Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-10 / 59. szám

9 Péntek, 1961, március 19. A „lebegő" ember Amikor kerestük, nehe- nyom, Ilona itt él velem a zöttük. Engem zen akadtunk rá, mert olt háztíál. A gyerekeim dolgoz- hiszen régről poroszkál, az algyői utcá- nak, elég csúnya lenne, ha gyok. r kon, amelyeken tavaszi verófényeK füröszlöttek. Aztán házában, a Kassai utcában déltájban mégis találkozhattunk vele, a szépszál termetű, a kalapot legényesen viselő és középidős Gáli Antallal. Furcsa história az övé. Még 19G0 tavaszán hat és léi hold földjével és egy lovával belépett az algyői Üj Élet Termelőszövetkezetbe. Eddig minden rendjén van, nincs ebben semmi különös. A bökkenő azonban ott következik, hogy Gáli Anfal egyetlen napot sem dolgozott még a szövetkezetben. Miért nem? nem tartanának el és eldobnának, mert ilyen -lebegő* ember lettem. A gyerekeim adnak pénzt dohányra is ismernek, algyői vaahoEgészen felvidult gyan kimondta ezeket a szavakat. Azután meg arról mesélt, hogy megnézte a lovát a termelőszövetkezet ben. — Meg kell hagyni — mondta —, igazán rendesen gondját viselik, mert sokkal kövérebb a tszben, minb nálam volt, Mancinak hívtam, de mivel a homlokán fehér folt van, elkeresztelték CsiNagnak. De ez nem baj, örülök, hogy a ló jó kezekbe került. ' Meg ha' beállok a tsz-be, akkor igencsak mindennap láthatom, talán még hajthatom is. A megoldás Később azt újságolta, hogy Tóni fia, aki a vajháti kendergyárban dolgozik, most új házat épített magának és családjának. Bezzeg Antal bácsi kis házába becsurog a víz, mert nem futotta — miből is futotta volna? — a javításra. S a búcsúzásnál megint előhozta, hogy nem akkor ennyi időt doigoztak esztendeje beléptem. Csak lesz tovább "lebegő* ember. is és olykor Iröccsre is. kerül Korszerűsítették a ^ endéglátó Vállalat cukrászüzemét A Szálloda- és Vendéglátó Vállalat Kölcsey ulcai központi cukrászüzeme látja el süteményekkel a vállalathoz tartozó összes vendéglátóipari üzemeket. A nicgnövekedett forgalom szükségessé tette, hogy bizonyos átépítést eszközöljenek az üzemben. Ezt a munkát az üzem tatarozásával egyidőben elvégezték. Megnövelték a sütőkamra befogadó képességét, s az árukiadó helyiséget — ahol áddig sok zavart okozott a kis terület — kétszeresére növelték. Az ésszerű átalakítás eredményeképpen lehetővé válik majd a vállalathoz tartozó vendéglátó üzemek zavartalan ellátása cukrászáruval és süteményekkel. Ujabb régészeti leletekre bukkantak Szeged környékén A napokban levél érkezett a szegedi Móra Ferenc Múzeumba. T. J. — valószínűleg diák — a következőket írta: »Egy értékes leletre szeretném felhívni a figyelműket. Algyőn, a Béke utcában vízvezetéknek árkot ástak, s az árokban különböző csontvázakra és tárgyakra bukkantak. ' E dolgok iránt szeretném kérni intézkedésüket .. .