Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-15 / 39. szám

i Szerda, 1961. február 15. Varázstilinkó ÚJ szegedi táncjátékot mutatott be a Kamaraszínházban az ÉDOSZ népi együttese Hétfőn este szépszámú közönség jelenlétében, nagy sikerrel mutatta be az ÉDOSZ hires népi együttese a Szegedi Nemzeti Színház kamaraszínházában Mezey Károly és Wa l d m ann József Varázstilinkó című mesetáncjátékát, az évek óta együtt dolgozó két szegedi szerző negyedik ilyen jellegű közös munkáját. A három képben játszódó új táncjáték cselekménye a demes és szükséges a munkájukat segíteni, hiszen akarnak és tudnak is jól dolgozni ezek a fiatalok. Minyó Ádám. Ábrahám András és Ábrahám Andrásné például — hogy csak néhány nevet említsünk a nagyszámú együttesből — nemcsak egyszerűen szépen táncolt, hanem nagy kifejező erővel, meggyőző hatással is. A bemutató másik — semmivel sem jelentéktelenebb pi együttesekben bizonyos Jelezhetjük viszont, hogy érválságjelek mutatkoznak, demes lenne az illetékesekPontosabban és igazabban: nek ezt a problémát és a benépi együtteseink érzik, hogy lőle adódó következtetéseket az élet — most ebből csak a megvitatniok, még akkor is, közönség igényét emeljük ha teljesen világos, hogy ki —, a valóság követeli a ezekre a kérdésekre — vagymai tartalomhoz, a maimon- is arra, milyenek legyenek danivalóhoz, a mai ember- az új táncjátékok — csak alhez váló közeledést. Kísérle- kotások, csak művek adhatteznek, tapogatóznak is ök nak igazán meggyőző váebben az irányban, nagyon laszt. sokszor nem is rosszul, de ez Tévedés ne essék: senki a törekvésük saját hagyomá- sem akarja a régi, etnográA napi hél olvasótól — a napi féleserig Nyolcvanéves jubileumát ünnepli a Somogyi Könyvtár Nyolcvan évvel ezelőtt, ványi anyag 146 900 kötetre 1881. február 15-én sírja felé szaporodott, hajolva írta a^á az adománylevelet egy művelt életű pap és ezzel örök időkre Szeged városának ajándéA felszabadulás utáni igazi fejlődés 1883-ban, amikor megnyílt kozta élete legnagyobb kin- „„ „,„,„.•,' ..... „ _ . csét, a 43 ezer kötetből álló aZ olvasok elott a Somogyi magánkönyvtárátSomogyi Károlynak hívták, s egyetlen alkalommal, nem sokkal a Víz után, járt Szegeden. Döbbenten nézte azt a pusztulást, amit e város elviselt. Érző szívű ember ilyenkor arra gondol csupán: mivel segíthetne? Tudta, hogy sopánkodás, jajveszékelés, vagy akár egy Könyvtár, napi hét olvasót számláltak a könyvtárosok. 1915-ben már 30 alvasós átlaggal számoltak az alkalmazottak. 1925-ben százötven körül mozgott a könyvtár napi forgalma. Ma csak a központi kölcsönzőben és olvasóteremben 250—300 olvasó fordul meg". Ha ehhez hozzászámítjuk 14 énekes és szagos mise is ke- " t gf , L ff" a veset ér itt. Itt adni kell' És kpzP»"tinak legalább az ő adott. Egy biztos pontot, konnyen klsza ahová nyugodtan támaszthatja lábát a városért szorgoskodó nép, melyet nem sokkal előbb Kossuth "Nemzetem büszkeségének* nevezett. .. Az alapítvány népköltészet világába viszi el a nézőt. Egyik forrása a gazdag bárólány meg a szegény juhászlegény szomorú végű szerelméről szóló ismert népballada, a másik a Csodafurulya című, még ismertebb népmese. A szerzők ebből a két történetből szellemes összevonással épkézláb és egységes cselekményt alkottak, befejezésben a népballada tragikus megoldása helyett a mese derűsebb és népi gondolatvilághoz közelebb eső — a népmesében mindig az igazság győz — lezárást választva. A táncjáték cselekménye tehát ezek szerint arról szól, hogyan lesz egymásé — a csodálatos hatalmú valázstilinkó segítségével minden akadályon