Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-19 / 67. szám

7 Vasárnap, 1961. március 19. zást. Díszsíremléket állítanak Kukovetz Nanának A szegedi képzőművészek társadalmi összefogással segítik elő a Magyar Tanácsköztársaság szegedi művész-mártírja emlékének méltó ápolását Kukovetz Nana halálának kerületi tanács összefogásáévfordulójáról nemrég emlé- ban a művész-mártír íöldi kezett meg Szeged művész- maradványait exhumáltattársadalma, úgyszintén szü- ják a Dugonics-temetőben, letése 75. évfordulójának is majd a III. kerületi tanács méltó módon, gyűjteményes által a Belvárosi temetőben kiállítás megrendezésével adományozott dísz-sírban headózott. A Magyar Tanács- lyezik eL köztársaság magasztos ügyét A szegedi müvésztársadaszolgáló művész-mártír em- lom is részt vesz ebben az lékét meleg szerettei ápol- összefogásban: a művészi kita eddig is a művésztársa- képzésű síremlék emeltetédalom. Nevét Sándorfalván sét maga vállalta el. A szeés Szatymazon — ahol a sze- gedi festők egy-egy képügedi direktórium megbízásé- kért kapott összeget ajánlotból tevékenykedett, a fran- ták fel a síremlék létrehozácia és maláji katonákat fel- sára. A síremlék művészi kivilágosító szóval igyekezett képzésére Tápai Antal szobmegnyerni a Tanácsköztár- rászművész kapott megbísr.ság ügyének — emléktáblák őrzik az előtte tisztelgő utókor számára. A szegedi Dugonics-temetőben, úgyszintén, ahol agyonkínzott teste pihen. A kommunizmus eszméit bátran hirdető, s a nehéz időkben életét is feláldozó Kukovetz Nanát méltó hely illeti meg a nagy magyar proletárfestők soraiban. A magángyűjteményekből egyre-másra előkerülő képei s azokból a Móra Ferenc Múzeumban rendezett kiállítás jelentős tehetségéről vallanak. Művészetének megfelelő súlyú felmérése különböző szaklapokban, napilapokban, emlékesteken jelenleg is folyik. Sok helyütt lappangó alkotásainak előkerülésével válik azonban majd teljessé a kép Kukovetz művészetéről. A társadalom széleskörű megbecsülése ennek a felmérésnek eléje siet azzal is, hogy Kukovetz Nanának méltó síremléket állít A Hazafias Népfront, a II. és IIL Magyar könyvek a bécsi egyetemnek A Kultúrkapcsolatok Intézete nagyobb könyvadományt küldött a bécsi egyetem tolmácsképző intézetének. A magyar klasszikusok és a mai élő szerzők szépirodalmi munkáiból, valamint ismeretterjesztő könyvekből álló küldeményt Sebes István, a bécsi magyar nagykövét adta át a tolmácsképző intézet igazgatójának. Jegyzék Eichmann cinkosairól a zsidók világkongresszusa pénteken bejelentette, hogy jegyzéket juttattak cl az Adolf Eichmann náci tömeggyilkos íigyét tárgyaló izraeli törvényszékhez. A jegyzék Adolf Eichmann 13 cinkosának névsorát tartalmazza. Egy másik jegyzéket is küldtek, amely 1506 volt nácit tüntet fel. /e^Ai BuUcs-w ís a tiMUU A Szegedi Nemzeii Színház új bemutatója Társadalmi munkával Megkezdődött a tavaszi parkosítás a III. kerületbeo Megkezdődött a tavaszi gek is megjelentek a körút parkosítás a III. kerületben, parkosításánál. A Szegedi A karhatalmi egységek két Kenderfonógyár már régebb laktanyája elött már szépen idő óta patronálja a Rózsa felásták a fiatalok a szé- Ferenc Termelőszövetkezeles útmenti sávot, most pe- tet. A sokoldalú segítség vidig a Szegedi Kenderfonó- szonzásaképpen a héten a gyár és az MTH kiszistái tsz dolgozói traktorukat adkezdték el a munkát a Marx ták kölcsön a gyár előtti szétéren. Itt, a mezőgazdasági