Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-15 / 39. szám

Szerda. 1961. február 15. További gépesítés, automatizálás a Paprikafeldolgozó Vállalat újítási feladattervében Gazdag „termést* hozott karítást hoznak évente az lalat felsőbb szervei sokat 1960-ban az újítómozgalom üzem »konyhájára«. »A vál- várnak idén is a paprikafel­a Szegedi Paprikafeldolgozó lalat újítói közül tavaly né- dolgozó újítóitól. A kétféle jövedelem „titka" Vállalatnál. Az egy év alatt gyen kaptak magas újítói bevezetett újítások több kitüntetést. A tavalyi ered­mi nt 8 millió forint megta- menyek isimeretében a vál­Nagyar—szovjet mezőgazdasági napok A Magyar—Szovjet Baráti ter nyit meg. A tanácskozás­Társaság és a többi tömeg- nak — mint a mezőgazdasá­szervezet országszerte ké- gi napoknak általában — szül a magyar—szovjet me- központi témája: a hús-, zőgazdasági napokra. A tej- és tojástermelés növe­többhetes eseménysorozat fő lésének időszerű kérdései, célja, hogy segítséget nyújt- Erről Keserű János föjdmű­son a termelőszövetkezetek velésügyi miniszterhelyettes gazdálkodásához. A legérté- tart elódást, korreferátumot kesebb szovjet, valamint ha- Izinger Pál, az állami gaz­zai mezőgazdasági tapaszta- daságok főigazgatója, Sághy latok ismertetésének sokfé- Vilmos élelemzésügyi mi­le módjára kerül sor: me- niszterhelyettes és Varjas gyei, járási, termelöszövet- Gyula, a székesfehérvári kezeti ankétokat, szakmai Szabad Élet Tsz elnöke bemutatókat, kiállításokat, mond. A megnyitó ünnepsé­szakkönyv-vásárokat ren- gen szovjet vendégek is tar­deznek mindenfelé. tanak előadást. A magyar—szovjet mező- Az országos konferenciát gazdasági napok február 17- , . . , , .. én, pénteken kezdődnek, a megyei tanácskozások kove­volt újvárosházán tartandó tik, amelyeken a hozamok országos mezőgazdasági kon- növelésének legfontosabb íerenciával, amit Losonczi helyi feladatait vitatják Pál földművelésügyi minisz- meg. (MTI) Minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel kötik az új sertéshizlalási szerződéseket átadott sertések minden kilója után I forint 20 fil­lér lebonyolítási díjat kap. Az utóbbi hetekben or­szágszerte meggyorsult a ser­téshizlalási szerződések kö­tése. A termelőszövetkeze­tek nagy része a közös hiz- A lebonyolítási díj aa eset­lalás mellett igyekszik ki- ben is jár, ha a tagok csak használni a háztáji gazda- külön-külön teljesítik a hí­ságokban rejlő lehetősége- zottsertés-átadási kötelezett­ket is Jellemző az érdeklő- ségüket. A korábbi feltéte­dés megélénkülésére, hogy lek szerint ugyanis együttes teljesítéshez volt kötve a le­a legutóbbi 3 hónap alatt bonyolítási díj kifizetése. To­a termelőszövetkezeti ta- vábbi kedvezmény a közös gok sertéshizlalási szerző- gazdaságoknak, hogy a le­désköteseinek szama több bonyolítási díjat — a köz­mint a negyszeresere gyűlés döntésétől függően — emelkedett. bármilyen célra, tehát a A szerződéses sertéshizla- munkaegység értékének nö­lás érvényben levő feltéte- velésére is fordíthatják, leiről, illetve az új kedvez- (MTI) " / ''' ' " ' menyek adta lehetőségekről Mihályi László, az Élelme­zésügyi Minisztérium állat­íorgalmi igazgatóságának \ ezetóje adott tájékoztatást. Hangsúlyozta, hogy a hízott sertés áruterme­lés fokozása fontos nép­gazdasági érdek, ugyanakkor egybeesik a ter­melőszövetkezetek és ai ház­táji gazdaságok közvetlen anyagi érdekeivel is. Az utóbbi 1—2 esztendőben be­bizonyosodott, hogy a ter­melőszövetkezetek megerő­södésének, a bevételek — s igy a részesedés — növelé­sének elsőrendű feltétele a közös állattenyésztésből szár­mazó árutermelés, emellett azonban rendkívül fontos a ház­táji gazdaságok hizlalást tevékenysége, most a háztáji gazdaságok szerződéses sertéshizlalása igen előnyössé vált maguk­nak a termelőszövetkezetek­nek is. Mig a korábbi évek­ben csupán akkor kaphat­tak hitelelengedést, ha áru­értékesítési tervüket a közös gazdaságból teljesítették, 1961 januárjától kezdve a háztáji gazdaságokból szerződésre átadott bízott sertések is beszámíthatók az egységnyi területre meg­állapított áruértékesítés! terv teljesítésbe. A másik jelentős kedvez­mény, amelyet a háztáji gazdaságok szerződéses ser­téshizlalása révén kapnak a termelőszövetkezetek, az úgynevezett lebonyolítási díj rendsze­rének új formája. Az új rendelkezések szerint ugyanis, ha a termelőszö­vetkezet a tagok háztáji szerződéses sertéshizlalásá­hoz egy-egy sertés után leg­alább egy mázsa abraktakar­mányt ad át a tagnak álla­mi felvásárlási áron, akkor a háztájiban meghizlalt és Február elején készült el | az 1961. évi újítási feladat­terv. Az üzem vezetői a ki­dolgozott újításra váró prob­lémákat pontokba szedve sokszorosították és eljuttat­ták minden munkáshoz, mű­szaki dolgozóhoz. A terv 4 főtémakörben sorolja fel, milyen feladatok sürgős meg­oldására lenne szükség a Paprikafeldolgozó Vállalat­nál. Elsőnek a munkaigényes, jelenleg még kézzel végzett munkafolyamatok gépesítését tartalmazza az újítási fel­adatterv. Ezek között igen jelentős a fűszerpaprika csípedésének gépesítése, a szalagszállító automatikus etetése és a csomagolásnál a burkolás gépesítése. Az anyag- és energiatakarékos­ságot szolgáló javaslatok kö­zül az importanyagok bel­földi anyaggal való helyet­tesítésére, különösen a per­gamenpapírt jól helyettesítő csomagoló anyaggal való pótlására hívják fel a figyel­met. A minőség javítását, vagy állandó ellenőrzését szolgáló javaslatok foglalják el a legnagyobb helyet a fel­adattervben. A nyersáru mérlegelésének automatizá­lását, a nyersáru nedvességé­nek meghatározását, a fél­termék tárolásának korszerű­sítését szeretnék megoldani. A munkakörülmények ja­vítására is gondolnak a fel­adatterv összeállítói. Mái­régi probléma a felfűzött paprika légszárítópajtákban történő felfüggesztésének gé­pesítése, hasonlóan a kala­pácsos szeletelőgépnél kép­ződő por elszívása. Szeret­nék megoldani több üzem­részben az anyagmozgatás gépesítését és olyan műszert akarnak készíteni, a méllyel a motorok leterheltsége egy­szeri méréssel megállapít­ható. Másfél hónap alatt öt újí­tási javaslatot nyújtottak be az üzemben. Ezek között vannak jelentősebbek is. Két szomszédos községbe látogattunk el. Szatymazon a Szabadság Tsz-be, aztán a forráskúti Petőfi Tsz-be, hogy kutassuk a »titkát« a két közös gazdaság tagjai igen eltérő jövedelmének. A két szövetkezet abban megegyezik, hogy régóta működik, Szatymazon is és Forráskúton is körül­belül egyforma a talaj, aszály volt itt és amott egyaránt. A földterület nagyságá­ban és ezzel együttesen a tagság számá­ban — és természetesen több más dolog­ban — különbözik egymástól a két szö­vetkezet. A leglényegesebb különbség azonban a munkában, s ebből eredően a jövedelemben keresendő. Sem Szatymazon, sem Forráskúton nem törekedtünk teljességre. Ám mindabból, amit tömören közreadunk, választ is kap az olvasó a kétféle eredmény miértjére. Miért találták meg számításukat a szatymazi Szabadság Tsz gazdái? A Szatymazi Szabadság felül teljesített. A munkák- munkaegységek illették meg Tsz egyáltalán nem tartozik ban a családtagok is részt a tagokat, még a legjobb szövetkezetek vettek, így egy-egy család A soron következő mun­közé. Az igazi, jó gazdálko- szépszámú munkaegységet kák megfelelő, időbeni vóg­dás útjára főként tavaly gyűjtött. Kucsora Károly zése mellett az állatlenyész­tértek. Ezt mutatják azok az például a szőlősben dolgozik tés »felfutása« is szép jö­adatok is, amelyeket a kö- és 328 munkaegységet ért el. vedelmet biztosított. Például zös gazdaság takaros köz- A munkában rendszeresen a tervezett 19 marha helyett ponti tanyaházában Rácz segítette felesége, aki 318 40-et hizlaltak meg és adtak Ferenc főkönyvelő és Szűcs munkaegységet teljesített. A el. A tsz november 30-ig az László munkaegységelszá- szövetkezeti tagoknak igen államnak 706 ezer forint ér­moló ismertet. A számok sok jelentős jövedelmet hoz a tékű különböző árut adott mindenről vallanak. háztáji gazdaság is. Csak a el, segítve a lakosság ellátá­Az elmúlt gazdasági évre háztáji föld termése átlago- sát. A terv 751 ezer forint — reálisan — 35 forint 20 san számítva mintegy 5 ezer értékű áru volt. December­fillért terveztek egy mun- forint hasznot jelent. Ez ter- ben azonban a többi között kaegység értékéül. Ezt a ta- mészetesen növekszik, ha átadtak a felvásárló szer­valy még 762 holdon gazdái- például a háztájiban termelt veknek 192 ezer 695 forint kodó 90 tag az igen mosto- kukoricával sertéseket hiz- értékű hízott marhát és 37 ha időjárás ellenére is elér- lalnak, s azokat adják el. ezer 442 forint értékű puly­te. Legfeljebb 20—30 fillér- Kucsora Károlyék is öt hí- kát. rel jut kevesebb a tervezett- zottsertést adtak el háztáji - .. .... , . , nél egy-egy munkaegységre, gazdaságukból. leijesuit a regi vagy Komoly dolog ez, annál is állattenyésztés A fejlődés egyik jelzője, inkább, mert 1959-ben, ami- . |f / „ hogy a közös alap tavaly kő­kor kedvező volt az időjárás, „feliutasa 2eí 300 ezer forinttal nőtt. egy munkaegység értéke a A tervben a munkálatok- A közös gazdaságnak immár pénz és természetbeni járan- ra 18 ezer 416 munkaegysé- egymillió forinton felüli va­dósággal együtt 31 forint 01 get jelöltek meg. Ezt túllép- gyona van. A zárszámadás fillér volt. ték, mert a feladatokat 24 után pedig minden család­c , . ezer 65 munkaegységgel vé- nak vannak te ivei. Ki ruhát, egységes szorgalom gezték el. Mindjárt hozzá ki bútort, ki motort — és A zárszámadás tehát mu- kell tenni, hogy nem mun- így tovább — vásárol. Nagy­tatja, hogy a tagság általá- kaegység hígításról van szó. györgy Istvánnak régi vágya ban odaadóan, szorgalmasan A tsz-ben ugyanis több olyan teljesült, van már saját csa­dolgozott, a vezetőség dere- munkát végeztek — csibete- ládi háza. Balla József ju­kasan megállta a helyét, A lepet építettek, pecsenyeka- hász meg tehenet és rádiót szövetkezet tagjai a növény- csákat, pulykákat neveltek, vásárolt, termelésben általában 300— paradicsomot termesztettek Jókedvűek a Szabadsag 350 munkaegységet szerez- stb. — ami nem szerepelt a Tsz tagjai. Tudják, hogy jó tek. Az állattenyésztők mind- tervben. Természetesen a gazdálkodással, szorgalom­egyike 400 munkaegységen terven felüli munkákért is mai sokkal többre is vihetik. A forráskúti Petőfi Tsz tagjai a visszásságok miatt sok pénzt elvesztettek Ma már Forráskút is szö- A Petőfi Tsz-ben nem tú- ben tartották, a szürettel vetkezeti község, a tél he- lozták el az 1960-as év ter- azonban már baj volt. öt teiben vált azzá. A faluban vét, a tagok jövedelmét il- holdnyi burgonyájuk — az két űj tsz alakult Ezüstka- letően sem. Lehetőségeiknek aszály ellenére is — 45 má­lász és Rózsa Ferenc névvel, megfelelően egy-egy munka- zsát is teremhetett volna Tavaly azonban az egyéni egység értékéül, a pénz- és holdanként, ha úgy művelik gazdaságok tengerében kis természetbeni járandósággal meg. ahogyan kell. szigetként csupán a Petőfi együtt, 28 forintot jelöltek Kukoricaföldjükből jelen­Tsz működött, akkor még meg. Ezzel szemben a már tős területet részes művelés­287 holdon, 26 taggal. Televízió a vasút szolgálatában A csehszlovák vasutasok, l munkájuk pontosabb és biz­tonságosabb ellátása érdeké­ben kitűnően hasznosítják a televíziót. A