Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-15 / 39. szám

i Szerda, 1961. február 15. Varázstilinkó ÚJ szegedi táncjátékot mutatott be a Kamaraszínházban az ÉDOSZ népi együttese Hétfőn este szépszámú kö­zönség jelenlétében, nagy si­kerrel mutatta be az ÉDOSZ hires népi együttese a Sze­gedi Nemzeti Színház kama­raszínházában Mezey Ká­roly és Wa l d m ann József Varázstilinkó című mese­táncjátékát, az évek óta együtt dolgozó két szegedi szerző negyedik ilyen jelle­gű közös munkáját. A három képben játszódó új táncjáték cselekménye a demes és szükséges a mun­kájukat segíteni, hiszen akar­nak és tudnak is jól dolgoz­ni ezek a fiatalok. Minyó Ádám. Ábrahám András és Ábrahám Andrásné például — hogy csak néhány nevet említsünk a nagyszá­mú együttesből — nemcsak egyszerűen szépen táncolt, hanem nagy kifejező erővel, meggyőző hatással is. A bemutató másik — sem­mivel sem jelentéktelenebb pi együttesekben bizonyos Jelezhetjük viszont, hogy ér­válságjelek mutatkoznak, demes lenne az illetékesek­Pontosabban és igazabban: nek ezt a problémát és a be­népi együtteseink érzik, hogy lőle adódó következtetéseket az élet — most ebből csak a megvitatniok, még akkor is, közönség igényét emeljük ha teljesen világos, hogy ki —, a valóság követeli a ezekre a kérdésekre — vagy­mai tartalomhoz, a maimon- is arra, milyenek legyenek danivalóhoz, a mai ember- az új táncjátékok — csak al­hez váló közeledést. Kísérle- kotások, csak művek adhat­teznek, tapogatóznak is ök nak igazán meggyőző vá­ebben az irányban, nagyon laszt. sokszor nem is rosszul, de ez Tévedés ne essék: senki a törekvésük saját hagyomá- sem akarja a régi, etnográ­A napi hél olvasótól — a napi féleserig Nyolcvanéves jubileumát ünnepli a Somogyi Könyvtár Nyolcvan évvel ezelőtt, ványi anyag 146 900 kötetre 1881. február 15-én sírja felé szaporodott, hajolva írta a^á az ado­mánylevelet egy művelt éle­tű pap és ezzel örök időkre Szeged városának ajándé­A felszabadulás utáni igazi fejlődés 1883-ban, amikor megnyílt kozta élete legnagyobb kin- „„ „,„,„.•,' ..... „ _ . csét, a 43 ezer kötetből álló aZ olvasok elott a Somogyi magánkönyvtárát­Somogyi Károlynak hív­ták, s egyetlen alkalommal, nem sokkal a Víz után, járt Szegeden. Döbbenten nézte azt a pusztulást, amit e vá­ros elviselt. Érző szívű em­ber ilyenkor arra gondol csupán: mivel segíthetne? Tudta, hogy sopánkodás, jaj­veszékelés, vagy akár egy Könyvtár, napi hét olvasót számláltak a könyvtárosok. 1915-ben már 30 alvasós át­laggal számoltak az alkal­mazottak. 1925-ben százöt­ven körül mozgott a könyv­tár napi forgalma. Ma csak a központi kölcsön­zőben és olvasóteremben 250—300 olvasó fordul meg". Ha ehhez hozzászámítjuk 14 énekes és szagos mise is ke- " t gf , L ff" a veset ér itt. Itt adni kell' És kpzP»"tinak legalább az ő adott. Egy biztos pontot, konnyen klsza ahová nyugodtan támaszt­hatja lábát a városért szor­goskodó nép, melyet nem sokkal előbb Kossuth "Nem­zetem büszkeségének* neve­zett. .. Az alapítvány népköltészet világába viszi el a nézőt. Egyik forrása a gazdag bárólány meg a sze­gény juhászlegény szomorú végű szerelméről szóló is­mert népballada, a másik a Csodafurulya című, még is­mertebb népmese. A szerzők ebből a két történetből szel­lemes összevonással épkéz­láb és egységes cselekményt alkottak, befejezésben a nép­ballada tragikus megoldása helyett a mese derűsebb és népi gondolatvilághoz köze­lebb eső — a népmesében mindig az igazság győz — lezárást választva. A tánc­játék cselekménye tehát ezek szerint arról szól, ho­gyan lesz egymásé — a cso­dálatos hatalmú valázstilin­kó segítségével minden aka­dályon diadalmaskodva — a szerelmes juhászlegény és a gazdag Szendrő báró lánya. Ehhez, a mai embernek is kétségtelenül sokatmondó történethez Mezey Károly irt, elsősorban a népi hagyo­mányok gazdag motívum­anyagára épülő színes és öt­letes koreográfiát. A bemutató — egyik leg­fontosabb tanulságként —is­mét bebizonyította, hogy jó vezetők irányításával a mű­kedvelő együttesek képesek egészen nagyszabású felada­tok megoldására. Érdemes tehát velük foglalkozni, ér­— tanulsága az első kép be­tétszámaihoz, iÚetöleg a be­lőlük következő problémák­hoz fűződik. Miről van szó? A táncjáték első képében az történt, hogy a gazdag Szendrő báró kastélyában mulatozó nemesi hölgyek és uraságok között egyszerre csak hirtelen és teljesen vá­ratlanul megjelent egy — modernül öltözött néger, ké­sőbb pedig egy háncsszok­nyás tahiti nő, azután együtt táncoltak a népi zenekar kí­séretét erre a számra felvál­tó zongora modern muzsiká­jára. Ennek a hatásos szám­nak, amelyet egyébként a táncosok kitűnően adtak elő, természetesen óriási sikere volt. Mármost: jó-e ez, vagy rossz? Ha azt mondanánk, hogy ez a betét semmikép­pen sem illett a táncjáték környezetébe, hangulatába, bizarr és groteszk hatású volt, igazunk lenne. Sőt, ta­lán még akkor is igazunk volna, ha azt állítanánk, hogy ez az önmagában jól sikerült szám kizárólag a várható tapsok miatt került bele a műbe. Csakhogy itt nem egysze­rűen hatásvadászatról — valójában sokkal mélyebb, nagyobb jelentőségű problé­mákról van szó. Nevezetesen arról, hogy a műkedvelő né­nyaikkal, az elfogadott és fiai-ncprajzi értelemben vett megszokott gyakorlattal, a népi táncokat kiseprűzni a népiség régi. etnográfiai- színpadokról. Amit elmond­néprajzi jellegű felfogásával tunk, azzal csak azt akartuk igen gyakran összeütközik, jelezni, hogy azok mellett Tulajdonképpen ez történt a az élet egyre sürgetőbben Varázstilinkó említett betét- követeli a mai tartalmú és jével is. modern formájú táncjátéko­Hogyan lehet ezt a prob- kat is. Egészen természetes, lémát megoldani? Mire bíz- hogy ilyen műveket mi itt, tassuk együtteseinket? Ar- Szegeden elsősorban a Va­ra-e. hogy ragaszkodjanak a rázstilinkó két szerzőjétől, régihez, vagy bátorítsuk őket Mezey Károlytól és Wald­arra, hogy merészen közeled- viann Józseftől várunk, jenek az új, a mái tartalom- A hétfői előadás másik hoz, mondanivalóhoz? Azt részében az ÉDOSZ együtte­hisszük, vonakodás és bi- se nagy sikerrel adott elö zonytalankodás nélkül az már ismert és bemutatott utóbbi megoldás mellé kell műsorából több népi táncol, állnunk. Azzal a megjeyy- énekkari művet és magyar zéssel természetesen, hogy népdalokat. Szólót énekelt itt semmiféle olyan receptet és szép hangjával kitűnt nem adhatunk, amely min- Törköly Rózsa. Bús Ferenc­den ezzel kapcsolatos prob- né és Szabó György, lémát egy csapásra megold. ökrös. László negyedmillió rült.) forintba TIRANA -VOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO-OOO/V yfPéldtu' büntetés Szédítő sebességgel szá­guld az autó a tükörsi­ma országúton. A kocsi vezetője és utasai élve­zettel figyelik, hogyan falja járművük a kilo­métereket. Gyönyörüket fokozza, hogy a hangta­lanul suhanó gépkocsi karosszériáján sűrűn ko­pogó eeőcseppek járják egyhangú táncukat. Ilyenkor jó érzés álmo­dozva elnyúlni az autó minden kényelmet biz­tosító plüsspámáin, egy­két pohár tömény ital pedig annyira fokozza a kedélyeket.... és a se­bességet, hogy... hirte­len fékcsikorgás zaja hasit az utasok fülé­be ... és néhány nappal később már az újságok beszámolóiból ismerhet­jük meg a gondatlanság okozta szerencsétlenség részleteit. Az országúti huligá­nok