Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-23 / 70. szám

5 Csütörtök, t!>ei. március SS. Korszerűsítik a szegedi férfi­és a női szabó szövetkezetet í, Az OKISZ kijelölte azo­kat a Csongrád megyei kis­ipari szövetkezeteket, me­lyeket már idén középüze­mesítenek, korszerűsítenek. Szegeden először a férfi sza­bó, s a női szabó szövetke­astben hajtják végre ezt az á't szervezést, Ez a két ktsz eddig is elég fejlett mun­kamódszerrel dolgozott, s azokat a cikkféleségeket gyártotta, melvekre a keres­kedelem leginkább igényt tart. A növekvő kereslet jobb kielégítésére azonban sür­getővé vált a szövetkezetek profilírozása, mely Jelentős termelékenységemelést ered­ményez. A tervek szerint a szegedi szövetkezeti szabók rövide­sen a nagyüzemek szintjé­nek megfelelő munkát tud­nak végezni. Ehhez jelentős segítséget, nagyösszegű be­ruházási hitelt is kapnak. A szegedi férfiszabó szövetke­zet például már eddig 23 új túré gépet, egy-egy speciál­és Í zslagf űrészgépet szerzett be, több mint háromszáz­ezer forintért. Maga az üzem átszervezése is másfélszáz­ezer forintba került, s ennek során csúsztató-, szabász- és kézimunkaasztalokat készí­tettek. Ezeknek az intézke­déseknek az előnye máris lemérhető a szövetkezet mun­kájában: az átszervezést kö­vető napokban maga­sabb termelékenységet ér­iek el. mint az elmúlt év bármelyik időszakában. A nöi szabóknál is hama­rosan jelentkezik a közép­üzernesítés haszna. Most épí­tik a Bajcsy-Zsilinszky utcai üzemükben a galériát, s ez lehetővé teszi a munkaterem bővítését, fürdő, öltöző és ebédlő építését. A szövetke­zeti dolgozók a nagy átala­kítási társadalmi munkával is segítik. huds vákm a% áfáidon ICusUtniít Idén ismét sok szakmában szerződtetnek ipari tanulót Szegeden Hová lehet jelentkezni? Mint minden évben, idén is felmérte a szegedi városi tanács munkaügyi osztálya a szegedi vállalatok iparita­nuló-igényelt. Ez a munka a napokban befejeződött, s eszerint a következő szak­mákban vesznek fel idén Szegeden ipari tanulót: Az általános és géplakatos szakmába mintegy 50 ta­nulót, az épületlakatos szakmába három tanulót, a szerszám­lakatos szakmába két tanu­lót, vasszerkezeti lakatosnak pedig szintén két ipari ta­nulót vesznek fel. A vasesz­tergályos szakmában na­gyobb az igény, itt a külön­böző vállalatok 10 általános iskolát végzett fiúval sze­retnének szerződést kötni. Gépkovács szakmába két helyre — a Kovács-Bognár Ktsz-ben. valamint a Szer­számkovács Ktsz-ben — ösz­szesen hat ipari tanulóra van igény. Kazánkovácsnak a Gépipari Ktsz szerződtet két tanulót. A vasöntő szak­mába a Szegeéli Vasöntöde 20 általános iskolát végzett fiút vár szerződéskötésre. Marósnak, gyalusnak a Gép­járműjavító Ktsz és a Vas­és Fémipari Ktsz két-két ipari tanulót igényel. Két­három tanulót igényeltek a vásgyalus, a gőzfűtésszerelő, az épületbádogos, a műkö­szörűs, a gázszerelő, a ha­jóépítő, a motorszerelő, a csőszerelő és a motorteker­eselő, valamint az autóvilla­mossági szerelő műszerész szakmában. Nyolc vízveze­tékszerelőre jelentett be igényt az Építő Ktsz, a Víz­és Csatornamű, valamint a Csongrád megyei Építőipari Vállalat. Az autószerelő szak­mába a 42-es Autóközleke­dési Vállalat, a Xl-es Autó­javító és a Gépipari Ktsz összesen tíz fiút fogad. Villanyszerelő szakmában a legbővebb a választék. Ebben a szakmában nyolc vállalat jelentette be igé­nyét 30 ipari tanuló felvé­telére. Legnagyobb az igény a kő­műves szakmában. A Csongrád megyei Építő­ipari Vállalat például 60 fiú­val kötne szerződést, az In­gatlankezelő, valamint a Szegedi Építőipari Vállalat pedig szintén 10—10 fiatalt vár, míg a Csongrád megyei Tatarozó 4, az Építőipari Ktsz pedig 5 kőművestanu­lót. A Csongrád megyei Építő­ipari Vállalatnál, valamint az Ingatlankezelőnél is sze­retnének utánpótlást nevelni a szobafestő és mázoló szak­mára. E két helyre 12 ta­nulót akarnak szerződtetni. Inaritanuló-isényt jelentet­tek még be ezenkívül a cse­rcpkályhás, a kéményseprő. üvegező, üvegcsiszoló, műkö­ves. tetőfedő, mérlegkészítő, kerékpárműszerész, burkoló, aszfaltozó, kövező, épületasz­talos, állványasztalos, faesz­tergályos, mintaasztalos, hangszerkészítő, bútoraszta­los, kárpitos, bútorfestő, vegytísztító és kelmefestő, cipőaljakészitö és papucské­szítő szakmákba. Ezekre a helyekre fiú ipari tanulókat keresnek. A nyomdász szak­mába a Szegedi Nyomda Vállalat gépmesternek 2, könyvkötőnek 1, dobozsza­básznak 1, ofl'setgépmester­nek I és lemezelőkészítőnek 1 nyolc általánost végzett, illetve érettségizett fiút ke­res ipari tanulónak. Ipari tanulót szerződtet­nek még Szegeden a dísznö­vény és kertépítő szakmába, férfiszabó, húsipari, konzerv­ipari, szakács, cukrász, fel­szolgáló, vendéglátóipari el­adó, presszós, portás, ruhá­zati eladó, vas-műszaki és háztartási vegyieladó és me­zőgazdasági gépszerelő szak­mákba. A lányok részére is lesz Ipari tanuló szerződéskö­tési lehetőség. A DÁV például a motorte­kercselő szakmába egy lány ipari tanulót szerződtet. Ugyancsak a DÁV az elekt­roműszerész szakmába há­rom, a Vegyesipari Ksz pe­dig egy lány ipari tanulót szerződtet. A Szegedi Cipő­gyár a cipőfelsőrészkészítő szakmába 10 ipari leányta­nulót igényel. A férfi- és női fodrász szakmában, melyre igen sok a tanulóje­lentkező, csak két ipari tanuló­lányra van szükség. Szövő­ipari tanulónak a Jutaáru­gyárban 4. a női szabó szak­mában szintén 4, a fehér­neműkészítő szakmában 5, a női kalapkészítő szakmában 1, a konzervipari szakmában 6. a vendéglátóipari eladó szakmában 15, presszósnak 2, ruházati feladónak 4, ve­gyes fűszer-csemege eladó­nak pedig 20 leánytanulóra jelentet­tek be igényt a szegedi vállalatok. Az iparitanuló-képzésen kívül a lányoknak elhelyezkedési, illetve ta­nulási lehetőség van az ápolónöképzőn. Ehhez nyolc általános iskola, vagy érettségi szükséges. (Je­lentkezés: Szeged, Tolbuhin sugárút 1. szám alatt.) Ugyancsak Itt csecsemőgon­dozónak és gyermekápolónak lehet jelentkezni. Nagy az igény lány- és fiútanulókra egyaránt a szegedi és Szeged környéki termelőszövetkezetekben ls, ahol kertész szakmában sze­rezhetnek képesítést a fiata­lok. A tanulási idő itt két év és utána megfelelő elhe­lyezkedési lehetőség és jó kereset várja a fiatalokat. — írta már Petőfi, de mégse hisszük, hogy vi­déki színházaink közül egyedül a kecskeméti méltó arra. hogy elő­adásairól a televízió közvetítést adjon. Mert j nagyon üdvös dolog, 4 hogy a kamerák idön­á ként vidékre is kiruc­f cannak, sőt szívesen lát­j nánk egy olyan íratlan j elv megvalósulását is, jhogy havonta egy­j sze r vidékről közve­j tit színházi előadást a é TV, az azonban túlzás, j hogy egymás után háromszor is Kecs­kemét kerül sorra, eset­leg azért, mert közel van Pesthez, könnyű a . közvetítő hálózat kiépí­4 tése. s már megszokták ta riporterek is, az ope­f rátörök is. Az elmúlt f évben elvétve kap­' tunk közvetítést Pécs­' röl. Győrből, Miskolc­\ ról, de nem láttunk J még előadást Debrecen­J bői vagy — a t zabod­\ téri játékokat nem te­f kintve — Szegedről, j Pedig az idén volt már a szegedi színház műsorán is néhány olyan mű, köztük első­sorban az Ivan Szu­szanyin, amely megér­demelte volna, hogy az ország minden részében lássa a TV-nézők mint­egy félmilliós serege. I ••. • H.* SIFI-JI l A tiszavirág, az új gép, a szabadtéri - és Fritz Rahn szerelő Frankfurt am Mainbál Nemrégiben egy egészen újfajta gépet kapott a Sze­gedi Nyomda Vállalat. Pon­tosabban nem is egyet, ha­nem hármat. Ez az új betü­öntőgép ugyanis három egy­ségből áll: két szedőgépből és egy öntőből. Modern és hallatlanul bonyolult masina ez, az angol Monotype nyomdagépgyár legújabb al­kotása. Magyarországra egv nyugatnémet városból. Frank­furt am Mainból érkezett, az angol cég ottani kiren­deltségétől. A géppel majd­nem egyidőben jött Szegedre a távoli városból Fritz Rahn szerelő, hogy az új gép mun­kába állítását irányítsa. m A három egységből álló gépet a Szegedi Nyomda Vállalatnál két szobában he­lyezték el. A két szedő, il­letőleg -kopogtató* egy" he­lyiségben, az öntő pedig a mellette lévő szobában van. Leütnek egy billentyűt a jli óíümó- inia: A Tanácsköztársaság emlékének adóztak h a szegedi rasutasliatalok kopogtatón, az írógépszerű kisasztalon, a másik helyi­ségben lévő gép azonnal ki­önti a megfelelő betűt, vagy betűket, és sorba rendezi őket. Az új gép tehát ilyen­formán "távvezényléses*. A magyar nyomdaipar most ismerkedik ezekkel a korszerű gépekkel. Pesten és Debrecenben mér működnek ilyen gépek. Szeged és Kecs­kemét most kapott belőlük. Elsősorban matematikai és műszaki könyvek szedésénél van jelentőségük, de termé­szetesen "sima- szöveget is kitűnően lehet velük szedni. A dicsőséges Magyar Ta­nácsköztársaságról emlékez­tek meg a szegedi vasutas KISZ fiatalok a MÁV Petőfi Sándor művelődési otthon­ban, ifjúsági naggyűlésen. Az ünnepi nagygyűléshez méltó szavalatok és a MÁV Nevelőintézet népi zenekara által előadott dalok tették a gyűlést még színesebbé és színvonalasabbá. A változatos és értékes műsor után az egybegyűlt fiatalok az ismerkedési est­ten is ottmaradtak, hol ki­fogyhatatlan kérdések és vá­ltozók váltották egymást. Mindenki jól érezte magát, és a kitűnően sikerült nagy­gyűlés résztvevői a késő esti órákig maradtak együtt. A vasutas KISZ-fiatalok ki akarják a részüket venni ab­ból a munkából is, mely népgazdaságunk számára most annyira döntő. Ezért a Csongrád megyei vasutas KISZ-bizottság fiataljai a patronált szatymazi Lenin Tsz-t felkeresték az ünnepi KISZ-tagkönyvki06ztó gyű­lésen. Nem véletlen, hogy éppen március 21-én jártak ott. A lenini eszmékhez való törhetetlen hűség és ragasz­kodás szimbólumaként Lenin képet és KISZ-jelvényeket nyújtottak át az új alap­szervezetnek. A kitűnően si­került gyűlés után még so­kóig elbeszélgettek a tsz fiataljaival és megígérték, hogy őket jövőben társa­dalmi munkával is segítik. Benedek Tibor MÁV csomóponti KISZ Bizottság h. titkára SZEMTANUK a szegedi direktórium félegyházi napjairól A /.n,J«cahh él° nyomdász Kis­A legidősebb kunfélegyházán Kör­möczi József. Amikor a minap megláto­gattam, kissé nedves szeme mosolyra csil­lant és gyerekes derűvel mondta: — Ma vagyok 85 .