Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-21 / 68. szám

3 A rendteremtés útján Tanulságos közgyűlés a szőregi Aranykalász Tsz-ben zottak el. Indokolt észrevé­tel volt, hogy a tsz elnöke, Kalmár Kálmán legyen min­dig határozott, követeljen rendet, fegyelmet, kérje szüntelenül a tagság véle­ményét. Az is igaz, ho© ta­A,szőregi Aranykalász Ter- hét mázsa, vagy három má­melőszövetkezet most tar- zsa árut visz-e a kocsi. Ilyen totta zárszámadó közgyülé- körülmények között — bár sét. A művelődési otthon nem akarunk senkit gyanú­délelőtt 9 óra után már zsú- sítani — könnyen csurran­folásig megtelt az 1261 ka- hatott, cseppenhetett a ra­taszteri holdas szövetkezet kományból. gazdáival. Az államnak a tervük sze- valy ősszel ő sem hordhatta Feszült figyelem közben rint 40 hízó marhát kellett kj a hátán a tagokat a föld­pontról pontra ismertette az volna eladniok; beszállítót- h y ját érdekükben elmúlt év gazdalkodasat a tak 30-at, de azt is rossz ál- '.„ , , . ... . „ fiatal Kalmár Kálmán, a iapotban. A 310 sertés her torJek a kukoncat Itt kel1 szövetkezet tavaly me©á- lyett 148-at adtak el, de írni arról, hogy a tagság lasztott elnöke, aki külön- ezek súlya is alacsony volt. háztáji gazdaságában kétszer ben mezőgazdasági e©ete- Tejből 84 ezer litert tervez- annyj kukorica termett tek és mindössze 47 ezer 712 . ...... . liter tejet fejtek. Baromfi- mint a k°zosben, mert csak ból — bár háromezer volt azzal törődtek és jó páran a terv — egyetlen darabot elhanyagolták éppen azt a met végzett. A tagság sej­tette, mégis sziSszenések, morajlások futottak végig az embersorokban, amikor a mérleg alapján meghallot- sem neveltek, ták: "Egy munkaegység ér­téke 11 forint 76 fillér*. In- A fegyelemert nen is, onnan is közbekiál- . . ..,,,,. tottak: "Nahát, jól nézünk A mostani időnkent forró ki!<< hangulatu kóz©ulesen he­lyesen kerültek szóba a hi­Miért kevés a jövedelem ? bák, s megszüntetésüknek ^ A szövetkezetnek jó földje módjai. A köz©ülés a rend- ta ti a.'" Len'gyelné "" arról' "be­van, amely alkalmas magas teremtes jegyeben zajlott le. szél hogy jó gazdáikodás­jövedelmű gazdaság megte- É?Pe" ,a munkák időbeni, remtésére. Mégis, núért hát 1° elvégzéséért, a tagok az alacsony munkaegység- megfelelő jovedelmeert vita érték? A többféle okból ta- utan újra meghatároztak a nulságként érdemes néhá- kőtelező munkaegységek sza munkát, amiből fő jövedel­müket várhatták. Odaadó munkával Szabó András a vezetés és a tagság együttes mun­kájának fontosságát hangoz­nyat ismertetni. mát. A kisgyermekes anyák­sal biztosítani kellene a rendszeres évközbeni pénz­előleget. Vörös Árpád na­gyon találóan mondotta: — Ne tingli-tangli legyen a szövetkezetben, hanem dol­A kevés jövedelem fő oko- nak 12n> a m"nkablf° n,'k~ gozzunk mindannyian oda­zója egyaránt keresendő a nek 150,a £erfiaknaK: pedi.3 adóan, mert az év végén tagság gyenge munkafegyel- 250 munkae©seget kell tel- csak így számolhatunk szép mében és a vezetés hibáiban, jesitemok. részesedésre. Most csodálko­A tagság, talán nagyobbik .A .if3,, 1(e.Uar >ze" zunk, bosszankodunk, ho© része, igaz, hogy szorgalma-, rint adjak at hajtoiknak, a keveset osztunk, dehát a san dolgozott, voltak azon- méréséknél szállításoknál rossz gazdálkodásnak ez a ban jócskán olyan emberek Í^^ÜL- 7„_ következménye is, akik hanyagolták a mun­kát. Ilyen körülmények kö­zött nem voltak képesek úgy művelni közös földjü­ket, aho©7an kellett volna és ez na© termésveszteségek­kel járt. A vezetés hibái nem szűkíthetők le csupán az elnökre, mert egyaránt és nagyban részes abban Frimmer Pál agronómussal a szövetkezet egész igazga­tósága. Az elnök beszámolójában megállapította, általában 50 százalékkal lett kisebb a tanak meg. Eddig a tsz fo- s szóltak még sokan má_ gatait magancelokra, min- sok) vélemények csaptak ösz­den térítés nélkül gyakran sze> de mind azért< hogy hasznaltak a tagok. Most e©enesbe kerüljön a közös mar a magancélokra igény- gazdaság, hiszen nagyok a be vett fogatokért — a koz- lehetőségei, csak szorgalom­gvules dontesenek megfele- maJ> szaktudással ki kell loen — óránként 5 forintot használni Ennek megfele­kell fizetni. Az igazgatóság lően készült el és tárgyai­minden tagja felelős e©- ták meg a közgyűlésen az e© gazdalkodasi ag munká- idei termelési tervet amely jaért, ellenőrzéséért. A terű- a vezetőség és a tagság leteket nemcsak brigádokra, együttes, jó munkájával bi­hanem munkacsapatokra is zonyosan meghozza eredmé­felosztják és me©alósítják a premizálást, az,anyagi érde­keltséget a többtermelés ese­termés a tervezettnél. Az aszály' Volt ennek előidézője? tóte"­Az is, de főként a közösség c - .. , . . , nem kielégítő munkaviszo- F'gyelmeztetes, k,zaras nyából. a "galamblelkű*, Határozottan felelősségre nem eléggé határozott veze- vonta a köz©űlés Frimmer résből adódott. Időben szed- Pál agronómust, aki több­hették volna például a ku- ször felelőtlenül végezte fel­koricát, de még december- adatát, olykor dologidőben ben is jócskán volt a földe- is részegeskedett. Helyesen ken kukorica, mert cselleng- olvasták a fejére és ítélték tek az emberek. Aztán a takar- el viselkedésének káros vo­mányozás szempontjából ér- násait, majd a 40 holdnyi tékes, mintegy 120 ezer kéve bűzavetés fogasolásának el­kukoricaszár ott veszett a maradását is. Ismételten fel­földön. Tizenkét holdnyi hívták a figyelmét arra, hogy magról vetett fűszerpapri- mindig jó m.unkát várnak nvét. Mert okultak — és minden -tekintetben okulniok kell — a tavalyi esztendő hibáiból. Morvay Sándor A tus vörös márciusán Arról a nagyszerű négy "...Magyarország földje a De a forradalmi magyar és fél hónapról dolgozók társadalmáé. Aki proletariátus vállalta az írni méltóképpen, annak nem dolgozik, annak tulaj- e©enlőtlen küzdelmet Vál­halhatatlan emlékét, diada- donában föld nem marad- lalta ezt a harcot a párt, lát és érdemeit felidézni hat... Minden közép- és vállalták a kommunisták, toll tudhatja-e? Ne©venkét nagybirtok minden tartozé- akik vezetésével életét nem év, majdnem e© emberöltő kával, élő és holt felszereié- kímélve indult végső küz­távolából ra©ognak ránk sével, valamint mezőgazda- delemre mindenki, akinek 1919 dicsőséges napjak Mi, sági ipari üzemeivel együtt szent volt a magyar prole­akik már e© győzelmes má- minden megváltás nélkül a tárállam ü©e. S 1919. ápri­sodik magyar proletárforra- proletárállam tulajdonába lís 24-én huszonné© buda­dalom után a jövő társadal- megy át.. .* A Forradalmi pesti munkászászlóalj vett mát építjük, vajon megbe- Kormányzótanács 1919. már- részt a csapatszemlén. Ott csüljük-e eléggé azt az el- cius 26-án rendelkezett í©. voltak a csepeliek, az Öbu­sőt, amely rövid fennállásé- . dai Hajó©ár munkásai, ott nak 133 napja alatt képes Igen... kefdesre m!n<J' voltak a vasutasok és a volt a tőkés Európa szuro- m annyian u©anaz- Iiyomdászok. s ott voltak a nyaitól környezetten is le- zaI a szóval felelünk. Nem harcok lövészárkaiban: a rakni e© megálmodott, bol- felejtettünk el semmit, Feividéken és a Tiszántúlon, dog társadalmi rend első mindenre tisztán, világosan Salgótarján mellett és Szol­alapköveit? emlekszünk. Az allamositott nok melletl ott voltak és A magyar munkásosztálv, tóarra, a kisajátított nagy- győztek, nem e© csatában. birtokra eppu© emlekszünk, A v<igSg a döntő diadal mint aho© emlékszünk a azonban' elmaradt akkor. Margitsziget legszebb tava- Mégis, ez a bukás volt a szára is. párt, a magyar kommunis­"A szegény gyermekek ták első igazi, na© diadala. hangja megtölti a szigetet, s 1919-től e©enes út vitt mán nőnek most már le- mint a május szele színnel két és fél évtizeden, s ten­dönthetetlenül a csillagokig, és illattal a virágot. A mar- gernyi megpróbáltatáson, ül­az épület azokkal a negy- fiitszigeti betegség, a meían- döztetésen és szenvedésen át „„„. „ . , .... kólia az idén csak messziről a ©őzelemig: a felszabadító venket esztendővel ezelőtt andalogi mint a megvert ku- 1945-ig. Ezen az úton min­lerakott első alapkövekkel tya... Pajkos, rongyos kis- dig a kommunisták voltak is erősebb, szilárdabb, ha- fiúk egy délután méhkast az első sorban haladók, a talmasabb. A szocializmust hoztak kis kézikocsin az harc fáklyahordozói. „ . . eletúnt szigetre es hangos 1,1°.• ! " Soh\nfm hajrával felborították a vi­" ~ -1-11- dáman zümmögő kast". (Ér­dekes Újság, 1919. május 1.) Igen!... Azon a májuson a szegény ©ermekeké volt elfeledhetné-e, ho© először a Margitsziget, az övék vol­1919-ben lett rabszolgából tak a verőfényes budai he- Bokányi Dezső a szegedi di­parancsolója a gépnek: ura ©ek. pket hívogatták a cso- rektórium üdvözlő táviratát . . .... , . . - , olvasta fel, amely arról szá­a munkanak, iranyitója a bogo strandok es okét várta mo]t ^ h^gy a fehérgárdis­termelésnek? és fogadta a Balaton. Hány táktól üldöztetve is kitarta­»... A Tanácsköztársaság a száz proletár©ermek üdült nak a szegedi munkások a kisipar keretét meghaladó azalatt a néhány nyári hét Tanácsköztársaság mellett, ipari, bánya- és közlekedési alatt ingyenesen Abbázia- Xal^olíl^ncla "^ üzemeket köztulajdonba ve- ban és a Balaton partján! nak vezetik, mert az alkal­szi, azokat egy csapással az Hány sokgyermekes mun- mazottak között sem akadt egész proletariátus vezetése káscsaládnak nyitottak ajtót sztrájktörő. Még élnek né­és az illető üzemek munkás- a dölyfös budai villák! S hánya" an„nak. a.,sztpájk"a/s ' ... a resztvevoi kozul. akik élo­saganak ellenorzese alá he- nemcsak a ©ermekek kap- szővai ;s elmondhatják a lyezil* tak sokat ettől a 133 naptól, történelem írott sorait.. Az S a szocialista mezőgazda- hanem a felnőttek is. A be- élmény tüzesebb, igazabb, 3 Ságot építő magyar paraszt tegek, akiket in©en ©ó©- mélyebben ható szavaival. a dolgozó nép ezen a napon éi^ről évre igennel felel a kérdésre. Igen!... Az épület, amely­nek falai a mi karunk sza­kadatlan munkájának nyo­felejti el az elsők, a buká sukban is ©őztesek hősies küzdelmét: a tűz vörös már­ciusát A ma©ar munkás Szeged is megvívta m maga harcát azokban a napokban. Sze­gednek is megvannak a ma­ga hősei. 1919. június 25-én a Szövetséges Központi Bi­zottság ülésén az elnöklő ho© feledhetné el azokat a dicső napokat!... kájuk ki sem kelt. Negyven hold őszi búzát vetés után nem fogasoltak el és í© a madarak felették a magot. Ne©ven mázsa vetőmag ve­szett kárba, s erről a terü­letről csupán nyolcmázsás tőle, és mindig helyes ma­gatartást, mert ha nem így lesz, akkor fegyelmi úton fel­mentik tisztségéből. A közgyűlés kizárta a tsz­tagok sorából Szögi Imre állatgondozót, aki, bár nem­Átvették személyi igazolványukat a szegedi tizenhat évesek holdanként! átlaggal számít- egyszer figyelmeztették, több va 320 mázsás gabonavesz- esetben fittyet hányt a kö­teségük keletkezett. zÖS vagyonra, megkáros/tot­u . , , ta azt. Ezt tetézte, hogy fe­/VIufasztosok lesége a többszöri figyelmez­A szállításoknál hiányzott tetés ellenére is, örökös tor­a kellő ellenőrzés, csak úgy zsalkodásokat szított a ma­kocsinként számoltak, de azt jori emberek között, már kevésbé nézték, hogy Üj és új vélemények hang­Onállő gazdasági elszámolással kísérleteznek a több ezer holdas termelőszövetkezetek Ma már számos olyan ter- vonalon gazdálkodó, több melőszövetkezet van az or- üzeme©'séggel rendelkező szágban, amely több ezer termelőszövetkezeteket, ahol holdon, több üzeme©séggel a tagság szívesen fogadja az működik. Ezek részére dol- üzemszervezési kísérletet, gozzák ki a Földmüvelésügyi (MTI) Minisztérium mezőgazdasági szervezési intézetben az ön-" álló gazdasági elszámolás módszerét. Az új módszer nem egy­szerűen számviteli eljárást jelent, hanem eszközt az üzeme©­ségek közötti helyes kapcso­latok, arányok kialakításá­hoz és fenntartásához. A Mezőgazdasági Szerve­zési Intézet 10—15 nagy­területű termelőszövetke­zetben kezdi meg az új módszer bevezetését, I10© a ©akorlatban ellen­őrizze az eddigi elgondolások helyességét és tapasztalato­kat szerezzen a munka foly­tatásához. A me©ei és járási tanácsok segítségével most keresik azokat a magas szin­Együttes ülést tart a megyei pártbizottság és a megyei tanács (Liebmann Béla felv.) Egy a sok közül... Víneze Zoltán őrnagy átadja a Rad­nóti Miklós Gimnázium egyik tanulójának személyi iga­zolványát. Vasárnap délelőtt a Sza-íves, meleghangú ünnepséget hadság filmszínházban ked-1 rendezett a KISZ Szeged vá­rosi bizottsága és a városi rendőrkapitányság. A részt­vevők, Szeged 16 évesei na© érdeklődéssel hallgatták az előadót, Vincze Zoltánt, a városi rendőrkapitányság ve­zetőjét, aki köszöntötte a fia­talokat, majd az előttük álló feladatokról beszélt. A na© tetszéssel fogadott ünnepi beszéd után a Rózsa Ferenc Gimnázium művészeti csoportja érdekes, tartalmas műsorral köszöntötte a meg­Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága ég a megyei tanács együttes pártbizottsági és tanácsülést tart már­cius 28-án, kedden délelőtt fél 9 órai kezdettel Hód­mezővásárhelyen a városi tanács tanácstermében. Az együttes ülésen Török László elvtárs, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának első titkára tart beszámolót megyénk mezőgazdasági helyzeterői és további féladatai­ról. Második napirendi pontként a megyei tanács 1961. évi intézkedési tervének jóváhagyására kerül sor, majd a! jelenteket. Műsor után adták megyei népi ellenőrzési bizottság elmúlt évi tevékeny-' £t a fiataloknak a személyi scgéről szóló beszámolót hallgatják meg az együttes ülés |- Kíw résztvevői. Ezután a megye ezévi költségvetésének jóvá- lgazolvanyv e!