és karambolhösök elleni küzdelem gondjai sok főfájást okoznak szerte a világon. A sta­tisztikusok szerint a. közlekedési fegyelem te­rén a legtöbb baj a mo­toros járművek vezetői­vel van. A különböző országok közlekedési rendőrsége kétségbe­esett erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy ha a baleseteket meg­szüntetni, vagy mennyi­ségüket csökkenteni nem is tudja, legalább to­vábbi elterjedésüket megakadályozza. Ezen a téren az élet humoros eseteket is pro­dukál. Igy például egy ausztráliai fiatalkorú ügyében, aki gyorshajtás vádjával állt a bíróság előtt, a Melbourne-i bí­rák "rettenetes* ítéletet hoztak. Kötelezték, hogy öt éven keresztül ha­vonta kétszer templom­ba járjon. Ha pedig még ezután sem csökken Ausztráliá­ban a balesetek száma, akkor rajtuk már sem­mi sem segít. B. I. ""UOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOÓOOOOOOOOC< Még tavaly szeptem­ber 27-én az albán lapokban rövid hír látott napvilágot: "Szeptember 26-án, több mint három hónappal a ki­tűzött határidő előtt a tira­nai „December 21" építő­ipari vállalat dolgozói telje­sítették felemelt ötéves ter­vüket*. Bizonyára sokan olvasták ezt a hírt, amely a kong­resszusi verseny rovatában jelent meg, de az is bizo­nyos, hogy az olvasók kö­zül az első percekben keve­sen fogták fel, mit jelent ez az eredmény és mit ér az építőknek az a felajánlása, hogy az év végéig terven felül több mint 300 millió leknyi értéket termelnek. Aki sétát tesz Üj-Tiraná­ban, az albán főváros ipar­negyedében, vagy az új ke­rületi tanácsok népességi hi­vatalában érdeklődik, annak egyszerre beszélni kezdenek a számok. Gyárkémények erdejéről, textil- és élelmi­szerkombinátról, új szanató­riumról, egyetemi városrol, egész új házsorokról, ezer és ezer összkomfortos lakás­ról. Jelenleg csupán a "Sztá-­lin* textilkombinát új lakó­negyedében több mint 12 ezren laknak, s ez az új'la­kónegyed — és nem is ez az egyetlen az albán főváros­ban! — az utóbbi 6—8 év alatt épült fel. Tiranában tavaly tíz hó­nap alatt több lakás épült, mint a felszabadulás előtt 25 év alatt. A harmadik ötéves terv. amelynek irányelvter­vezetét az Albán Munkapárt február 13-án összeült IV. kongresszusa vitatja meg és hagyja jóvá, megnövekedett feladatokat állít a tiranai épitők elé is. Az új tervidő­szakban 5200 lakást kell építeniök, ebből csaknem 1100-at már idén át kell ad­niok. A legtöbb új lakás a "Barátság* negyedben épül, amely 3—4—5 emeletes mo­dern háztömbjeivel, üzlethá­zaival, parkjaival és játszó­tereivel Tirana legszebb vá­rosnegyede lesz. A lakóházépítkezéseken kí­vül más nagy feladatok is várnak a tiranai építőkre. Befejezéséhez közeledik a brikettgyár és az élelmiszer­kombinát építkezése. Gyors ütemben épül a központi ke­nyérgyár és a húskombinát, az új rádióadó. A város szé­lén az egyik domboldalon már az utolsó simításokat végzik az új szanatórium épületén. Az egyik legnagyobb épít­kezés Tirana szívében, az egykori rosszhírű "Regi Ba­rníthatjuk, hogy jelenleg a Somogyi Könyvtár 5—600 olvasót szolgál ki naponta. A felszabadulás után el­telt 15 esztendő alatt könyv­állomány szempontjából is, tehát a 15 év alatt többet gyarapodott a könyvtár 20 ezer kötettel, mint 1945 előtt Nagy kincs, a kultúra 60 egynéhány év alatt. Ma a messzivilágító tornya volt a könyvtár állománya 260 ezer romtenger közepén az a kötet könyv. 1960-ban hat­negyvenháromezer kötetnyi ezer beiratkozott olvasóval könyv, amivel Somogyi Ká- számoltunk. Ugyanezen év­roly Szeged város segítségé- ben 270 ezer kötet könyvet re sietett. Korabeli becslések kölcsönöztünk, szerint 2—300 ezer akkori .. , forintértéket jelentett ado- Kölcsönzők es vasárlók mánya. (összehasonlításkép- Szép számok ezek. Am a pen: a jelenlegi kultúrpalota város jelenlegi kulturális vi­— a mai szárnyak nélkül — szonyait tekintve, ennek a hatalmas könyvtárnak jóval Ke" több olvasója is lehetne. % Hogy miért alacsonyabb a Somogyi Károly e nemes beírt olvasók száma, mint gesztusával Szeged egy csa- amit várhatnánk, annak több pásra tiszteletreméltó könyv- ^Jf* Az.e.gyik **> ho»" f. , „ . ' Szegeden százig menő mos tarhoz jutott. Meg is becsül- könyvtár is működik a So­te a város e nevet. Féltve mogyin kívül. Közöttük őrzött könyvtárát szeretettel o!y hatalmas is, mint az ápolgatta, fejlesztette. Ha f^terni Könyvtár, félmit­3 , . ,, hós konyvallomanyaval. S jobb idok jártak szívesen ál- ezen túl a szakszervezetek dozott a könyvtárért a kul- területi, üzemi könyvtárai a túra oltárán. Bizony voltak munkahelyükön szolgálják nehéz idők is, mint pl. 1931. ki ^túrával a dolgozókat­. , ,, Es meg egy. A dolgozok je­Ebben az evben a Del-Ma- lenlegi anyagi körülményeik gyarország szomorúan jelen- között olyan saját könyvtá­tette be, hogy a Somogyi rat alakítanak ki a saját íz­Könyvtár rendkívüli anyagi lésük sprint, hogy vagy . , . .... .. egyaltalan nem, vagy csak helyzete miatt beszüntette a igen kis mértékben veszik könyvvásárlásokat. S mégis igénybe a kölcsönkönyvtára­a felszabadulásig az alapít- kat Az Ujszegedi Kender­Lenszövő Vállalat könyvbí­zományosa 1960-ban 125 984 forint értékű könyvet adott el az üzem dolgozói között! Számtalan nevet felsorol­hatnánk, amely mögött az üzemek dolgozói közül több száz, vagy több ezer kötetes saját könyvtár áll! Itt tar­tunk ma! Nem állítjuk, hogyha So­mogyi Károly más városnak adományozza gyönyörű könyvtárát, akkor Szeged a kultúra vakvágányán ácso­rogna napjainkban is. Vala­hol és valamikor megindult volna az a patakocska, amely napjainkig ily hatalmas fo­lyammá tudott dagadni. De hogy a Somogyi-adomány Reizner, Tömörkény és Móra nevével kölcsönhatásban fo­galommá tudott lenni nem­csak e város falain belül, hanem országosan is azt két­ségtelenül magának az ado­mányozásnak köszönhetjük. S ezért a könyvtár adomá­nyozásának 80. évfordulója alkalmából tisztelettel adó­zunk Somogyi Károly emlé­ke előtt. T. B. a pártkongresszus napjaiban zár* városnegyed helyén fo­lyik. A földszintes régi há­zak és a szűk sikátorok el­tűntek, hogy helyet adjanak az albán főváros legszebb épületének, a Kultúra Palo­tájának, amely a szovjet nép ajándéka az albán népnek. Nagyok ezek a felada­tok, de a tiranai építők so­hasem riadtak vissza a ne­hézségektől. Amikor megvi­tatták a harmadik ötéves terv irányelvtervezetét, ki-ki alaposan körülnézett a ma­ga munkaterületén, mivel se­gíthetné elő, hogy a tervszá­mok minél előbb kézzel fog­ható valósággá váljanak, hogy az új gyárak, lakóne­gyedek minél gyorsabban nőjjenek. Így született meg azután az a kollektív fel­ajánlás, hogy harmadik öt­éves tervüket, amelynek elő­irányzatai 66 százalékkal ma­gasabbak a megelőző ötéves tervnél, négy és fél év alatt teljesítsék. Csütörtökön tanácsülés a 111. kerületben A III. kerületi tanács hol­nap, csütörtökön délelőtt 9 órakor Alsóvároson, Rákóczi utca 11. szám alatt ülést tart. Az ülésen először Vincze Antal, a végrehajtó bizottság elnöke számol be a korábbi tanácsülések döntéseinerc végrehajtásáról és a végre­hajtó bizottság munkájáról. Ezután az 1961. évi város­fejlesztési tervet; a kerület­ben lévő termelőszövetkeze­tek múlt évi eredményeit és az állandó bizottságok mun­káját tárgyalják meg, majd a kerület egészségügyi hely­zetét ismertetik.

Next

/
Thumbnails
Contents