diadalmaskodva — a szerelmes juhászlegény és a gazdag Szendrő báró lánya. Ehhez, a mai embernek is kétségtelenül sokatmondó történethez Mezey Károly irt, elsősorban a népi hagyományok gazdag motívumanyagára épülő színes és ötletes koreográfiát. A bemutató — egyik legfontosabb tanulságként —ismét bebizonyította, hogy jó vezetők irányításával a műkedvelő együttesek képesek egészen nagyszabású feladatok megoldására. Érdemes tehát velük foglalkozni, ér— tanulsága az első kép betétszámaihoz, iÚetöleg a belőlük következő problémákhoz fűződik. Miről van szó? A táncjáték első képében az történt, hogy a gazdag Szendrő báró kastélyában mulatozó nemesi hölgyek és uraságok között egyszerre csak hirtelen és teljesen váratlanul megjelent egy — modernül öltözött néger, később pedig egy háncsszoknyás tahiti nő, azután együtt táncoltak a népi zenekar kíséretét erre a számra felváltó zongora modern muzsikájára. Ennek a hatásos számnak, amelyet egyébként a táncosok kitűnően adtak elő, természetesen óriási sikere volt. Mármost: jó-e ez, vagy rossz? Ha azt mondanánk, hogy ez a betét semmiképpen sem illett a táncjáték környezetébe, hangulatába, bizarr és groteszk hatású volt, igazunk lenne. Sőt, talán még akkor is igazunk volna, ha azt állítanánk, hogy ez az önmagában jól sikerült szám kizárólag a várható tapsok miatt került bele a műbe. Csakhogy itt nem egyszerűen hatásvadászatról — valójában sokkal mélyebb, nagyobb jelentőségű problémákról van szó. Nevezetesen arról, hogy a műkedvelő nényaikkal, az elfogadott és fiai-ncprajzi értelemben vett megszokott gyakorlattal, a népi táncokat kiseprűzni a népiség régi. etnográfiai- színpadokról. Amit elmondnéprajzi jellegű felfogásával tunk, azzal csak azt akartuk igen gyakran összeütközik, jelezni, hogy azok mellett Tulajdonképpen ez történt a az élet egyre sürgetőbben Varázstilinkó említett betét- követeli a mai tartalmú és jével is. modern formájú táncjátékoHogyan lehet ezt a prob- kat is. Egészen természetes, lémát megoldani? Mire bíz- hogy ilyen műveket mi itt, tassuk együtteseinket? Ar- Szegeden elsősorban a Vara-e. hogy ragaszkodjanak a rázstilinkó két szerzőjétől, régihez, vagy bátorítsuk őket Mezey Károlytól és Waldarra, hogy merészen közeled- viann Józseftől várunk, jenek az új, a mái tartalom- A hétfői előadás másik hoz, mondanivalóhoz? Azt részében az ÉDOSZ együttehisszük, vonakodás és bi- se nagy sikerrel adott elö zonytalankodás nélkül az már ismert és bemutatott utóbbi megoldás mellé kell műsorából több népi táncol, állnunk. Azzal a megjeyy- énekkari művet és magyar zéssel természetesen, hogy népdalokat. Szólót énekelt itt semmiféle olyan receptet és szép hangjával kitűnt nem adhatunk, amely min- Törköly Rózsa. Bús Ferencden ezzel kapcsolatos prob- né és Szabó György, lémát egy csapásra megold. ökrös. László negyedmillió rült.) forintba TIRANA -VOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO-OOO/V yfPéldtu' büntetés Szédítő sebességgel száguld az autó a tükörsima országúton. A kocsi vezetője és utasai élvezettel figyelik, hogyan falja járművük a kilométereket. Gyönyörüket fokozza, hogy a hangtalanul suhanó gépkocsi karosszériáján sűrűn kopogó eeőcseppek járják egyhangú táncukat. Ilyenkor jó érzés álmodozva elnyúlni az autó minden kényelmet biztosító plüsspámáin, egykét pohár tömény ital pedig annyira fokozza a kedélyeket.... és a sebességet, hogy... hirtelen fékcsikorgás zaja hasit az utasok fülébe ... és néhány nappal később már az újságok beszámolóiból ismerhetjük meg a gondatlanság okozta szerencsétlenség részleteit. Az