les terület felszántására, kiállítás területén korszerű, Maga az elnök is megjelent szép parkot létesít a ta- és segédkezett a munkába, nács. Több tízezer forint A felszántott nagy terüleköltséggel, s a fiatalok ál- ten egyébként a kenderfonótal felajánlott jelentős tár- , „ , ,., sadalmi munkával élősö- ®'ar KISZ-szervezete letes.t vényt ültetnek, a Nagykörút parkot, törperózsát, petúniát felőli oldalon gömbakácokat és egyéb virágokat ültetnek telepítenek, füvesítik, azon- a fiatalok. Ezenkívül még 39 éSk fnTgTS - * vállalták, hogy a díszget növényeket rendszeresen Pénteken újszegedi vendé- gondozzák. A szegedi teken este olyan darabnak tapsolhatott, amelyet drámai koncepcióban és eszmei magasrendűségében egyaránt ma már a világirodalom kiemelkedő alkotásai között tartanak számon. Gorkijnak ez, az 1931-ben írt drámája a nagy orosz proletáríró oeuvre-jében is a csúcsokon foglal helyet. Az alig másfél évtizeddel ezelőtti első magyarországi bemutatója — a fővárosi Nemzeti Színház előadása — óta hazánkban is mindig művészi rangot jelent, ha valamelyik színház műsorára tűzi. Az eddigiekben máris jelentős hagyományokra tekinthet vissza, hiszen színművészetünk legjobbjai alakították benne erőteljes vonásokkal megrajzolt szerepeit, örvendetes, hogy a mi szegedi színházunk is vállalkozott erre a szép feladatra, amellyel csak megbecsülést szerezhet az igényes színházlátogatók körében. . * >,- >~< íí'sfeMíÍMÍSíwrs (Siflis felvétele) JEGOR BULICSOV ES SUROCSKA (Kiss Ferenc és Földi Teri) A cselekmény 05 mon" központjában danivaló a címszereplő kenyeret, de a jogot is. S mint éppen ez a dráma, bár a forradalom, a nép örömmel állapíthattuk meg nem jelenik meg a színen — a bemutatón, hogy a Szegefőhős áll kinek alakjában csupán a megtollasodott, di Nemzeti Színház együtteGorkij sajátosan érdekes, gazdag nagykereskedő Buli- se összeforrott, egyenletes vérbő figurát és típust te- csov • szobáinak belső életét, játékkal vitte színre. Ebben remtett Az ő életútjában fondorlatait, a koncra lesők vitathatatlanul az első heelbukásában mintegy tükre- mesterkedéseit, léha cicázga- lyen illeti elismerés a venzödik a forradalom előtti tósait más egyebet la- dégrendezőként meghívott orosz polgári társadalom lé- tunk ~ 'mégis ott érezni a Szendr° Józsefet. Az atgonte, útja és átalakulása. A levegőben, az emberek ma- dolt, eszmeileg es színpaddrámai szerkesztés szigorú gatartásában a forradalom technikailag is megalapozott következetességévei feszült feltartóztathatatlan erejét, rendezői munka mindvégig jelenetek egymásutánisága- Szinte kitapinthatóan érez- tükröződött. Az avatott renban bizonyítja be! hogy Bu- zük> látjuk és hatásában le- dezői kéznek köszönhetjük licsovnak el kell buknia, mérhetjük ezt az erőt azt a sajátos légkört is, mint ahogyan annak a tár- Bulicsov maga is látja, amely áthatotta az előadást: sadaiomnak is, amelyet kép- vagy legalábbis érzi ezt,. a bukása előtt allo orosz visel. 1917 februárjában va- Eokról fokra közeledik tra- polgári társadalomnak az gyünk, súlyos és forradalom- Qikus elbukása felé. Igen, orosz klasszikus drámai hatói terhes napokban amikor tragikus ez az elbukás, an- gyományok eszközeivel mega proletariátus, a nép mind nak ellenére, hogy általában teremtett légkörét. Több emhatározottabban követeli a a maradiság, a reakciós erők lékezetes jelenet mellett követeli ^ elbukását a forradalmi, ha- zárójelemet hatásos megior^^O^&OÖAOOOOOOO-OOOOOOOOO-O-O-OOOOO-OO'OOOO-OO'OOOO-OOOOO-OO^C óettoooooooooooooooooooooooooooooo/ ladó erőkkel szemben egyál- málása élményként marad Zenei tanulmányúton a Szovjetunióban Tanulmányúton jártam, a. Szovjetunióba n. Láttam a Kreml SzpászKlj-tornyát, az óvörös ragyogású rubincsillagot, a borpiros színű Történeti Múzeumot, a XVI. századi, megvakított muzsikok építette Blazsenszki székesegyháznak ismert remeklést, vérnarancs, méregzöld hagymakupolákkal, s a 32 emeletes, gigantikus homonoszovcgyetemet. Voltam a türkiz, arany, gyémánt, elefántcsont, igazgyöngy és bíbor ragyogású Kreml-múzeumban, a "kincsbirodalomban", mely félelmes emléke a hajdani zsarnok uralomnak s a népnyomornak. Meghatottan álltam a Vörös téren, a világhírű Mauzóleum elött. Szemtanúja voltam a szédületes, lenyűgöző forgalomnak (melyet pillanatok alatt leállított egy rendőr, hogy kézenfogva átvezessen a túlsó oldalra egy rokkant, idős asszonyt.'). Bámultam a Tretyakov-képtárat Moszkvában, a szinte be járhatatlan Ermitázst, a varázslatos »Nyári Palotát" Leningrádban. Hallottam a Kreml-toronyóra zengő hangját. Gyönyörködtem a Hovanscsina s a balettek utánozhatatlan előadásaiban, a Kreml-szinházban szereplő Szibériai Együttes népi hangvételű, abszulút művészi kórus- és táncprodukcióiban, á színpompás népi viseletekben, és még sok olyanban, melynek leírására itt nincs elég helyem. (A teljesség — mindent látni — különben is reménytelen!) Mindezekről mások már sok szépet irtak, melyekel a valóságban most én is láthattam. Felejthetetlen élmény volt minden! Legmegkapóbb volt számomra mégis az emberi érintkezés rendkívül közvetlensége, a szovjet nép páratlan vendégszeretete, vidám optimizmusa. Büszke örömmel hallottam a Lenin-dijas Szvesnyikov zeneszerzőtől, mennyire szereti a magyarokat, milyen jól érezte magát hazánkban, különösen Szegeden, ahol akkor "nagy hó esett, mégis milyen meleg volt!" Személyes gondoskodása révén sokat hallhattam, láthattam, tanulhattam s nagy értékű, itthoni munkámban is gyümölcsözően hasznosítható tapasztalatokat gyűjthettem az általa vezetett "Csajkovszkij Zeneművészeti Főiskolán". Főként a zeneszerzés, népzene, karvezetés, magánének órák érdekeltek, melyeken F e re, Rudny e v a, Szokolov, B alasov. B aturin, P r e ob r az s e ns zki professzorok baráti szeretettel kalauzoltak. Előadást is tartottam, főiskolájukon a magyar népzenéről, Szegeden és környékén gyűjtött népdalaim illusztrálásával, Bartók és Kodály népdalfeldolgozásainak bemutatásával orosz, tatár, taskendi, kínai, jakut, koreai hallgatóság előtt. Népzenei osztályuk megajándékozott Rudnyeva elvtársnö népdalkiadványával, mely új életük uj dalait is tartalmazza. Hangszalagon is hoztam haza ezekből. T y e p l o v professzor a zenepszichológiai kutatások legújabb eredményeivel foglalkozó értekezésekkel, az Akadémia — Sackajp, Vetlugina és Rummel elvtársnők — több gyermekkari művei, gyermek- és népdalfeldolgozásokkal, a karvezetési tanszék vegyeskari kórus-partitúrákkal láttak el. Egyik magyar specialitásunkról, a zenei általános iskolákról írt Cikkemben Szavoszjin elvtárs, a Kulturális Minisztériumban meglátva Kodály Zoltán nevét, mondta: "Várjuk öt a Szovjetunióba. Akkor jön, amikor alcar, addig marad, amíg neki tetszik. Mi mindig szeretettel látjuk, hívjuk és várjuk". Szvesnyikov professzorhoz hasonlóan V etlugina elvtársnő is szívesen