éves. Betotyogott a szobába, öregesen leült és kérdéseimre az emlékek között keres­gélt. — Már nehezen jönnek a gondolatok, tudja, az idő felejtet. Azért valami még maradt, mert a "Félegyházi Proletár* min­dig bennem élt. A Tanácsköztársaság ide­jén beválasztottak a direktóriumba jegy­zőnek. merthogy korrektor voltam. Néhány jegyzökönyvet készítettem is, de én azt mondtam: elvtársak, nekem a nyomdában a helyem, felelek azért, hogy elkészüljön a -Proletár*. Meg is jelent minden nap, amíg be nem tiltották. Aztán börtön kö­vetkezett, de nem bántam ... — Szegedi elvtársakra nem emlékszik? — Hallottam akkor, hogy Itt voltak Fél­egyházán a szegedi direktórium tagjai, azonban erről talán Képes Lajos tudna mondani valamit. Néha össze szoktunk vele is jönni, mint veteránok. A Tanács­köztársaság idején térfásari mondtuk rá, hogy "ez a Képes a harcban mindenre képes*. — Hogyne ismertem volna a szegedie­ket — válaszolt a kérdésre Képes elvtárs, kinek szobáját Lenin, Ságvári Endre, s más kommunisták arcképei díszítik. — Jártam én Wallisch elvtársnál, a Tanács­köztársaság kikiáltása előtt is Szegeden. Sokat tanultam tőle. ő buzdított még 18­ban, hogy mi is szervezkedjünk, ne Vár­junk a forradalom kicsúcsosodására. Köz­élelmezési ügyekben kerestem a háború idején, tanácsokat, segítséget kértem, amit meg is kaptam. Kétszer is találkoztunk és a szegedi tapasztalatokat felhasznál­tuk Félegyházán. Amikor a direktórium megalakult, én lettem az élelmezési veze­tő és arra jól emlékszem, hogy március 26-án mondták, keresnek Szegedről. Wal­lisch elvtárs volt, meg a felesége és má­sok: Holló, Stehli, Andorka, Szalai, Mun­kácsi, Czibula... az ő nevük jut eszembe. Wallisch-sal megöleltük egymást és ő azt mondta, hogy nerri akarnak terhünkre lenni, de el kellett jönniök Szegedről, mert oda bevonultak a franciák. Termé­szetes, hogy viszonoztuk a korábbi segít­séget, a tanítóképzőben szállásoltuk el őket, biztosítottuk ellátásukat. A vendé­gek eljártak a mi gyűléseinkre, fel is szó­laltak, majd egy idő után elmentek. Több­re már nem emlékszem. Farsang Péter — aki annakidején a két munkáspárt egyesülése után a tikári funk­ciót töltötte be Félegyházán — ugyancsak szemtanúja volt a szegedi direktórium ot­tani tartózkodásának. — Több teherautóval érkeztek az elv­társak — mondotta a néphadsereg nyug­díjas századosa — vörös katonákkal, fegy­verekkel. En akkor azt a feladatot kap­tam Budapestről, hogy ellenőrizzem: való­ban el kellett-e jönniök a városból? Meg­győződtem róla Szegeden, hogy Somogyiék és társaik »átvedlettek«, elárulták a for­radalmat és űzték ellenforradalmi pro­pagandájukat. A szegedi direktórium tag* jai itt működtek 1019-ben, ha jól tudom áortlis 16-ig. * beszélgetésből, is felelevenedtek. Wallisch beszámolt az elvtársaknak budapesti útjáról, Cseh Im­re pedig Szegedről hozta a hírt: gyalázza a direktórium tagjait az ellenforradalmi propaganda. Ezek ellensúlyozására kiált­ványt intéztek Szeged népéhez Kiskunfél­egyházáról, amely kitartásra buzdította a proletárokat és a direktórium visszatéré­sét jelentette be. (Erre nem kerülhetett sor később Szatymazon, illetve Alsótanyán székelt a szegedi direktórium). Forradal­mi törvényszéket állítottak fel Waljischék Félegyházán és néhány ítéletet is hoztak az elleníorradalmárokkal szemben. * — Maradt még egy emlék — említette Farsang József és régi iratai közül előke­resett egy fotókópiát. — Budapestről kap­tuk akkor, azzal a céllal, hogy juttassuk el Szegedre — magyarázta és megmutatta a röpirat reprodukcióját. Francia nyelven írodott, s a megszólí­tás magyarra fordítva így hangzik: "Fran­cia katonák! Elvtársak!