Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-04 / 54. szám

3 Szombat, 1961. március 4. Tizenhétezer pár cipőt gyártanak MONDJON NEVET IS!,.. felül terven Ellentervet készítettek a Szegedi Cipőgyárban A Szegedi Cipőgyárnak tán nincs vele több munka, a Bőripari Fakelléktermelö idén lényegében ugyanannyi Ennek az új eljárásnak a Vállalat ugyanis, amely az cipőt kell gyártania, mint bevezetése fokozta a terme- országban egyedül gyárt fa­1960-ban: az Idei ós a tava- lékenységet, javította agyár- sarkot, viszonylag kis kapa­lyi terv számai között síig tott áruk minőségét és a citása miatt képtelen a el­van különbség. De ha ilyen múlt évben közel 130 ezer pőgyárakat zavartalanul el­tekintetben nincs is váltó- forintot takarított meg a látni. Bizonyos nehézségek zás, jelentős változás van vállalatnak. az átszervezések miatt is je­azokban a feltételekben, le- lentkeztek: az új eljárások hetősegekben, és munkdkö- A tartalékok feltarasa bevezetése még a műveze­rülményekben, amelyek kö- tőknek is gondokat okoztak, zött/a gyár dolgozói ezt a Ezek az ismertetett váltó- Ezért azután — pontosab­tulajdonképpen változatlan zások önmagukban is bizo- ban: ezért is — az üzem tervet teljesítik. Az elmúlt nyitják, hogy az üzem az nem teljesítette januári ter­esztendőben ugyanis, külö- idén valóban többre képes, vét. Később azonban, mi­nősen a negyedik negyedév- mint tavaly. De más bizo- után az új módszerek meg­ben, műszaki intézkedések- nyítékok is vannak. Az el- szokottá váltak, s a dolgo­kéi, a gépesítés fokozásává!, muIt év végén a Szegedi »>k gyakorlottabbak lettek, egyes munkafolyamatok át- Cipőgyárban felmérték, mi- a tervteljesítés is fellendült: szervezésével nagymértékben lyen tartalékai lehetnek a februári tervét már száz javították az üzemben a jobb. eredményesebb mun- százalékra teljesítette az jobb munka feltételeit. A kának. A fölmérés tapaszta- üzem. Ebben a hónapban a gyár dolgozói tehát most latai azt igazolják, hogy terv teljesítésén felül meg­elönyösebb, kedvezőbb kö- vannak még, illetve voltak kezdik annak a kiesésnek a rülmények között, vagyis még föltáratlan, eddig isme- pótlását, ami a januári le­könnyebben teljesíthetik ter- retlen, új lehetőségek. Vagyis maradás miatt következett melési terveiket, mint ta- az üzem vállalása, az ellen- be. valy. terv, reális és teljesíthető. ÉS hogy a munka még A megjavult munkafelté- Csökkentették például a jobban haladjon, a tervet és telek jobb kihasználása ér- veszteségidőt. Az ezzel kap- az ellentervet még eredmé­dekében éppen ezért az csolatos intézkedések sok el- nyesebben teljesíthessék, az üzemben ellentervet készí- vesztett munkaórát mentet- üzem vezetői jobb munka­tettek, és 17 ezer pár hazai tek meg a termelés számá- szervezéssel, műszaki intéz­szükségletre gyártott cipő ra. A fölmérésekből ugyanis kedésekkel segítik a fizikai terven felüli elkészítését vál- kiderült, hogy sok idő telt dolgozók munkáját. Idén to­lalták. el az üzemben, a munkaórák vább folytatják a gépesítést. .»»»."• i a'att, beszélgetéssel, cigaret- Az erre vonatkozó elgondo­ISagyobb lehetosegek, tázással. lások közül kiemelkedik az jobb feltételek A munka jobb megszerve- azliév, "Y^odjk felére terve­, zése is új tartalékokat tárt ff" intezkedés amely sze­De valóban jobbak-e most fel. Átszervezték például az rint az elokészitö uzemresz­a termelés feltételei, mint alja-összeszerelő műhely h6"" 1S bev'ozetik 3 futósza­tavaly? Valóban képes-e munkáját. Az eddigi két, lagos gyártást több munkára a Szegedi Ci- műszakonként egyenként pőgyár? négyszáz pár' cipőt gyártó Lássunk néhány fontos kört egyesítették. Ez a át­változást. Az elmúlt év ele- szervezés jó hatással volt a jén még kézi erővel szállí- termelékenység növelésére, tották az anyagot, illetve a többek között azzal is, hogy félkész árukat egyik mun- egészségesen növelte a mun­kahelyről a másikra. Most ka intenzitását, futószalagon továbbítják. Az üzem dolgozói tervis­Regebben a cipő kerget kez- mertetö értekezleteken be­zel munkálták kalapaltok széuék meg az e]lentervet 1960 óta automata gep vegzí és a megValósítás feladatait, ezt a munkát. Az elmúlt Az üzemrészenként tartott evto gép szabja ki a be és- tanácskozásokon a dolgozók bőröket. Tavaly esszerusitet- mindenütt belátták az ellen­iek a felsőreszek lyukasztá- terv teljesítésének jelentősé­sa* is- gét, és szívesen vállalkoztak szerez magának a hibák bírálatá­val. Ö. L. G yakran szokták az üze- ahány vállalat, annyi adott­mek, műhelyek napi ságot kell figyelembe venni. nyolc órákban kiala- sok módszer közül kult munkaban összeszokott \ csak egyet emlitek emberi közösségét második 2 meg< amit a ruha­otthonnak nevezni. Hogy a gyárban honosítottak meg. munkás, a műszaki vezető Párttaggyűlésten, üzemi és ... ... , ,. termelesi tanácskozáson a valóban otthon erezze magat hozzászóióktói őszinteséget a gyárban, elkerülhetetlenül és teljes nyíltságot, a hibák szükséges a baráti, megértő bátor és konkrét felvetését emberi légkör — akárcsak követelik meg. Figyelemmel ... , hallgatják az értekezlet az igazi otthonban. Olyan résztvev6 a hozzászóiók fej­légkör, amelyben mindenki tegetéseit, de ha elmulasztja gátlás nélkül elmondhatja, a történet szereplőinek, a ami a szívén -fekszik*, s hibák elkövetőinek név sze­, ... rinti említését, közbeszol­nem kell attól tartama, ngk. mondjon ^evet ls. hogy haragosokat szerez . , A ruhagyariak igen helye­sen azt tartják a bírálat ha­tékonyságához a nevek em­Az igazgató, a pártszerve- lítése épp úgy hozzátartozik, zet munkáján, a gyár veze- mint az épülő falhoz a mai­tőin, a kommunisták tevé- ter, vagy a cement, a kötő­kenységén sok múlik, hogy anyag. Gyakorlatból tudják, megfelelő légkör alakuljon rnit sem ér az olyan -erő­ki egy üzemben. A Kábel- teljes* bírálat, amely így gyárban, a Paprikafeldolgo- kezdődik: -Elnézést kérek zó Vállalatnál, s a Ruha- az elvtársaktól, hogy nevet gyárban igen komoly erőfe- nem említek, úgy is tudják, szítéseket tesznek a -szóki- kiről van szó, s akinek nem mondó* légkör megteremté- inee> ne vegye magára*. Az séért. Bonyolult kérdés, "yen bírálat a hibát elkö­egész tanulmányokat érde- vetőben — mivel személyte­melne, hogy módszereik kö- lenül hangzott el — rend­zül melyik a jobb az embe- szerint kétséget támaszt: rek, a közösség számára, "hátha nem rólam van szó. Nagyképűség lenne néhány Lehet, hogy nem rám, va­mondattal kifejteni, melyik laki másra gondol*. S te­milyen értékű, mert ahány gyük hozzá, az ilyen "inget* vezető, annyi módszer, s rendszerint senki sem veszi Ezenfelül uttoro kezdemé- a nagyobb. nehezebb felada­nyezessel uj termelesi elja- tok megoldására, a 17 ezer rast, egészén uj technológiát pár cipő terven felüli gyár­vezettek be. Az eddigi mod- tására. szerek szerint a cipőtalp nyers kidolgozásban, nem is Tervek és tapasztalatok egészen félkész állapotban került a felsőrészre. Az 1960- Az indulás azonban, saj­ban először alkalmazott új nos, nem ment zökkenőmen­eljárás szerint a talpat, mint tesen. Rögtön az év elején "előregyártott elemet« helye- anyaghiánnyal kellett az zik a felsőrészhez. Vagyis üzemnek küszködnie: nem készen, lefestve, teljesen ki- volt elegendő fasarok. Ez a dolgozva; csak össze kell hiány évek óta visszatérő "szerelni* a felsőrésszel, az- probléma. A gyártó üzem, Jóváhagyta Szeged 1961. évi tervét a városi tanács (Folytatás az 1. oldalról.) utcának nevezik. Az ülésen bemutatták Sze­éves terv első évére csak 20 ged városa által létesített általános iskolai tanterem (anacsi tanuImányi ösztön_ epitesenek megkezdeset ira- q a jelöujcít. nyoztak elo. ezzel szemben a mostani. 1961-es tervjavas- A városi tanács tegnap Mi­lat nyolccal több tanterem san Jánosnak, az Építőipari építésének megkezdését teszi Technikum II. osztályos ta­lehetővé. Korábban 1962-re nulójának, Vörös Lászlónak, irányozták elő a 16 tantér- ugyanezen iskola I. osztályos mes gimnázium építésének tanulójának, Széli Józsefnek, megkezdését is, ezt az épít- 3 budapesti Közgazdasági kezést azonban a Felsőtisza- Egyetem II. éves hallgató­parton valószínűleg már az iának es Berkecz Évanak, II. év végén megkezdhetik. YY®8 biologia-foldrajz szakos főiskolásnak ítelte oda a ta­1961-ben 366 lakás építését nulmányi ösztöndíjat, fejezik be és 350 új lakás építését kezdik meg. Az idén elkészülő lakások között 2Ö7 szövetkezeti lakás lesz, az 1961-ben megkezdő­dő és később befejezendő építkezések lakásai közül pe­dig 230-at adnak át majd a lakásszövetkezeteknek. Az 1961-es tervjavaslaton kívül a tanács tegnap elfo­gadta azt az intézkedési ter­vet is, amely szabályozza a tanácsi üzemek, intézmé­nyek feladatait az új terv teljesítésénél. Ezután jóvá­hagyták a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1961. évi munkatervét is. Az előterjesztések során két szegedi utca nevének megváltoztatását határoz­ták el. A Szentháromság utcát ezentúl Hunyadi János su­gárútnak, az Apáca utcát pedig Patrice Lumumba Vásárhelyen vendégszerepel az ÉDOSZ szegedi együttese Bemutató előadást tart holnap, vasárnap este 7 órai kezdettel Hódmezővá­sárhelyen a Béke Szálló nagytermében az ÉDOSZ szegedi népi együttese. A műsor első részében az együttes tánc-, zene- és énekkara ad műsort, míg a műsor második részében be­mutatják: Mezey—Wald­mann »Varázstilinkó« című mese-táncjátékát három kép­ben. Komócsin Zoltán látogatása Nagylakon és Öföldeákon Komócsin Zoltán elvtárs, dergyárba, ahol nagy­az MSZMP Politikai Bizott- gyűlésen találkozott az üzem ságának póttagja, a KISZ dolgozóival. Innen Oföl­Központi Bizottságának első deákra utazott, ahol az titkára, Csongrád megye or- Aranykalász Tsz egyik mun­száfigyűlési képviselője teg- kabrigádjával találkozott, nap, pénteken megyénkbe Ezután falugyűlésen vála­lótogatott. Felkereste a szolt Komócsin Zoltán elv­KISZ Szeged városi és sze- társ a község termelőszövet­gedi járási bizottságát, majd kezeti gazdáinak kérdései­ellátogatott a Nagylaki Ken- re. magára. E1 lőfordulhat, hogy a "nevet nem akarok említeni* megjegy­zéssel ellátott bírálat igaz­ságát kétségbe vonják a munkatársak. Ügy gondol­ják, valami oka lehet a bí­rálónak a név elhallgatására, vagy nem egészen megala­pozottak kritikai megjegyzé­sei, csak félig-meddig igaz, amit mond, -s ha személy­hez kötné, senkisem állná kl szó nélkül, tiltakozna, hatá­rozottan visszautasítaná. Gondolom sokan saját ta­Összeegyeztetik a népgazdasági érdekeket a természetvédelemmel Fehértón Országos ankétot rendezett a Természetvédelmi Tanács a rezervátum ügyében A fehértói természetvédel- hasznos célt eredményező cl- sának időszakos ellenőrzése mi terület sorsáról rendezett gondolásokab mondtak el a — hogy ne lepje el a víz az ankétot tegnap, a helyszínen, felszólalók: a vízgazdálkodás e célra hagyott fészkelő te­áz Országos Természetvédel- szabályozásáról, az elburján- rületeket. mi Tanács. Az összehívó zott vízinövények elleni vé- Az ankét résztvevői végül szerven kívül részt vett az dekezésről, a megmaradt vegyes bizottság alakítását értekezleten Nagy Dánlel, az száraz területek megóvásáról, határozták el. Elnöki Tanács elnökhelyet- gondozásáról, az újonnan lé- Ennek tagjai a Természetvé­tese, Csongrád megye ország- tesített tavak partszegélyei- delml Tanács, a Halgazdasági gyűlési képviselője, továbbá nek, félszigeteinek a fel- Tröszt és a Vízügyi Igazgató­a megyei pártbizottság, a használásáról és így tovább, ság szakértői lesznek, akik Földművelésügyi Minisztéri- Megállapodtak, hogy részletes szabálytervezetet um, az Országos Vizügyi Fő- a természetvédelmi terüle- dolgoznak ki, mely egyaránt igazgatóság,, a Csongrád me- tet fokozottabban őrizni szolgálja a fejlődő halgazda­gyei és Szeged városi tanács, kell, ság érdekeit és a fehértói ne­a budapesti Halgazdasági szükséges a szigetek pontos vezetes rezervátum megőrzé­Tröszt, a fővárosi Madártani kijelölése, a vízszint alakulá- sét, s fokozott gondozását. Intézet, az Alsótiszavidéki Vizügyi Igazgatóság, a Csong­rád Megyei Állami Erdő­gazdaság, a Szegedi Tudomá­mányegyetem, az Idegenfor­galmi Hivatal és a Szegedi Halgazdaság képviselője is. Az ankéton egybegyűlt szakértők • és érdekelt szer­vek tüzetesen megvitatták az országos hírű és külföldön is ismert fehértói rezervá­tum helyzetét. Ez azért vált szükségessé, mert az elmúlt években és jelenleg is nagy ütemben fejlesztik a fehértói halgaz­daságot, új területeket hasz­nálnak fel a termelésre, a rezervátum állományának rovására. A résztvevők egyet­értettek abban, hogy a természetvédelmi terü­letet óvni kell, s össze kell egyeztetni a népgazdasági érdekeket a kulturális, tu­dományos érdekekkel. Sok, a Fehértó híres, ritka madárvilágát veszélyeztető természeti és termelési okok­ról tanácskoztak, valamint azt is megvitatták, miképpen lehetne segíteni. Különféle, Hasznosítja a Tisza vizét a tápéi Tiszatáj Tsz A tápéi Tiszatáj Termelő- kednek be öntözéses gaz­szövetkezetben elkészültek az dálkodásra. új gazdasági év termelési Négy "esőágyút« vásároltak tervei. A fiatal közös gazda- a szántóföldi növények —el­ságban tavaly az első esz- sősorban a kukorica — per­tendőben arra fordították metezö öntözésére. Az ötéves erejüket, hogy távlati tervek alapján pedig kialakították a központi ezerhatszáz holdat tesznek majort, épületeket emeltek majd öntözéssel bőven ter­a közös állatállomanynak. mővé. Sertésfiaztatót, süldőszállást, . ,, ••., - , hizlaldát, baromfiólat, szar- ^f^°)VetkeZ2,flte.,\dok^en vasmarhaistállót hoztok tető 250 ho,das alá, többnyire önerőből, házi a8tavat f5 víziszámyas te­építő brigáddal. Ezzel a 3600 . val?fmi.bt n,agy rizste­holdas szövetkezetben meg- ^ 'i^í681^6^ „ ^ vetették a nagyüzemi állat- Terveiket ugy készítettek tenyésztés alapját. Ehhez f1' hogy rendszeresen oszt­most biztosítják az egyéb £filabak el?,1fget\ Az elso feltételeket is: nagymennyi- k^.^sre akkor kerül sor ségű takarmányt termelnek. *ftík?r a szerzodeses borsot Kihasználják a tápéi réti ta- A későbbiek során lajok jó adottságait és P**31® ötszáz hold új lucernást te- havonta ötven hízott ser­Iepítenek. tést adnak el Ez évben már hasznosítják a s így mindig tudnak megha­földükön keresztülhúzódó Ti- tározott összeget juttatni a sza vizét. ledolgozott munkaegységekre Százötven holdon rendez- I, B. pasztalataik alapján hozzá* fűzhetnék a leírtakhoz: nern olyan egyszerű dolog a ne­vek említése. Hallottam máo olyan véleményt is, hogy 3 szegedi üzemekben mée min­dig vannak olyan vezetők} akik nemcsak hogy nem bír­ják elviselni az őszinte szót} a bírálatot, a hibák nyílt feltárását, hanem igyekez­nek elkendőzni, olykor pe­dig megtorolni. Az ilyen he­lyen aztán él a múltból örö­költ közmondás: "ne szólj szám, nem fáj fejem*. Emberi dolog, s érthető} hogy vannak, akik nem sze* rétik, ha bírálják őket. EZ még nem baj, de az már igen, ha valaki az igazságos, á jóindulatú bírálat hatásá­ra sem hajlandó szembenéz­ni hibáival, s minden kri­tika mögött rosszindulatot} személyes támadást gyanít; Az olyanok magatartását pe­dig, akik az őszinte szóra, a helyes bírálatra bosszúval válaszolnak, akik öntelt hiú­ságból a szóvá tett hibák ki­javítása helyett üldözni kez­denek jószándékú embere­ket, nem lehet elég kemény szavakkal elítélni. zemeink életéből veti JJ sok példával bizo­nyítható: a helytálló kritikai megjegyzésekért is haragra gerjednek az embe­rek, sőt hosszú időre meg­romlik, két vagy több em­ber viszonya. Hogyan előz­hetjük ezt meg? Nem min­denütt és mindenkor min­denki eseiében eredménye­sen alkalmazható recept, de elsődleges, hogy a bírálat igaz, s helytálló legyen, bát­ran ostorozza a hibákat, ne tegye viszont tönkre a hiba elkövetőjét. Igen Ienyeges — ahogy mondani szokták — a bírálat hangneme is. Ez nem jelenti azonban, hogy virág­nyelven, a lényeget kerül­getve a felelősök megneve­zése nélkül bíráljunk. Ele­jét vehetjük az emberek kö­zötti nézeteltérésnek, ha a megbírált a nyilvános kriti­kát nem büntetésnek tartja; hanem segítségnek. Ha a munkatársak előtt elmon­dott bíiálatot nem azonosít 3 juk a kipellengérezéssel. A párttaggyűlést, a termelési tanácskozást a kritika fóru­mának tekintjük és nem szé­gyenpadnak. mj em ritka jelenség aa [^j sem, hogy a jogosan megbírált emberek — kisebb-nagyobb vezető posz­tokon — még hosszú ideig görcsösen védelmezik a hi­bákat, nem fogadják el a bírálatot, nehogy csorba es­sék a "presztízsen*. Sajnos; ez a rosszul értelmezett, na­gyon is káros presztizsféltés föntos beosztású emberekét is tévútra vezethet. Sőt olya­nok is vannak, akik azt tart­ják, az őket ért bírálat árt a párt- vagy állami szervek tekintélyének. Nem ez a célja a helyes és jogos bí­rálatnak és nem is lehet a következménye. Ne higgye senki, hogy ki­sebb lesz munkatársai sze­mében az olyan ember, aki elfogadja a bírálatot, s en­nek nyomén szembe tud nézni saját hibáival és igyek­szik azokat jóvátenni. Csak a javíthatatlan intrikusok, a kárörvendők dörzsölik ösz­sze tenyerüket azzal a meg­jegyzéssel: »na. ez is meg­kapta a magáét*. A becsü­letes, egészséges többség nem így vélekedik, hanem elvtársi, baráti légkört te­remt a megbírált körül, hogy segítsen neki hibái leküzdé­sében. A kommunisták alapve­tő feladata minden üzemben, munkahe­lyen az olyan légkör kiala­kítása, erősítése, amelyben minden időben érvényesül­het az őszinte szó, a bátor, a becsületes kommunista bí­rálat. Ez nem könnyű fel­adat, mert érvényesülésének alapja az emberi bátorság, a gerincesség, a tisztánlátás, az objektivitásra való törek­vés, a jellemesség. Segíte­nünk kell a kommunista bí­rálat kialakítását, s ha szük­ség van — úgy is. mint a ruhagyáriak — kérjük a bí­rálót: mondjon nevet is. Nagy Bál

Next

/
Thumbnails
Contents