Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-02 / 52. szám

3 Csütörtök, 1961. március Z. flz új szovjet mezőgazdasági vezető szervek eredményesebben tevékenykednek majd — állapította meg moszkvai beszédében Hruscsov Nyikita Hruscsov február felszólalók élesen bírálták a séről és az új központi kol­23-án a moszkvai regionális fogyatékosságokat. Mint hoz- és szovhozellátó társu­mezőgazdasági értekezleten mondotta, erélyesebb és ta- lat létesítéséről szólva han­beszédet mondott. A beszéd pasztaltabb emberekkel kell goztatta, hogy véleménye teljes szövegét március el- felváltani azokat, akik kép- szerint sikerült megtalálni a sejei számában közölte a telenek hozzáértéssel irányi- kellő szervezeti formát, si­Pravda. tani a gazdálkodást. Türhe­Hruscsov a vezetés mód- tetlen, hogy a mezőgazdaság szereiről szólva hangoztat- elmaradjon az ipar mögött, ta: „Legerélyes ebben hadat Az ipar, a mezőgazdaság irá­kell üzenni mindenfajta nyitási színvonalának eme­ürés parádézásnak és fele- lése, az életszínvonal gyara­lőtlenségnek. Izzó vassal kell pítása elsőrendű fontosságú irtanunk a szemfényvesztést, politikai kérdés, hiszen a az eredmények felnagyító- gazdasági sikerek öregbítik nak minél gyorsabb hazánk tekintélyét a világ jesztése. dolgozói előtt. Éppen ezért Az OSZSZSZK központi rendkívüli jelentősége van területeinek mezőgazdasági a vezetés-színvonal emelésé- dolgozói képesek arra, hogy nek és a kádermunka meg- a hús- és tejtermelésben javításáruik. Ezután ismertette a mező­gazdasági tudomány egyes eredményeit, méltatta a me­zőgazdasági dolgozók és a tudósok kapcsolatának fon­tosságát. A mezőgazdasági minisz­térium legutóbbi átszervezé­került helyesen számba ven­ni a különböző jellegű me­zőgazdasági övezetek más­más gépigényeit. Az állami irányítószervek, a mezőgaz­dasági minisztérium legfon­tosabb feladata a mezőgaz­dasági tudomány vívmányai­éi ter­sát, s a társadalmunk szel­lemétől idegen egyéb gyenletes jelenségeket: a népvagyon elherdálását, az íngyenélést, az iszákossá­got ... Az igazi marxista, az igazi leninista az, aki nem­csak kiismeri magát Marx, Engels és Lenin tanításaiban, hanem képes az életben is alkalmazni ezeket*. Hruscsov helyeslően szólt arról, hogy az értekezleten a (100 hektáronként számítva) utolérjék és maguk mögött hagyják az Egyesült Álla­mok legtermékenyebb álla­mának, Iowának farmerjeit — mondotta, majd részlete­sen foglalkozott az egyes termények hozamának nö­velésével. (MTI) Az új közös gazdaságokban is megkezdték a vetést Szegedén as időszerű kérdésekről tanácskoztak Mórahalom, Zákányszék és Asotthalom új szövetkezeteinek képviselői A szegedi járási pártbizott- kérdéseit, a telepítés dolgait, kapcsolatos gondokról és a ság képviselői — amint la- Elmondották, hogy általában földrendezésről beszélt. Masa punkban jelentettük — fo- megkezdődött a munka és a József, a mórahalmi Béke lyamatosan tanácskoznak szövetkezeti gazdák a jó időt Tszcs elnöke a szerződeses Szegeden a tél heteiben ala- kihasználva vétik a borsót termelés fontosságáról, Fo­kúit új termelőszövetkezetek és a mákot. Tisztogatják a dor József, az ásotthalmi képviselőivel. Tegnap, szer- gyümölcsfákat is, sőt Móra- Kossuth Tszcs elnöke pedig dán délelőtt a járási párt- halmon már hozzáfogtak a az új gyümölcsösök és szó­bizottság székházában szőlő nyitásához. Ugyancsak lők telepítésének fontossága­Asotthalom Mórahalom és Mórahalmon a Homokkincse ról beszélt. A gazdálkodással Zákányszék' 17 új közös Tszcs-ben már árpavetés is kapcsolatos kérdéseket tag­eazdaságának elnökei, a van . , Jalta Berta József, az ásptt­községi párttitkárok gyűl- Csúcs Lajos, a zakany- halmi Előre Tszcs elnöke, tek össne- széki Paprikavirág Tszcs el- Farkas Csamangó József, az hogy több időszerű kérdésről nöke arról is szólott, hogy ásotthalmi Hóvirág Tszcs el­tanácskozzanak a pártbizott- már most hozzákezdenek nöke, és id. Csúcs Lajos, a ság képviselőivei. a legfejlettebb szövetkezeti zakanyszeki Akácvirág Tszcs Rózsa István, a járási párt. formára való áttérés alap- elnöke is. Murányi György, bizottság titkára a többi kö- jainak lerakásához. asotthalmi községi párttit­zött hangoztatta, hogy a sző- Huszta Vince, a zákány- ter beszámolt arról, hogy vetkezeti csoportok vezetői, széki Homoki Kultúra Tszcs a kozseg kommunistái min­tagjai közös megértéssel, elnöke beszámolt arról, hogy denben segítik a közös szakértelemmel, szorgalom- a tagok összeadott pén- gazdaságok tevekenységet. mai soha nem látott ered- ziikből faiskolát létesíte- A tanácskozás rámutatott, ményeket érhetnek el a ho- nek hogy igen fontos a közös mokom. Felhívta a figyelmet majd fejtegette a talajerő gazdaságokban a rend és a arra is, már most szükséges utánpótlásának szükségessé- fegyelem, az alapszabály sze­gondolni arra — éppen a le- gét. Horváth József, a zá- rinti élet és működés. Elí­hetőségek kihasználásáért —, kányszéki Kadarka Tszcs el- telték a Paprikafeldolgozó hogy idén a legmegfelelöb- nöke az állattenyésztés kér- Vállalat és a Konzervgyár ben megkezdődjék új gyü- déseiről szólott, majd utána azon dolgozóinak magatartá­mölcsösök és szőlősök telepi- Német Ferenc, a morahalmi sát, akik nem a szövetkezeti tése. községi tanács elnöke a szer- csoporttal, hanem az egyes A tanácskozás résztve- ződéses termelés és a szövet- gazdákkal akarnak termelési vöi szóltak a termelőszö- kezeti csoportok viszonyának szerződést kötni, például vetkezeti csoportok indulá- dolgait taglalta. paprikára és borsóra, sáról, a közös tevékenység Az üzemviteli alapról és A tanácskozáson felvető­kezdeti lépéseiről. a közös alapról beszélt Far- dött kérdésekre Rózsa Ist­Az új közös gazdaságok kép- kas József, a mórahalmi Vi- ván, a járási pártbizottság viselői lelkesen és nagy rágzó Tszcs elnöke. Makra titkára és dr. Csikós Ferenc szakértelemmel tették szóvá Géza, a zákányszéki Délibáb a járási tanács elnökhelyet­a nagyüzemi gazdálkodás Tszcs elnöke az indulással tese válaszolt. Az egyes ember rata vszazadok sokasága érésével erősíti népgazdasá- hazafi, Nikosz Beloiannisz g^j hunyt el az idő tén- gunkat, mindenki, aki a hét- nevét Hiába volt ezer nyel­gerében anélkül, hogy köznapi tettekkel munkálko- ven az "egyes ember* tilta­teljesült volna az emberiség dik a társadalom javára. kozása, galádul megölték Ai­nagy többségének vágya, __ eszt vettem a nyáron rika, a kongói nép nagy fiait óhaja: állandó békében él- 1-C a szakszervezeti szék- is. A szegedi »egyes ember* ien. elkeriiíie a háhorút. ViniVion +«av*fr»+f dvűl/á- a viláe sok millió békehar­jen, elkerülje a Társadalmak és omlottak össze a nyomán és váltak korok életét idéző Az emberek szava kiáltó háborút. házban tartott gyűlé- a világ sok millió békehar­kulturák sen ahol egy guineai fiatal- cosával együtt számba veszi háborúk ember is felszólalt Az afri- a győzelmek mellett a ku­a letűnt népek szabadságtörek- darcokat is. Ez a számvetés rommá, véseiről, s a háborúról be- pedig arról tanúskodik, hogy csak széit. Vele együtt mondták az egységre lépett "egyes pusztába kiáltó szó ma- a résztvevők, békét Afrika, ember« mégis több győzel­radt, pedig sokan kiáltották békét a világ népeinek. Jár- met aratott már, mint el­az ókori bölcsek szavait: tam a brnói traktorgyárban, lenfele, az imperializmus. "Nulla salus in bello, pacem hallgattam az egyik szerelő- Élj Föld bármely or­poscimus omnes« - nincsen munkás szavait a békéről. száa'ban is a békét akaró semmi üdvösség a háború- Voltam a lipcsei új stadion- a^ atombomba-kísérletek H: ban békét követelünk mind- ban, ahol a sportfesztiválra « '^StuS annyian. készülő fiatalok élő betűk- ^ A mi korunk emberei • ... vagy tudós, nem egyedül 1S kel írtak a hatalmas gyep- k.y,it h