint. Ennyi pénzzel járulnak hozzá a város tágasabban élő lakói az új lakások építéséhez — mert tudvalevő, hogy a pótlékot orazágosgn erre a célra fordítják. Becsületes lakáscserék és fondorlatos lakáslrükkök Egyéb előnye is volt a rendeletnek. Szegeden is elősegítette az igazságosabb lakáseloszlást és sokan legalább albérlethez jutottak. Már a múlt év utolsó hónapjaiban jónéhány százan cserélték el többszobás lakásur Qljltáú napié Az Országos Találmányi Hivatal rendszeresen öSszegyűjti azokat az újításokat, amelyeket több üzemben is használhatnak. Az utóbbi hónapokban több ilyen szegedi javaslatot ismertetett az ] Újítók Lapja. Gerebengépek nyitó- és záros körmös-kuplungjainak ferodolos kiképzése ; címmel közli a lap Tombácz I Ferenc, a Szegedi Kenderfonógyár dolgozójának újítását. Az üzemben a gerebengépeknél használatos körmös-kuplungokat a • körmök lekopása után felhegesztették, esztergálták, majd reszelővel finom megmunkálás alá vették. A javítás' igen gyakori volt, amelyre évente igen sokat költöttek. Az újítás alapján a kuplungos-körmös kiképzést megszüntették, helyette a sima kuplung felületre ferodolos betétet helyeznek, amely a mechanizmus feltételének teljes mértékben megfelel, s ezzel a javítási költségeket évente mintegy 10 ezer forinttal csökkenthetik. öt cérnázógép termeléséUnégy végzi az Ujszegedi Ken dec- Lenszövőben egy újítás eredményeként. Az eddigi dobok helyébe, amelyek az orsókat hajtották. tengelyeken forgó szíjmeghajtó tárcsákat állítottak be. Az újítás bevezetésével 25 százalékkal magasabb fordulatszám jött létre és csökkent a hibalehetőség is. Az igy átalakított négy egy ötödik munkáját is elvégezheti, tehát egy cérnázógép árát — 200 ezer forintot — megtakaríthat a vállalat. kat A sok gyermekes, vagy nagyobb létszámú csalódokkal. Idén is nyolcvan lakáscserét bonyolított le az Ingatlanközvetítő. Legutóbb például egy tizenegyes lakáscserét bonyolítottak le a városban teljesen szabályosan, mint ahogyan azt a lakáshivatal is megállapította. Akadtak azonban olyanok is, akik különféle trükkökkel már eleve ki akarták játszani a rendeletet. Általában nem sikerült, mert a legtöbb esetben a helyszíni szemle kiderítette a valóságot* például kevesen laknak, pótlékot kell fizetni. Ezzel azonban nem zárult még le a vita egyes bérlök és az IKV között. Az I. kerülethez például két és fél száza iTfellebbeztek, a szerintük jogtalan lakbérpótlék-kivetés miatt. Ezekből mintegy huszonöt kérést találtak — az ügy még körültekintőbb vizsgálata után — jogosnak. A többinél ismét csak az derült ki, csupán kísérleteztek, hogy kibújjanak a kötelezettség alól. Bejelenteti idegenek Az egyik szegedi női szabó kisiparos például december második felében gyorsan bejelentette ipari tanulóját a háromszobás lakásba, ahol egy távoli nőrokonával másodmagával lakik. A pénzügyi osztály és az állandó bizottság tagjai a helyszínre mentek. S ott az algyői ipari tanuló azt a felvilágosítást adta, hogy hetenként ötször hazautazik. Természetesen nem vették figyelembe az ilyen "albérletet*. Egy másik idősebb, de nem munkaképtelen, Kossuth Lajos sugárúti aszszony a Pécsi Szénbányászati Tröszt egyik ipari tanulóját jelentette be, hogy mentesüljön a lakbérpótlék aló), melyet másfél szoba után kell fizetnie. A lakónyilvántartókönyv szerint 1960. december 31-én — a rendelet életbelépése előtti napon — gondoskodott sietve egy ujabb személyről. Az ipari tanulót pedig még a mai napig sem látta a házfelügyelő. de mások sem a házban. A Dózsa György utcában is az utolsó pillanatban csatlakozott