Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-12 / 37. szám

3 Vasárnap, 1961. február 18. „ÉLETBIZTOSÍTÁS" (Szatíra) 4 termelési tanácskozás tekezleten azonban Figurás már a vége felé közele- megint felszólalt, és mint a dett, amikor Figurás Jenő, múltkor, most .is szenvedéa szállítmányozási osztály lyes szavakkal ostorozta az adatleírója felszólalásra je- igazgató hibáit, lentkezett. — A vesztedbe rohansz, — Azt hiszem, — kezdte Jencikém — figyelmeztették mondókáját — mindannyi- megint többen. — Nagyon ónk nevében beszélek. Az gyengén dolgozol, téged nem igazgató elvtárs súlyos mu- lesz nehéz innen kitenni. Erlasztasairól van szó. Az új re nem gondolsz? Neked munkásszálló építése az családod van! Nem törődsz 6 hibájából nem készült velük? el határidőre. Az új né- — Mondtam már, hogy met betonlazító gép. ame- nem értitek a módszerem — lyet draga pénzért vásá- válaszolt Figurás fölényes rolt államunk, ugyancsak az mosollyal az izguló aggodalö mulasztása miatt hever ki- maskodóknak. — Éppen a használatlanul az egyik te- családom érdekében bírálok, lep udvaran, immár több A feleségemért és a gyeremint háromnegyed éve. Ha- keimért. Direkt .kénytelen sonloképpen ő vétkes abban, vagyok bírálni, hogy az építkezéseken ál- — Jencikém, most már én landóan csereigetik a műve- « látom, hogy te csakugyan zetöket... megőrültél — mondta neki És így tovább, Figurás ne- Gomolya, aki eddig a leggyedórán keresztül sorolta jobb barátja volt, de a töraz igazgató kisebb-nagyobb téritek után a végsőkre hamulasztásait. Az emberekben tározta el magát. — őrülttel meghűlt a vér, egyeseknek nem tartok kapcsolatot, még a szívverése is leállt a — Apuskám, nem érted a hirtelen ijedtségtől. Meg- módszert. Nem vagyok hüőrült ez a Figurás? Ki akar- Ige, tudom, hogy rosszul dolja magat rúgatni? Ügyis gozom. Azzal is tisztában vaolyan gyönge munkaerő, a OVok, hogy engem ezért elmagatartásával is állandóan küldhetnek innen. De értsd baj van, egyesek szerint va- meg, ha megbírálom az igazlóságos szélhámos, most gatót, már bc is biztosítotmégis neki jár a szája, és tava magam ez ellen. Nem ilyen ingoványos talajra me- lényeges itt, hogy igaz-e a részel lépni, mint az igazga- bírálat vagy sem. Ha ugyantó bírálata. Ráadásul min- is az igazgató a bírálat után (Jenki tudta, hogy nincs is elküld, az isten se mossa le igaza. A felsorolt bűnökben róla, hogy nem a rossz munés mulasztásokban nem az ka- hanem az éles kritika igazgató volt a vétkes. miatt bocsátott el, vagy heAz értekezlet után többen lyezett át alacsonyabb bebarátságosan figyelmeztet- osztásba. Ezért: nem mer élték. küldeni. Ki vállalná a bírá— Jencikém, te teljesen ló üldözésének vádját? Érmeoőrültél. Ilyet nem lehet fed már? Dolgozhatok olyan csinálni. Az igazgató min- rosszul, ahogy akarok, csak denfajta bírálata önmaga- arTa keíl vigyáznom, hogy ban is veszedelmes. Hát időnként megbíráljam az még, ahogy te csináltad! igazgatót, és akkor mentve össze-vissza beszéltél. Na- vagyok az elbocsátás, átheBvon jól tudod, hogy amit lyezés veszedelmétől. Ez az elmondtál, abban nem az én módszetem, apuskám! Mit igazgató a hibás. Ne csinálj szólsz hozzá? Zseniális, mi? magadnak bajt szántszán- Megtaláltam a kényelmes dékkal! Ütkát. Ez, apuskám, vaFigurás fölényes gőggel nos életbiztosítás, utasított vissza minden fi- Hanem Figurást utolsó figyelmeztetést. gyelmeztetessel később — Ne szóljatok bele. Nem mégis alacsonyabb munkaértitek a módszerem. A bi- körbe helyezték. Hogy azértrálat itt a lényeg, nem az, e, mert roszul dolgozott, hogy igaz-e vagy sem. vagy azért, mert ilyen móPillanatnyi elmezavar don bírált, ezen a vállalat gondolták munkatársai, dolgozói sokat vitatkoztak Jenőké nyilvánvalóan volna, ha az illetékes szermepörült. De majd ez is el- vek időben nem közlik a vamúlik. lódi okokat. Azt ugyanis. Nem is beszéltek vele er- hogy mindkettőnek -~er.?pc ról többet. A következő ér- volt bervne, ö. U Oktatásügyünk vezetői az élenjáró szovjet bábjátszás hatásainak nyomán felismerték ennek pedagógiai jelentőségét és bevezették a felsőfokú óvónő- és tanítóképzőkben a báboktatást. A szegedi tanítóképző bábszakkörében a jövő pedagógusai nyernek szakmai kiképzést. A szakkör 25 taggal működik Horváth Rózsa gyakorlóiskolai nevelő vezetésével. A tagok megtanulnak bábot készíteni minden elképzelhető anyagból. Az így készült bábokat megszólaltatják, előadásokat rendeznek belük jövendő kis tanítványaiknak. Kéthetenként vidám munka folyik a szakkörben —, mint felvételünkön látható —, a növendékek ilyenkor készítik a színes bábokat. Tudomány * ttehnika Hosszas kísérletezés után megoldották a gumikahátféleségek gomblyukainak gépi készítését a Szegedi Ruhagyárban. Eddig az ilyen és hasonló kabátok gomblyukait saját anyag felhasználásával készítették. Most ezt a müveletet is gépesítették. Ilyen munkára még nem készítettek konfekcióipari gépet. Az újító Zsarkó Gábor, a kivitelező Bubori Lajos. A Szegedi Ruhagyárban előreláthatóan 15 ezer forintot takarítanak meg a géppel évenként. meg az üzemben. Már megszületett a következő, hasonló rendszerrel működő gép ötlete is. A család következő tagja a munkaruhazseb-szegő gép lesz. A további kísérletekre 50 ezer forintot kaptak az újítók. A sorozat-lyukkötőgép már lúl van a -csecsemőkoron-. Több mint egy esztendővel ezelőtt készült el az újítók első hasonló elv alapján működő gépe. Ennyi idő általában elegendő arra, hogy kiderüljön, érdemes volt-e töprengeni, tervezni, számolgatni és küszködni a sok akadállyal, ami minden új útját keresztezi. A képen látható gép az első kísérlet tapasztalatai alapján készült és tökéletesen működik, automatikus vezérléssel, elektromágneses fonalőrrel felszerelve. Alkalmas munkaruha, fehérnemű, ágynemű gomblyukainak sorozatkötésére. A gépen dolgozó munkásnak csak be kell fogatni az anyagot, a többi, még a munka ellenőrzése is, a gép dolga. Míg kivarrja például a munkaruha öt gomblyukát, addig a munkás egy másik ilyen gépen helyezheti el a gomblyukvarrásra váró kabátot. Az újítók, Dékány Lajos, Hetesi István, Bubori Lajos alapgépként egy DÜRKOPP egyedi gomblyukkötő gépet használtak. A várható évi megtakarítás a Szegcdi Ruhagyárban 75 ezer, iparági szinten öt gép beállításával 373 ezer forint. A képeinken bemutatott gépekkel üzemi kiállításon ismerkednek a Ruhagyár dolgozói. Néhány nap múlva azonban Budapestre szállítják és a Könnyűipari Gépés Alkatrészellátó Vállalat bemutató termeiben állítják ki a számozót, a sorozatgomblyukkötőt és az övtartókészitő automatát Tanítójelöltek bábszakkörben Övtartókészitő fotocellás vezérléssel Sorozat gomblyukkötőgép Egy gépcsalád első tagja a képen látható övtartót és akasztót sorozatban készítő automatagép. Szabó Sándor, az üzem főmérnöke és Dékány Lajos újítása ez. Érdekessége, hogy automatikus adagolással, fotocellás vezérléssel, elektromos fanalőrrel működik. Ez lesz a Szegedi Ruhagyár első fotocellás vezérléssel dolgozó gépe. Csak adagolni kell a kiszabott anyagot és elszedni a kész övtartót, akasztót. Két gép alkalmazása esetéin 110 fős munkaszalagoknál a várható évi megtakarítás 30 ezer forint. Iparági elterjesztés esetén 20 gép alkalmazásával 270 ezer forint takarítható A Szegedi Ruhagyár Az „OKOS" gépei ötéves tervet indító 1961-es esztendő második hónapjában járunk. Egymásután peregnek a munkáshétköznapok, de egy sem múlik el anélkül, hogy a szegedi üzemek dolgozói, az alkotó emberek ne adnák a maguk obulusait a tervek megvalósulásához. Az újítási napló lapjait, bejegyzéseit őrzik a gyakorta átvirrasztott éjszakát, a tengernyi töprengés eredményeit. A műhelyekben pedig az újonnan született okos gépek hirdetik: az újítók nemcsak a saját munkájukat könnyítették meg, mert termelékenyebb a munka, kevesebb költséggel készülnek az áruk. Tehát jól járt a gyár, a közösség is. A Szegedi Ruha- ^ alkaIomma, „Tudomány gyár újítói által készített és technika- című rovatunk„okos- gépeket mutatjuk be ban. A gumikabátok gomblyukait is géppel készítik A számozógépek már sok szakmában és régen ismertek, de a konfekcióiparban még nem használják egyetlen típusukat sem, ha csak a bélyegszerű „kézi masinát- nem tekintjük gépnek. A Szegedi Ruhagyárban is ilyen alkalmatossággal számozzák a ruházati cikkek különféle kellékeit, kiszabott darabjait. Néhány napja azonban már készen áll Kiss Ferenc újítása alapján az első konfekcióipari számozógép, amelyet Hegyes Ferenc, a lakatosműhely művezetője mint közreműködő készített. E gép segítségével lényegesen meggyorsul a munka, s előreláthatóan a Szegedi Ruhagyárban évente -70 ezer forintot, iparági szinten pedig 11 gép beállításával 190 ezer forint megtakarítást érnek majd'eL T