emlékezett Szegedre, a Pedagógiai Főiskola zenei tanszékén szerzett tapasztalataira, hangsúlyozva a tanszék kiváló munkáját, amely segítette az ő pedagógiai főiskolájukon, hazaérkezte után megindult ének-zene tanárképzés megszervezését. Ennek munkájáról meg P opov elvtárs tájékoztatott részletesen, melynek eredményeit a mi munkánkban kitűnően fogjuk felhasználhatni. U z s a k o v elvtárs — aki a Szegedi Szabadtéri Játékokra emlékezett szívesen — hosszas beszélgetés során ismertetett meg a moszkvai tánács művelődési osztályának munkájávai. Ismertette Moszkva hatalmas perspektivikus tervét, a mindenfelé meginduló nagy arányú építkezéseket, újabb felhőkarcolókat, színházakat, mozikat, művelődési házakat (tiz új színház, mozi — 1000—3000 személy befogadására alkalmas! — építése már meg is kezdődött), hogy még többen és sűrűbben vehessék ki részüket a művészetek ápolásában. Elmondotta, hogy a zenekultúra további fejlesztése érdekében a zenetanulást az iskolában akarják bevezetni úgy. hogy minden gyerek kapjon zenei képzést. Tavaly kezdték el és rendszeresíteni akarják az »énekünnepeket«, melyekbe idén gyermekkórusok is bekapcsolódnak. Az első ilyen találkozón, a nagy stadionban, 26 ezer énekes vett részt! VerSenyen kívül szerepeltek ezeken az állami énekkarok (a színháziak, a Szvesnyikov-kórus stb.). Sok magyar ifjú tanul Moszkvában, néhány szegedivel is találkoztam a Lomonoszov-egyetemen. Nagy számban lehet látni tanulmányutat járó •magyarokat (akkor is voltunk jó néhányan Szegedről is) Moszkvában, Leningrádban egyaránt. A könyvkirakatokban Munkácsy-albumot fedeztem fel — cirill betűkkel, meg Petőfit zürjénül! (A magyar irodalom legnagyobb külföldi piaca Van itt). A kották között Bartók és Kodály nevével találkoztam. Es végre egy világváros, ahol — miként egy plakáton olvas' tam — nem Franz Liszt, hanem Ferenc Liszt a mi Liszt Ferencünk neve! A szovjet ember magasfokú kulturáltságát nemcsak az operaelőadások, hangversenyek, színházak, mozik, múzeumok, képtárak zsúfoltsága mutatja. hanem a könyvek iránti érdeklőr üésük is. Az utcákon nagy tömegben vesznek körül valamit, vajon mi történhetett? Könyvet árusítanak utcai pultokon! Reggel sorban állnak az utcai pavilonok előtt — kül- és belvárosban — a Pravdáért! Intelligenciájukból következik az is, amit pl. a trolik külsején láttam: az utas maga váltja a jegyét — nincs kalauz —, s ha ijem lenne aprópénze, többen ugranak fel, hogy segítsenek. Helyük ilyenkor üresen marad, ha zsúfolt is a kocsi. Senki sem foglalja azt el! A trolikat, autóbuszokat várók sorbanállása önkéntes, fegyelmezett. Csak az időseket engedik előre, a kocsiban a fiatalabbak maguktól ajánlják fel helyüket. Az öregeknek nagy tisztelet, megbecsülés, kímélet, jutalom, nem szánalom, kigúnyolás vagy gorombaság jár! Sokhelyütt találkozni idős dolgozókicai, vezető posztokon is (nem ritkán hetvenen, sőt nyolcvanon túl). Bármerre jártam, bárhol megfordultam, mindenütt a segíteni akarást, a gondoskodást, a türelmet, a szeretetet, az emberközelséget éreztem, nem a kétezérkilométeres távolságot! Ezeket láttam, hallottam, tapasztaltam kint, s ezeknek felejthetetlen emlékével tértem haza Moszkvából. DR. SZEGHY ENDRE, a szegedi Pedagógiai Főiskola \ tanára [talán nem tartja tragikusnak >a marxista irodalom- vagy [történelemszemlélet. Ez esetiben azonban azzal a sajátos [ helyzettel állunk szemben, i amelyet Bulicsov oly