* Sajnos, csak a figyelmes levélíró bukkant az említett dolgokra, mert a vállalat munkásai, akik az árokásást végezték, nem sokat törődtek azzal, hogy csontvázak kerülnek kl a föld alól. Pedig kár, hiszen a föld kiemelésével foglalkozó emberek mindig számíthatnak arra, hogy esetleg takar valamit a felszín. Most is így Mit csinál hát, hogyan él, miként telnek napjai? — ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amely nem is olyan egyszerű. Antal bácsi fiatal korában hosszú esztendőkön át Nem élet ez így — A tervei? — Valamihez kezdeni kell, nem élet ez így! — sóhajtott nagyot és széttárta a karját. — Nyílik a tavasz és Túlteljesíti első negyedévi tervét a Homokkitermelő Vállalat a vajháti kendergyar mun- úgy gondolom, hogy kikötök kása volt, ott koptatta éle- . tét napi 12 órán át Meri a szövetkezetben, ahova egy ott naponként. Aztán a de- adjanak-olyan munkát, amit mokraciátó! — amint maga a betegségemmel végezni tumondta így — földet ka- dok, meg azért keressek is. pott es a felszabadulástól De adnak-e olyan munkát? kezdve azon gazdálkodott. Tavaly tavasszal meg aláirta a szövetkezetbe szóló belépési nyilatkozatát. — Miért nem dolgozott a tsz-ben? — kérdeztük tőle köntörfalazás nélküL — Hát tudják — kezdte, és újabb cigarettára gyújtott — beteg vagyok, sérvem van. Hogy adtak volna a tsz-ben nekem való munkát? Nem is tudom... Lehet, hogy igazuk van. Mardossa a lelkét S megint, mint annyiszor, a sérvére hivatkozott, amit pedig megoperálhatnáhak, csak törődni kellene vele. Aztán a hat és fél holdján is szépen eldolgozgatott és most tavasszal is maga ásta fel a háza kertjét A betegsége, látszott arcán és érződött beszédén, már neki, saját magának sem ad megnyugtató „menlevelet", de új és új cigarettára gyújtva mindig előhozta. Ám mardossa lelkét a tétlenség és magáról, kicsit gunyoros hangsúllyal ezeket állapította meg: — Lebegek, mint a kisgyerek fejelágya. Lebegő ember lettem.., Tudják, piszmogok a ház kertjében, aztán rovom az utcákat, beterek az ismerősökhöz, vagy ülök itt a konyhában és egyik cigarettát szívom a másik után. — Jó ez? — Á, nem! Világéletemben dolgoztam, most meg ... — Hát akkor? — Beteg vagyok — menekül megint ehhez a két szóhoz. Pedig most, hogy újból tavasz van. belülről sajnálja mar a fölötte elmúlt és számára csellengő esztendőt. Magának rossz Kinéztünk a kis szoba ablakán az udvarra. A kukoricagóré üresen áll, s „őszintén meg kell mondani, hogy Gáli Antal hibájából. Mert amikor kimérték neki is tisztességgel az egy hold háztáji földet, amit a tsz vetett be kukoricával, megnézte a területet, de aztán íittyet hányt rá. Mivel egyetlen napot sem dolgozott a közösben, nyilvánvaló, hogy egyetlen fillért, cseppnyi természetbeni járandóságot nem kaphatott a szövetkezettől. Ezzel magának csinált rosszat. Nagyon roszszat! Arra a kérdésre, hogy miből tartja fenn magát, kicsit felindultan válaszolt: — Négy fiant van, akik mar családoc-ak, azután a lá— Adnak bizonyosan, mert emberséges, megértő a közösség, csak nem kell dacolni vele. — Hát jó. Beszélek majd a szövetkezetlekkel, hiszen sok jó cimborám van ott kőNem akarunk beleavatkozni Gáli Antal életébe. De saját magáért és családjáért csak az lenne a helyes, ha valóra váltaná szavait, s dolgozna a tsz-ben. ahol befogadják, törődnek vele. Annak ellenére is, hogy egy éven át csak a ló áráért ment el a szövetkezeti emberen közé. Morvay Sándor. Az idei tel kedvezett a Szegedi Homokkitermelő Vállalatnak. A szokatlanul enyhe idő eredménye, hogy január hónap folyamán, amikor egyébként szünetelni szokott a homokkitermelés, idén 1 ezer 600 