Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-29 / 75. szám

3 Szerda, 1961. március 29. Cso^utzás-xtá-avatásía Uí&züí AZ IFJÚ GARDA (Siflis felv.) Alaki kiképzés a Tisza partján. Felvételűnk a KISZ ifjúgárdisták egyik szakaszát [örökítette meg kiképzés közben A KISZ Szeged városi bi- fiúkról, hogy ők az ifjú- alapszervezetek a munká­zottsága által rendezett szá- gárdisták. ban, tanulásban példamutató mos ünnepségen kékinges, Egy évvel ezelőtt, nagy kiszeseket delegálták a fia­KlSZ-jelvényes, pirosnyak- nemzeti ünnepünk, április talok szervezett csapatába, kendős fiatalok fogadják az 4 előestéjén alakult meg Első emlékezetes szereplésük érkezőket Kevesen tudják Szegeden az Ifjú Gárda. á tavaly április 3-i fáklyás ezekről a fegyelmezett, ha- Az üzemi, a hivatali, az tározott fellépésű lányokról, egyetemi és a középiskolai felvonuláson volt. A megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) ződött az öntözéses zöldség­félék területe. A szőlő- és gyümölcstermejés tavaly ál­talában kedvezőtlenül ala­kult A minőségi vetőmagellátás a 3 éves terv irányelveinek megfelelően javult A hazai nemesít^} búzafajták széles­körű alkalmazásával egyre nagyobb területen termelnek magas hozamú külföldi bú­zafajtákat is. 1960 őszén mintegy 5200 hold szovjet és 9 ezer hold olasz búzát vetettek Csong­rád megyében. Az állattenyésztésről szól­va Fehér elvtárs elmondotta, hogy a megye állatállomá­nya a tervidőszak alatt né­mileg lüsebb volt a megelő­ző' három év átlagánál. Az összes ' állományon belül azonban a sertés- és a juh­állomány emelkedett, illetve megfelelt a tervben előírt követelményeknek. A me­gye állatsűrűsége kedvezőt­lenebb az országos és némi­leg az alföldi átlagnál is. Az elmúlt években jelentősen nőtt a termelő­szövetkezetek közös vagyo­na. 1958-ban 272.6 millió, 1959-ben 391,6 millió és tovább kell szélesíteni hibridkukorica-vetőmag felhasználását, növelni kell a szálastakarmányok ter­mését, a silókukorica ve­tésterületének emelésével, ) tavaszi lucerna telepítésé­vel. Az előző évekhez képest a hagyományos zöldségkultú­rák terméshozamait is to­vább kell növelni. A terme­lőszövetkezetek közös állat­tenyésztésének fejlesztése ér­dekében továbbra is a te­nyésztői munka javítására, pi tenyésztörzsek kialakítására kell törekedni. Kellő figyelmet kell for­dítani a szegedi járásban létrejött termelőszövetkezeti fesoportok közös gazdálkodá­sának kialakítására, szerve­zésére, fel kell számolni azt a néhány járási vezetőnél is jelentkező káros nézetet, hogy e csoportok gazdálko­dásában lényegében minden mayadhat a régi szerint. Ez a nézet az alacsonyabb szö­vetkezeti formák jelentősé­gének lebecsüléséről a foko­zatosság elvének az állami és a saját erőforrások ösz­szehangolása. együttes fel­használása szükségességének Az ifjúgárdisták a megala­kulás óta naplót vezetnek. Ebben minden jeles ese­ményről, s a foglalkozások­ról is megemlékeznek. A gárda élén 11 tagú válasz­tott parancsnokság áll. Va­lamennyi vezető katonavi­a i selt, kiképzésben jártas fia­tal kommunista. meg nem értéséből táplál­1960-ban 919,9 millió forint kozik vo,t" Politikai felvilágosítással, A feladatokról szólva el- szervező munkával mondotta Fehér elvtárs, hogy az 1961-es népgazda­sági terv a mezőgazdasági termelés 7,9 százalékos, a felvásárlás 9,1 százalékos nö­vekedését Irányozza elő az 1960-as ténylegesen elért ter­melési szinthez. Hogy ezt tel­jesíthessük, az eddigieknél nagyobb erőfeszítésekre, jobb politikai és gazdasági szer­vező munkára van szükség. A tervek teljesítéséhez szük­séges feltételek jó része — mint a minőségi vetőmag, műtrágya, gépek, talajjaví­tás, öntözőtelepek létesítése el kell érni minden ter­melőszövetkezeti csoport­ban, hogy az alapszabály szerint gazdálkodjanak, gyarapítsák a közös va­gyont, telepítsenek nagy­üzemi termelésre alkalmas közös szőlőt és gyümöl­csöst. A beszámolóban Fehér elv­társ részletesen foglalkozott a termelőszövetkezeti párt­és KISZ-szervezetek felada­taival. Befeje'zésül hangsú­lyozta, hogy a feladatok vég­rehajtása nagy lépést jelent a termelőszövetkezeti moz­Gazdag munkaprogramot állítottak össze. Sokoldalú, bátor, edzett fia­talokká nevelik áz ifjúgár­distákat. Ennek érdekében kéthetenként tartanak fog­lalkozást és versenyeken mé­rik össze erejüket, tudásu­kat. Nemcsak Szegeden és környékén rendeznek terep­versenyeket, hanem az or­szág több vidékén is. Egy év alatt nyolc alkalommal in­dultak túrára, kétszer Pé­csett, majd a Bükkben és a Mátrában versenyeztek. Leg­utóbb Budapest nevezetes­ségeivel ismerkedtek meg. Sok hasznos társadalmi munkál is végeznek. A Maros utca kövezésénél is ott voltak valamennyien. Legutóbb vállalták a nagy­körút egy szakaszának fásí­tását. Az ifjúgárdisták lelkesen készülnek hazánk felszabadulásának 16. év­fordulójára. Ünnepi programjuk első ese­ménye az április 3-i fáklyás felvonulás lesz. Április 4-én délelőtt a Dugonics teme­tőben helyeznek el virágot a szovjet katonák sírjain. A nagy nemzeti ünnep napján az ifjúsági szék­házban csapatzászlót avat­nak és ünnepélyes esküt tesznek. A ruhagyári kiszesek készí­tik a díszes csapatzászlót, melyre Mező Imre nevét hí­mezik. A gárdisták névadó­juknak, a hős vértanúnak, Mező Imrének özvegyét és családját is meghívták az ünnepségre. Vezető-e a művezető? A múlthoz képest meg- kel, a termelés anyagi felté­változott a műveze- teleinek lényeges javulásával tők helyzete. Volt együtt könnyebben érvé­időszak, amikor némelyek — nyesítik a jogokat és köteles­még maguk a művezetők is ségeket és eredményesebbé — úgy vélték, hogy ők tu- vált a művezetők munkája, lajdonképpen nem is veze- A tapasztalatok azonban tők, csak a felettesek, az nem egyértelműen jók. Azért üzemvezetők, vagy vállalat- még nem lesz vezető a mű­vezetők beosztottjai, akiknek vezető, hogy az állami veze­az a dolguk, hogy a felsőbb tés rendeletben biztosítja jo­útmutatásokat végrehajtsák, gait, kötelességeit, vagy a vagy végrehajtassák. A mű- vállalatvezetés, az üzemi vezetők jogait, kötelességeit pártszervezet mindent meg­kormányhatározat írja elő, tesz, hogy a rábízott műhely mégis sajnos évekig dolgoz- teljes jogú vezetője legyen, tak, "vezetgettek* művezetők Nem lesz vezető, ha ő maga anélkül, hogy ismerték vol- nem igényli ezt, s nem en­na a munkájuk alapjait nek megfelelően dolgozik, meghatározó rendelkezést. , , , , . . Ezért történhetett meg, hogy £2zeP. számmal akadnak hagyták magukat vonszolni, .muv„e26" dobálni a pillanaton szeszé- nek ^áka ha Sfkü^ lyek és érdekek szerint. "ek. tarUalt lla, .nel „ A művezetői hatáskör pon- oontenek kenyesebb ugyek­tos rögzítése kétségkívül na- sz^n?uk™ ke" gyon fontos dolog, de ez ön- toelmesebb es kesobb, ellenőrzés alkalmával a ha fel­sőbb szervek hibákat észlei­magában nem biztosítja az eredményes munkát. Ha hig- , ,, nyoznak azok a feltételek, nek a, vezetese alatt allo amelyekkel érvényesíthetők u^mresz munka.iaban, azzal a jogok és a kötelességek, hanthatjak el a felelossegre­mitsem ér a legszebben meg- yonast: :;Kere™, e" nemtud­fogalmázott szabályzat. Med- J™ J"03'" Mondani sem dő dolog például minőségi kelI> hogy « klbu™ követelményt támasztani nem mentesít esetlen mu­olyan művezetővel szemben. vezeftot se+m a felelosseg alol, > akinek nem biztosítják az mert a termelésért mindig f ehhez szükséges minőségi « nun*T"tt1 f?lelos' . 3 nyersanyagot, vagy félkész- ^nyesebb dolgok elintézései terméket, és nem kapnak sasokra hagyja is. elég időt a gépek rendben- ' w rzemeinkben még min­tartására stb. JJ dig folyik a teljesít­M a azonban, mint az ménykövetelmények utóbbi három eszten- felülvizsgálása. Ez na­dőben annyi más te- gy0n alapos, körültekintő, rületen, • ebben, is előbbre felelősségteljes munkát igé­léptünk. Úgyis mondhatjuk, nyel a művezetőktől. Azért hogy egyre inkább érvénvt hangsúlyozzuk, hogy alapos, szerzünk üzemeinkben a tíz körültekintő és felelősség­évvel ezelőtt született kor- teljes munkát, mert e te­mányhatározatnak, amely ki- kintetben nincs minden mondja: "A művezetők és a rendjén. A normák felül­mesterek, r mint a szocialista vizsgálásának két fontos to termelés 'közvetlen irányítói, rülete van. Az egyik: a tech­kiemetkedően fontos szere- nológiák felülvizsgálása, a pet töltenek be az üzemek- változások átvezetése a tech­ben .. .* Mint a termelés al- nológiai útmutatásokban, a só parancsnokai, mind job- másik: a veszteségidők fel­ban ellátják feladatukat tárása és megszüntetése. Szegeden is a művezetők. Egyik sem ér semmit a má­Tevékeny résztvevői több aik nélkül, de a kettő együt­helyen a tervek készítésének, lesen sem vezethet ered­végrehajtásának. A terme- menyre, ha nem kíséri az léssel összefüggő kérdések- ilyenirányú munkát a dolgo­ben — nagyon kevés kivé- zók felvilágosítása, tellel — önállóan intézked- mjem jó művezető, aki a hetnek. Minden fontosabb különféle értekezlete­üzemi döntés, utasítás álta- ken „bátran* síkra­iában az ő részvételükkel száll a hibák ellen, a hatá­történik. A reálisabb tervek- rozatok végrehajtásáért, de Vegyi gyomirtás e m vonalain A MÁV még az elmúlt két különleges szerelvénnyel években ls az évtizedes szo- évenként 4200 kilométer pd­kásoknak megfelelően kézi lyát tisztított meg vegysze­erővel irtotta a vasúti pá- rekkel. Az idén április ele­lyákon a gazt. Ehhez azon- jétől június végéig három ban sok munkáskéz kellett, szerelvény járja a fővonala­A vasút 1956 és 1958 kö- kat és a fontosabb mellék­zqtt hozzálátott a vegyi vonalakat és mintegy hat­gyomirtás kísérletezéséhez, ezer kilométer hosszú pá­1959-ben és 1960-ban már lyát gyomtalanítanak. (MTI) Tízezer díjmentes véradás egy év ala?t A baráti országok tapasz­talatai alapján kezdte meg hazánkban a Magyar Vörös­kereszt a díjmentes véradás szervezését. A mozgalomban résztvevők közül az elmúlt esztendőben — különösen az év második felében — csak­nem tízezren adtak ilyen alapon, vért. A tapasztalatok szerint — bár nem maximális mér- gnlom megszilárdításában, a , , ... ,, szocializmus alapjai leraka­tekben, de biztosított. sábaij( a dolgozó parasztság, Csongrád megyében a ter- ef!ész dolgozó népünk jólé­méshozamok növelése érde- tének növelésében, kében A beszámolót vita követte. Változatos anyag érkezett a szegedi képzőművészeti és irodalmi felszabadulási pályázatra Rendkívül sok és változa- tást is rendezik. E kiállítási los alkotás érkezett tó a anyag zsűrizésére külön bi­Szeged városi tanács által zottság érkezett Budapestről, hazánk felszabadulása tiszte- amely egyes alkotásokéit a letére meghirdetett pálya- pályadíjakat is megítéli, zatára mind képzőművészeti, Az irodalmi pályázatra 15 mind pedig irodalmi mű- nagyobb prózai alkotás, no­vekből. A szegedi képzőmű- vella és regényrészlet, il­vészeknek szinte mindegyike letve önálló regény, két há­legjobb alkotásával vagy al- rom felvonásos dr>ma és 28 kotásaival pályázott, s több veTS ilietve versciklus, vagy mint 150 palyamuvet küld- • . , ... , tek be, melvböl majd az áp- P°ema ékezett tó. E rr>'ek rilis 4-én a Móra Ferenc elbírálását is megkezdte már Múzeumban megnyíló kiállí- az erre kijelölt bizottság. ez a kezdeményezés főkép­pen ott sikeres, ahol a Vö­röskereszt helyi szerveze­tei, a véradó állomások ve­zető főorvosainak irányítá­sával gondosan megszerve­zik a díjmentes véradó na­pokat, s a vérvételt a helyszínen, — az üzemben, vállalatnál — bonyolítják le. Az ilyen kiszállásokat Budapesten és Pest megyében az Országos Vé:ellátó Szolgálat, vidék c- n a léradó alközpontok szerve­zik, s a vérveteit beígvóJ 6) ász-főorvosokból, labora­tóriumi asszisztensekből s műtősökből álló brigádok végzik. Ilyen felkészültséggel egy nap alatt akár több száz vételt is le tudnak bonyo­lítani. Az ÓVSZ ebben sz esz­tendőben jelentősen fokozza ilyen irányú tevékenységét. A vidéki véradó alközpontok brigádjai ebben az esztendő­tón 110 járási székhelyre és nagyobb községbe látogatnak el az előzetesen megszerve­zendő díjmentes véradónap­ra. (MTI) ha a műhelytón problémás vetődnek fel, ha népszerűt­len feladatok megoldására kerül sor, mutatóujjával az ég felé Joökve azt mondja: -Nem én, hanem a miniszté­rium. a vállalatvezetés.* Az il.ven művezető a népszerű­ség jegyében csak a kedvező dolgokat mondja a munká­séinak. Ha azok javaslatok­kal állnak elő, amelyek meg­valósíthatatlanok, amelyekre a művezetőnek határozotton -nemet* kell mondania* rendszerint hamis együttérző pillantással azt feleli: »En helyeslem, de nem tehetek semmit, engem fentről uta­sítanak .. .* Ez a köntörfa­lazás olyan látszatot kelt, hogy "fent* nem talál neg­érlrsre a munkás, k elképze­lése. Pedig néhány mondat­tal megmagyarázhatná a mű­vt/ctő — és a munkások meg is értenék —, hogy ke­lésük miért nem időszerű és miért nem teljesíthető. Az ilyen kön torfalazó veze­tő végülis csalódik, mert az emberek rájönnek, hogy nem egyenes jellemű, ezért aztán elhidegülnek tőle. Pártunk azt tanítja — s ez minden vezető állandó kötelessége —, bízni kell az emberekben, meggyőzni, se­gíteni, nevelni őket, ha kell vitatkozni velük. Ez érvényes a művezetőkre is. Csak így lehet a művezető valóban vezető és nemcsak a válla­latvezetés rendelkezéseinek továbbítója. Nemcsak ismer­nie kell embereit, hogy jó vezető legyen, hanem értenie is a nyelvüket. Szükséges, hogy a beosztottak elismer­jék, mint vezetőt, nemcsak azért, mert őt a felettes szerv nevezte ki, hanem azért, mert előttük is bebi­zonyította, hogy alkalmas a vezetésre, olyan ember, aki­nek adni lehet á szavára, a' tetteire. Másszóval tehát te­kintélyének kell lennie az. emberek előtt. Ez a tekin­tély természetesen nem nagy hanggal, mellveregetéssel, de nem is a »jó fiú* meg játszá­sával, hanem cselekedetekkel szerezhető meg. B árhol is áll az üzemi vezetés létrafokán, mindig alaposan át kell gondolnia minden veze­tőnek, hogy mit akar tenni, vagy mondani. Fel kell tud­nia mérni azt a hatást, amit szavai, vagy intézkedései ki­váltanak ' beosztottjaiból. Enélkül, vagvis az emberek ismerete nélkül csak fél eredményt érhet el, vagy lé­nyegesen elmarad az elér­hető eredmények mögött. A munkásokban nagyon meg­alapozott az igazságérzet. Ha nem számol ezzel a vezető, akkor sohasem tudja meg­nyerni az embereket. S nem­csak akkor hidegülnek el tő­le, ha jogtalanul bánik né­melyekkel, ha megsérti a munkásokat, hanem akkor is, ha köntörfalaz. Ezt érez­tetik is később a munkások vezetőjükkel. Ezért aztán az ilyen művezető előbb-utóbb úgy érzi magát munkatársai között, mint a partravetett hal. Vezető és jó vezető csak az lehet, aki -érti a tör­vényt*, aki ismeri jogait és kötelességeit, de nem a pa­ragrafusok közötti átcsúszást keresi, hanem a népgazdaság életét irányító rendeletek és irányelvek szellemét, valódi tartalmát és mindent meg­tesz azok végrehajtására. Ha ezek a képességei nincsenek meg a művezetőnek, ha a párt és a kormány a válla­latvezetés határozatainak, útmutatásainak sáiát mun­kakörében nem tud — vagy nem akar — érvényt szerez­ni, nem vezetőnek való. A szocialista nagyüzem bonyolult szervezete vezetése sokrétű fel­adat. Nagymértékben növeli a művezetők felelősségét is. Aki vállalkozik erre a fel­adatra és rá is bízzák ezt a munkát, annak igényesen, felelősséggel, legjobb tudá­sával kell végeznie, mert az élet -nem tűri sokáig a he­lyes és mindenki által támo­gatott elvek helytelen meg­valósítását Nagy Fal

Next

/
Thumbnails
Contents