Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-16 / 64. szám

3 Csütörtök, 1961. március 16. Kínai tudományos küldöttség utazik Magyarországra Március 16-án Pekingből tudókokból álló küldöttség indul Magyarországra. A delegáció vezetője Vu Liu-si fizikus, a Kínai Tudományos Akadémia alelnöke, aki ez alkalommal harmadszor utazik hazánkba. Elutazásuk előtt Vu Liusi nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda pekingi tudósítójának. Elmondotta, hogy a delegáció tagjai nagy örömmel, bensőséges baráti érzésekkel s küldetésük sikerének biztos tudatában mdulnak Magyarországra. A kínai és a magyar tudósok gyümölcsöző kapcsolata — mondotta a továbbiakban Vu Liu-si — különösen a tudományos együttműködési egyezmény aláírása óta, napról napra fejlődik és szélesedik. Küldöttségünk fő feladata, hogy előkészítse és aláírja a tudományos együttműködés 1961—62. évi munkatervét, amely előirányozza a tudományos kutatói kapcsolatok további bővítését. Azzal a meggyőződéssel utazunk Budapestre — mondotta befejezésül Vu Liu-si elvtárs —, hogy munkánk sikeres lesz, s még inkább elmélyíti a kínai és a magyar nép megbonthatatlan barátságát. (MTB Újjáépül a szeged—kiskunhalasi főútvonal Kétharmad N egyharmad (Somogyiné felv.) Alig néhány hónap telt el —bajai útvonalhoz hasonlóazóta, hogy befejeződött ha- bitumenes burkolatot zank deli varosait, falvait, . . , . , . , . Szegedtől Pécsig összekap- kap a szeged—kiskunhalasi csoló országos fő útvonal 526-os fő útvonal is. Mint teljes átépítése, kiszélesíté- Mangó Mihály útőr*elmonse, aszfaltozása. A Csongrád dotta, a régi, gidres-gödrös, megyei útépítő brigádok azonban máris újabb na© munkába kezdtek. A szeged Van már gazdája az LI-118-as paiántázógépek gyártásának Még csak a tegnapi lapunkban írtunk arról, ho© a Szegedi Konzerv©ár vezetői teljesen új rendszerű, az eddig ismert kerti palán tűzőgépeknél sokkal egyszerűbb, tökéletesebb palántázógépet mutattak be a szegedi Dózsa Tsz-ben. Az LI— 116-os palántázógép különösen a paradicsom-, a paprika- és a burgonyaültetésben felbecsülhetetlen jelentőségű. Paradicsomot úgyszólván nem is lehetett ültetni eddig gépekkel, mert a ©enge rostú palántákat szaggatták a továbbító szalagok. Az LI—116-os Bácsmadarasról Szegedre hozott gépen ezt a problémát már teljesen megoldotta a szerkesztője. A palántákat nem futószalagokra, csappantyúk alá adogatják, hanem a gép hangjelzésére egyenesen a beiszapolt lyukba ejtik. Erre a gépre a Csongrád me©ei zöldség-, paradicsom- és paprikatermelő tsz-ekben is igen nagy szükség van. Kerti növényekkel, paprikával és paradicsommal összesen több mint tízezer kataszteri holdat kell beültetnünk az idei tavaszon is. A kézi munkára fordított napok, munkaórák ezreit takaríthatnánk meg az ültetések idején az LI—116os gépekkel. Akik látták burgonyaültetés közben ezt a gépet a szegedi Dózsa Termelőszövetkezet földjén, azt mondták: minden na©obb tsz-ben elkelne belőle egy-két példány. Csupán az vetődött fel problémaként, amelynek cikkünkben is hangot adtunk, ho© nincs Szegeden olyan fémipari vállalat, mely elvállalná az LI—116-os paiántázógépek gyártását. Cikkünk nyomán a Szegedi Kovács-Bognár Ktsz szakemberei ls megtekintették a mintapéldányt, s kedvező javaslatot tettek tömeges gyártására. Elmondották, hogy ha a megye termelőszövetkezetei öszszesen legalább tíz ültétőgépet megrendelnek a vállalatnál, már 20—22 ezer forintért is el tudjáTí készíteni darabját. Most csupán arra lenne szükség, ho© illetékes kereskedelmi szervek va© a járási, városi tanácsok mezőgazdasági osztályai sürgősen kezükbe ve©ék az ügyet, s össze©űjtenék a szövetkezetek megrendeléseit. Nagyon érdemes ezzel foglalkozni, hiszen már e© palántaültetési szezonban is kétszeresen megtérülhet a gép ára a tulajdonosok részére. két és fél méter széles makadám-úttestet kétoldalt összesen 350 centiméter új kőpadkával szélesítik ki. Az építkezés befejezése