tiltak-n/jtara emeli békét! H^; St." ShatbanTS szekerét harminc tam a lodzi tanácsházán, a r„„n „„nki „„vpHri1 A 5 fe?" Ma ^áronban0C már Vfa» ^^ S^tSSSl nem rt ta fel. Ma azonban mar ^ jozsefet, aki az 1905-ös iehetnek Robinsonok Az nemcsak ösztönösen, omló és forradalomban is részt vett. egyén és a na^közöst széthulló reménységgel, ha- »Mi öreg forradalmárok, bfrc" ewWvad T^ nem tudatosan menetelhe- nem' harcoltunk hiába, nyu- Íyé?nef az elés'z világnak tünk a béke utján. -A hábo- godtan építhetjük a jövőt - egyaránt é?dekf Ni^ efivi rú nem elkerülhetetlen, a mondotta. - Ha összefő- dül s nem egyetlen az e^T háborút el lehet hárítani, a gunk meeőri'hetiük a bé- í? ' u egyetlen az em­békét meg lehet védeni és két<< ^ fudfa hány milltó ?6r' szammal a lg k?' tartóssá lehet tenni* — i i -ÍV - , , .. 10 fejezhető tömeg sok-sok mil­tartossa ienet tenni« — alakban szolt es szol, kove- lió gondolatának hordozóin mondja a kommunista és telte és követeli a békét az . g a nordozoja. munkásnártnk moszkvai ta- Követen a penei az Az „egyes ember* békeva­munnaspartoK moszkvai ra- „egyes ember«. O vívta ki a héke-.karata ott al nácskozásaról kiadott felhí- koreai fegyverszünetet ő DeKed, a a ot\ , vós loa-7 a heke nem hull Kü ., Jegyve , meiei, ° .mindannyiunkban. S ha bar­vas. igaz, a beke nem null verte le a lakatot Henry r.„lvik ,-„„-,„,„,„-„ az ölükbe, csak az összes Martin cellaaitaiáról is • , • • nyelven be" békeszerető erők közös har- cenaajiajaroi is. szeI ls hangiában az embt­róvS SetTük meg lgaZ' megtörtént- hogy szól s biztos benne: a védhetjük meg. ( e kiáltást elnyelték a háborút el lehet hárítani, ha S okszor hangzottak és börtönfalak. Szegeden egy emberként őrizzük a hangzanak el e sza- is márványtábla őrzi a bé- békét vak ma Szegeden az keharcban meghalt görög Nagy Pál üzemi pártnapokon. A párt­oktatásban résztvevők is órákon át vitatják, hogyan és miként győzheti le a bé­ke a háborút. A marxizmus —leninizmus kérdései tan­folyam propagandistáinak pénteki vitáján is erről volt szó. A vita során elhang­zott a már ismert kérdés: mit tehet az egyes ember a béke megvédéséért? Bizo­nyára megkérdezik majd e tanfolyamok hallgatói is a Szegedi Kenderfonógyárban, az Újszegedi Kender- Len­szövőben, a Cipőgyárban és a többi üzemben. Többen is belekezdtek a válaszba, s megrekedtek, mert nem olyan könnyű hirtelen felel­ni a sokszor és sok helyen elhangzott kérdésre: Mit tehet egyetlen ember, mit tehet az egyes ember? Valóban nehéz a szabatos és pontos válasz — állapí­tották meg többen —, hi­szen szinte végtelen a lehe­tőségek és a tettek skálája. Ezért a kérdezők tetteivel kell felelni. Mit tehet az egyes ember? A béke meg­őrzésén munkálkodik a pro­pagandista, ha meggyőzi, ta­nítja hallgatóit. Az is, aki újságolvasás után egyszerű­en továbbadja a hírt, hogy más országok dolgozói mit tesznek a békéért, az atom­bombakísérletek megszünte­téséért. A béke erőit növeli az, aki mindennapi munkájával újabb termelési sikerek el­HÁROMEZER PALACK BOR ÓRÁNKÉNT Újítási versenyt szerveztek a Jutaárugyárban A Szegedi Julaácugyár származó népgazdasági meg­szocialista versenyében je- takarítas. lentős szerepet tölt be az A jutaárugyár szaitszerve­újítási mozgalom. A válla- zeti bizottsága a gazdasági lat tavaly az iparigazgatóság vezetéssel közösen újítás: által kiírt versenyben első versenyt szervezett, s a ver­helyezést ért el. A dolgozók seny első helyezettjeit jutal­újítókedvét bizonyítja, hogy mazza. Az újítási mozgalom 1960-ban másfélszeresére fejlődésót segíti az egyre in­nőtt a beadott újítások sza- kább kibontakozó tapaszta­lna az előző évihez képest, latcseremozgalom is, mely­bek keretében sok műszaki Az elfogadott újítások is ....... . , ... . , . es fizikai dolgozo latogat el megszaporodtak, mégpedig hasonló profilú üzemekbe, s ötvenhétről kilencvennégyre, igyekszik az ott látottakat Sokat jelent, hogy 1959-ben munkájában is hasznosítani. 330 ezer, tavaly viszont több A tapa5Z^',lat(:'-seré1k; eredmé­.„.,„„ , nye többek kozott a por­mint egymillió 700 ezer fo- lasztásos pácolás bevezetése rint volt az újításokból a Szegedi Jutaárugyárban. Sorozatban gyártják a konfekcióipari automatagépeket a ruhagyárban A szegedi "premier*, az lyesiéssel vélekedtek új gé­üzemi bemutató után Buda- pékről. pestre szállították a Szegedi A minisztérium műszaki Ruhagyár újítói által terve- tanácsa is megtekintette és zett és készített első kon- átvette a gépeket. Most, mi­fekcióipari automatagépeket. után Budapestről vissza* A Könnyűipari Gép- és Al- ktjldték ökeítamf?kezd.!ék a ^ fotocellás ovtartokeszito es katreszellato Vallalat bemu- sor0zat gomblyukkötő gépek tató termében sok budapesti gyártását. Még idén annyit szakember tekintette meg a készítenek belőlük, ameny­gépeket. Hosszú évek óta r'yire Szegeden szükség van , „ . , ..... . Az ország többi ruhagyarait első ízben történt, hogy a jövőre látják el i]yen gépek. szakemberek egyöntetű he- kel. Háromezer üzlet és áruházi osztály árusít új módszerekkel Szöregen — mint már korabban hírt adtunk róla — megkezdte mű­ködését a Csongrád Vidéki Állami Fincegazdaság palackozó üzeme, amely a budafoki után az országban a második legkorszerűbb ilyen léte­sítmény. Eddig hárommillió forintot ruháztak be, s a palackozóüzem a kezdeti nehézségek — a gépek bejá­ratása — után most már teljes ka­pacitással dolgozik. A csehszlovák gyártmányú automata gépsor több műveletet lát el. A hatalmas üveg­mosó berendezés tizenegyszer öblíti, mossa tisztára a palackokat, amelyek futószalagon haladnak a töltőgéphez. Ez óránként mintegy háromezer üve­get tölt meg pusztamérgesi rizlinggel, csongrádi kadarkával, szatymazi ezer­jóval, a híres, márkás alföldi borok­ka!. Ezután "-röntgenezik* a palacko­kat, amelyek egy nagyítóberendezés előtt haladnak el, s az üvegeket fel­(Tóth Béla felv.) nagyítva könnyen észreveszik az eset­leges paíackrepedéseket vagy egyéb hiányosságokat. A minőségi ellenőrzés után címkékkel látják el és csoma­golják az üvegeket. Felvételeink két jellegzetes munkafolyamatot örökítet­tek meg. Az első képen a palackok vizsgálatát látjuk a nagyítóberende­zésnél. A második felvétel azt mu­tatja, amint futószalagon haladnak a felcímkézett üvegek a csomagolő­részleghez. A Belkereskedelmi Minisz­térium szerdán országos ér­tekezletet rendezett a keres­kedelemben alkalmazott új eladási módszerek fejleszté­séről. Borsos László, a mi­nisztérium szervezési és technikai főosztályának ve­zetője elmondta, hogy 1955­ben kísérleteztek először az önkiszolgálással. Azóta már mintegy háromezer bolt és áruházi osztály árusít új módszerekkel. Ezt a formát nemcsak a vásárlók, de az eladók is rövid idő alatt megkedvelték, hiszen a be­vásárlás így fele annyi időt igényel. A Belkereskedelmi Minisz­térium ezért úgy határozott, hogy a következő öt évben az ország bolthálózatának nagyi-észét átalakítja. A má­sodik ötéves terv idején a fűcser-csemege boltok nyolc­van százalékában vezetik be az önkiszolgálást, az ipar­cikkboltok hatvan százalé­kában pedig az önkiválasz­tást. Az értekezlet résztvevői sok hasznos tapasztalattal egészítették ki a beszámolót. Magyar—jugoszláv árucsereforga'mi megállapodás Belgrádban szerdán aláír­ták az 1961. évi magyar­jugoszláv árucsereforgalom jegyzőkönyvét. Magyarország különféle gépeket és beren­dezéseket, rádióalkatrésze­ket, műszereket, közfogyasz­tási cikkeket, vegyi és gyógyszertermékeket, vala­mint kohászati anyagokat szállít fatermékek, színesfém­termékek, vegyianyagok, ás­ványi nyersanyagok, vasérc, bútoráruk, közfogyasztási cikkek, különféle gépek és fémáruk, valamint elektro­mos szerelési anyagok elle­nében. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents