Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-03 / 53. szám

s Péntek, 1961. március 3. A csodahajó Újszerű műanyagból készül egy munkás-üdülőhajó Az NDK-beli Wismarban, a Mathias Thesen hajógyár kikötőjében egy hajó hor­gonyozik. Még építés Matt áll. Fedélzetét és oldalait nagyrészt még deszkaáll-. ványzatok borítják. Külseje olyan, mint bármely más hajó a közelben, mégis lé­nyegesen különbözik azok­tól. Nem valamelyik hajós­társaság rendelte és nem jól fizető utasokat szállít majd egyik tengerpartról a má­sikra. A hajógyár munkásai szabadságukat töltik a paza­rul berendezett személyszál­lító hajón a jövő nyártól kezdve. A nagy célnak meg­felelően a dolgozók kiter­jedt kollektívája társadalmi munkában, önmagának építi a karcsú óceánjárót. Serény munka folyik éj­jel-nappal az egész hajótes­ten. Mindenki részt akar venni a nagy mű létrehoza­talában. És nemcsak a gyár dolgozói hoznak meg min­den áldozatot, de 22 távoli üzem, köztük a rostocki ha­jógyár is elküldte munkabri­gádjait, hogy hozzájárulja­nak az üdülőhajó elkészíté­séhez. Minden szakma, minden technikai és tudományág képviselve van, 22 üzem kér részt a közös munkából és olvad össze az adniakarás­ban egyetlen, lelkes kollektí­vává. Aki pedig nem tud Személyesen az építésben részt venni, hajórészvények és hajósorsjegyek vásárlásá­val járul hozzá az anyagi eszközök előteremtéséhez. Rövid idő alatt 26 és fél mil­lió márka gyúlt'össze. Min­denki örömmel jegyzi a ki­bocsátott részvényeket, hi­szen a ki nem húzott sors­jegyek is részesei a főnye­reménynek. Jelenleg 1200 férfi és nő dolgozik a hajón. Másik ér­dekessége a hajóépítésnek, hegy a felhasználandó anya­gok nagy része új rendsze­ri! kísérleti műanyag. A leg­korszerűbb technikai eljárá­sokkal, nagyteljesítményű, szocialista munkamódszerek­kel építik a csodahajót, egy­részt, hogy bebizonyítsák as újfajta anyagok teherbíró­képességét és kiválóságát, másrészt, hogy a valután beszerzett, drága külföldi anyagokat hazai gyártmá­nyokkal pótolják. A Fritz Heckert nevű büszke hajó május 1-én in­dul el els<? útjára, hogy .a dolgozók pihenőnapjait fe­lejthetetlen élvezetté tegye. A vízrebocsátást és az első utazás megkezdésének ünne­pélyes napját aggódó szere­tettel várja a boldog tulaj­donos, a jövendőjét építő Német Demokratikus Köz­társaság munkásainak ösz­szessége. A Fritz Heckert a messzi tengerek hullámait) hasítva hirdeti majd a vi­lágtengerek partjain fekvő nemzetközi kikötőkben az egységbe tömörült munkás­ság gazdagságát és kollektív alkotó erejét M. t Energiagazdálkodási tanácsok az üzemeknek, termelőszövetkezeteknek Munkában a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szegedi csoportjának társadalmi munkaközösségei Amikor néhány éve mun­kához látott Szegeden a Ma­gyar Elektrotechnikai Egye­sület helyi csoportja, levél­ben kérte a vállalatokat, for­duljanak energia-problémá­ikkal az egyesülethez. Lett ls egyszeriben munkája a csoportnak. Első nagyobb társadalmi munkájuk az Erőmű gőztávvezetéke gaz­dasági számításainak elké­szítése volt Alapos számítá­sok után kimutatták, hogy érdemes és gazdaságos az erőműből elvezetni a gőzt a Konzerv-, illetve a Ruha­gyárba. A vezeték megépí­tése után továbbra is ellen­őrzi a csoport munkabizott­sága a távvezeték működését Több munkabizottság az üzemek energiagazdálkodá­sának problémáival foglal­kozik. Megismertetik a vál­lalat energetikusait a helyes energiagazdálkodással. Példá­ul nagy segítséget nyújtot­tak a többi között a Szegedi Nyomda Vállalatnak. fel, hanem az alaposan fel­épített terv szerint Azóta már egy sor szegedi utcát és teret világítanak- fény­csővel. E terv alapján épí­tik át Szeged közvilágítá­sát. Gémes Sándor ehhez igen sok külföldi szaklapot tanulmányozott át és a leg­korszerűbb megvilágítást al­kalmazza Szegeden. A terv nemcsak a város belső ré­sze közvilágításának javítá­sával foglalkozik, hanem a külterületek problémáit is részletesen elemzi. Külön ta­nulmányt készített a munka­bizottság a kerületi tanácsok részére a közvilágítás to­vábbfejlesztésére. A kerületi tanácsoknak megküldött javaslatban a költségvetés is szerepel. Ah­hoz, hogy a II. kerületben aránylag elfogadható legyen az utak, utcák, közterek megvilágítása, több mint két millió forintra lenne szükség. A III. kerület elő­irányzata közel fél millió forint. A DÁV szakemberei által elkészített terv szerint az I. kerületi tanács már több mint három millió fo­rintot fordított a közvilágí­tásra. Társadalmi munka 200 ezer forint értékben A tervek elkészítésével nem ért véget a bizottság munkája. Továbbra is ff­gyelemmel kísérik az igé­nyeket, a város fejlődését, s nagy gondot fordítanak a szép városképre. A gyártó vállalatok is igyekeznek új­típusú armatúrák gyártásá­val szépíteni a magyar vá­rosokat. A vállalathoz ér­kező újtípusű armatúrákat terv szerint helyezik el. A bizottságok eredménye­sen dolgoztak. Az eddigi számítások szerint 150—200 ezer forint értékű az a társadalmi munka, mellyel a mérnökök, a szakemberek a terveket elkészítették. Horváth Zsuzsa A közvilágítás korszerűsítéséért A Magyar Elektrotechni­kai Egyesület szegedi cso­portjának tagjai többnyire a Dél-Magyarországi Áram­szolgáltató Vállalat dolgozói. Ezért igen eredményesen kapcsolják összp a vállalat és a tudományos csoport te­vékenységét. A DÁV szak­emberei az MTESZ-ben vál­lalták a Csongrád megyei termelőszövetkezetek patro­nálását. Rendszeresen ellen­őrzik a termelőszövetkezetek villamossági berendezéseit, s ugyancsak tanácsokat ad­nak a helyes energiagazdál­kodáshoz. Minden évben megjelennek a termelőszö­vetkezetekben és megvizs­gálják a villamosberendezé­seket. A hibákról jegyző­könyvet vesznek fel, azt megküldik a termelőszövet­kezet vezetőinek és a DÁV segít azok kijavításában. Az egyik munkabizottság — Kovács János, Hörömpő József és Gémes Sándor mérnökök, valamint Varga János üzemvezető — Szeged közvilágításának perspekti­vikus tervét dolgozta ki. Nagy szerepet vállalt ter­vezésben Gémes Sándor mérnök. Az ő irányításával készültek a tervek. Nem­csak nagyvonalú perspekti­vikus terv ez, hanem rész­letes útmutatást ad Szeged közvilágításának korszerűsí­téséhez. 1 ervek a kerületi tanácsok részére Szegeden a Kárász utcá­ban helyezték el az első fénycsöveket. Ezeket már nem ötletszerűen szerelték Fokozódó műszaki-tudományos együttműködés a baráti országokkai a katalógusból A KGS"f-országolt és a Magyarország közötti mű­szaki-tudományos együttmű­ködés lebonyolítását végző budapesti NIK-irodában el­készült a tavalyi munkát összesítő jelentés, amely számot ad arról, milyen sok­oldalú ismeretekre tehetnek szert, szakembereink a ba­ráti országok tapasztalatai­nak felhasználásával. Tavaly például 306 terme­gokban, akik ott összeseit 24 500 napot töltöttek, háromezerrel többet, mint az előző évben. Mind gyakrab­ban ellátogatnak hozzánk a baráti országok szakemberei is. Részben azért, hogy ta­nácsokkal szolgáljanak, rész­ben pedig azért, hogy tudá­sukat itt gyarapítsák. A tavalyi együttműködés gyakorlati lebonyolításának összesítésén kívül egy ter­lési, gyártási dokumentá- jedelmes katalógust is ki­ciót kaptunk. Mintegy fele, 152, a Szov­jetunióból érkezett. Ugyan* akkor, hogy a Szovjetunió­ban mennyire megbecsülik a magyar szakemberek mun­káját, azt az is bizonyítja, hogy a külföldre küldött ma­gyar dokumentációknak csaknem a felét szovjet gyárak, intézmények kér­ték, valamennyi baráti országtól vettünk' át műszaki leíráso­kat. A más országoknak át­adott magyar műszaki doku­mentációk száma tavaly az előző évihez mérten 22 szá­zalékkal emelkedett. Hasznosnak bizonyulnák a külföldi tanulmányutak is, szélesebb körű tapasztalat­cserére adnak alkalmat, ilyenkor több gyártási prob­léma összefüggéseivel ismer­kedhetnek meg szakembere­ink- A műszaki-tudományos együttműködési bizottságok határozatait megvalósítva tavaly J527 magyar szak­ember járt á baráti orsza­adott a NIK-iroda. Amint az kitűnt, az utóbbi Időben évente mintegy ezer külföldi gyár­tási termelési tapasztalat jutott el hozzánk a mű­szaki-tudományos együtt­működés eredményeként és a katalógus kiadásával elő akarják segíteni széle­sebb ' körű elterjedésüket, mert ez felmérhetetlen je­lentőségű népgazdaságunk számára. (MTI) Gyermekharnevál (Somogyiné felv.) A szegedi Dózsa klubban kedves kis műsorral, jelmezes karneváli mulatsággal szórakoztatták szüleiket és egy­mást a RM Lenin körúti napköziotthonos óvodájának kicsinyei. A bájos műsor derűs percei bepillantást nyúj­tottak az óvoda napi életébe, s az óvónők eredményes munkásságába is. Felvételünk a műsor egy jelenetéről kész ült NAPIRENDEN: A UU%ékmy>$£$ uám&xed'éi A mai ember már nem olyan hiszékeny, mint akár az ötven évvel ezelőtti volt. A mai ember például már nem igen hisz a kísér­tetekben, nem hisz a babo­nákban sem, vagy ha még hinne is egy kicsit, gondo­san elpalástolja: merthogy a babonás embert kinevetik. Azért a buta és közönsé­• ges emberi hiszékenység most is szedi a maga áldo­zatait. Kis és nagy szélhá­mosok, csalok, üzérkedők akadnak szép számmal eb­ben a mai világban is. Csak a dolguk nehezebb mostan­ság, mint régien volt. S ezért van, hogy előbb-utóbb eléri őket a törvény keze. Elérte Böjti Szilveszter­nél is, aki egy »elözö vétke miatt már ült börtönben, ahonnan 1959-ben szaba­dult. Előbb igyekezett "jó gyerek* benyomását kel­teni, dolgozott a Szegedi Konzervgyárban és a Pin­cegazdaságnál, azután mind­két munkahelyét otthagyta mielőbb, mert a becsületes munkához nem fült a f$ga. Böjti Szilvesztermé a szél­hámoskodóknak a tapasz­talt fajtájába tartozott. Min­denek előtt társat szerzett magának. Födi Mihály Pá­rizsi körút 48 számú lakos — jelenleg a Megyei Bör­tön lakója — jó partner­nak bizonyult. — Nekem van egy isme­rősöm a tanácsnál . — így kezdte Bojtiné — de annak 2 ezer forintot kellene ad­ni minden lakáskiutalásért, 1 ezret előlegként a mási­kat pedig a lakás átadása­kor... Fődi hozzá is kezdett az első páciensek megkeresé­séhez. Az első áldozat Sa­liga László, Madách utca 12. számú lakos volt, Fődi Mihály barátja. A baráti segítségért tőle annak rend­je és módja szerint fel is vettek előlegként — nem 1 ezer forintot, hanem 2 ezer 500-at: ha lúd, hadd legyen kövérebb alapon. A követ­kező "hiszékeny ember* Széli Ernő, Rigó utca 8. számú lakos volt. Ö már kerek 5 ezer forintot fize­tett: jó kis tandíj volt ez számára! S aztán a többiek: özvegy Molnár Gézáné, a Párizsi körút 44. szám alatt: fizetett 2 ezer 500 forin­tot..; Tóth József Szaty­maz utca 10/b. számú la­kos : fizetett 2 ezret... Ma­darász Károly Cserzy Mi* hály utca 17. számú lakos: fizetett 2 ezer - 500-at... Bojtiné és Fődi Mihály szépen megéllek a bein­kasszált pénzekből. Italoz­gattak, vásároltak is egyet­mást. Közben még egymás tudta nélkül is szélhámos­kodtak, egymást is becsap­ták itt-ott egy kevéssé. Ille­tőleg csapta be Böjti Szil­veszterné, a mester a ta­nítványt összesen 3 ezer forint erejéig. Régi igazság, hogy ad­dig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik. Eltört a két szélhámoskodó kor­sója is. A szegedi járásbí­róság Böjti Szilveszterné Kálmán utca 5. számú la­kost 2 és fél évi börtön­büntetésre és egyes állam polgári jogaitól való 3 évi eltiltásra ítélte 7 rend­beli üzletszerűen elköve tett befolyással, való üzér­kedés bűntette miatt. Födi Mihály ugyancsak meg­kapta a maga 1 év és 2 hónapra szóló "beutalóját* a megyei börtönbe. A történet eddig tart. De az emberek hiszékenysége ezzel * nem ért véget. Pe­dig akár eh bői a históriá­ból is ki-ki levonhatja magának a kínálkozó ta­nulságot. A szélhámosko­dók éppúgy, mint becsa­pott áldozataik. P. L. Szakmunkás-tanfolyamok a szőrme- és bőrruhakészítőben Már hagyományos a Sze­gedi Szőrme- és Bőrruhaké­szítő Üzemben, hogy évről évre megrendezik az úgyne­vezett szakmásító tanfolya­mokat.. Az idei évadban csaknem ötven betanított munkás képezi magát ezen a tanfolyamon, s teszi majd le a szakmunkásvizsgát. A vállalat azt a célt tűzte ki, hogy két esztendő alatt min­den betanított munkását szakmunkássá képezi. A szakmásító tanfolyamon kívül részt vesznek más szakmai továbbképző okta­táson is az üzem dolgozói. Néhányan Budapestre jár­nak a tudományos egyesület tanfolyamára, a közeljövő­ben pedig itt helyben ren­deznek az üzem összes mű­szaki beosztású dolgozója ré­szére céltanfolyamot, me­lyen az általános üzemgaz­dasági ismereteket sajátít­hatják el a hallgatók. A fiatal munkásnő, aki ezt a hatalmas terhet könnyedén tart ja a feje fölött, nem súly emelőbajnok, a 20 polystriol habból készült szigetelőlemez összsúlya mindössze 8 kiló. Tartóssága és szigetelő képessége lényegesen na­gyobb, előállítása pedig sokkal olcsóbb, mint az eddig használt külföldről importált borítólemezeké. A polystriol habból készült szigetelőlemez egyike a Fritz Heckert építésénél alkalmazott számtalan új műanyagnak

Next

/
Thumbnails
Contents