> a Ikoz" hagyására, a különböző előterjesztésekre és végül azlP°nti Bizottságának üdvöz­interpellációkra kerül sor. lő lapját .. ^ , , -j u a. s mi> u©e. meghallgatjuk kezeltek a köztulajdonba át- c-ket ha szólnak s kérdez„ vett gyógyintézetekben. S zük őket, faggatjuk őket. ha akiket orvosok és ©ó©sze- bennük rekedne a szó? Mert részek sem fosztogathattak ^ünk drágák ezek az env , lekek, fontosak es minden­tobbe: a Tanacskoztarsasag nél többet jelentöek Ugye; állandó fizetést szabott meg í© őrizzük valamennyien az orvosoknak és szabályoz- március 21. emlékét is? ta a ©ó©szerárakat "Proletáé testvérek! Piros S a nők, "akik a burzsoá pünkösd napján nézzetek be­államban rabok voltak", s le 02 égő világba, ahol bilin­akiknek ezt a lealázó függő- esek repednek széjjel és bör­ségét "megszüntette a kom- tönajtók nyílnak meg. Néz­munista állam"! ... Akkor zétek az óriási kérges kezet, kaptak először szülési se- amely kinyúlik a földgömb­gélyt és szülési szabadságot és új világot akar épi­az anyák; akkor mondta ki leni!.. .* először a törvény erejével az A harcoló ma©ar pro­állam, ho© "a nő a férfival _ . , . , . letariátus­nah irta ezeket a sorokat teljesen egyenrangú, s gaz- Latinka Sándor, a Somo©i dasági, politikai és társadal- Munkás 1919. június 8-i szá­mi téren egyaránt épp úgy mában. De a himnikus zen­szabad, mint a férfi*! S az- gésű szavak hozzánk is szól­alatt a 133 nap alatt a Ta- nak. s ugyanígy szói hoz­nácsköztársaság, az első ma- zánk is a túlerővel szemben ©ar kommunista állam a halálra sebzetten eIbukó Ma_ gyakorlatban is érvényt gyar Tanácsköztársaság utol­szerzett ennek és valameny- só kiáltásaként a Vörös Új­ság 1919. augusztus 1-i szá­mában Petőfire, a forradal­márra emlékező cikk mon­data: "Sorsdöntő órában, mikor nyi törvényének. Mindest nem lehet elfe" lejteni. Erre em­lékezni kell a mostani tel­jes megvalósulás lázas nap­jaiban is. S emlékeznünk niindenünnen ránk agyar­kel1 ezen a napon a hőni kodnak az egész világ vér­idők résztvevőire: munkás- tö1 mocskos rablói, Petőfi ra, aki pörölyével, íróra, aki emlékét idézzük, a forradal­a tollával, s katonára, aki márét, aki élt és meghalt a fegyverrel védte a Tanács- forradalomért.. .* köztársaságot. Éltek és meghaltak a for. Mert a kapitalista világ radalomért, mint Petőfi! Ha­nem nézte e© pillanatig nyaa voltak a hősök? Hány sem tétlenül, belenyugvóan név> hany élet? Nem tudjuk, ezt a "boldog magyar drá- A forradalom élt és él most mát*, ezt a 133 napig tartó is- A halottak helyébe pe­lázas és harsogó ünnepet. d'S rengeteg élő lépett. S Északon, délen és nyugaton özek mi va©unk: az uno­megmozdultak az antant- kák. akik felragadták a csapatok. Megmozdultak a ne©venkét esztendeje leha­kis úri bitangok is, fehérlő- nyatlott lobogót, és most ví­vás haramiák, kakastollas szik tovább, szembe a nap­gyilkosok, ágáló, véresszájú Pal, a jövő mindent és min­senkiháziak. S e©enlőtlen, denkit e©beötvöző forró su­jaj, na©on e©enlőtlen volt garaival. a harc! Papp Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents