Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-08 / 57. szám

417 Szerda, 1961. március 1. Sok hifelesítetieo víz- és gázórát találtak Szegeden Az Országos Mérésügyi Hivatal szegedi mértékhitelesítő kirendeltsége az elmúlt hetekben felülvizsgálta a szegedi gáz- és vízórákat. Húsz év óta nem tartottak ilyen általános ellenőrzést, s most megállapították, ho© sok a hitelesítetlen óra, Nem csúszhatnak cl kilók, mázsák, vagy egyéb menynyiségek a rossz mérlegek miatt például a teljesítmények mérésénél, egyes üzemrészek termelésének megállapításánál, va© a tsz-ben a tagok részére kiadott természetbeni sz említett ket tategonaban juttatásoknál &tb Az ^^ altatóban nyolcstótényolc- tapasztalatok e tóren ®ar eirg,"e" Igy Például a Konzervgyárjelenti, ho© ezek mind pontatlanok is, de ebből könnyen előadódhat pontatlanság. Éppen ezért a hivaban tartott általános ellenőrzésen megállapították, hogy ebben a ©árban vala, , ~ c mennyi mérőeszköz kifogástál a Szegedi Viz- es tsa- állapotú, s még azotornamuvekkel. valamint a fcat _s időben hitelesfteUék< Gázmüvei ho© ebben a félévben hitelesilik az összes víz- és gázmérőket, megjavítják, vagy kicserélik az elavult, vagy nem teljesen megbízható készülekeket. megállapodott, melyekről csak a közelmúltban hozott törvényerejű rendeletek intézkedtek. Nagy hibát fedezlek fel viszont a kiskundorozsmai földművesszöY etkezetnél, ahol nemcsak a belső haszEnnek mind a lakosság, nálatú, hanem az elárusító mind pedig a vállalatok hasz- boltokban használt mérlegek nát látják és tervszerűbb is hitelesítetlenek voltak, vízgazdálkodást is folytathat- Ezért öt áruda vezetője elnak a pontos adatok birto- len szabálysértési eljárás is Icában az üzemek. indul. U©ancsak a közelmúltban kezdte meg a szegedi kirendeltség az üzemek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok saját használatában, belső mérésre használt eszközeinek a vizsgálatát. A korábbi mérésügyi rendelkezések nem kötelezték ennek elvégeztetésére a vállalatokat. de a pontosabb gazdálkodás itt is indokolttá teszi ezt a feladatot. Egy-egy mondatban a nők hivatásáról Munkagépe mellett áll ma is a munkásnő, fehér köpenyben gyógyít az orvos, a tanárnő, a művezetőr.ő ott van a munkahelyén és valami mégis más ezen a napon: a feldíszített gépek, kis csokrok az asztalokon ünnepet hirdetnek és a munkatársak szavai melegebbek, kedvesebbek ma ott, ahol nők dolgoznak. És nők mindenütt dolgoznak: az élet minden területén megállják a helyüket, ismerik kötelességüket. Mi is felkerestük néhányukat munkahelyükön, hogy megkérdezzük: véleményük szerint mi a nő társadalmi és emberi kötelessége? Mert ezen az ünnepen azokat a lányokat és asszonyokat köszöntjük első helyen, akik erről sem feledkeznek meg. Nagygyűlést rendezett Budapesten az Országos Nőtanács Kedden délután a buda- a falusi nőtanács! aktivisták pesti Sportcsarnokban az küldöttségét. A küldöttség Országos Nőtanács a nem- tagjai elmondották, milyen zetközi nőnap alkalmából körülmények között dolgoznagygyűlést rendezett. A nak szövetkezetükben az asznagygyűlésen Nagy Józsefné szonyok, beszámoltak a nők könnyűipari miniszter mon- munkábavonását elősegítő dott beszédet módszerekről és az ezt még * akadályozó okokról. A nemzetközi nőnap al- Kérdésekre válaszolva a halmából Losonczi Pál . . . ,•••,„ ... , ... földművelésük miniszter minlszter távoztatta a kulkedden délelőtt baráti be- döttseget a termelőszövetkeszélgetésen fogadta a terme- zetek további fejlődésével lőszövetkezeti asszonyok és kapcsolatos feladatokról. Megjelent a Magyar Pedagógia Hosszabb szünetelés után egy témakör köré csoportoismét megjelent a Magyar sítja. Könyv- és folyóiratPedagógia, a Ma©ar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának az Akadémiai Kiadó gondozásában készülő folyóirata. A folyóirat művelődéspolitikai, elszemlében ismerteti és bírálja a hazai és külföldi irodalmat, szemlerovatában beszámol a hazai és külföldi pedagógiai törekvésekről és mozgalmakról, a neveméleti, történeti, a pedagó- léstudománnyal foglalkozó giai valóságot eredményes szervek és intézmények módszerekkel elemző, egyes munkásságáról. A szerkeszpedagógiai tényeket felmé- tőségnek az a törekvése, rő és bemutató, összehason- hogy a szocialista neveléslitó, a pedagógiai kutatás hatékony módszereit értékelő stb. tanulmányokat közöl. Eleven kapcsolatban más tudományokkal és a pedagógiai gyakorlattal, összegezi irányító tényezők, a felsőokezeknek a neveléstudományban felhasználható eredményeit. Egy-egy probléma sokoldalú megvilágítása érdekében a folyóirat tanulmányi anyagát évnegyedről évnegyedre a lehetőség szerint vű összefoglalók járulnak. Szegediek győztek a furfangosok utazási bajnokságának megyei döntőjében Hétfőn este rendezték meg bajnokságnak me©ei döna Szegedi Nemzeti Színház- tójét. íj mivel a megye többi ban a furfangosok utazási váraiban megtartott elődöntőkön nem akadt olyan versenyző, aki elérte volna azt a pontszámot, mellyel a megyei döntőbe kerülhetett volna, a bajnokság szegedi versenyzők között dőlt el. A fél hat és fél kilenc órai kezdettel megrendezett szellemi tornán, a várakozásnak megfelelően, szegedi győzelmek születtek. Két versenyző, Bezdán Sándor és Szemenyei Emília könyvtáros elérte azt a pontszámot, amely a továbbjutáshoz szükséges, s ezzel mindketten a budapesti Erkel Színházban megrendezendő országos döntőbe kerültek. A szellemi vetélkedés a színházat zsúfolásig megtöltő közönségnek is kellemes szórakozást jelenlett. Pálos Miklós újságíró, az OrszágVilőg munkatársa, rendkívül szellemesen, ügyesen vezette a mindvégig érdekes és derűs szellemi tornát, amelyben a versenyzők a bajnokság utazási jellegének megfelelően Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia földrajzával, irodalmával, történelmével kapcsolatban kaptak kérdéseket. A keretjáték, illetőleg a vetélkedést kísérő műsor is jól sikerült. Nagy sikerrel énekelt a népszerű Németh Lehel, de kedves, rokonszenves előadásmódjával előnyösen tűnt ki Váradi Zsuzsa, a , szegedi közönség régi ismerőse, színházunk volt tagja. Sikerrel szerepelt Vadas Zsuzsa, Tatár Eszter és Cseresnyés Rózsa is. Horváth Sándor tánczenekara, érdekes hatású elektromos hangszereivel, kitűnően működött i közre. tudományban elért, vagy annak területén felhasználható minden jelentős eredményről számot adjon, s ezzel támogassa a köznevelést tatás és a továbbképzés intézményei, valamint a gyakorló pedagógusok munkáját. A folyóirat tanulmányaihoz orosz és angol nyelFARKAS JÓZSEFNÉ, a Szegedi Textilművek, sz. b.titkára vastag füzetbe jegyzi a panaszokat, emberek ü©es-bajos dolgaival foglalkozik. Mindig keresi valaki és cr mindig megtalálható, mindenkit meghallgat. A kérdésre í© válaszol: "Szép feladat emberekkel foglalkozni és segíteni rajtuk, ha mással nem lehet, jó szóval, tanáccsal. A háború alatt súlyos beteg voltam, két évig senkisem törődött velem, magamról tudom, mi az, lia egyedül marad az ember. Segítek mindenkin, aki hozzám fordul, mert úgy érzem, ez a kötelességein. Szeretni kell az embereket ... Ebben telik legnagyobb örömöm, ebben találom meg életem célját és tartalmát. Az emberek hálásak a segítségért s ez egymagában is a róluk való szüntelen gondoskodásra kötelez minden olyan embert, akiben megbíznak ...« DR. É. NAGY MÁRIA gyermekorvos ijedt szemű, dundi kisgyermeket vizsgál. Határozottan válaszol a kérdésre: »Orvos vagyok, hivatásomban legfontosabb a lelkiismeretes, körültekintő munka. Gyermekekkel foglalkozom, így ehhez a munkához szív is kell és sok szeretet...* — mondja és megsimogatja a szőke kis fejet. KÁNTOR GABRIELLA megyei tanácstag, a Rózsa Ferenc Gimnázium szerény, fiatal tanára, így válaszol: "Osztályom leánytanulói különféle üzemekben dolgoznak már negyedik éve. Bebizonyították, hogy leány létükre megállják a helyüket a vasipari szakmában is. Lelkiismeretesen készülnek az életre, én pedig ebben segítem őket, ez a kötelességem«. Lakberendezési ruházati műszaki és háztartási cikkeket készpénzért is vásárolunk Bizományi Áruház boltja Szeged Bajcsy-Zsilinszky u. 15. BAKTAI PÁLNÉ, a Szegedi Ruhagyár | többszörösen kitünteteit művezetője: I »Húsz fiatal nő van a brigádomban. A | dolgozó nőnek otthon is, a munkagép mellett is helyt kell állnia, ezért érzem | kötelességemnek elsősorban azt, hogy kiI váló, munkájukat szerető embereket ne' veljek a rámbízott fiatalokból.« PETROVICS JÓZSEFNÉ, a Szegedi Kábelgyár dolgozója: "Sokat nélkülöztem a háború alatt és azelőtt. Három gyermekemnek sokkal jobb életet akarok biztosítani, mint az enyém volt valamikor. Ezért harcolok minden erőmmel és munkámmal is a békéért, mert ez minden nő kötelessége.'«