köbméter homokot termeltek ki a Maros medréből, s a magas vízállás lehelövé tette azt is, hogy a különböző ritkán látogatott távolabbi termelőhelyeken dolgozzon a vállalat kotrógépe. így máris nagy előnnyel rendelkezik a vállalat a tervteljesítésben, ami nem megvetendő, ha figyelembe vesszük, hogy 1961-ben 30 Heti négy óra társadalmi munka, a közrend védelmére Eredményesen dolgoznak az önkéntes rendőrök A Boszorkánykonyha előtti rozott fiatal suhancok a sze- roztarn. hogy jelentem az ilezer 261 köbméter homokot kell kitermelniök tervük szerint — csaknem 2 ezer köbméterrel többet, mint az elmúlt évben. Első negyedévi tervüket már bizonyosan túlteljesítik s a most szerzett előnyt valószínűleg tartani tudják majd egészen az év végéig. Már csak azért is. mert mind a kotrógépen dolgozók, mind a hajósok néhány nappal ezelőtt brigádba tömörültek, s a két brigád egymással versengve végzi munkáját. Az az uszály, amelyet könyvjóváírással a vállalat rendelkezésére bocsátottak, s amely kellő felújítás után még ebben az évben megkezdheti majd a homok szállítását, szintén sokat lendít majd a vállalat munkáján. történt, s mire a múzeumból a régész kiért a színhelyre, csupán apróbb, de értékes dolgokat talált. A . földhányásból emberi csontok kerültek elő, majd ruhaszegély és homlokpúrta-diszeket fedezett fel a kutató. A munkások elmondották, hogy zöldes, gombnágyságú dolgokat is találtak, liliomforma volt bennük. Amikor kezükbe vették, szét is málott. A leletek bizonyítják, hogy itt Anjou-kori temető terül el a föld alatt, nem is olyan mélyen, csupán 1 méter 20—30 centire a felszíntől. A munkások mintegy 13 csontvázat vágtak át az árokásás alkalmával és további feltárásra pillanatnyilag nincsen mód. Mindenesetre ezekkel a leletekkel újabb adatok kerültek napvilágra, amelyek szerint valószínűnek tartják, hogy a sírokban, fekvők alapították a mai Algyö első települését. * Kübekházárol Bálint Dezső személyesen kereste fel a múzeum Igazgatóját. Az általa elmondottak alapján szálltak ki a színhelyre, s Kübekháza-Ujtelep 483-as számú házhoz. Az itt lakók ásás közben egy csontvázra és egy kengyelre bukkantak: ez utóbbit beszolgáltatták a szakembereknek. Ut már óvatosabbak voltak, elföldelték a csontvázat, amelyhez nem nyúltak. A kengyel viszont már azt tanúsítja, hogy itt egy magyar vitéz sírja fekszik, akit lovastól temettek el. Késő honfoglaláskori, vagy kora Árpádkori időből származik a lelet, a X—XT. századból. A környékbeliek elmondották, hogy az évek során nyílhegyet, pitykegombot, kékeszöld csontokat találtak. A közeljövőben az említett háznál — amely kisebb dombra épült — megkezdik a sír feltárását és további ásatásokat végeznék. kanyarban csikorogva for- métgyújtő utcai kosarakon dult az újszegedi villamos, próbálták ki erejüket Körül hullámzó tömeg, gépSzavuknak súlya van Megtörtént, hogy készülő verekedést akadályozott meg. Az egyik tánchelyiség előtt civakodás kerekedett azon, hogy ki kísérje haza a kislányt. Gyorsan véget vetett járművek sokasága, s a késő délutáni tumultusban megszólalt a rendőrsíp. A villamosvezetőnek szólt a jel, aki meg ls állította az ikerkocsit. Magas, fiatal rendőrtizedes és egy polgári ruhás férfi, kinek karján szalag kéklett, így intézkedik: — Kérem, húzzák fel az ajtót, álljanak fel a lépcsőről és fogózkodjanak. Könynyen kieshetnek a kanyarban! — hangzott a figyelmeztetés. Jó szóval a szabálytalanságok ellen Néhány perc múlva a tizedes gyersan hajtó motor- ban mindannyian elítéljük a kerékpárost intett meg. s szabálytalanságokat, a rendmíg azzal foglalkozott, ön- bontást, a rongálásokat. Ha kéntes társa szabálytalanul mint egyszerű szemlélő szóiátkelő gyalogost oktatott ki nék, esetleg nem hallgatnásaját testi védelmére, a köz- nak rám. így fel is írhatom lekedési szabályok betartá- őket, súlya van a szavamsára. A járókelőknek fel nak. S ezért örülnek péllető gyermek iskolájában, oktassák ki a rendre időben ezeket a fiatalokat. Eltelt az idő, hívta a szolgálat az önkéntes rendőrt és járőrtársát. A rendőrtizedes búcsúzóul még megjegyezte— Örömmel vesszük a társadalmi segítséget. Több a mind jobban elfajuló vi- h eljutunk még jobb Iának, s az ~ellenfeleket~ rendőrtársávál együtt negyedórái időközökben engedte haza ... Bár jogában áll egyedül is intézkedni, ha ez indokolt. Felhatalmazza erre önkéntes rendőri igazolványa. — Hiszen ezért is jelentkeztem szívesen erre a társadalmi munkára — mondta a fiatal, 34 éves munkás. — Nemcsak én, hanem általásem tünt a két jelenet, mert sajnos — mint ahogy később a vegyesjárőr tagjai mesélték —, ilyesmi mindennapos eset. Sok a szabálytalanság; nem győznek figyelmeztetni. — Legtöbb baj a gondat- . ,. , , .. , ... _ lanságból ered - mondotta ^Í a"z "a teheraépkocri a kékszalagos önkéntes ez- meg az a teheigepKocsi dául a környékbeli lakók is, hogy van önkéntes rendőrük. A lakosság segíti őket Ezután elmesélte, hogy a múltkor idős bácsi hívta fel lesz a kapcsolatunk a dolgozókkal. önkéntes társaink segítségét is szívesen veszi a lakosság és közreműködésükkel hatékonyabban tudunk intézkedni. * Kerepes Ferenc hetenként négy órát ad szabad idejéből a rend, a közbiztonság társadalmi védelméhez. Pedig őt ls várja otthon a család — a kilencéves kisfiú és a hatéves lányka —, mint ahogyan még sok szegedi önkéntes rendőrt, akik szolgálatba lépnek, amikor már sok otthonukba, v.-ffey éppen szórakozni tartanak. K. B. Fiatal budapesti zeneművészek szerepelnek szombaton este az újságíróklubban A hangversenyen közkívánatra fellép Isépy Eszter gordonkaművész Március ll-én, szombaton este 8 órai kezdettel fiatal budapesti művészek közreműködésével nagyszabású romantikus hangversenyt rendeznek a szegedi újságíróklubban. Műsoron a nagy romantikus zeneszerzők — Liszt, Verdi, Chopin, Csajkovszkij, Mendelssohn, Schubert, Schumann — legnépszerűbb művei szerepelnek. A hangversenyen közkívánatra fellép Isépy Eszter gordonkaművész, aki nemrégiben Arányi György szerzői estjé/i olyan emlékezetes sikerrel szerepelt az újságíróklubban. Ugyanerről a hangversenyről ismeiik a szegedi Masopust Rezső hegedűművészt, az Állami Operaház tagját, a szombati hangverseny másik résztvevőjét ] Szerepel még az esten Va- j rasdy Emmi zongoramű- > vész, -a Zeneművészeti Föis I kola tanára is. A művésznő t az utolsó két esztendőben több nyugati államban, Olaszországban, Franciaországban, Nyugat-Németofszágban és Ausztriában szerepelt, s mindenfelé