* Hivatkozik a ki­áltvány arra, hogy a francia katonák ab­ból az országból jöttek, ahol mindig ma­gasra emelték a testvériség, szabadság, egyenlőség zászlaját. Franciaország hazá­ja volt a nagy szocialistáknak. Harcolja­tok velünk a tőkések bérencei ellen, a szovjet példa nyomán. A kiáltvány e sza­vakkal fejeződik be: "Éljen a kommuniz­mus!* — Jó elvtársak útján, Jó elvtársakhoz Juttattuk e röpiratokat — jegyezte meg kis büszkeséggel Farsang Péter. Valószínűleg szellem az arab és a néger katonák között olyannyira, hogy sapkájuk alatt és zubbo­nyukban vőrfe.s jelvényeket, s ezeket a röpiratokat rejtegették. Azóta 42 eszten­dő telt el. A vörös jelvények ma már ott díszlenek a középületek tetején, az egész ország szabadon énekli a forradalmi dalo­kat és az Internaeiónálét. A szegedi di­rektórium fél egyházi napjainak élő szem­tanúi is őrzik a harcok emlékét., s érzik, régi küzdelmük nem volt hiábavaló. Markovits Ttbor Fritz Rahnt, az ötven év körüli szerelőt, itt találjuk a gépek kőzött, a szegedi nyomdászok társaságában, ée amikor magyarországi be­nyomásairól érdeklődünk, el­mondja, hogy először jár hazánkban. Szegedet azon­ban máris jól ismeri. Egy hete van ugyanis itt, a Sze­ged Szállóban lakik, és sze­gedi kollégái már bemutat­ták neki a várost. — Nagyon jól érzem ma­gam Szegeden — mondja. — Tetszik a város. Szép. ren­dezett. A most épült új há­zak ls nagyon szépek, mo­dernek. Imponálóan monu­mentális a szabadtéri játé­kok színpada és a tér. — Amikor Szegedre ér­tem, az első napokban sétál­tam a Tisza-parton, s eszem­be jutott, hogy otthon lát­tam egy rövid filmet a Ti­száról és a tiszavirágokról. Akkor nem gondoltam, hogy a Tiszát magam is láthatom majd... Még valami szép dalra is emlékszem a film­ből. amely a tiszavirágokról szólt. Amikor beszélgettünk, ak­kor már természetesen Jól tudta, ml is volt az a dal: szegedi kollégáival a Hági­ban is járt... Látta már a híres Szegedi Szalámigyár épületét is. — A szalámi nagyon fi­nom. — Hát a paprika? Nevetés. — Az már kevésbé.— A szegedi nyomda is tet­szik Fritz Rahnnak. A be­osztása hasonló a német nyomdákéhoz, csak — mond­ja — ott már több helyen vannak automatagépek. A szegedi nyomda fejlódese szemmel látható: építkeznek, új gépeket vásárolnak. A nyugatnémet szerelő a szegedi gépek üzembe he­lyezése után Kecskemétre megy, az ottani gépet ál­lítja munkába, majd ismét visszatér Szegedre és néhány hétig a gép kezelésére ta­nltja a szegedi nyomdászo­I kat. H Fritz Rahnnak otthon van egy kis autója. Nagyon büsz­ke rá, beszélgetésünk köz­ben többször is emlegette. —> A nyáron — mondja — szeretnék vele visszajönni Magyarországra. Szeged any­nylra megtetszett, hogy csa­ládostól jönnénk el a sza­badtéri játékokra. — Viszontlátásra! — mondja mosolyogva beszél­getésünk végén magyarul — az első szó. amit egy hét alatt megtanult. — És néme­tül hozzáteszi. — A nyári szabadtéri já­tékokon. ö. l. Hóval köszöntött be a tavasz Csehszlovákiában Prágában az első tavaszi napon havazott. Szerdára virradó éjjel fagypont alá süllyedt a hőmérő és újabb hó esett. Az Oriás-hegység magasabban fekvő helyein a nagyerejű szélvihar miatt ki­járási tilalmat rendeltek el a turisták száméra. A Magas Tátrában, a Lomnici csúcson kedden —19 fok volt a hő­mérséklet. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents