Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-07 / 56. szám

3 Kedd, 1961. március 1. Sokféle továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőség a fiatalok számára Az általános iskolákból ez évben a tavalyinál csaknem 20 000-rel több tanuló kerül ki. A középiskolák az idén mintegy 50 000 tanulót vesz­nek fel az első évfolyamra. Közülük csaknem 35 000 a gimnáziumokba, mintegy 15 000 pedig a technikumok­ba kerülhet. Valamivel nagyobb lehető­ség nyilik a továbbtanulásra a szakmunkásképzésben. Ebben az évben a külön­féle vállalatoknál, illetőleg a szakmunkásképző isko­lákban közel 55 000 fiatalt vesznek fel — Legtöbbet a népgazdaság igényeinek megfelelően a nehézipari, vas- és fémipari, illetve az építőipari szakmák. Jelentősek a mezőgazdasá­gi szakmákban megnyíló ta­nulóképzési lehetőségek. Az idén több mint 4000 — közte 1000 kertész, 1000 növény­termesztő, 700 állattenyésztő, körülbelül 240 erdészeti és 950 mezőgazdasági gépszerelő — tanuló felvétele várható. Az egyetemek és egyéb felsőoktatási intézmények ebben az évben mintegy 8000 elsőéves hallgatót vesznek fel, vagyis a középiskolákban végzők 25—30 százalékát. Ezenkívül széleskörű szak­képzési lehetőség nyílik az érettségizettek számára. Az ipari, kereskedelmi, illetve mezőgazdasági tanulóképzés keretében az érettségizett fiatalok lényegében vala­mennyi szakmára jelentkez­hetnek és rövidebb — általá­ban másfél-két év — tanul­mányi idővel szerezhetik meg a szakmunkás-bizonyít­ványt. Új, értékes csehszlovák találmány A televíziós geológiai szonda A csehszlovák technina műszaki fejlettségének egyik beszédes bizonyítéka az a te­levíziós geológiai szonda, amely a talaj kincsek felku­tatásaban igen fontos szere­pet játszik. A szondát és a hozzátartozó vezérlő beren­dezést M. Krajcik pozsonyi kutató készítette. Alkalmaz­ható a többi között aknák ellenőrzésére, vízvezetékek és csatornák felülvizsgálásá­ra is. Nemrégiben felhasz­nálták az egyik csehországi erőmű megsérült csővezeté­kének vizsgálatára is. A 160 atmoszféra nyomás alatt ál­ló gőzvezetéken keletkezett repedést a televíziós szonda segítségével sikerült megha­tározni. Ugyancsak nagyon érdekes alkalmazásra talált a szon­da egy régi ezüstbánya fel­derítése során. A bánya mű­velését 10 évvel ezelőtt Hagy­ták abba. Az ezüstbánya el­hanyagolt aknáiba beszivárgó víz a környéket beomlással fenyegette. A szonda segítsér gével sikerült meggátolni a nagyobb arányú katasztró­fát. Számos vízépítési és más, mélyépítési jellegű munkák előkészítése során talajtani kutatásokhoz is felhasználták. A talajkutató szonda szab­ványos fúró berendezéssel ké­szült és a hozzátartozó tele­víziós monitort gépkocsiba szerelték be. Felvételünkön a televíziós szonda tervezőjét mutatjuk be a szonda kutatófejével, amelyben az optikát és a megvilágító berendezést he­lyezték el. Alsó felvételünkön a te­levíziós szonda és tartozékai láthatók. A monitor a fúró­kocsivá átalakított járműben van. Az egészségügyi szakisko­lákban ez évben több mint kétezer érettségizett fiatal felvételére van lehetőség. A mezőgazdasági szakoktatás területén ez évben legalább j négyszáz érettségizett fiatalt | vesznek fel a kétéves mező­gazdasági technikumok. Nem kielégítő az érdeklő­dés a kohászati, illetve me­legüzemi szakmák, az öntő és kovács, a lakatos, eszter­gályos. a hegesztő, fényező­mázoló szakmák iránt. Ezekben tavaly mintegy 3000 tanulóhely maradt üresen, pedig az ipar e területein feltétlenül szükséges a szak­munkáshiány kiküszöbölése. A mezőgazdasági szakmun­kásképzés lehetőségeit sem használja ki a falusi fiatal­ság. Az érdekelt fiatalok rész­letes tájékoztatásért elsősor­ban osztályfőnökükhöz, illet­ve az iskolák igazgatóihoz forduljanak. A felvételi, il­letőleg elhelyezkedési lehető­ségekről a végző évfolyamok osztályfőnökei, valamint az igazgatók, továbbá az illeté­kes egyéb szervek: tanácsok, ifjúsági szervezetek számára részletes tájékoztatás készül, amelyet még ebben a hónap­ban brosúra formájában is kiadnak. Azok a fiatalok, akik köz­vetlenül munkába kíván­nak lépni, vagy a felvevő vállalatoknál, illetőleg szö­vetkezeteknél jelentkezze­nek, vagy pedig tájékozta­tás és munkába irányítás céljából forduljanak a te­rületileg illetékes tanács munkaügyi osztályához, ahol megfelelő segítséget kapnak. (MTI) Ma minden békéért küzdő nő hatalmas erő birtokosa — mondotta Komócsin Zoltán elvtárs a vasárnapi szegedi nSg/Qlésen Vasárnap délelőtt fél 10-re zsúfolásig megtelt a szegedi Szabadság Filmszínház néző­tere a Szeged városi nöta­nácsnak az 51. nemzetközi nőnap alkalmából rendezett ünnepi nőgyűlésén. A gyű­lés résztvevőit és vendégeit Ácsai Mihályné, a városi nő­tanács tagjának bevezető szavai után Kószó Irmuska í. osztályos tanuló "Nőnapi köszöntő vers«-sel üdvözölte a nőgyűlést, majd a szegedi altalános iskolák úttörői ne­vében a Juhász Gyula álta­lános iskola és a Zrínyi Ilona általános iskola úttörői kö­szöntötték az édesanyákat. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek a Madách utcai kis úttöröszakácsok köszön­tése, akik elhozták az álta­luk készített süteményeket, hogy — mint pöttömnyi szó­szólójuk mondta — segítse­nek ezzel is a második mű­szak gondjainak enyhítésé­ben. Ezután Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára szólalt fel. Tolmácsolta az ünnepi nő­gyűlés résztvevőinek az MSZMP Központi Bizott­sága, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány és személy szerint Kádár Já­nos elvtárs forró üdvözle­tét. Ünnepi beszédében különö­sen arról a forradalmi vál­tozásról beszélt, amely ha­zánkban a felszabadulás után a nők egyenjogúsága tekintetében is végbement, s egyebek között ezeket mon­dotta: — A szocialista orszá­gokban, s így nálunk is megvalósult az ötvenegy évvel ezelőtti álom: meg­valósult a nők gazdasági, politikai, kulturális és tár­sadalmi egyenjogúsága. Megvalósult az egyenlő mun­káért egyenlő bért elve, meg­oldottuk a gyermekkérdést, s megszűnt az a közönyös­ség, az a meg nem értés, ami korábban a leányt, az asszonyt sújtotta, mind em­beri, mind pedig társadalmi tekintetben. Magyarországra büszkén tekinthet a világ valamennyi nődolgozója! — Ma minden békééit küzdő nö hatalmas erő bir­tokosa — mondotta még be­széde végén. — Ez az erő a Szovjetunió, a szocialista tá­bor legyőzhetetlen ereje. Komócsin Zoltán ünnepi beszéde után Tamara Kom­barcsova asszony, a szov­jet nőbizottság küldötte szólt a nőgyűlés résztve­vőihez: — A földgolyó összes or­szágának asszonyai —mond­ta — azt akarják, ho© le­gyen bőségesen kenyér és mindenütt nyíljék a rózsa. Ezt akarják a szocialista or­szágok asszonyai is. Tamara Kombarcsova asz­szony a szovjet és a rílagyar nép megbonthatatlan barát­ságának éltetésével fejezte be szavait. \ Az ünnepi nőgyűlés elsé része újabb küldöttségek köszöntőivel ért véget. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának küldöttsége a szakszervezetek, a Ságvári Endre egyetemi gyakorló gimnázium küldöttsége a középiskolai KlSZ-szerveze­tek, az Üjszegedi Kender­Lenszövő Vállalat küldöttei pedig az üzemi kiszesek ne­vében köszöntötték Szeged dolgozó asszonyait az ötven­e©edik nemzetközi nőnap alkalmából. A ©ülés második részé­ben kulturális műsor szóra­koztatta a hallgatóságot. Sok-sok perc hasznáról Tallózás termelési tanácskozások jegyzökönyveiben >>Kerem "az elvtársakat, hogy szóljanak hozzá a be­számolóhoz* — hányszor és hányszor ^lhangzik ez a jói­ismert mondat, s szinte elő­re . mosolygunk a nyomában támadó csenden. Hosszúnak tűnő pillahatok ' telnek el, mire felemelkedik egy kar, hozzászólásra jelentkezik va­laki. Válasz levélben A je©zőkönyvek általá­ban jó tükörként elevenítik fel a termelési tanácskozá­sok hangulatát, értékét, je­lentőségét. A szó már régen elszállt, amikor a papiros még mindig vall, s milyen érdekesen tud vallani! A Szőrme- és Bőrruhakészítő Üzem dolgozói, Csapó íjnd­réné, Rejka Ferencné és Far­kas Vince bizonyára még emlékeznek rá, hogy a ta­nácskozás után néhány nap­pal levelet kaptak az igaz­gatótól, melyben válaszölt a feltett kérdéseikre. A jegy­zőkönyvben így nyoma ma­radt annak, hogy nem tűrik el tétlenül, ha a mesterek goromba hangon beszélnek beosztottaikkal, és ho©' Országszerte folytatódnak az idei Sahin-oltások Hétfőn országszerte meg­kezdődött az idei Sabin-ol­tás második része. Dr. Ká­tay Aladár, az Egészségügyi Minisztérium járványügyi osztályának vezetője ezzel kapcsolatos tájékoztatójában egyebek között elmondotta: — A gyermekbénulást okozó vírustörzsek ellen há­rom részletben adjuk az élő­vakcinát. A január végi első vakci­náláskor a 3 évesnél fia­talabb. de harmadik hó­napjukat már betöltött, vagyis 1960 november 30 előtt született gyermekek kapták meg az úgynevezett Sabin-cseppeket. Mintegy félmillió gyermek kapott élővakcinát. Ez azt jelenti, hogy az oltásra kö­telezettek 93 százalékát be­oltották. Szegeden 99,7 é» Budapesten 97,3 százalékban oltották be az oltásra kö­telezetteket. — A héttőn megkezdő­dött oltásokat április vé­gén újabb oltás követi és az idén oltott gyermekek ezzel megkapják a poliovi­rus három törzse ellen a teljes védettséget. Április utolsó hetében ezenkívül új­raoltják a tavaly már beol­tott, összes tíz éven aluli gyermekeket és a közelgő nyárra tekintettel bizonyos védettséget adnak a decem­ber, január, február hónap­ban születetteknek is. Az újraoltás és a csecse­mők egyszeri védőoltása úgynevezett trivalens vak­cinával történik, , amely a gyermekbénulás mindhárom vírustörzse ellen véd. A védettség megerősí­tésére az egyszer oltott _se­csemők az év végén, illetve a jövö év elején kezdődő rendes évi vakcináláskor a szokásos három részletben megkapják a Sabin-csepoe­ket. A háromhónapos gyerme­kek áprilisvégi egyszer ol­tása tehát külön gondos­kodás a számbajöhető leg­fiatalabb korosztályról. Ezt egyedül hazánkban al­kalmazzák. ' megszívlelik a tanácsukat is. Mert nemcsak panaszkod­nak, sőt: inkább ötleteket adnak, s felhívják a figyel­mét" a háj okra. Rejka Ferencné azt tette szóvá, ho© ©akran elcseré­lik a kabátra kerülő gallé­rokat, kicsit varrnak oda, ahová nagy kell, s megfor­dítva. Kádár Imrénének pél­dául az tünt fel, hogy a nyersszínű mellényekhez ko­rábban csak egy centiméte­res szalagot használtak sze­gélynek, azután szélesebb szalagot kaptak helyette, ami természetesen anyagpocséko­lás. Az eredmény: méret szerint kötegelik a galléro­kat és visszatérnek a kes­kenyebb szegőcsíkhoz. Javítsák meg a gépeket Nagygyör©- Sándor sem mondott lényegtelenséget az egyik termelési tanácskozá­son. Kifejtette, hogy a mű­szaki vezetés nem érdeklő­dik eléggé a termelés ap­róbb gondjai iránt. Ha a dolgozók hozzájuk fordul­nak, ahelyett, ho© segítené­nek, inkább félretetetik a problémát okozó munkada­rabot. Vajon miért mondta mindezt ei Nagygyör© Sán­dor? U©anazért, amiért egymás után kértek szót a Szegedi Kenderfonógyár kár­toló osztályának dolgozói is legutóbbi termelési értekez­letükön: azt akarta, ho© eredményesebb legyen a munka, jobb legyen a ter­melés. A kártoló munkásai gé­peikről beszéltek. Azt kér­ték, ^íogy sürgősen javítsák meg rajtuk az apróbb, na­gyobb hibákat. A vizesfonó­beliek tanácskozásán Takács Jánosné megrótta a szedő­lányokat, mert szerinte túl kényelmesek, sokat állnak miattuk a gépek. Azt is megkérdezte, hogy mi le­het az oka annak, ho© a 6-os gép kezelői nem érik el a száz százalékot. A műhely dolgairól E©re inkább betöltik hi­vatásukat a termelési ta­nácskozások, mert a mun­Nagygyűlés, ünnepi műszak a textilipari dolgozók nemzetközi szolidaritási hetén A Szakszervezeti Világ- ció- és szolidaritási hetet szövetség textil-, ruha- és tartanak e szakszervezetek bőripari tagozatának felhí- dolgozói. Tegnap, hétfőn dél­vására március 6—12-ig ak- "tán Szegeden, a Szakszer­vezetek Me©ei Tanácsának székházában nagygyűlést rendezett a textiles megyei bizottság. Ezen Nagygyör© Mária, a kenderfonógyár igazgatója mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szolidaritási hét legfontosabb célja: a szo­cialista és a kapitalista or­szágok - szervezett dolgozói e©ségesen követeljék a né­pek békés egymás mellett élésének biztosítását, a füg­gő, a félgyarmati és ©ar­mati sorban lévő országok dolgozói alapvető jogainak kielégítését, a faji megkülön­böztetés megszüntetését, a szakszervezetek jogainak tiszteletben tartását. A beszéd elhangzása után a nagygyűlés résztvevői a Szakszervezeti Világszövet­séghez írt táviratban fe­jezték ki együttérzésüket munkatársaikkal, majd pe­dig a kenderfonógyár önte­vékeny művészegyüttese színvonalas műsort adott. Tegnap óta több szegedi üzemben ünnepi műszakban dolgoznak a nemzetközi szo­lidaritási hét alkalmából. így a textilművekben, a kender­gyárban, valamint a cipő­gyárban is külön vállaláso­kat tettek az üzemi mun­kások. káról tárgyalnak ezeken, ahelyett, hogy globális meg nem globális tervszámokról folyna az eszmecsere, amely­nek nem volna semmi értel­me: inkább a műhely, az üzemrész elért eredményei­ről, a hibákról, az újabb feladatokról és arról beszél­nek, hogy a hibákat miként lehet leghamarabb kijavíta­ni. Persze még vannak per­cei a panaszkodásnak is. A jogosnak — mint a kender­©ár raktári dolgozóinak sé­relme az öltöző miatt — s néha jogtalanok is, de az a kialakuló új módszer, ho© minden dolgozó szavát ko­molyra veszik, szóban vagy levélben válaszolnak rá, ar­ra mutat, hogy egyre inkább érdemes tallózgatni a terme­lési tanácskozások je©ző­könyveiben. A beszámoló utáni néma csendnek nincs nyoma a jegyzökönyvekben, de an­nál több értékes véleményt, hasznos tanácsot, megszívlel­ni való észrevételt őriznek meg — elsősorban okulásul, ám emlékképpen is sok-sok tanácskozással töltött perc mérhetetlen hasznáról. F. K. Módosították a fojásértékesítési szerződés feltételeit A 3ZÖVOSZ tájékoztatása szerint módosították a szer­ződéses tojásértékesítés fel­tételeit. A módosítással a termelőszövetkezeti tagok csakúgy, mint az egyéni .ter­melők előnyösebb feltételek mellett köthetnek tojásérté­kesitési szerződést. Főként az ipari megyék­ben, de máshol is, ahol a termelőszövetkezeti tagok­nak és az egyéni terme­lőknek kicsi a baromfiál­lománya, az eddigi mini­málisan 500 helyett már 300 tojásra is köthetnek értékesítési szerződést. A leszerződött tojás 78 szá­zalékát az első, 22 százalé­kát pedig a második fél év­ben kéli átadni a földmű­vesszövetkezetnek. Mind a termelőszövetkezeti tagok, mind pedig az egyéni ter­melők az első és a második fél évben egyaránt e© té­telben is átadhatják a szer­ződött mennyiséget. Ez az utóbbi módosítás a már megkötött szerződé­sekre is vonatkozik. A kisebb tételre, tehát 300 darabra szerződő baromfite­nyésztők változatlan arány­ban részesülnek takarmány­juttatási kedvezményben, vagyis minden száz tojás után 8 kiló takarmányt — főleg kukoricát — kapnak a földművesszövetkezettől hi­vatalos állami áron. Tojásértekesitési szerzodesl az egész ország területén a helyi földművesszövetkezet­tel lehet kötni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents