Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-25 / 72. szám

Szombat. 1961. március 25. 2 Ujabb vereségeket szenvednek a laoszi lázadók Az Egyesült Államok katonai erőket von össze Laosz körül Kennedy fenyegető hangú nyila kozata Souvanna Phouma, a törvényes laoszi kormány minisz­terelnöke pénteken befejezte kairói tárgyalásait és repülé­sépen tovább utazott Párizsba. Mint nyugati hírügynökségek jelentették a laoszi mi­niszterelnök és Nasszer elnök tanácskozásaírói Kairóban közös közleményt adtak ki. A közlemény hangoztatja: a tárgyalófelek egyetértenek benne, hogy biztosítani kell La­osz semlegességét és fel kell eleveníteni <t háromtagú nem­zetközi ellenőrző bizottság munkáját. Nasszer és Souvanna Phouma ezenkívül szüjcségesnek ítéli a 14 ország értekez­letének összehívását és kibővítését további öt országgal. (A közlemény nem nevezte meg ezeket az országokat. — A szerk.) Nyugati hírügynökségek jelentései szerint Harriman, az amerikai kormány vándor nagykövete —, aki egy nappal meghosszabbította indiai tartózkodását — pénteken délután ujabb tanácskozást folytatott Nehru indiai miniszerelnök­kcl. Harriman átadta Nehrunak Kennedy elnök üzenetét a laoszi helyzetről. A hazafias laoszi erök nagy győzelmeket aratnak Csütörtökön a laoszi láza­dók -hadügyminisztere* is megerősítette, hogy a haza­fias erök folytatják sikeres előrenyomulásukat. Muong Kassy stratégiai fontossági: város elfogla­lása után kétoldalról indí­tanak támadásokat Luang Prabang irányába. Mint a UPI amerikai hír­ügynökség megjegyzi. a Vientianetól 100 mérföldnyi­re északra fekvő Muong Kassy elfoglalása azt jelenti, hogy a lázadó klikk elvesztette ellenőrzését a Vientlané-t l.uang Prabanggal össze­kötő igen fontos országút felett. A lázadók katonai erői egy­re válságosabb helyzetbe ke­rülnek. Fenyegető amerikai lépések A laoszi lázadók katonai .kudarca miatt aggódó ame­rikai kormánykörök és saj­tójuk egyre fenyegetőbb hangokat hallatnak és nyíl­tan közvetlen katonai be­avatkozással fenyegetőznek. Az AP amerikai hírügynök­ség jelentésében emlékeztet arra, hogy az Egyesült Ál­lamoknak és ázsiai szövetsé­geseinek milyen mozgósítha­tó katonai erejük van Laosz közflében. Ismerteti White tábornoknak. a csendes­óceáni amerikai csapatok pa­rancsnokának nyilatkozatát. A tábornok kijelentette, hogy az Egyesült Államok csendes-óceáni hadseregéből néhány óra alatt 1500 ejtő­ernyőst tudnak eljuttatni Laoszba; 0z Okinawán állo­másozó amerikai katonákat két órán belül, a Hawaii­szigetén állomásozó ameri­kai haderő tagjait pedig 12 órán belül Laoszba tudnák szállítani. « Az AP a tábornok nyilat­kozatának ismertetése után még megjegyzi, hogy a Csen­des-óceán térségében 400 000 amerikai katona, 3400 repü­lőgép és 400 hadihajó áll ké­szenlétben. Kennedyt nyugtalanítják a lázadók kudarcai Március 23-án este Ken­nedy amerikai elnök meg­tartotta szokásos sajtóérte­kezletét. amelyet az ameri­kai rádió és televízió is köz­vetített. 'Az amerikai elnök sajtó­értekezletét a laoszi hely­zetről tett nyilatkozattal kezdte. Kennedy a laoszi eseményekért a felelősséget "kommunisták által ellenőr­zött csoportokra* igyekszik hárítani. Az elnök nyilatkozatában fenyegető hangokat halla­tott. Így például kijelentette, hogy ha «nem szűnnek meg La­oszban* a jelenlegi fegyve­res támadások, amelyeket kívülről kommunisták támo­Ihisvéti ajándékait nálunk szerem be Női papucs 62,50 Ft-tól í'értipapucs 96,— „ gyermekpapucs 46,— „ női kartonruha 130,— „ Kötött olaszka divatszinekben 130,— „ női kötény 34,— „ tf. nadrág, divatszlnekben 295,— ,. férfi és női ballonkabátok nagy választékban. Minőségi Áruház Szeged, Lenin krt. 40. sz. gatnak. akkor az Egyesült A llamok és szövetségesei "kénytelenek lesznek viszon­zásul megfelelő akciókkal megoldani a