keserií[en hangoztat többször is, , amikor azt mondja, »mós 1 utcában élt", vagy »melléI élte" az életét. Mellé, mert 'hiszen más is lehetett vojna | ő, aki tulajdonképpen a nép' böl jött, s a kapitalizmus viszonyai között megszedve imagát, vált vagyonos keresJkedő polgárrá. Helyét azon>ban sohasem találhatta meg J abban a társadalomban, i amely csak a pénzéért fojgadta be, s így örökké ide>gen maradt a tőkés világ[ban, maga is megvetve azt. , Eljátszotta viszont annak 'lehetőségét is, ,hogy az új ) világ befogadja. Ezért kell i elvesznie a forradalom, az J új világ felderengésének 'hajnalán, miközben kinn [zúg a jogos hatalmát elfog>lalnl kész tömeg. Fizikai, Jtesti összeomlása valójában >csak velejárója lelki össze[ omlásának, amelyet a száimára céltalanná vált- élet 'jelent. Bukása egyben jel>kép is, bár sokkal több és [valóságosabb is annál. Ezt a nagy ^ ctarzist csak rendkívül erőteljes írói eszközökkel, szigorú írói tudatossággal lehet ábrázolni. S Gorkijnak megvolt hozzá az ereje. Nemcsak megragadó figurát alkotott az energiától feszülő, s az élet, a társadalmi törvényszerűségek igazságait mintegy megsejtő Jegor Bulicsovban, de mellette a társadalmi ábrázoláshoz szükséges alakok egész seregét is. A dráma szerkesztésében pedig nagyszerű érzékkel sikerült olyan jelenetsorokat összefűznie, melyeknél szinte az előzőből nő ki az azt követő, s a belső feszülések, belső ellentmondások a következőkben csapnak össze, fejlődnek tovább, céltudatosan hömpölyögve a végkonklúzió felé. Ez a kitűnő drámaalkotási módszer teszi olyan feszültté és sodróvá színművét. Összeforrott [kevés darab kíván annyira, az emlékezetben. A címszerepben Kiss Ferencet láthattuk s nyomban hozzá kell tenni, hogy olyannak . láttuk, ahogyan elképzeléseinkben él ez a féktelen, s bukásában is megrendítően erőteljes figura. . Kiss Ferenc jólismert művészetének javát öntötte ebbe az alakításba, élettel töltötte meg, s maga is kitűnően egyénített típussá igyekezett emelni Jegor Bulicsovot. A többi szerepek az 6 központi alakja mellett — márcsak e dráma szerkesztésénél fogva is — bizonyos fokig alárendeltek a koncentráltabb eszmei célratörés érdekében. Ez azonban nem jelenti, hogy nem nyílnak nagyszerű szerepformálási lehetőségek. Sőt éppen ellenkezőleg, itt mutatkozhatnak meg igazán a kevéssel is sokat mondó művészi készségek. Ennek néhály igen szép példáját is tapasztaltuk az előadáson. Plasztikusan sikerült alakítás volt Radnóthy Éváé (Bulicsov felesége), a kevés szöveggel is sokatmondó Pagonyi Nándoré (Tyatyin) és a jól eltalált Mezey Lajosé (Zvoncov). Nehéz feladatot oldott meg Miklós Klára (az apátnő), Bege Margit pedig halk, finom színeivel tűnt fel (Glafira). A kis Surocskát Földi Teri elvenítette meg találón és szépen, de ezúttal mintha egy-két színnel adósunk maradt volna. A népes együttesből Kátay Endrét kisebb szerepe ellenére is (a trombitás) azért kell külön kiemelnünk, mert a fegyelmezetten művészi jellemformálásnak nagysz'erű példáját nyújtotta. A sikeres alakítások mindegyikét é helyen nincs módunkban értékelni, de elismeréssel szólhatunk még Simon Erika, Kormos Lajos, Marosi Károly, Kovács János, Károlyt István játékáról. Eredményesen illeszkedtek az együttesbe epizódszerepükkel Décsy Györgyi, Jászai László, Bányász Ilona. Árkos Gyula. Ujréti László s mások. Sándor Sándor díszletel a játék alkalmas és hatásos keretéül szolgáltak Lőkös Zoltán