a három szobát birtokló családhoz még egy személy, pedig az oda bejelentettek közül is ketten rendszeresen vidéken, az egyik családtag saját házában tartózkodnak. Kivizsgált fellebbezések Tapasztaltak hasonlókat a Ifi. kerületben is. itt tizennyolc fellebbezést kezeltek, s ennek egyharmadrészében mérsékelték a lakbérpótlékot. De nem engedhették el például a Kossuth Lajos sugárút egyik négyszobás lakásánál, ahova — mikor már -minden kötél szakadt* — a többgyermekes rokoncsalád egyik tagját jelentették be pótlólag. Érdekes, hogy ellenőrzéskor a bérlök minden különösebb vita nélkül belátták, hiába "kísérletezlek-. Inkább választották az egyenes, törvényes utat. egy szobát rendes, igazolt albérletbe kiadtak — s ezt természetesen már figyelembe vették a pénzügyi szervek. Lehetne még több példát felsorolni. A II. kerületben is akadt néhány fellebbező, bár itt a legkevesebb. Legtöbb esetben be kellett láVniok a bérlőknek, hogy legjobb a lakbérpótlék jogosságának beismerése, nem pedig a felesleges aktagyórtás. Előfordult ugyan néhányszor, hogy túlszigorúan alkalmazták a rendeletet, de ezek a problémák is tisztázódtak. Változó lakáshelyzetek A helyzet természetesen nem változatlan: hónapról hónapra emelkedik, vagy csökken, kötelezővé válik, vagy megszűnik a lakbérpótlék, hiszen lakásokat cserélnek, gyermekek születnek, idősebbek elhaláloznak, mások házasságot kötnek, elköltöznek, albérlőt vesznek fel, több vagy kevesebb lesz a lakást használók száma. Ezeket a körülményeket megfelelő igazolás után mindenkor figyelembe veszi mindhárom kerület pénzügyi osztálya, s természetesen az Ingatlankezelő Vállalat. K. B. Tovább fejlesztik a szegedi vendéglátó üzleteket Újrafestik a kerthelyiségek bútorait * Újabb kisvendéglők A Szálloda és Vendéglátó Vállalat az elmúlt napokban hozzákezdett az egyes vendéglátó üzemekhez tartozó kerthelyiségek bútorainak rendbehozásához. Kétezer darab széket és 500 kerti asztalt festet újra a vállalat, s a kerthelyiségek berendezését, világítását is tovább korszerűsítik 12 kandelláber felszerelésével. A napokban fejezik be egyébként a vállalat fagylaltüzemének tatarozását "is 40 ezer forintos költségen, ami szintén jellegzetesen tavaszi előkészület. Miután kisvendéglővé alakították a Földműves utca 7. szám alatti üzemegységet, a lakosság többször is szóvá tette, hogy a helyzet gyakorlatban. valóságban ugyanaz, mint az átalakítás előtt volt, s hegy a vallalat csak. - papíron* végezte el a kisvendéglővé" alakítást. Valóban, a bolt vendégei a szabadon hagyott söntés elé éppúgy odaálltak, hiába voltak az étteremben elhelyezett asztalok, s hiába volt a felírás is, hogy csak "ülve fogyasztókat* szolgálnak ki. Az elmúlt hetekben aztán kisebb költséggel a bolt festésével és tavaszi tatarozásával egyidőben gondoskodott a vállalat ennek a felemás állapotnak a megszüntetéséről is. A söntést egy erre a célra kialakított különálló helyiségben helyezték el, s ez a kis átalakítás egy csapásra megoldotta a "kisvendéglővé alakítást* a gyakorlatban is. g Sok a panasz az Április 4 úti Béke Étteremmel kapcsolatban. ahol a söntés szintén szabadon van elhelyezve, bar allvaíogyaszta5 >papiron« itt sincsen, a gyakorlatban azonban az étterem személyzete kényszerül a söntés elött álldogálók kiszolgálására is. Úgy gondoljuk, hasonló módon, a sönlésnek zárt térben való elhelyezésével itt is lehetne segíteni ezen a problémán. S ez a segítés már csak azért is sürgető, mert a söntéspult előtti torlódás nagyon zavarja az étterem személyzetének münkáját, s állandóan akadozik emiatt