kérdést*. Ezzel kapcsolatban Kennedy hang­súlyozta, hogy ilyen megoldást "gondosan fontolóra vesznek* mind Washingtonban, mind pedig a SEATO külügymi­nisztereinek március 27-én Bangkokban megnyíló ta­nácskozásán. Az ADN keletnémet hír­ügynökség a sajtóértekezlet­ről szóló* jelentésében ki­emeli: Kennedy nyíltan köz­vetlen katonai beavatkozás­sal fenyegetőzött, a Nosa­van-Boun Oum-féle pucs­csista klikk javára. Rendkívül nyugtalannak látszott a szövetséges kor­mánycsapatok és a Patet Lao-alakulatok gyors elő­renyomulása miatt és kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak és a SEATO tagállamainak "mér­legelniük kell a megfelelő választ« és meg kell egyez­niök az '"ellenintézkedések­ben*. Beismerte, hogy az Egye­sült Államok támogatását élvező pucesisták helyzete gyorsan romlik. Aggodalmának adott kifeje­zést. hogy <•» kormánycsapa­tok és a Patet Lao-alakula­tok hamarosan elfoglalják Luang Prabang királyi szék­várost és Vientiane fővá­rost. Az amerikai elnök min­den mértéktartás nélkül vá­dolta a Szovjetuniót, a Kí­nai Népköztársaságot és a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot, hogy beavatkoz­nak Laoszban, de a továb­biakban kénytelen volt bevallani, hogy erről nem állnak ren­delkezésére semmiféle bi­zonyítékok. Fenyegetéseinek mérséklé­sére Kennedy arról beszélt, hogy az Egyesült Államok haj­landó "békés megoldásról* tárgyalni. Ebben az összefüggésben Kennedy Támogatta az an­gol úgynevezett háromlép­csős tervei, amelyet jegyzék formájában csütörtökön hoz­tak a szovjet kormány tu­domására. Kudarcot vallott a polaris-rakéta A Theodore Roosevelt amerikai tengeralattjáró csü­törtökön kísérletet tett egy polaris-rakéta vízalatti kilö­vésére. Az első fokozat jól működött, a második lépcső­ben azonban valami elrom­lott, a rakéta eltért pályájá­tól ég "biztonsági okokból* felrobbantották. A vizalatti kilövésre a Ba­hama sziget közelében ke­rült sor. Vasárnap délelőtt temetik Heinrich Raut ' Heinrich Rau eiljunyta al­kalmából vasárnap tíz óra­kor gyászünnepséget tarta­nak Berlinben a Német Szo­cialista Egységpárt Közpon­ti Bizottságának székházá­ban. A gyászünnepség után az elhunyt holttestét a kre­matóriumba szállítják. A gyászmenet Berlin fő­útvonalain vonul végig, hogy a város lakossága bú­csút vehessen Heinrich Rau­tól. * A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­ga és a Szovjet Miniszter­tanács őszinte részvétét fe­jezte ki Heinrich Rau korai elhunyta alkalmából. A Németország Szocialis­ta Egységpártja Központi Bizottságához és a 'Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsához intézett táviratában az SZKP Közpon­ti Bikottsága és a Szovjet Minisztertanács rámutat ar­ra, hogy Heinrich Rau egyik kiemelkedő alakja volt a nemzetközi munkás- és kom­munistamozgalomnak, szívó­san harcolt a fasizmus el­len, fontos szerepet töltött be a Német Kommunista Párt forradalmi tevékenysé­gében a párt megalakulásá­tól kezdve. Rau jelentős mértékben erősítette a szovjet és a né­met nép barátságát — álla­pítja meg a távirat. Á meztelenek és a halottak Minden németállampolgár, aki "piolektorata­si* nőt akar feleségül vennij köteles előzőleg az anyakönyvi hivatalnak fényképet benyújtani, -amelyek az illető nőt vagy fürdőruhába^ vagy ruha nélkül mutatják*. Ezt az utasítást adta 1944-ben dr. Hans Globke, a fasiszta birodalmi belügyminisztérium egy bizalmas kör­levelében minden német anyakönyvi hivatalnak. Miért kellett embereket hivatalból ilyen megaláztatásnak ki­tenni? Globke úrnak és hivatalnokainak a meztelen fényképekre azért van szükségük, hogy "lehetővé vál­jék a faji hovatartozóság megvizsgálása«. "Faji hova* tartozóság* — ez az indokolása mindannak a gyalázat­nak, amit dr. Hans Globke agya kigondol és amelyek 1932. óta törvényerőre emelkednek. A névadásnak meg kell mutatnia a "faji hovatartozóságot*. Zsidók és más "idegen fajúak* nem viselhetnek -német nevet*. Zsidó­kat -Izraelnek* vagy -Sárának* kell nevezni. Zsidók­nak sárga csillagot kell viselniük. Zsidók nem dolgoz­hatnak, amit akarnak; zsidók nem házasodhatnak, akik­kel akarnak; zsidók nem ehetik azt, amit akarnak; zsi­dók nem lakhatnak, ahol akarnak: ,a zsidókat be kell zárni, a zsidókat meg kell semmisíteni. Hogy valaki ehet-e, lakhat-e, házasodhat-e. dolgoz­hat-e, élhet-e, az "faji hovatartozásától* függ. Hogy milyen fajú valaki, hogy -életképes- és -életre méltó­vagy -életre méltatlan*, tehát kiirtandó fajhoz tarto­zik-e, azt Globke úr és hivatalnokai állapítják meg. Akit Globke törvénye -nem árjának*, -zsidónak*, -ide­gen fajúnak* bélyegzett meg, az attór kezdve nem ember. Meztelen fényképet nyújt be az anyakönyvi hi­vatalnak. Meztelenül áll a Gestapo elött. Meztelenül kergetik a koncentrációs tábor gyülekező helyein keresz­tül. a mocskos szájú, üvöltöző SS-őrök előtt, a gázkam­rák előtt. A faji őrültek precízen megszervezett gyilkos malmaiban elveszíti meztelen életét; meztelenül lökik be az árokba, meztelenül égetik el. . Milliók mentek ezen a halálos útón. ahogyan dr/ Hans Globke törvénye parancsolta. Milliók vádolnak; ezer okmány bizonyítja dr. Globke bűnösségét. Globke azonban továbbra is o bonni kormány államtitkára. Adenauer bizalmasa, minden elgondolható halalommal felruházva. Bűnöző agyveleje, gátlástalan szelleme ma akárcsak tegnap, törvényeket gyárt, amelyek a szövet­ségi köztársaság németeire nehezednek, mint tegnap a náci Németország lakóira. Karja messzire nyúlik. Egészen a jeruzsálemi bör­töncelláig, ahol gyilkostársa, Eichmann ül. Ügyvédjével folytatott első beszélgetésében Eichmann megkapja a parancsot a nyugat-németországi hatalom birtokosaitól: Egy szót sem Globkéról. Eichmann erre a vizsgálóbíró elött azonnal megtagadja a vallomást Globkéról és szemtelenül kijelenti: -Ez ügyvédem, a kölni dr. Ser­vatius utasítása*. Dr. Servatiust Bonn fizeti. A Saar­brücker Allgemeine Zeitung közleménye Globke 1944­es meztelen fénykép-rendeletéről és Eichmann vallomás­megtagadása Globkéról ugyanazon a napon történik. Bonn azonban még mindig el akarja hitetni a világgal, hogy Globke úr tiszteletre méltó ember és törvényeivel csak -fenyegetett embereket akart megmenteni* rffíb. Meddig gúnyolhatják még ^ a világot ° ' ' azok, akik minden idők legnagyobb tömeggyilkosságáért felelősek? Meddig fogják még a konszernekben ülő irányítóik, akik a gyilkosságokon kerestek, eszközükön, Globkén keresztül ismét meghatározni németek millióinak sorsát? Globke, Eichmann, Bonn — a bűnözés e hármas egysége egy gyalázatos, átokkal terhes múlt és egy el­viselhetetlen, veszélyes jelen szimbóluma. Ezt továbbra is eltűrni annyit jelent, mint ismét milliók életét koc­kára tenni. fór///a1mau ' l C>r//t A SZÉP RUM Választások Belgiumban — érdemleges változások valószínűsége nélkül Nagykamaszöltöny 13—16 éves korig sportszövetböl 270—440 Ft-ig Kamgárnszövetből Tweedzakó Kamgárnpantallo .360—700 Ft-ig 290—350 Ft-ig 150—220 Ft-ig Február harmadik heté­ben. nem sokkal azután, hogy a belga képviselőház után a szenátus is megsza­vazta az úgynevezett nyo­mortörvényt — a dolgozó­kat sújtó, rendkívüli adókat és a szociális juttatás-csök­kentéseket, összesen mint­egy 17 milliárd belga frank összegben —, feloszlatták a belga parlamentet és az űj választásokat március 26-ra, vasárnapra írák ki. A belga alkotmány értel­mében négyévenként tarta­] nak parlamenti választáso­kat. Legutoljára 1958. június elején voltak választások Belgiumban, amikor is a 175 tagú szenátus és a 212 tagú képviselőház összetétele a következőképpen alakult (az első oszlopban a szenátorok, a második oszlopban a kép­viselők száma): Kerésztényszociális Párt 90 104 Belga Szocialista Párt 65 84 Belga Kommunista Párt 1 2 Liberális Párt 18 21 Független 1 1 A kormány megalakításá­ra e választások után a Ke­resztényszociális Párt egyik vezetője, Gaston E yskens kapott megbízást. Eyskens 18 tagú kormányát a Libe­rális Párttal koalícióban ala­kította meg: nyolc tárcát biztosított a liberálisoknak. Eleinte úgy látszott, hogy a szocialista kormányt fel­váltó keresztényszociális—li­berális koalíció "jól funk­cionál*. Amikor azután Kongóban e® re erősebben jutott kifejezésre a függet­lenségi vágy, az Eyskens­kormány először terrorral kísérelte meg céljainak meg­felelően alakítani az esemé­nyeket, természetesen ered­ménytelenül. Hosszú, egymás közötti alkudozások után ju­tottak a keresztényszociáli­sok és a liberálisok arra az elhatározásra, hogy névleg ugyan megadják a kongóiak­nak a függetlenséget, kato­nai és gazdasági pozícióikat azonban »átmentik*. A foly­tatás ismert: az Eyskens­kormány elszámította magát. Nem vette figyelembe, hogy a kongói népnek elege van a közel háromnegyed évszázados belga uralomból. Elege volt abból a politiká­ból, amely a belga tőkések­nek páratlan gazdagságot biztosított, de a bennszülöt­teket kétségbeejtő szellemi és anyagi nyomortíságba, jog­talanságba kényszerítette. Bár a Biztonsági tanács — ki tudja hanyadszor — ítél­te el a belga kormányt kon­gói magatartásáért, az Eys­kens-kormánv mindvégig azon az állásponton volt, hogy mindaz, ami Kongóban van, ideiglenes állapot csu­pán, s ha "helyreáll a rend* (mármint a belga gazdasági befolyás), akkor a belga tő­kések kedvező helyzete is­mét biztosított lesz. Ezért csak "átmeneti adóként* szavazta meg a belga parla­ment az úgynevezett nyo­mortörvényt. A csaknem két hónapon át tartó országos sztrájk végülis ellentéteket szült a belga koalíció két pártja között, ami azután az Eyskens-kormány lemondá­sához vezetett. A belga szoc aliaiák­nak valószínűleg igazuk van abban, hgSy Eyskens hosszú évtizedek óta a leg­tehetségtelenebb belga mi­niszterelnök. Viszont Eys­kens hívei sem alaptalanul állítják, hogy a szocialisták újbóli hatalomrajutásával a belga nép előtt álló problé­mák semmivel sem jutnának közelebb a megoldáshoz. Spaak. a szocialisták egyik vezére, aki az Eszakatlanti Szövetség főtitkári tisztségé­ről mondott le, hogy egy győztesnek remélt választás után miniszterelnök lehes­sen, hálásan tapsoló közön­ség előtt olvashatta az Eys­kens-kormány fejére annak minden bűnét. Éttől azonban Spaak esélyei még semmi­vel sem lettek jobbak. mer(­hiszen a brlga. munkásgi­lisztában vannak azzal, hogy az a Spaak, aki olyan lelki­ismeretesen ellátta — szo­ciáldemokrata létére — az Északatlanti Szövetség főtit­kári teendőit, nyilvánvalóan továbbra is a nagytöke, a hatalmi politika híve és készséges eszköze marad — esetleges miniszterelnökként is. Igy tehát helytállónak tű­nik az az általános vélemény Belgiumban, hogy a vasár­napi választások során a há­rom vezető belga párt kö­zötti erőviszonyban lényeges eltolódás nem következik be, egyszerűen azért, mert — nincs pozitív politikai prog­ramjuk. Ilyen koncepciókkal csak a Kommunista Párt rendelkezik, amely a nyo­mortörvény visszavonását, a hadsereg fenntartási költsé­geinek csökkentését, a mo­nopóliumoknak évi 20 mil­liárd frank rendkívüli adó­val való megterhelését ós a kulcsiparágak szakaszos ál­lamosítását követeli — egyéb haladó programpontok mel­lett. Jelentős szavazatgyara­podást tehát csak a Belga Kommunista Párt remélhet — a realitások alapján. A többiek? Bíznak vetélytár­saik hibáinak "kamatozásá­ban*, no meg a szerencsé­jükben. Az Eyskens-féle koalíció két pártja azonban csa'úgy, mint a szocialisták, túlságosan is bebizonyították — tényleges szándékaikat. Prrén.vi István

Next

/
Thumbnails
Contents