után ez az útvonal is alkalmassá válik a legkorszerűbb közlekedési követelmények kielégítésére. Hat méter széles úttesten ugyanis az e©mással szembe jövő gépjárművek is jelentősebb sebességcsökkentés nélkül haladhatnak. Idén 14 kilométer hosszúságban készül el itt az új úttest. A Csongrád me©ei útépítők még idén ehhez hasonlóan átépítik többek között a Sándorfalvát Szegeddel öszszekkapcsoló makadámutat is. em e©szerű számtani akadnak problémák, ameműveletről van szó, lyekkel üzemeink vezetői edhanem népgazdasági dig nem tudtak megbirkózni, tervünk egyik igen fontos Az eredménytelenségnek az célkitűzéséről: az ipari mun- is oka, ho© egyesek különka termelékenységének nö- féle nehézségekre hivatkozveléséről. Azt jelenti, hogy va ú© gondolják, az ő üzeaz iparban általában kéthar- mük azon kivételek közé mad részben a munka termelékenységének emelésével és legfeljebb e©harmad részben a létszám növelésével kell elérnünk a termelés növelését. Ez az arány iparáganként és vállalatontartozik, amelyekben nem érhető el a termelés növelésében a kétharmad-egyharmad arány. Arra számítanak, ho© majd a máshol elért kedvezőbb eredmény iparági ként különböző mértékű le- pótolja az ő elmaradása het, minden üzemre e©- kat. Ennek ugyan nem adaránt kötelező azonban, nak hangot, de a tettek, a ho© törekedjék a tervezett tények sok mindenről beszínvonal túlteljesítésére. szélnek. Szeged állami ipara Tavaly Csongrád megye 1961. februárjában az elüzemeiben a termelés meny- múlt év hasonló időszakányiségi emelkedésének csak ban elért vállalati teljes térfélét fedeztük a termeié- melésnek csak 92 százalékát adta. A tavalyi februári szinthez mérten a minisztériumi ipar 95,7, a tanácsi ipar pedig 105,2 százalékos munkáslétszámmal. Igen szembetűnő az Autójavító kenység növekedeséből, s fele a létszám szaporodásából származott. A részeredmények, az üzemekben elért arányok természetesen különbözők voltak. Ahol céltudatosan törekedtek és törekszenek arra, ho© a termelést a termelékenység emelésével növeljék, ott messze kiemelkedő sikereket el annak ellenére, értek el és érhetnek el. Pél- százalékkal több dául a Szegedi Bútor©árban u©anannyi munkáslétszámmal idén februárban 37,8 százalékkal termeltek többet, mint 1960 hasonló időszakában. A Délrost üzemegységeiben is alig néhány fővel foglalkoztattak többet, mint egy évvel korábban s a vállalati teljes termelés értéke 52 százalékkal emelkedett. Több többsége nem hivatkozhat csupán objektív nehézségekre s rossz úton halad, aki csak mások munkájában látja a hibát és oda vezeti vissza saját munkájának fogyatékosságát is. Aho© a problémák gyökerei is az üzemek vezetőihez, a munkapadokig nyúlik, a megoldást is jelentós részben itt kell keresni. Ho© mást ne mondjunk, a munka- és üzemszervezés színszinten vonalában, a korszerű ©ártás és technológiai eljárások kialakításában és elterjesztésében, va© a munkaidő jobb kihasználásában; Köztudomású, hogy még ma is a legkülönfélébb okoknál fo©a milyen "mérhetetlenül* — mert sok helyen még ma sem mérik — sok munkaóra me© veszendőbe. E

zeket a hibákat az adott üzemben legkönnyebb észrevenni. Mégis némelyek csak akkor kezdenek megszüntetésükVállalat termelésének vissza- w esése: 1960 februárjában ..fzek . láacreteljesített termelési értéknek fkc"°)a csorbltJa a váro» csak 91,3 százalékát érték ho© 3,1 munkást foglalkoztatnak, mint akkor. Említhetjük a Szegedi Cipő©árat is, ahol most több munkás dolgozik, mint tavaly ilyenkor, s a termelés mennyisége mégis csak 84 százaléka az akkorinak. ondják s ez í© igaz: M egész népgazdaságunk eredményeit, s a felsőbb párt- és gazdasági szervek határozott intézkedést követelnek a vállalátok vezetőitől. Üzemeinkben már hetek óta folyik a normarendezés, s ezzel kapcsolatban igen sok helyen munkanap-fényképezéseket végeznek. Ezek kimutatják a év a vállalatok s IzTk veszteségidőket, a szervezetlenseget, az anyagellatás hibáit. Sajnos, némelyik vállalatvezető csak addig jut el. vezetői lényegében az elején vizsgáznak. A Liciu iuuu üze- februári tényszámok aztmu- , , - műnk nem érte el azt a szín- tatják, idén is megismétli megállapítja tudodött az év eleji megtorpa- másul veszi s 3213,1 m,nden vonalat, amelynek elérésére me©olt és megvan minden lehetősége. A

kétharmados termelékenységi arányt nem lesz könnyű megvalósítani idén. Ezért üzemeink vezetőinek elsőrendű feladata, ho© minden erőt erre a célra összpontosítsanak s menetközben ellenőrizzék vállalatuk ilyen irányú munkáját, s ha problémák mutatkoznak, idejében oldják meg azokat. Az első negyedévből eltelt két és fél hónap sajnos, arról tanúskodik, ho© bőven nás, sőt bizonyos mérvű marad a régiben. Ez előtérbe helyezi a gazdasági visszaesés is tapasztalható. ™ a Bar, aS x Tehát 1961 első két hónap- muszakl vezetes felelősséget, jában csak kevesen és kevés helyen vizsgáztak jól, a Az élet halad: s nekünk szegedieknek, minden rendű és rangú politikai és gaz©enge bizonyítványt lehet- da5ági VPZet?nek ^yaránt, ne kialakítani. A szavakat !bhez a, haladáshoz kell igatöbbség részére csak igen nem követték tettek, hanem újabb szavak, ma©arázkodó, a hibák okait másban kereső szavak. Több helyen tapasztalható anyaghiány. Ez hiba, de a termeléskiesést nem lehet teljes egészében anyagellátási zavarokra hárítani. Vállalatvezetőink Szeged Régóta ismerem. Valahol az egyetemen, vagy talán még korábban, középiskolás korunkban találkoztunk először. Most, hogy utólag megpróbálok visszaemlékezni ezekre a körülbelül tizenöt év előtti időkre, nem jut eszembe más, mint hogy ő nagyon sovány volt, gyenge, szinte törékeny fizikumú. Ha jól tudom, akkor még csak ezzel tűnt ki a többiek közül, s talán még sajátos, ironikus, kissé fanyar és savanyú humorával. Később aztán ritkábban találkoztam vele, csak -az utcán, esetleg villamoson. Ilyenkor azonban, ha csak lehetett, mindig sokat beszélgettünk, de sohasem a szakmájáról, hanem irodalomról, zenéről és néha természetesen színházról is. Ha jól emlékszem, abban az időben Thomas Mann volt a kedvenc írója, s azt is tudom, hogy szenvedélyesen szerette a zenét. Emlékszem. sokat cigarettázott. Később már ritkábban találkoztunk. Pe azért néha láttam őt villamoson, utcán, színházban. Mindig soványabb lett és mindig többet cigarettázott. Tegnap közölték az újságok, hogy Kossuth-díjjal tüntették ki. * Igen, Tojidori Károlyról, a matematikai tudományok doktoráról, Szeged idei Kossuth-díjasáról van szó, akit március 14-én az Országház kupolacsarnokában a Kossuth-díj harmadik fokozatával tüntettek ki, az ortogonális sorok elméletében elért jelentős eredményeiért. A fiatal, 36 éves tudós Újszegeden, a Szőregi úton saját kétszobás családi házában lakik. Dolgozószobájában rengeteg a könyv, az íróasztalon virág — egyetemi kollégáinak ajándéka — s néhány dísztávirat a nagy kitüntetés alkalmából. Itt beszélgetünk most vele és az egész boldog családdal, feleségével, szüleivel. — Hogyan lettel matematikus? — Középiskolás koromban — mondja — még minden érdekelt, az irodalom, a zene éppúgy, mint a terméidei Kossuth-díjasa Qh.izilg.ttis Zjandűri DCár&ly doemntl szettudományok. A matematika iránti érdeklődésem csak később bontakozott ki. Eredetileg azonban mérnöknek készültem, csakhogy az érettségi után, 1944-ben a háború miatt nem mehettem Budapestre, és a szegedi egyetemre iratkoztam be, matematikusnak. Tanulmányait 1948-ban fejezte be, s rögtön utána tanársegéd lett az egyetemen. 