nagyobb pálya­udvarokon ipari televíziókat szereltek fel és ezekkel ál­landóan figyelik a pályates­teket, a vágányokat, az állo­mást és környékét. A tele­vízió segítségével közvetlen áttekintést kapnak róla, hogy hol, mi történik a vá­gányokon és szükség esetén kellő időben megtehetik a megfelelő intézkedéseket. Felvételünk Usli nad La­bem nyugati pályaudvarán készült, ahol három ipari te­levíziós kamerát is szereltek fel. Felső képünk a külső vágányokat mutatja, amelye­ket — mint alsó képünkön látható — a forgalmi irodá­ban a televízió képernyőjé­ről kitűnően szemmel tart­hatnak. megtörtént zárszámadáskor re adtak ki. Pedig ha erö­egy-egy munkaegység értéke sen akarják, akkor — a lii­9 forint 80 fillérrel lett ke- ányzások megszüntetésével; vesebb a tervezettnél. valamennyi családtag részvé­, . . .. , telével a munkában — igen­Miert kevesebb? csak elkerülhetik ezt a hely­Abban, hogy kisebbek let- '^et. tek a terméseredmények, ta- A többfele visszásság mi­gadhatatlanul van szerepe a stt sok ezer forint csúszott mostoha, aszályos időjárás- kl a szövetkezeti tagok ke­nuk. Mégis, ennek ellenére zeb°l- Ezt közben is tapasz­is meg kell állapítani, hogy falhatták, amikor kevesebb képesek lettek volna a ter- leU a munkaegysegekre vezett munkaegység értékét adott pénzelőleg. Legjobban elérni, ha minden szövetke- azonban a zárszámadás ma­zeti ember és azok család- tattá meg, hogy milyen kár tagjai minden nap rész: is. volt nem "tűsként csinal­vesznek a közös tevékeny­ség ben. A tagság többségét . . . , .. elismerés illeti azért, hogy Levonni a tanulsagot! derekasan dolgozott. Voltak A szorgalmasan dolgozók, azonban hetenként négyen, a lényegesen kevesebbet érő hatan olyan emberek, akik munkaegység ellenére — egy-két napot mulasztottak bár többre számítottak — a közös munkából. Ennek a egyáltalán nincsenek rossz négy, hat munkaerőnek a körülmények között. A mun­hiányát, tekintve, hogy ösz- kából hiányzóknak sem a szesen 26 tagja volt a szö- megélhetés a gond. hanem vetkezetnek, kárát vallotta az, hogy — maguk miatt — c gazdálkodás. Épp úgy an- nem tudnak úgy ruhafélét nak is, hogy a nagy mun- és mást vásárolni — ahogy kák idején általában igen szerették volna. Például He­kevés családtag dolgozott, gedüs Sándornak, aki jól ki­A munka zömében sem volt vette részét a munkából, vasárnap délelőtt munka, amint a tsz elnökével közé­pedig ennek is csak a tagok sen kiszámították, havonként látták volna hasznát. 1616 forintos jövedelme volt. A tsz lelkes, odaadó elnö- Balogh Bélának rendszere­ke Csenki János elvtárs, s sen segített a felesége a a többi legöntudatosabb szö- munkában. Igy ők csupán vetkezeti emberek sokszor kenyérgabonát 20 mázsát beszéltek arról, hogy a hi- kaptak és évi jövedelmük ányzásoknak stb. rossz kö- elérte a 26 ezer forintot, vetkezményei lesznek. Több amihez még hozzájött a ház­embernél azonban a heti táji gazdaság haszna. egy-két napos hiányzás a A Petőfi Termelőszövetke­munkából továbbra is meg- zet becsületére váljék, hogy maradt. s kötéllel eze- árutermelési tervét túlteljesi­ket a tagokat csak nem le- tette. A tervezett 216 ezer hetett kihúzni a földre, forint helyett 240 ezer fo­A munkafegyelem lazasá- rint értékű különböző ter­ga, a hiányzások, a család- mékkel segítették a lakos­tagok általában gyenge rész- ság ellátását. A tervezetten , ... felül 32 mazsa kenyergabo­vetele a munkaban, meg- nat is adtak az álIamnak. bosszulta magát. Például 10 A hibákból azonban a Pe­holdnyi paradicsomuk ter- töfi Tsz tagjainak és má­mésének mintegy 15 száza- soknak, akiket illet, le kell léka ott maradt a földön. A vonniok a tanulságokat! szőlősüket Igaz, szépen rend- Morvav Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents