Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-14 / 38. szám

i Keddi 1981. február M. • ' iram itf. /A szegedi zeneélet ünnepi eseménye Jon Voicu bemulaíkozó hangversenye A vasárnapi hegedűhang­verseny kiemelkedő, ünnepi eseménye volt Szeged hang­versenyéletének. Az Allami­dijas Jon Voicuhoz hason­lítható hegedűssel régen ta­lálkozott a szegedi közönség. A román hegedűművész já­tékának virtuozitása, szinte boszorkányos technikai tu­dása és elmélyült előadás­módja teljesen elkápráztatta a hallgatóságot. Jon Voicu — egyébként Ojsztrah tanítványa — hi­hetetlenül biztoskezü mű­vész, hegedűjének minden hangja az elképzelhető leg­tökéletesebb hangzással szól, valósággal énekel. Voicu azonban több egy szédületes technikájú virtuóz hegedű­játékosnál. Igazi művész, akinek saját elképzelése, öitálló, eredeti mondanivaló­ja van. Paganini ismert he­gedűversenyét, amellyel be­mutatkozott többféle felfo­gásban lehet előadni — akárcsak minden más zene­müvet —, Voicu talán a legrokonszenvesebb megöl­jön Voicu a szegedi hangversenyen töttségét emelte ki, hanem A hangverseny második — kerülve az olcsó hatásva- részében a Bartók Béla Fil­dászatot — ebből a szem- harmonikus Zenekar a nem­pontból egyszerűen, minden rég elhunyt Weiner Leó né­túlzás nélkül játszott. Felfo- pi indítékú Szvitjét és Csaj­gásának és előadásmódjának kovszkij népszerű V. szim­modernsége közelebb hozta a fóniáját adta elő az Állami hegedűversenyt a mai kö- Hangversenyzenekar kar­zönséghez. mesterének, Németh Gyülá­A szegcdi hallgatóság rend- nak a vezényletével. A fia­kivül hálásan és mély el- tal> tehetséges karmester Hazánkban 95 napfogyatkozás észlelhető Szerdán háromnegyed 8-tól lesz látható az érdekes természeti jelenség M e m r i t k a természeti jelenség a napfogyatkozás. Ma már nem fűződik ugyan hozzá semmiféle fantaszti­kus elképzelés sem, mégis széleskörű érdeklődést .szo­kott kelteni, igen sok szak­ember pedig nagyon is felké­szülten várja, hogy a ren­delkezésére álló néhány per­cét a lehető legteljesebb mértékben kihasználhassa fontos és csak ilyen alka­lomkor végezhető mérések lebonyolítására. A jelenség létrejöttének megértése érdekében idéz­a Nap, a Hold és a Föld -egyvonalban*. Mivel napfogyatkozás ese­tén a Hold a földi légkörön túl állja el a napsugarak űtját, a teljes napfogyatko­zás zónájában a teljes nap­fogyatkozás bekövetkezése­kor éjszakai sötétség lesz, feltűnnek az égen a legfé­nyesebb 'csillagok, az elsöté­tült Nap körül feltűnik a Nap atmoszférájának hal­ványan világító külső része, a napkorona, és jól megfi­gyelhetőkké válnak a Nap­ból kicsapódó hatalmas zük emlékezetbe az árnyék lángnyelvek, az ún. protu­dást választotta. A hideg ki- ismeréssel fogadta a román roppant energikusan és ha­számítottságnak még a nyo­mát sem éreztük játékában, de nem Paganini szenvedé­lyességét, romantikus túlfü­hegedűs kivételes művésze- tározottan vezette a zenekar tét és fergeteges tapsokkal munkáját, s megérdemelten köszönte meg az ünnepi ze- aratott sikert, nei élményt. Ö. k, Zsákutca Új magyar dráma első bemutatója a Kamaraszínházban Tabi László legutóbb szép gorú, bátor és következetes adás szinészkollektívájának sikert megért vígjátéka után lenni..tagjai közül az ő dolga volt mo6t újra mai magyar szer- Ha ez a mondanivaló ma- a legkönnyebb. Ám az ő ala­ző, a szintén - fővárosi Paál gához méltó művészi kifej- kítása is lehetett volna jobb, Ferenc háromfelvonásos tést, a kimondott szavak- ha nem oltja bele az általa színművét mutatta be a Sze- ban mértéket tartó ökonó- nyújtott figurába a »mes­gedi Nemzeti Színház kama- miával párosuló drámai íz- terdetektívek* külsőségespó­raszínháza. Az örvendetes zású, mély ihletettségű for- zait is. Miklós Klára játé­törekvés, hogy mai magyar mát nyert volna, az utóbbi kában a kelléténél jóval több szerzők művei szegedi szín- évek, de talán a felszaba- teatralitás vegyült az idős padon is bemutatásra ke- dúlás óta eltelt 16 esztendő- úriasszony reális és elhitető rüljenek — ez a különösen nek is egyik legjobb, légér- megjelenítésével. Ez talán á mostani évadban tapasz- tékesebb színpadi műve; lett nem is teljesen az ő hibája, talt szándék — most mintha volna. Sajnos, e tekintetben hanem az író által éppen nem hozott volna maradék- a szerzőt némely dologban özv. Faust Máriusné szájá­talan és egyértelmű sikert, el kell marasztalnunk. ba adott "hazafias* és pathe­D .. .. . , . . El kell őt marasztalnunk tikus monológoké. Dómján _-h lüü'h: ,mindenekelőtt azért, mert Edit nem boldogult Beáta túl sokat bízott a szépen ross?ul megformált, és lé­hangzó szavakra és túl keve- lektani, jellemrajzbeli szere­set magára a történetre, de pével. Csak akkor élvezhet­legkevesebbet magára a né- tük játékát, amikor egy-egy zőre. A drámában megbo- pillanatra módja volt vala­csájthatatlan és jóvátehetet- mit fölvillantani eredeti te­Kormos Lajos szó, a bőbeszédüség. S ezért Darnay alakját nagy rutin­nem tudjuk elhinni már az nal, de kevés átéléssel vitte író nem tartózik ismert író­ink közé. Drámája főleg az író haladó elveit következe­tesen kifejtő eszmei egyér­telműségéért örvendetes nye­resége a mai magyar drá­manak. Hiszen éppen az ,en hiba szükségesnél több hetségéből. eszmei zavarossag. az elvek ^„^.-..L o „„a,* „I és nézetek eklektikája már­már idültté váló betegsége eJső felvonásban, hogy a ke- színpadra. mar drámairodalmunknak s reUegények fegyverei elől Dicsérettel kell szólnunk ezen eszmei zavarossagtol menekülő a halált a sarká- saomunK nem mentesek az utóbbi ban tudó Beáta képes legyen Makai Peter puritón' a da" evek egyebkent a művészi- a ieg7lagyobb lelki nyuga- rab igényeihez jpl alkalmaz­seg, az írói megformálás dol- Jümmal régi szép idökről kodó díszleteiről, gaban leginkább sikerült al­.... és különféle esztétikai prob­Kotasai sem. léniákról csevegni Darnay­A "Zsákutca* a maga há- val még akkor sem, ha ezt borús háttérbe ágyazott, olykor érihetetlenül és in­1944-es cselekményével pon- dokolatlanul kirobbanó in­tos kórképe a múlt társa- dulatossággal .cselekszi is. A dalom tökéletesen zsákutcá- Bőbeszédüség, a mindent ki­ba jutott, s felbomló, amo- mondani akarás miatt veszti ralis lelkiségű uralkodóosz- el erejét, s szürkül el a mű tálya végső széthullásának, harmadik felvonásának befe­Pontos kórkép, de — s ez jezése is. fóleg a mű megformálásbeli, Mert a néiő nem csecse­művészi gyengeségeiből fa- niö, s nem szájbarágott ta­kadó hiba — nem elég meg- nulságokra kíváncsi a szín­győző, nem eléggé átélt és házban sem, hanem gondo­atélhető: tud megmagyaráz- latokat ébresztő, probléma­ni, de nem tud elhitetni! A kat fölvető és azok megvá­cselekmény egy üldözött zsi- laszolását a nézőre a hall? dólány és egy német tiszt gatóra bízó, érdekes izgal­szerelme, majd e német tiszt mas színművekre. A IX. fel­meggyilkolásának rejtélyes vonás izgalma, drámai sod­körülményei körül bonyoló- rasa —. annak ellenére, hogy dik, s ez az alapjábanvéve a szerz6 az izgaiom & a ha„ nem túlságosán ujszeru es ... . , , ., nem is túl igényes histori- tokozása erdekeben nem kum volna hivatva világra- vetett meg olcsóbb eszközö­hozni a történet szereplői- ket sem — megmutatta, hogy nek: az úri világ kiszolgálá- Paá, Kerencben megvannak saban lelki rokkanttá lett . , , ,, . , . Darnay Gábor írónak, "48- a drámaírói adottságok, ért as« és skizofréniás édesany- és tud beszélni a színpad jának s a hozzájuk mene- nyelvén, ha vifeyáz arra, kült Beátának, az író egy- hogy a drámát ne nyomja kori szeretője leányanak jel- • lemi korcsosságát. Azt, ami agyon ne fojtsa meg a ha­hérmukban közös és ami tásos monológok zuhataga, egybefűzi öket: az itt már Versényi Ida lelkiisrnere­végzetszerű cselekvési impo- tes> gondos színpadi rendező, tenciát, amelyet a gyilkos h d b sike. utan nyomozo SS-ezredes gúnyosan így jellemez: "igen, réért, azt itt is megtette. A ezt a háborút elvesztettük, darab buktatóin azonban a De van egy döntő különbség legjobb rendezés sem segí­Papp Lajos keletkezésével és az égites­tek mozgásával kapcsolat­ban a következőket. A majdnem egymillió 400 ezer kilométer átmérőjű Napból mint hatalmas méretű fény­forrásból a tér minden irá­nyába kiinduló fénysugarak a beflygóknak (és holdjaik­nak) csak a Nap felé eső felületét érik, ezen égites­beranciák is. A napfogyat­kozást nemcsak a csillagá­szok vizsgálják, érdekli a jelenség a geofizikusokat és a meterorológusokat is, hi­szen a napsugárzás leárnyé­kolása változást idéz elő a magas légrétegekben: vál­tozik pl. az ionoszféra elek­tromos állapota is. Csak teljes napfogyatkozások al­kalmával vizsgálható a fény­tek mögött azonban fénysu- sugaraknak a Nap közelében gármentes árnyékkúp ala­kul ki, hasonlóan egy Vil­lanyégő fénysugarainak út­jába tartott labda esetéhez. Ha szemünk a labda mögöt­ti fénysugármentes térrész­ben van, akkor nem látjuk a fényforrást: a labda rész­ben vagy egészen eltakarja azt. Igy viszonylag kis test­tel nagyméretű fényforrást is eltakarhatunk, ha az ár­nyékot vető testet elég kö­zel tartjuk a szemünkhöz. A Föld körül keringő Hold is a Nap fénytengeré­ben végzi mozgását, tehát a Hold mögött is van ár­nyékkúp. Mivel a Hold ke­ringése közben gyakran ke­rül a Nap és a Föld közé, előfordulhat, hogy árnyék­kúpja éri a Földet, vagyis hogy a Hold árnyékot vet a Földre. Ha a Hold által a Földre vetett árnyék he­lyeiről nézünk a Nap • felé, akkor — az előbbi labda­példához hasonlóan — vagy semmit sem látunk a napko­rongból (ekkor mondjuk, hogy teljes a napfogyatko­zás). Újhold idején jár a Hold a Nap és a Föld kö­zött: napfogyatkozás tehát csak újholdkor lehet. Nin­csen azonban minden új­holdkor napfogyatkozás, mert a Hold keringési sík­ja nem esik egybe a Föld keringési síkjával és emiatt nem minden újholdkor lesz történő pályagörbülése is. A Hold mögötti ár­nyékkúp magassága a mos­tani napfogyatkozásnál kb. megegyezik a Föld-Hold tá­volsággal: a Hold árnyéka mintegy 300 kilométer átmé­rőjű folt lesz a Föld felü­letén. Ez az árnyékfolt a Föld forgása és a Hold moz­gása miatt a jelenlegi eset­ben nagyjából a francia Bordeaux, az olasz Firenze, a jugoszláv Nis, a román Konstanca és a szovjet Sztá­lingrád városokat magába­foglaló teljes napfogyatkozá­si zónán halad végig a fel­sorolt városok sorrendje ál­tal meghatározott irányban. Mivel Magyarország a teljes fogyatkozási zóna középvo­nalától 150 kilométernél tá­volabb van, nálunk a nap­fogyatkozás csak részleges lesz; a Hold a Nap korong­jának azonban még így is tekintélyes részét, annak mintegy 95 százalékát ta­karja majd eL Ha nem lesz felhős az ég, egyszerű kor­mozott üveggel is jól meg­figyelhetjük a február 15-én reggel háromnegyed 8 óra­kor kezdődő napfogyatko­zást. Az elsötétedés 8 óra 50 perckor lesz a legnagyobb mértékű és 10 órakor véget is ér ez a szép természeti jelenség. Dr. Makai Lajos adjunktus Vizsgálják a napfogyatkozás idején az ionoszférában végbemenő változásokat Külön megfigyelöállomást szerveztek ez alkalomból Szegeden A szerda reggeli napfo­gyatkozás lehetőséget ad a 80 kilométerrel felettünk kezdődő és körülbelül 3000 kilométer magasságig; terje­dő ionoszféra jobb megisme­résére is. Amint dr. Flórián Endre, az Országos Meteo­A Magyar Posta támogatá­sával az Országos Meteorológiai Intézet külön megfigyelést szervezett meg a szegedi egyetem éghajlattani inté­zetében. Itt két hosszúhullámú rádió­rológiai Intézet pestlőrinci no'™uud",u osztály- allomás ~ KlJW és a fran­obszervatóriumának vezetője elmöndotta, cia Alois — adását figyelve regisztrálják, hogyan válto­hazánkban is megszervez- zik a vétel erőssége. A hosz­tók az íonoszíérára vonat- szúhuHámokat ugyanis az kozó megfigyeléseket a ionoszféra alsó határa vert r ., .. vissza, s az erősség változa­napfogy atkozas ,de,en. tóbó| 'ralnek „ 2só határ­Erre egyébként az intézet nak a Földtől való távolodá­számos külföldi tudományos sát, illetve közeledését álla­intézmény. köztük az UNES- pítják meg. Ugyancsak CO-nak a rádiózással kap­csolatos kutatásokat nemzet­közileg összefogó szervezete, az URSI is felkérte. közöttünk és önök között, önöknek már nincsenek ki­hette volna át ezt az elő­lőhető töltényeik...* s'amit adást- Néhány finom megol­darab harmadik felvoná- dására fölfigyeltünk. saban keserű belenyugvás­sal Darnay is nyugtáz: "gyá­vák voltunk és tehetetlenek. Szeretnék legalább a kon­zekvenciák levonásában szi­A színészi alakítasok kö­zül elsősorban Kaló Flórián SS-özredesét kell kiemel­nünk. Való igaz, hogy azeló­cAran 1/ /akoda lő m Két kedves öreg, a sandorfalvi Tóth István bácsi és a fe­lesége most vasár­nap tartották arany­lakodalmunlcat. Az emberi életben fél évszázad nagy idő Bánatok, örömök jöt­tek, új életek szület­tek, régiek múllak el. S változott az emberi sors, amely­nek beszédes tanúja az arany lakodalmas pár. Pista bácsi egykor őrgróf Palavichini cselédje volt, vásott tarisznyával nya­kában szinte gyermekemberként őrizte a grófi kondát. Virradatlól napnyugtáig. Aztán kitanulta a cipészséget és fol­tozta, toldozta a grófi robotosok lábbe­lijét. Most meg — így mondta Pista bácsi, a szövetkezeti nyugdíjas — a ma­ga emberségéből üli az aranylakodalmát. Ebben is • benne van a sorsforduló. Mert az egykori grófi zsellér, a foltozó cipész, aki szíjgyártóként még most is dolgozgat szövetkezetében, a helyi »Ró­zsa Ferenc-ben, minden földi jóval fo­gadta családját, a vendégeit. Az újházi tyúkleves után birkapörkölt, majd bor, sütemény következett, Akinek valaha, a »grófi világban« gyakorta szűken jutott a kenyér, most étellel, itallal dúsan te­rített az asztala. Az aranylakodalmas párnak kilenc unokája, egy dédunokája van. A jubi­lálok két fiút neveltek fel. A 49 éves István a sándorfalvi kisipari szövetke­zetben cipész, a ksz alapító tagja. A 43 éves Béla pedig az építőipari vállalat munkása, családban, A A népes rokon­ság között — amely­nek minden java­korabeli tagja zsellér volt régen — ta­lálni szövetkezeti gazdát, középisliolaá tanárt, munkást, mű­szaki értelmiségit. Olykor, p oharazga­tás közben emleget­ték is: megváltozott a család »összetéte­le«. Ötven évvel ez­előtt ki hitte volna?'. Meleg szeretet, tisz­telet köszöntötte Pista bácsit' és a fe­leségét. Meg virágok, rátűzve az aranyszínű, kifejező szam: 50. A drága szülők körül ott ült a család. Az unokák —• a bátor szemű fiúk, a nevető lányok — verseket szavaltak a nagyszü­lők gyönyörűségére. Pista bácsi és élete párja egyszerű házuk szobájában elnézte szeretteit. Csak úgy, szemüveg nélkül. Mert Pista bácsi is szemüveg nélkül olvas és ír, pedig már 73 esztendős. A lószer­számok javításához meg — ezt végzi szö­vetkezetének — pláne nem kell a szem­üveg. — Még megvan az egészségünk, nekem is, a páromnak is — mondta halk szóval Pista bácsi. — Csakhát a vérnyomásom magas. Azért tűrhetően megvagyunk. Nincs különösebb panasza népes csalá­domnak sem. Valaki nótába fogott, majd megint bor került a poharakba, őszintén csengtek a szavak: — Éljen sokáig. boldogságban az aranylakodalmas pár! M. S. Szegeden mérik más ké­szülékekkel, Budapest és Brassó rádióadásainak fel­használásával. hogy az ionoszféra milyen arány­ban veri vissza, illetve bo­csátja át a rádióhullámo­kat, amiből kiszámítható lesz, mekkora energiával kell az adást sugározni, hogy meg­határozott távolságban meg­felelő erősségű vétel legyen lehetséges. Az ion oszféra-megfigyelés tehát — tudományos fontos­ságán túlmenően — elsősor­ban a rádiózás szempontjá­ból nagy gyakorlati jelentő­ségű. Tizenhét új KISZ-szervezet a tsz-ekben A falusi KlSZ-szervezetek a mostani tsz-szervezes idő­szakában már fokozottabban törekedtek arra, hogy minél több fiatalt megnyerjenek a szövetkezeti gazdálkodás szá­mára. Ennek következtében már több fiatal lépett az újonnan alakult termelőszö­vetkezetekbe, mint régeb­ben, Ez kedvező lehetőséget biztosít az új közös gazda­ságokban az ifjúsági szerve­zet létrehozására. Ezekben a hetekben a KISZ-bizottságok tehát elsősorban arra töre­kednek, hogy új KlSZ-szerve­zeteket hozzanak létre a ter­melőszövetkezetekben. E nagyarányú szervező munka sikerét bizonyítja, hogy az elmúlt három hét alatt 17 új KISZ-szervezet alakult megyénk termelőszövetkeze­teiben.

Next

/
Thumbnails
Contents