az asztalodnál ülő vendégek kiszolgálása. A városj tanács kereskedelmi osztályának szorgalmazására további italboltokat alakit át kisvendéglővé a Szálloda és Vendéglátó Vállalat. Így áprilisban a Petőfi' Sóndos sugárúti 3-as számú italboltot alakítják át kisvendsglóve. Csonka II6I11 hetvenedik boldog születésnap ji — és az ujszegedi Vöröskereszt jó munkájának titka Az uzsonnára takarosan megterített hosszú asztalon süteményestálak és körül 20 csészében gőzölög a forró, citromos tea. Húszan ülnek az asztal körül: csupa asszony, legtöbbjük idősebb, bár van néhány fiatal is. Az utánpótlás ... A munka jutalma Az asztalfőn ül Csonka néni — Csonka Istvánné, az újszegedi Vöröskereszt. a város legjobban dolgozó vöröskereszt alapszervezetének titkára. Ö ünnepli itt az újszegedi pártházban most a hetvenedik születésnapját, ahogy ö mondja, talán a legboldogabbat valamenynyi között, őt ünneplik az asztal körül ülök: barátai, munkatársai, a szervezet legjobb aktívái, s az ünnepelt jutalma a "Vöröskereszt kiváló dolgozója* jelvény is, amelyet kedves születésnapi meglepetésként maga Búza Imre, a Csongrád megyei Vöröskereszt titkára adott át az imént hosszú életet s további sikereket és jó munkát kívánva Csonka néninek ..; Három évvel ezelőtt, 1957 márciusában vette át Csonka Istvánné az újszegedi vöröskereszt alapszervezet irányítását. Akkor nem volt ebben a szervezetben munka, nem volt itt elet, joformán tagság sem volt. pedig éppen az újszegedi szervezetnek van az összes szegedi alapszervezetek közül a legnagyobb területe. A legidősebb — és a legjobb S hogy mit ért el három év alatt Csonka néni a maga aktívahálózatával? Jelenleg 10 elsősegélynyújtó állomás működik Újszegeden: valamennyit a Vöröskereszt aktívái hozták létre. A szervezet tagjai rendszeres hallgatói különféle egészségügyi tanfolyamoknak, sokan közülük megszerezték a betegápolói oklevelet is. Különösen jó a szervezet szociális munkája. Az aktívák rendszeresen végeznek házi betegápolást, gondoskodnak arra szoruló magányos öregek szociális otthonban való elhelyezéséről is. Négy esetben beszéltek rá megrögzött alkoholistákat arra, hogy elvonókúrára menjek. Ugyancsak jó a szervezet kapcsolata az újszegedi iskolák közül a Móricz Zsigmond Iskolával és József Attila telepi iskolával. A felsorolást lehetne még tovább is folytatni. S mindebben a sok örvendetes eredményben, sikerben nem kjs része van Csonka Istvánncnak. Szeged város legidősebb es legjobb, legtevekenyebb vöröskereszt-titkárának. Nincs egyedül Csonka néni nincs egyedül. Segíti öt a férje, aki 1945 óta megszakítás nélkül tjtkára az újszegedi pártszervezetnek. Mindketten egyszerre léptek be a Magyar Kommunista Pártba 1944 októberében, s együtt dolgoztak mindig a mozgalomban, ahogy most is dolgoznak. Csonka néni nincs egyedül: 27 aktívája, 27 jóbanrosszban mellette kitartó aktívája, barátja és segítőtársa van. Olyanok, mint özvegy Renczes Ferencné "Érdemes véradó-, aki a szerrezet véradófelelőse, s maga 39 alkalommal adott már vért. Olyanok, mint dr. Száva Lajos orvos, akinek elsősorban köszönhető, hogy ideális együttműködés van a körzeti orvos és a szervezet között. Most mind itt ülnek a megterített asztal körül, beszélgetnek, tervezgetnek, vitatkoznak. S az asztalfőn ülő "ünnepelt-, Csonka néni valahogy úgy néz rájuk, mint anya a gyermekeire: büszkén és nagy-nagy szeretettel. És ez a szeretet fonja öszsze elválaszthatatlanul a kiválóan dolgozó újszegedi vöröskereszt alapszervezet sikereivel Csonka Istvánné hetvenedik és legboldogabb születésnapját. p. l. e