Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-02 / 28. szám

3 CsflflJrfSk, tMt. február 1 FAFORGÁCSBÓL — fürdőszoba Képek a bolsovói házgyárból Az egész világon keresik azokat a fapótló anyagokat melyek olcsón állíthatók elö, s tulajdonságaikkal vetekszenek a hagyományos faféleségekkel. Különösképper az ipari feldolgozásra eddig alkalmatlan faíajták és fahulladékok hasznosítása foglalkoztatja a szakembereket Legutóbb például a szegedi ipari vásáron találkozhattunk olyan magyar gyártmányú bútorokkal, melyek faforgácsból készültek, bár nálunk inkább bútorlapként használják a forgácslemezt s az egyéb termékeket csak laboratóriumban állítják elő. A Szovjetunióban már sokkal kiterjedtebb a faforgács alkalmazása, mint hazánkban. Nemcsak bútorok gyártására használják, hanem, mint a bolsevói házgyárban is, egész fürdőszobákat készítenek belőle. A bolsevói üzemben 1958. óta gyártanak forgácslemezt, s azóta a termelés meghaladta az évi 3200 köbmétert A gépsorokat teljesen automatizálták. Érdekesség, hogy a 800 tonnás prést valamint az autoklávokat a budapesti Lampart gyár szállította. Fényképfelvételeinken a bolsevói gyárat és egyik kiváló termékét mutatjuk be. A felső képen a présüzem látható, az alsó felvételen a kész faforgácslemezekből fürdőszoba-fülkéket szerelnek az üzem egyik részlegében. Ezeket a fülkéket teherautó viszi az építkezéshez. ahol daru emeli helyükre. A beépített csöveket ezután csak össze kell szerelni a ház vezetékrendszerével! Jobban gazdálkodjanak üzemeink a vízzel isi A házgyár 6—25 milliméter vastagságú forgácslemezeit ajtóbélés, éjjeliszekrény és számos más cikk gyártására is felhasználják, sőt a moszkvai metró szerelvényeit is faforgácsból préselt fékpofák állítják meg A szovjet élelmiszeriparban dolgozó gépek csaknem valamennyi fogaskereke műanyaggal kevert faforgácsból készül. Az ilyen kerekek zajtalanul működnek és igen kopásállók. Kétségtelen, hogy a különböző fapótló anyagok alkalmazása előtt nagy jövő áll. Az olyan szervezett és automatizált üzemekben, mint amilyen a bolsevói házgyár, a fejlett technológia lehetővé teszi tömeges gyártását, melynek eredményeképpen kitűnő műszaki tulajdonságokkal biró, s újszerűen felhasználható fapótló anyagok állnak az építő-, a bútor- és a gépipar rendelkezésére |Még valamennyien emlékezünk az elmúlt nyarak vízhiányaira. Hány emeleti lakó méltatlankodott, mert a kánikula idején egész nap nem volt víz. A városi tanács, valamint a Szegedi Víz- és Csatornaművek igyekeztek a lakosság igényeit kielégíteni, átvezették Újszeged felesleges vizét a szegedi oldalra, a meglevő kutakat tisztították, hogy minél több vizet kapjanak. Ugy látszott, egyelőre kielégítették az igényeket. De ez már a múlté. Évről évre emelkedik Szegeden a vízfogyasztás. Egyre több lakás épül, újabb üzemek kezdik meg a termelést, s ez mind-mind vizet igényel. A kutak vízhozama viszont — még rendszeres tisztítással, karbantartással is — állandóan csökken. Ezért a meglevő vízmennyiséggel, mint drága nyersanyaggal, kell gazdálkodnunk az elkövetkező időkben. Ez azonban csak a kérdés egyik oldala. A másik sokkal kényesebb. Lássuk a puszta tényeket, melyekhez alig kell kommentár. 1961-ben a szegedi üzemek az elmúlt évhez viszonyítva 50 százalékkal több ipari vízre nyújtottak be igényt. Nézzünk néhány számot. A Szegedi Kéziszerszámárugyár 1959-ben 42 299 köbméter vizet fogyasztott. 1960-ban 39 591 köbmétert, az új évben pedig 62 ezer köbméter vízre tart igényt. Vagy a Szegedi Kábelgyár az elmúlt évben 35 545 köbméter vizet használt el, 1961-ben 413 900 köbmétert igényelt. A Fürdő Vállalat 1960-ban 58 104 köbméter vizet használt el, az idén 148 ezer köbméter vizet igényel. Ha a Vízművek és a tanács kielégítené az üzemek igényeit, a lakosság nem kaphatna vizet. Ezért úgy határoztak, hogy az ipari vállalatok 1961-ben csak annyi vizet használhatnak fel, amennyit az elmúlt évben szerződésben rögzítettek. Néhány üzem igen bőkezűen bánik a város vizével. Éppen ezért szigorú intézkedést hoztak, hogy a többletfogyasztást ötszörös áron kell megfizetni. Ez egyébként nem új rendelet. Az elmúlt évben is jó néhány vállalat fizetett többletfogyasztást, így például a Szegedi Kenderfonógyár is. Az üzemben azóta szigorú takarékosságot vezettek be. Ezzel magyarázható a bejelentett igény is. Az elmúlt évben 138 914 köbméter vizet fogyasztottak, az idén csak 128 600 köbméter vizet igényelnek. A beruházásoknál egy-egy új üzem indulásánál a vízszükségletre is gondolni kellene. Kényelmesebb és gazdaságosabb is, ha a városi tanács biztosítja a termelési előfeltételeket. Éppen ezért igen helyes lenne, ha az elkövetkező időben az építési tervekben a szükséges vízmennyiség is szerepelne, akkor nem lenne külön gond annak biztosítása. A közeljövőben azonban a meglevő vízmennyiséggel kell ügyesen gazdálkodni. Ezért minden üzem vizsgálja felül fogyasztását s igyekezzék takarékoskodni a közös kinccsel. Ünnepségeket rendeztek és újságírókat tüntettek ki a magyar sajtó napja alkalmából Ö.'napos KISZ titkári tanfolyam Szegeden A magyar sajtó napja alkalmából szerdán a Néoszabadság székházának előcsarnokában elhelyezték az MSZMP Központi Bizottsága, a Népszabadság és az újságírók koszorúit Rózsa Ferencnek, az illegális Szabad Nép mártírhalált halt első szerkesztőjének emléktábláján. A Művelődésügyi Minisztériumban Benke Valéria művelődésügyi miniszter átnyújtotta az idei Rózsa Ferenc-díjakat. Rózsa Ferenc-díjban részesültek: 1. fokozat: Komlós János, a Magyar Nemzet rovatvezetője, Almási István, a Népszabadság rovatvezetőhelyettese. 2. fokozat: Dr. Randé Jenő. a Rádió főmunkatársa, Gedeon Pál, a Népszava szerkesztőbizottságának helyettes vezetője. 3. fokozat: Sólyom József, jelenleg a Népszabadság munkatársa, a Magyar Ifjúság munkatársaként végzett munkájáért és Gyurkó Géza, a Heves megyei Népújság munkatársa. Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, kiváló újságírói tevékenységük elismeréséül 27 újságírónak kormánykitüntetést nyújtott át az Országházban. A Munka Érdemrend kitüntetést adományozta az Elnöki Tanács György Istvánnak, a Népszabadság munkatársának, Salgó Lászlónak, a Magyar Rádió és Televízió rovatvezetőjének. Huszonhármán kaptak Szocialista Munkáért Érdemérem, ketten pedig Munka Érdemérem kitüntetést. A kormánykitüntetések, illetve a Rózsa Ferenc-díiak átadásánál jelen volt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság szerkesztőbizottságának vezetője. Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Benke Valéria, művelődésügyi miniszter, Szakasits Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. Ravai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója, Mihályfi Ernő. a Magyar Nemzet főszerkesztője, az Elnöki Tanács tagjai, Naményi Géza, a Minisztertanács tájékoztatási hivatalának vezetője (MTI) litere Jenő külkereskedelmi miniszter Prágában Incze Jenő külkereskedelmi miniszter kétnapos prágai tartózkodása alatt tárgyalásokat folytatott Frantisek Krajcir csehszlovák külkereskedelmi miniszterrel a magyar—csehszlovák árucsereforgalom egyes kérdéseiről. A megbeszélések eredménye további hozzájárulást jelent a magyar—csehszlovák gazdasági kapcsolatok elmélyítéséhez. Incze miniszter kedden visszautazott Budapestre. (MTI) A KISZ Szeged városi bizottsága a KISZ-titkárok részére ötnapos tafolyamot rendezett Szegeden. A tanfolyam kedden délután kezdődött a Kálvin téri pártházoan. Első alkalommal Lugosi József, a KISZ városi bizottságának tagja tartott előadást Az ifjúság a szocializmusért-mozgalom gyakorlati kérdései címmel. Tegnap, szerdán délután Andrássy Lajos, a KISZ Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, a KISZ alapszervezetek előtt álló feladatokról beszélt. Ma, csütörtökön délután dr. Szélt Éva, az orvosegyetemi KISZbizottság titkára az ifjúság eszmei, politikai nevelésének kérdéséiről tart előadást A tanfolyam a jövő héten, kedden délután folytatja munkáját. Dr. Lökös Zoltánné, a KISZ Szeged városi bizottságának agit.prop. titkára a KlSZ-vezetés helyes munkamódszereiről tájékoztatja majd a KISZ-titkárokat. Csütörtökön délután Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője a moszkvai Nyilatkozat-ról tart előadást. Az előadások mindennap délután 3 órakor kezdődnek, majd vita követi azokat. A KISZ-titkárok sok hasznos tapasztalatot gyűjtenek további munkájukhoz a KISZbizottság által szervezett tanfolyamon. Véget ért a Duna-bizottság ülésszaka Fontos határozatokat fogadtak el a résztvevők Január 18 és február 1 között Budapesten tanácskozott a Duna-bizottság 19. ülésszaka. Az ülésszak jóváhagyta a dunai hajózás javítását szol| gáló munkák 1961—1965-ére szóló terveit. Különböző hidrotechnikai és folyamszabályozási munkákat irányoztak elö, amelyek célja, hogy biztosítsák a minimálisan 200— j 250 centiméteres vízmélységet a hajózó utakon. Jelentősen hozzájárul a | dunai hajózás feltételeinek i javításához a most elfogai dott, a jelzőszolgálatot egyI ségesító rendszer, valamint az egységesített haióokmányok. Az ülésszak aiánlást fogadott el a dunai vámfelügyelet szabályainak egységesítésére. A Duna menti országok kormányai elé terjesztendő javaslatnak az a célja, hogy megkönnyítse a nemzetközi hajózás vámeljárásait, s így tovább növekedjék a dunai áruforgalom. Az ülésszak határozatot hozott, amely megtiltja a Duna vizének olajjal való szennyezését. E kérdés megoldása segíteni fog a dunai halgazdálkodás fejlesztésében is. Az új tsz-tagok kérdéseire vátaszolu nk Hogyan értékelik a közösSn adott vagyontárgyakat? A termelőszövetkezetbe belépő gazda — a föld bevitelén felül — köteles a közgyűlés határozatának megfelelően, térités ellenében a termelőszövetkezet tulajdonába adni: a) a saját és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonát képező összes igás- és haszonállatot, b) a főbb gazdasági eszközöket és gazdasági épületeket (a háztáji gazdaságban tartható vagyontárgyak kivételével), c) a közös használatba adott földterület bevetéséhez szükséges vetőmagot, d) végül a közös tulajdonba átadott állatok eltartásához szükséges takarmányt. Szőlő bevitelekor a beviteli kötelezettség kiterjed a közös szőlőgazdálkodás céljára szükséges és a háztáji szőlő szükségleteit meghaladó pincére, továbbá szőlőfeldolgozó felszerelésre, valamint hordókra is. A belépő kisiparos szintén köteles saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában levő, azt a gépet és felszerelést bevinni, amely a termelőszövetkezet által folytatott segéd- és feldolgozó üzemi tevékenység körébe tartozik. Ilyenkor a közgyűlés határozza meg, hogy a gépet, felszerelést mikor vigye be a kisiparos, és hogy felszereléséből mit tarthat meg továbbra is. A bevitt vagyontárgyakat az átvételkor leltári jegyzékbe kell foglalni (feltüntetve azok mennyiségét, fontosabb adatait) és értékelni kell. Erre bizottságot kell alakítani. A bizottság tagjai: az elnök, a vezetőség és az ellenőrző bizottság egy-két tagja, a mezőgazdász (állattenyésztő, könyvelő. más szakember) és az értékeléshez kellő szakértelemmel rendelkező más gazdák. Célszerű felkérni közreműködésre a járási mezőgazdasági osztályt, a közelben levő állami gazdaságot, és a Magvar Nemzeti Bank fiókját is. ÉRTÉKELÉSI ÉS TÉRÍTÉSI SZABÁLYOK A bevitt vagyontárgyak értékét a gazdasági felszerelésnél — ideértve a közös tulajdonba adott gazdasági épületeket is — a típusnak, minőségnek és használhatósásnak megfelelően, állatoknál az életkornak, kondíciónak. tenyészértéknek, vetőmagnál a fajtának és minőségnek. takarmánynál a minőségnek megfelelően kell megállapítani. Egyes bevitt vagyontárgyak, különösen növénytermesztési kultúrák tekintetében speciális értékelési és telítési szabályok vannak. Ha például a tag évelő kultúrát visz be (pl. lucerna, vöröshere stb.) és ezt a termelőszövetkezet még használni tudja, akkor ki kell számítani a felhasznált vetőmag és a végzett talajmunkák (mezei leltár) értékét, ezek összegét el kell osztani az addig és a még hátralévő használati évek számának összegével. A hányadost meg kell szorozni a még hátralévő évek számával. Az így kijött eredmény a bruttó térítési összeg. Élőfa bevitele esetén a térítést a helyi viszonyoknak megfelelő értékben kell megállapítani (élőfa alatt a bevitt földön levő — gyümölcsösnek vagy erdőnek nem tekinthető — fákat kell érteni). Szőlő bevitele esetén, ha az négyéves, vagy ennél fiatalabb, meg kell téríteni a tag részérc a telepítési költségeket is, feltéve, hogy a szőlő a termelőszövetkezet kialakított, vagy kialakítandó nagyüzemi szőlőtáblájába esik, arra a vidékre meghatározott fajta, telepítésre forgatott földbe történt és megeredése legalább 80 százalékos. A térítés ez esetben a talajforgatás költsége, valamint a felhasznált szaporítóanyag, továbbá a karó állami kiskereskedelmi eladási ára. A bevitt — még nem termő — gyümölcsös telepítésének, vagy 20 százalékot meghaladó pótlásnak költségeit akkor kell megtéríteni, ha a gyümölcsös a kialakuló nagyüzemi gyümölcsös területébe esik, az előírt feltételekkel telepítették, illetőleg pótolták, állománya legalább 80 százalékban megeredt, szakszerűen kezelt és átlagos kora a vonatkozó jogszabályban megállapított korhatár (pl. alma 8 év, cseresznye 6 év, őszibarack 4 év, málna 2 év) alatt van. A telepítési és pótlási költségeket a rendelethez mellékelt táblázat alapján számítják ki. A GAZDÁKKAL EGYETÉRTÉSBEN A bevitt felszerelést, jószágot, kultúrát mindig az érdekelt gazdával egyetértésben kell értékelni. Nagyon fontos, hogy a vagyontárgyakat gondosan értékeljék és reális árakon vegyék át. A kialakított árakat felülvizsgálás végett be kell jelenteni a járási mezőgazdasági osztálynak. Ez azért szükséges, hogy a járás ellenőrizhesse az értékelés reális voltát. valamint hogv az értékelési árak megfelelnek-e a helyileg kialakult áraknak.