1951-től két és fél évig aspiránsként dolgozott Budapesten, Alexits György professzor tanítványaként, aztán hazajött, 1954 januárjában kandidátus lett, 1951 áprilisában megkapta a matematikai tudományok doktora címet. Most, 1961ben pedig a Kossuth-dijat. * — Milyen munkát tüntettek ki ezzel? — Az ortogonális sorok elmélete a gyakorlat problémáiból született — mondja. — Az elsó ortogonális sor a múlt században élt francia tudós, Fourier nevéhez fűződik. Később újabb, speciális ortogonális sorok jöttek létre. A Szovjetunióban, Lengyelországban és Magyarországon igen sokan foglalkoztak ezzel az elmélettel. Tandori Károly első dolgozatában egy lengyel tudós általánosságban kidolgozott tételét bizonyította. A dolgozatra külföldön is felfigyeltek, s mondanivalójának lényege például szerepel abban az alapvető összefoglaló munkában, amelyet az ortogonális sorok elméletéről nemrég a Szovjetunióban adtak ki. Doktori disszertációjának kivonata a Párizsi Akadémia közleményeiben is megjelent. A szegedi Actá-bm eddig 33 tanulmányt publikált; három dolgozata most kerül nyomdába. Alexits György 7960-ban kiadott nagy német nyelvű könyvében 11 tanulmányát dolgozta fel. Külföldi kapcsolatok? Szovjet, lengyel, román, japán, amerikai, német matematikusokkal levelez, az utóbbi években előadást tartott a moszkvai egyetemen, Poznanban, Bukarestben és Kolozsvárott. Referense orosz, német és amerikai szakfolyóiratoknak. * Ezek a jelentős eredmények ttyilvánvalóon nem születtek meg egykönnyen, alaposan meg kellett értük dolgozni. — Bizony — mondja a felesége —, a férjem nagyon sokat dolgozott. Ha valamilyen feladatot meg akar oldani, akkor számára nincs különbség nappal és éjszaka között, s jóformán alvás és evés nélkül dolgozik egyfolytában, amig a munkájával el nem készül. — És ez nem rossz a feleségnek? — Á — mondja mosolyogva —, én nagyon megértő feleség vagyok. Tudom, ha valamilyen matematikai probléma foglalkoztatja a férjemet, nem érdekli más, csak a feladat. Ilyenkor én szép csendesen visszavonulok. Hogyan, milyen munkamódszerrel dolgozik? Délelőtt tanít az egyetemen, délután azonban rendszeresen hazamegy, s otthon dolgozik. Különösen egy éve jár pontosan haza, amióta megszületett a kislánya. — A férjem — mondja boldog mosollyal a fiatalasszony — mint apa is példást érdemel. — Mire költik a Kossuth-dij összegét? — Háztartási gépeket veszünk — mondja a férj és a feleség szinte majdnem egyszerre. — Befejezésül mit írhatnék? — kérdezem. — Szeretnék köszönetet mondani a Szegedi Tudományegyetem professzorainak, akik matematikussá neveltek. De mégsem ez lett a befejezés. Tandori néni ugyanis közbeszólt: t — Kérem — mondja örömtől köny' nyes szemekkel —, azt tessék megírni, ha belefér még az újságba, szívből kívánom minden édesanyának, hogy annyit örüljön a fiának, mint én. Ökrös László zítanunk lépéseinket. < Nem engedhetjük, ho© egyikmásik üzem a vezetés bicegése miatt kullogjon a nagy csapat után, s ne -szaporázza lépteit* ú©, amennyire lehetősége és népgazdaságunknak szüksége van. I

gen sokat beszélünk értekezleteken, termelési tanácskozásokon az időszerű feladatokról, a hibákról. Elhangzik sok ma©arázó és magyarázkodó szó is. Régi szegedi jelenség, ho© ha valahol sok a veszély és kevés a tett, mindig akad valaki, aki megjegyzi: emberek, lássunk ahhoz, amiből élünk. Lehet és kell is beszélni a jövendőről, s vitázni az előttünk álló feladatok megvalósításáról, a hibák megszüntetéséről, de ezzel mindig és mindenütt párosuljon az -amiből élünk*, a munka. Mert csak őt dicsérhetjük, aho© Juhász Gyula írta: "... kitől jövendő ©"őzelmünk ered*. Nagy Pál íjabb 2700 holdat öntöznek megyénk termelőszövetkezetei A múlt esztendőben mindössze három-négy termelőszövetkezetben volt a megye területén esőztető berendezéssel történő öntözés. Most újabb 17 esőztető berendezést állítanak üzembe a megye termelőszövetkezetei. Ezzel a 17 berendezéssel minte© 2700 hold területet lehet majd öntözni. Ezenkívül háromszáz hold új rizstelepet létesítenek a tsz-ek, az öntözött legelők területét kétszáz holddal bővítik, a felszíni szántóföldi öntözés területét 1100 holddal, az öntözéses konyhakertészetet 120 holddal, a nagytókei Uj Barázda Termelőszövetkezet pedig 100 hold új halastavat épít meg. A tervek alapján az öntözőtelepek kivitelezése meg is kezrtódött.