országúti huligánok és karambolhösök elleni küzdelem gondjai sok főfájást okoznak szerte a világon. A statisztikusok szerint a. közlekedési fegyelem terén a legtöbb baj a motoros járművek vezetőivel van. A különböző országok közlekedési rendőrsége kétségbeesett erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy ha a baleseteket megszüntetni, vagy mennyiségüket csökkenteni nem is tudja, legalább további elterjedésüket megakadályozza. Ezen a téren az élet humoros eseteket is produkál. Igy például egy ausztráliai fiatalkorú ügyében, aki gyorshajtás vádjával állt a bíróság előtt, a Melbourne-i bírák "rettenetes* ítéletet hoztak. Kötelezték, hogy öt éven keresztül havonta kétszer templomba járjon. Ha pedig még ezután sem csökken Ausztráliában a balesetek száma, akkor rajtuk már semmi sem segít. B. I. ""UOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOÓOOOOOOOOC< Még tavaly szeptember 27-én az albán lapokban rövid hír látott napvilágot: "Szeptember 26-án, több mint három hónappal a kitűzött határidő előtt a tiranai „December 21" építőipari vállalat dolgozói teljesítették felemelt ötéves tervüket*. Bizonyára sokan olvasták ezt a hírt, amely a kongresszusi verseny rovatában jelent meg, de az is bizonyos, hogy az olvasók közül az első percekben kevesen fogták fel, mit jelent ez az eredmény és mit ér az építőknek az a felajánlása, hogy az év végéig terven felül több mint 300 millió leknyi értéket termelnek. Aki sétát tesz Üj-Tiranában, az albán főváros iparnegyedében, vagy az új kerületi tanácsok népességi hivatalában érdeklődik, annak egyszerre beszélni kezdenek a számok. Gyárkémények erdejéről, textil- és élelmiszerkombinátról, új szanatóriumról, egyetemi városrol, egész új házsorokról, ezer és ezer összkomfortos lakásról. Jelenleg csupán a "Sztá-lin* textilkombinát új lakónegyedében több mint 12 ezren laknak, s ez az új'lakónegyed — és nem is ez az egyetlen az albán fővárosban! — az utóbbi 6—8 év alatt épült fel. Tiranában tavaly tíz hónap alatt több lakás épült, mint a felszabadulás előtt 25 év alatt. A harmadik ötéves terv. amelynek irányelvtervezetét az Albán Munkapárt február 13-án összeült IV. kongresszusa vitatja meg és hagyja jóvá, megnövekedett feladatokat állít a tiranai épitők elé is. Az új tervidőszakban 5200 lakást kell építeniök, ebből csaknem 1100-at már idén át kell adniok. A legtöbb új lakás a "Barátság* negyedben épül, amely 3—4—5 emeletes modern háztömbjeivel, üzletházaival, parkjaival és játszótereivel Tirana legszebb városnegyede lesz. A lakóházépítkezéseken kívül más nagy feladatok is várnak a tiranai építőkre. Befejezéséhez közeledik a brikettgyár és az élelmiszerkombinát építkezése. Gyors ütemben épül a központi kenyérgyár és a húskombinát, az új rádióadó. A város szélén az egyik domboldalon már az utolsó simításokat végzik az új szanatórium épületén. Az egyik legnagyobb építkezés Tirana szívében, az egykori rosszhírű "Regi Barníthatjuk, hogy jelenleg a Somogyi Könyvtár 5—600 olvasót szolgál ki naponta. A felszabadulás után eltelt 15 esztendő alatt könyvállomány szempontjából is, tehát a 15 év alatt többet gyarapodott a könyvtár 20 ezer kötettel, mint 1945 előtt Nagy kincs, a kultúra 60 egynéhány év alatt. Ma a messzivilágító tornya volt a könyvtár állománya 260 ezer romtenger közepén az a kötet könyv. 1960-ban hatnegyvenháromezer kötetnyi ezer beiratkozott olvasóval könyv, amivel Somogyi Ká- számoltunk. Ugyanezen évroly Szeged város segítségé- ben 270 ezer kötet könyvet re sietett. Korabeli becslések kölcsönöztünk, szerint 2—300 ezer akkori .. , forintértéket jelentett ado- Kölcsönzők es vasárlók mánya. (összehasonlításkép- Szép számok ezek. Am a pen: a jelenlegi kultúrpalota város jelenlegi kulturális vi— a mai szárnyak nélkül — szonyait tekintve, ennek a hatalmas könyvtárnak jóval Ke" több olvasója is lehetne. % Hogy miért alacsonyabb a Somogyi Károly e nemes beírt olvasók száma, mint gesztusával Szeged egy csa- amit várhatnánk, annak több pásra tiszteletreméltó könyv- ^Jf* Az.e.gyik **> ho»" f. , „ . ' Szegeden százig menő mos tarhoz jutott. Meg is becsül- könyvtár is működik a Sote a város e nevet. Féltve mogyin kívül. Közöttük őrzött könyvtárát szeretettel o!y hatalmas is, mint az ápolgatta, fejlesztette. Ha f^terni Könyvtár, félmit3 , . ,, hós konyvallomanyaval. S jobb idok jártak szívesen ál- ezen túl a szakszervezetek dozott a könyvtárért a kul- területi, üzemi könyvtárai a túra oltárán. Bizony voltak munkahelyükön szolgálják nehéz idők is, mint pl. 1931. ki ^túrával a dolgozókat. , ,, Es meg egy. A dolgozok jeEbben az evben a Del-Ma- lenlegi anyagi körülményeik gyarország szomorúan jelen- között olyan saját könyvtátette be, hogy a Somogyi rat alakítanak ki a saját ízKönyvtár rendkívüli anyagi lésük sprint, hogy vagy . , . .... .. egyaltalan nem, vagy csak helyzete miatt beszüntette a igen kis mértékben veszik könyvvásárlásokat. S mégis igénybe a kölcsönkönyvtáraa felszabadulásig az alapít- kat Az Ujszegedi KenderLenszövő Vállalat könyvbízományosa 1960-ban 125 984 forint értékű könyvet adott el az üzem dolgozói között! Számtalan nevet felsorolhatnánk, amely mögött az üzemek dolgozói közül több száz, vagy több ezer kötetes saját könyvtár áll! Itt tartunk ma! Nem állítjuk, hogyha Somogyi Károly más városnak adományozza gyönyörű könyvtárát, akkor Szeged a kultúra vakvágányán ácsorogna napjainkban is. Valahol és valamikor megindult volna az a patakocska, amely napjainkig ily hatalmas folyammá tudott dagadni. De hogy a Somogyi-adomány Reizner, Tömörkény és Móra nevével kölcsönhatásban fogalommá tudott lenni nemcsak e város falain belül, hanem országosan is azt kétségtelenül magának az adományozásnak köszönhetjük. S ezért a könyvtár adományozásának 80. évfordulója alkalmából tisztelettel adózunk Somogyi Károly emléke előtt. T. B. a pártkongresszus napjaiban zár* városnegyed helyén folyik. A földszintes régi házak és a szűk sikátorok eltűntek, hogy helyet adjanak az albán főváros legszebb épületének, a Kultúra Palotájának, amely a szovjet nép ajándéka az albán népnek. Nagyok ezek a feladatok, de a tiranai építők sohasem riadtak vissza a nehézségektől. Amikor megvitatták a harmadik ötéves terv irányelvtervezetét, ki-ki alaposan körülnézett a maga munkaterületén, mivel segíthetné elő, hogy a tervszámok minél előbb kézzel fogható valósággá váljanak, hogy az új gyárak, lakónegyedek minél gyorsabban nőjjenek. Így született meg azután az a kollektív felajánlás, hogy harmadik ötéves tervüket, amelynek előirányzatai 66 százalékkal magasabbak a megelőző ötéves tervnél, négy és fél év alatt teljesítsék. Csütörtökön tanácsülés a 111. kerületben A III. kerületi tanács holnap, csütörtökön délelőtt 9 órakor Alsóvároson, Rákóczi utca 11. szám alatt ülést tart. Az ülésen először Vincze Antal, a végrehajtó bizottság elnöke számol be a korábbi tanácsülések döntéseinerc végrehajtásáról és a végrehajtó bizottság munkájáról. Ezután az 1961. évi városfejlesztési tervet; a kerületben lévő termelőszövetkezetek múlt évi eredményeit és az állandó bizottságok munkáját tárgyalják meg, majd a kerület egészségügyi helyzetét ismertetik.