Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-15 / 63. szám

5 Szerda, 1961. március 15. Jókedv és szorgalom (Jegyzetek egif fiatal technikusról Jenei Klára, a Szegedi Kenderfonógyár fiatal, 22 éves technikusa, első lat-' szatra épp olyan, mint a többi hasonló korú lány. Csinosan. divatosan öltözködik, modern, rövid frizurája van, nagyon szeret táncolni, színházba, moziba járni, jó zenét hallgatni, s még sportolni is. Ha valaki azt mondaná erről a fiatal V; lányról, hogy helytállt a munkában, annak igaza lenne, de maga Jenei Klára bizonyára tiltakozna ez ellen. Nem valami félreértett szeHclytállás a munkában Otthon is kell dolgozni rénységböl, különösen nem Lelkes, fáradhatatlan tagja szervezetünknek — tói kezdve megkomolyodom-, dehát mit csináljak, ha nem szeretem a morcosságot. Jenei Klára még főzni, takarítani is szeret. Valljuk be, ritkaság ez a mai lányok között. De ha nem szeretne, akkor is kellene. Heten vannak ugyanis testvérek, s mind együtt laknak otthon, egy háromszobás lakásban. Ennyi sok emberre bizony dolgozni kell, s Klárinak is megvan a maga munkája: mosás, takarítás, főzés, mosogatás, vasalás. És a ' testvéreinek is segít a tanulásban. Négyen még diákok. a^t^fíl ÍÜ2E2. mondja róla Sponner Jenő pán azért, mert a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy mindazt, amit elvégzett a gyárban, a mun- hatnak' rá! kahelyen es a KÍSZ-szervezetben, azt jól és pontosan csinálta meg, úgyhogy meg is voltak vele elégedve. KISZ-titkár. — Ezért kértük Helytállás: valljuk be, kifel a helyettesítésre. Jól tud csit elhasználódott, megkobánni a fiatalokkal, akik pott már ez a szó, idők folyamán elhalványult a féJenei Klára a KISZ-ben szervezte az -Ifjúság a szocializmusért- mozgalmat, a fiatalok társadalmi munkáMit csinált? Semmi rend- ját beszélgetett a tagjelölkívülit. semmi különöset, tekkel, a titkárral együtt semmi hősieset. De rendsze- előkészítette a taggyűléseket, resen és következetesen dol- főzőtanfolyamot szervezett, gozott, mindennap becsület- tagja a fiatal technikusok tel elvégezte a munkáját — üzemi tanácsának, és közs talán önmagában ebben is ben még csinálta és csinálja van valami hősies —. pedig a?t a sok apró njunkát, amit egyáltalán nem volt könnyű egy gyári KlSZ-szervezetben dolga, se sok tapasztalata. el kellett és el kell végezni. Hiszen egészen fiatal még, Aki h0sszú időn át jól dolnéhany eve fejezte csak be gozjk a munkahelyén, köaz iskoláit. vetkezetesen és mindig ponS hogy miért nem volt tosan, az nyilvánvalóan szeolyan nagyon könnyű dolga? reti a munkáját, akár beszél Jenei Klára normás az erről, akár nem. Nos. Jenei üzemben. Ez a munka pedig Klára nemigen beszél erről, alapos hozzáértést, sok ta- A munkáját természetesen pasztalatot követel. Igen nagyon szereti, azt kell csigyakran előfordul, hogy nálnia, amit tanult, s jol egyesek panaszkodnak, rek-^ érzi magát a fiatalok között lamálnak a normás munkája? a KISZ-ben. miatt. Nos, Jenei Klára — Fiatalok között dolgozmint normás is jól dolgo- ni — mondja — az egy fajzott, s erre az is bizonyíték, tája a szórakozásnak, hogy nemigen volt rá pa- Ha azonban hosszasabban nasz. Nemrégiben, amikor a és részletesebben kérdezik a párt tagjelöltjeinek sorába munkájáról, gyorsan másra kérte felvételét, a taggyű- tereli a szót. Elsősorban nem lésen mellette szólaltak íel ;s szavakra van itt szüka munkatársai, elvtársai, ba- ség: a tettek mindennél rátái, és a felvételét támo- szebben beszélnek, gatva többek között kiváló _ , ... . . munkájára hivatkoztak. A ?tha™lakl Tezek "tan taggyűlés fel is vette Jenei az hlnn®' hogy Je"e> Klara valami besavanyodott, konye, s annyi üres frázis pufogott már körülötte, hogy sokan talán nem is hisznek benne. Pedig hát helytállás van, találkozhatunk vele a valóságban, az emberek mindennapos munkájában és erőfeszítéseiben, s nagyon gyakran nem is a hősiesség feltűnő köntösében jelentkezik, hanem a szürke hétköznapokon. A helytállásnak ilyen formája is van és a maga egyszerűségében, csöndes észrevétlenségében ez is igazi helytállás a" javából. Politikai akadémiai előadás Szegeden Március 16-án. csütörtökön délután fél 3 órai kezdettel a politikai akadémia előadássorozat keretében a Szabadság Filmszínházban Hantos János, az MSZMP nagybudapesti pártbizottsága kulturális osztályának vezetője tart előadást Kulturális éle tünk. néhány kérdéséről. Az előadást filmvetítés követi. MSZMP városi végrehajtó bizottsága Agit.