nagy sikerrel, annak idején pedig a moszkvai VIT-en nyert' díjat. A szombati hangversenyen szereplő negyedik művésznek, Boór Lászlónak a nevét is jól ismerik külföldön. Rajtuk kívül fellép még Mészáros Sándor énekes. A fiatal budapesti művészek szombat esti hangversenye iránt máris igen nagy az érdeklődés. A szegedi űjságíróklub vezetősége a hangversenyre vendégeket szívesen lat, belépődíj nincs. rendőr. — Ezért szólunk csaknem minden esetben. Egyébként ritkán írunk fel valakit, inkább jó szóval próbáljuk meggyőzni a szabálytalankodókat. S utána még sok "rendőri élményt* mesél Kerepes Ferenc sütőipari munkás, aki hosszú hónapok óta segédkezik hivatásos társainak a közrend fenntartásában. Nem sokkal a Széchenyi téri intézkedések előtt egyik vállalat árukihordóját utasította rendre, mert a földön rugdosta a kenyereskosarakat.' Máskör egyedül lépett közbe, amikor bebomegrongálta a gyalogjárdát, mellyel amúgy is sok a baj Újszegednek annak a környékén. Ebben az esetben már felírta a rendszámot, s a lakosság érdekében* jelentette is azt. Panaszkodtak a környékbeliek olyan kamaszodó, csíntalan gyermekekre, akiknek nem használ a jó szó; garázdálkodnak, kerékpárral száguldoznak a járdán, s volt, hogy fellökték a kisebbeket, de veszélyeztetik az öregek testi épségét is., — A szülőknek is lehet szólni ilyenkor — mondta Kerepes Ferenc —, elhataü? „itatás®s-o!tás"-sal megszüntetik hazánkban a baromfipestisi Több mint 10 esztendeje vezették be hazánkbafl a baromfifélék ingyenes védőoltását, s a rendszeres oltásokkal sikerült megfékezni a legveszedelmesebb baromfibetegséget, a pestist. A bavetkezetek nemcsak a törzsállományt, hanem a tavasztól őszig felnevelődő, fiatal aprójószágot is rendszeresen beoltották. Most a védekezésnek egy új módszerét, az úgynevezett itatásos-oltást* próbálják elromfipestis a felszabadulás terjeszteni. A módszer sze előtt évről évre elpusztította az állománynak körülbelül 20 százalékát, most az évi pestises elhullás — a kényszervágásokkal együtt — a fél ezreléket sem éri el. A szervezett védekezés méreteire jellemző,. hogy az ősszel és a tél elején több mint 30 , , „ millió baromfit oltottak be tartjak, hogy ezzel az országban, 1960-ban mar « módszerrel megszűntetik a elérték, hogy a termelöszo- baromfipestist. rint a gyógyszert a baromfií/elék ivóvizébe keverik. A tervek szerint még az idén több kísérleti körzetben — elsőnek Orosháza vidékén — kezdik meg az itatásos-oltást. A szakemberek lehetMegkezdődölt a íásít»s hónapja Csütörtökön délelőtt a Pest megyei tanács dísztermében rendezett hagyományos ankéttal megkezdődött az 1961. évi fásítási hónap. KeleÜ Ferenc, a Pjst megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke megnyitó beszédében megköszönte a megye ifjúságának és termelőszövetkezeti tagjainak a fásítás területén végzett jó munkát, majd Végvárt Jenő, a Pilisi Állami Erdőgazdaság igazgatója számolt be az idei feladatokról és további tervekről. Dr. Sali Emil, az Országos Erdészeti Főigazgatóság helyettes vezetője emlékplaketteket, emlékérmeket és jutalmakat adott át az 1960-as fásítási idényben kiváló eredményeket elért erdészeknek, tanácsi dolgozóknak. fiataloknak és szövetkezeti tagoknak.'