- prop.-osztály A szegedi Vöröskereszt küldöttválasztó gyűlése Március 19-én, vasárnap délelőtt 9 órakor a Hazafias Népfront Vörösmarty utcai helyiségében megyei küldöttválasztó ülést tart a Magyar Vöröskereszt Szeged városi bizottsága. A megyei konferencia küldötteit megválasztó tanácskozásra a város 101 Vöröskereszt-alap^ zervezetének 9 ezer 100 tagja küldi el a maga képviselőit, akik közül kerül ki ugyanezen a vasárnapi ülésen a városi bizottság új vezetősége is. A küldöttválasztó tanácskozáson Krekuslca Istvánná, a Vöröskereszt városi bizottságának titkára számol be a Vöröskereszt-alapszervezetek végzett munkájáról. Százados zászlók és eszmék mlékeztek még a százesztendős öregekre? A -magyar szabadság* roskadt inú, vörös honvédsipkás mcgszállotlaira? Öregekre, akik kamaszkorukban, Világos után, sírva tették le a fegyvert a kezükből, sírva bujdostak szerte az országban. Akik meglett férfiakként aztán is mint a korábbi rajongó kamaszok szorongva mindegyre Délre figyeltek: jön-e már Garibaldi, jön-e Tüköry, jön-e Kossuth Lajos a szabadsággal? S az öregekre, akik 1919 márciusában "Kossuth apánkat* éltetve fogtak újra fegyvert s álltak be a fiatalabbak, az előre tekinlök közé! Ugye, emlékeztek rájuk? Megkoptak az egyszáztizenkét esztendővel ezelőtti eszmék. Elkoptatta, megfakította őket az idő, a kérlelhetetlenül előre mozgó, változó történelem. Aki most elolvassa a »Mit kíván a magyar nemzet?* tizenkét pontját, tudja ezt. Tudja, s meg is érti, hogy a múzeumok vitrinjeiben őrzött molyrágta egyenruhák, tépett lobogók, elsárgult papírlapokra lúdtollal rótt eszmék tartalma és jelentősége lassan elhomályosul. mint a gyermekkori emlékeké. De a nap emlékét. 1848 március 15-énck emlékét az idő nem halványította el. S hiába volt a -fcrencjóskás* úri világ sok-sok praktikája is. Hányan mocskolták pedig. Hazugsággal, hamis eszmékkel ezt az emléket! Hányszor tépdesték kis senkiháziak: Rákost Jenők és Pékár Gyulák Petőfi Sándor és tTáncsics Mihály géniuszát! Kétféle márciust ünnepelt a magyar 1849-tól 1945-ig ebben a hazában. Egy igazit, belül, titokban és remegve, nincs-e nyomában a spicli, a rendőr. S egy "hivatalosat*, koronás címerrel és kétoldalt Ferenc József ő császári és királyi felsége, valamint vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr arcképeivel. S hányféle zászló hivalkodott 1848-as jelszavakkal: hányféle csaló és lélekkufár igazolta magát és tetteit velük minden "hivatalos* márciuson. Ünnepeltek. S hogy hogyan? íme, a válasz: 1937-ben 40 Petőfiverset tartott állandó indexen a Horthy-rcndőrség! Március verseit, a forradalom verseit... Tizenhatodik éve már, hogy "hivatalosan* is az igazi máciust ünnepeljük: Petőfi és Ady, Táncsics és Móricz Zsigmond márciusát. Igy lobogtatja ma is a régi, megfakult zászlókat a friss tavaszi szél... Együtt a többi fiatallal Klárát a tagjelöltek közé. A taggyűlésen csak többek között hivatkoztak jó szakmai munkájára, mert beszéltek ott Jenei Klára KlSZ-szervezetbeli tevékenységéről is. 1957. augusztusa óta KISZ-tag, s most ő helyettesíti az üzem- hebrencs vagyok, mert azon ben az öthónapos iskolán nal megmondom a vélemétanuló szervezőtitkárt. Az- n.vemet, ha valami nem tetelőtt lányfelelős volt, s ak- szik — meséli mosolyogva, kor is. most is. becsülettel, — Ilyenkor persze mindig szívvel-lélekkel dolgozott. megfogadom, hogy "hólnapmor és kedvetlen fiatal lány, aki a gyáron kívül másra még csak gondolni se mer. nagyot tévedne. A fiatal technikus jókedvű, vidám kislány, annyira, hogy néha egyesek szerint egy kicsit szeleburdi. — Azt mondják rólam, Mit tud az L I—116-os palántázógép ? átejt/ t^izenlit eoes a tjuzatdf te'-i... te ~ ~ teteted Érdekes, sokat ígérő új termelőszövetkezeti gazda 40 ember nehéz kézi munkámezőgazdasági munkagép szerkesztette. A madarasi ját helyettesíti. bemutatkozásának voltunk Petőfi Tsz-ben már a múlt A bemutatott gépből a tanúi a minap a szegedi Dó- évben is nagy sikerrel pró- Ganz-MÁVAG-gyár dolgozói zsa Tsz határában. A gépet bálták ki. társadalmi munkában négy — mely a Találmányi Hiva- A Szegedi Konzervgyár példányt készítettek a raatal szabadalomlevele alapján szakembereinek, elsősorban darasi Petőfi Tsz számára. A az »L I—116-os palántázó« Holik Jánosnak, a termeltető- Szegedi Konzervgyár termeinevet viseli — Lipták Péter S; osztály vezetőjének eddig tetési osztálya elhatározmadarasi, kétéves mezőgaz- is sok gondot okozott a le- ta, hogy — egyetértésben a dasági szakiskolát végzeit szerződött területeken a pa- zöldség- és paradicsomterradicsompalánták kiültetése. mesztéssel nagymértékben Most pedig, miután a para- foglalkozó tsz-ekkel — tíz dicsomlermesztés is teljesen ilyen gépet készíttetnek Szenagyiizemi, termelöszövetke- geden. Sajnos, ez ideig még zeti feladattá vált, még in- nem akadt olyan fémipari kább növekedett ez a gond. üzem. mely ezt a munkát Több termelőszövetkezetben vállalná, leszerződlek 20—50 katasz- Csépi József teri hold paradicsom termesztésére. 'azonban ilyen nagy területeket — amikor a paprikát is rakni kell — MA 15 ÉVE jeleni meg ról, mint a haladó kultúra lom megzavarta az irófejeSzegcden a Tiszatáj című zászlóvivőjéről. S ennek ki- kel. S Szeged azon városok irodalmi és művészeti folyó- mondása öröksége és egy- közé tartozott, amelyeknek irat. amely születése pilla- ben programja is maradt a fiatal és idősebb irói a zűrnatától .kezdve fontos fel- Tiszatájnak úgy is, hogy mind zavarok után a leghamarabb adatra vállalkozott: tükröz- határozottabb profilt öltött a megtalálták önmagukat és tet.tii Dél-Magyarország iro- nép. s az irodalmi közvéle- kapcsolatukat a tömegekkel, dalmi és művészeti életéi, mény szolgálatában.- más- S ez igen hamar tükrözőIgaz, az első számban nem részt', hogy folytonosan te- dött a Tiszatáj hasábjain, talalkozni határozottan kor- ret adott az új, kibontakozó ha kisebb vargabetűkkel is. vonalazott programmal, a tehetségeknek, akik írásaik- Azóta, pedig szép eredmésorok mögött és az alapítók kai már az új társadalom nyékről lehet beszélni jogszándekában azonban ott nevében jelentkeztek és új gal és büszkén. 1956 után itt volt az akarása valami uj- esztétikai normákat vallót- is felnőtt már egy tehetségnak és szépnek, amit akkor tak az öncélú irodalmisággal ben megerősödött fiatal iróincp nem fogalmaztak meg, szemben. és költögeneráció. de mára már testet öltött: a AZ 1950-es évektől kezd- KÖNYVEK és kötetek jelszocialista realizmus igénye, ve ez az új tartalom egyre zik az utóbbi évek eredméaz új irodalom jegyében. inkúbb dominált a Tiszatáj nyeit, amelyek születésében Az út hosszú volt idáig, hasábjain is, bár magán hor- nem ktis szerepe volt és van noha az indulás kimondatlan dott apró szépséghibákat, a Tiszatájnak, mint folyóprogrammal is program volt: mint ahogy a gyermek is, iratnak, s a párt, az állam a lehetőségekhez mérten akin születése pillanatában és a társadalom messzemeszéles látókör, amely a ha- nem lehet még teljességgel nő gondoskodásának sem. ladó hagyományok ápolása- felismerni szülői arcvonását, amely szélesre tárja a kaval magába foglalta az eu- A Tiszatáj szerepe attól fog- púkat a ma írói és költői rópaiságot éppúgy, mint he- va pedig teljesebben meg- előtt, akik a szocializmus lyi értékeink megbecsülését, nőtt, hogy létrejött a Ma- szolgálatában fogtak és fogA tápai földreform jelentő- gyar írók Szövetsége szege- nak tollat. Emellett bizonyít sége éppúgy helyet kapott di csoportja, amely szervezeti, a Magyar írók Szövetsége az induló lap hasábjain, szerlNzetl felépítést is adott, Dél-Magyarországi Csoportjámint Paul Eluard, Nyekra- hogy ne csak formálisan tar- nak megalakulása is, amely szov, Lermontov, Aragon. tozzanak. tömörüljenek a sokat, nagyon sokat vár az Emihfscu. Majakovszkij ver- lap köré az írók. költők és új szellemű szegedi irodalmi seinck fordítása. Magyar mi- kritikusok. laptól. niszter tollából r szépirodai- Ez a szervezettség pártos A sikerek és vargabetűk mi folyóiratban jelent meg volt cs pártos maradt akkor számbaoevésévcl köszöntjük , szükséges teljes kiszölgalaclóször cikk A Szovietunió- is.' amikor az elleniorrada- a 15 esztendős Tiszafáiét. sóhoz, ugyanakkor mintegy A szabadiéri játékokig felújítják a Hangáriát A szabadtéri játékok következtében megnőtt idegenforgalom szükségessé tette Szeged szállodakultúrájának további fejlesztését." Nemcsak a Tisza-szálló rendbehozásának szükségessége merült fel s kapott sürgető aktualitást, de szükségessé vált a meglévő szállodák — így a reprezentatív Hungária-szálló — berendezésének további korszerűsítése, felújítása is. 1961 elsó félesztendejében Szeged város tanácsa és a Hungária Szálló Vállalat mintegy félmillió forintot fordít erre a célra. Ebből az összegből részben már be is fejeződött az étterem' és a rózsaszín-terem festése, s folyik a munka a szállodai szobákban is. Csak a festési és tatarozási munkákra mintegy 300 ezer forintot fordít a vállalat. A tatarozás mellett még további 7—8 szállodai szoba bútorzatát kell teljesen kicserélni, s akkor a szálló teljesen új állapotban, kicstt nosítva és rendbetéve várhatja majd a város nyári vendégeit. Egyéb berendezési tárgyak: új függönyök, szőnyegek, televíziós készülék, rádiók és csillárok, festmények. valamint egy komplett 60 személyes herendi étkészlet gazdagítja még az említett összegből Szeged legszebb szállodáját. Április 4 tiszteletére Tudományos ü'ésszako' rendednek a Szegedi Pedagógiai Főiskolán kézzel beültetni csaknem lehetetlenség. Ezért a Konzervgyár szakemberei országjáró körutakon kutatták az űj lehetőségeket, s így találtak rá Madarason Lipták Hazánk felszabadulasanak A tudományos ülésszak Péter gépére tiszteletére az idén is meg- előadássorozatát egyéb renA Konzervgyár vezetői rendezi szokásos évi tudo- dezvények egészítik ki. Igy meghívták Szegedre Lipták! ™ny°s „ ülésszakát a feze- az ülésszak idejére nyitják léter madarasi szövetkezeli 8edl Pedagógiai íőiskola. meg a fóiskola alkotó képCazdát, elhozták gépét is I Az- e«yhetes '''^szakot »V- zomuvész tanárainak kollekhogy a szegedi termelőszövetkezetek tagjai is megismerkedhessenek ezzel az elmés alkotással. Ilyenkor még kerai a szabadföldi palántaültetés, ezért burgonyavetésben mutatták be Lipták Péter találmányát, mely szinte csodálatra méltóan szép munkát végzett. Burgonyaültetésben tízórás műszak alatt hat kataszteri holdon, paradicsom- és más palánták, valamint erdei csemeték ültetésében pedig négy kataszteri holdon végzi el a munkát. Átlag hat ember rilis 10—16 között tartják tív kiállítását. A testnevemeg a főiskolán. lési tanszék növendekei A főiskola oktatói három nagyszabású tornabemutaszekcióban (neveléstudomá- tón adnak bizonyságot tunyi, természettudományi és dásukról az ülésszak ideje társadalomtudományi) alatt. A nyelvtudományi összesen mintegy 30 elő- tanszék pedig az idén is adásban számolnak be tu- megrendezi szokásos évi dományos kutatómunka- „szép magyar kiejtési verjük újabb eredményeiről Az ülésszak vendégeként Szegedre látogat Csehszlovákiából a Nyitrai Pedagógiai Főiskola egyik tanára, dr. Csanda Sándor, a filológiai tudományok kandidátusa is. aki előadást is tart senyét«. A tudományos ülésszak programját a főiskola zeneművész oktatóinak nagyszabású hangversenye zárja. az ülésszakon a magyar és amelyet az ülésszak utolsó a szlovák irodalom kapcso- napján, április 16-án este latáról és közös történeté- rendeznek meg a főiskola nek témaköréből. dísztermében.