Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-12 / 37. szám

3 Vasárnap, 1961. február 18. Az országgyűlés bizottságai folytatták az 1961, éri költségretés tárgyalását Az országgyűlés építésügyi nöklésével tartotta ülését. Az bizottsága szombaton Török egészségügyi minisztérium István elnöklésével az építés- 1961. évi költségvetésének ügyi minisztérium 1961. évi tervezetét dr. Simonovits költségvetését tárgyalta. Tra- István, az egészségügyi miutmann Rezső építésügyi mi- nlszter első helyettese isniszter ismertette a minisz- mertette. A vitában fel6zótérium idei költségvetési lalt dr. Ábrányi István, dr. tervezetét és az ez évi épí- Bene Zoltán, Bodonyi Pálné, tésügyi feladatokat. 4 Csikós József, Harustyák JóA tájékoztatót követő vi- zsef, dr. Huth Tivadar, özv. iában felszólaltak Rónai Nagy Istvánné, Sárfi Rózsi Sándor, az MSZMP Pollti- dr. Sáró András, dr. Stark kai Bizottságának tagja, az Janka, Szalados Emil, Tugyi országgyűlés elnöke, Ciczi István, Vass Istvánné, az orFerenc, Hódos János, Hor- szággyűlés alelnöke és Vass váth Károlyné, Molnár Lász- József országgyűlési képviselő, Papp Lajos, Szobek And- lők, valamint Szerényi Sánrás és Török István ország- dor, az MSZMP Központi gyűlési képviselők. Bizottsága tudományos és A szociális és egészségügyi kulturális osztályának hebizottság dr. Pesta László el- lyettes vezetője. (MTI) Az ország legjobb közös gazdasága patronálja az újszentiváni ÍJj Élet Tsz-t Egy éve patronálja az új- tőmaggal, s szállítási eszkószcnliváni Üj Élet Tsz-t a Minisztertanács vörös vándorzászlaját őrző makói Üttörő Tsz, amely a közös gazdaságok versenyében országos viszonylatban legutóbb első helyezést ért el. A makóiak! részéről az első segítség az volt, hogy a munkaszervezésben legjártasabb brigádvezetőjüket. Siket Antalt átengedték az újszentivániak hívására. ahol a szövetkezet elnöke lett. Siket Antalnak új tisztségében rengeteg problémával kellett megküzdenie. Ebben Mágori Sándor, a Szocialista Munka Hőse, az Üttörő Tsz elnöke és helyettese, Bíró Sándor siettek segítségükre. Gyakran keresték fel, s a munkafegyelem megszilárdítására, a legjobb munkaszervezet kialakítására vonatkozóan adtak hasznos tanácsokat. Ezenkívül rendszeresen vezökkel is segítették az újszentivániakat. A patronálás gyümölcsözőnek bizonyult. A szövetkezetben sikerült felszámolni a munkaegységhígítást. Amíg 1959ben félezer hold megmunkálására csaknem harmincezer munkaegységet fordítottak, addig az elmúlt évben a négyszeresére növekedett területen mindössze negyvennégyezer munkaegységet használtak fel. Több növényféleségből — mint például búzából, vöröshagymából, olajlenből — az aszályos időjárás ellenére jóval túlszárnyalták a tervezett hozamot: Egy év alatt helyreállt a tsz egyensúlya, amit legjobban bizonyít az, hogy a mostani zárszámadáson — bár ez a gazdasági év kedvezőtlenebb volt az 5ü-esnél — tíz forinttal többet ér a munkaegység. A serpenyő felénk billent A

ma embere nagy és cializmus körülbelül azonos ma már kommunista pártok nyargatták, halomra lőtték történelmi idő szem- politikai, gazdasági és kato- és e pártok 36 millió embert és kirekesztették a nemzettanúja. Jelenünkben nai potenciálját. De az utób- számlálnak soraikban. Kö- bői! Sőt ennél is többet válolyan hatalmas forrongás- bi évek eseményei minőségi rülbelül egymilliárd ember laltak a világ kirakatában, ban olyan gyökeres átala- változást eredményeztek, él a szocialista országokban Mikor . kénytelenek voltak kulásban van a világ, amely- Hogy a kommunista és mun- és egymilliárd hatszázmillió tudomásul venni, hogy Marx hez hasonlót hiába keres- káspártok moszkvai nyilat- a gyarmati és felszabadult és Engels "-kísértete* valónénk a históriában. Sze- kozatának tömör és precíz országokban, melyeknek né- ban bejárta és átitatta a vlmünk előtt omlanak össze megfogalmazásával éljünk: pét a haladás és a béke óha- lág népeit, maguk is idézörökkévalónak kikiáltott »Korunk fö jellegzetessége ja egyetlen biztos támaszuk- getni kezdték ezt a kísérterendszerek; népek egyene- az, hogy a szocialista világ- hoz, a szocialista világrend- tet. Régi fogás, hogy az Örsednek fel, melyekről azt rendszer az emberi társada- szerhez kapcsolja. Az impe- szág többségének Imponáló tartották polgári történé- lom fejlődésének döntő té- rializmus zsandáraival szem- eszme-vitorlájától úgy akarszek és közgazdászok, hogy nyezöjévé válik.* S nincs ben csak innen várnak és ják elvonni a szelet, hogy képtelenek az önálló életre, erő, hatalom, amely megál- várhatnak oltalmat, olyan nyilatkozatokban nem egya nemzeti létre; és egyre lítaná vagy akár ideiglene- erkölcsi és anyagi segítséget, szer maguk is azt hirdetik: szélesebben bontakozik ki az sen is fel tudná tartóztatni amely nem póráz számukra, az eszme az ő tevékenyséúj világ arca a szocializmus ezt a mélyreható folyama- hanem a fellendülés igazi gük nyomán fog "tisztán* világot átfogó rendszerében, tot! eszköze. S ez a kommunista érvényesülni. Igy születelt Ezért egyáltalán nem meg- Ez a történelem parancsa, világmozgalommal való ta- a "tiszta demokrácia* pollepő, hogy manapság min- s aki a történelemmel akar lálkozásuk is egyben, az gári eszme-luftballonja; a denki politizál. Egy-egy fon- birokra menni, aki az álta- iránta tanúsított rokonszenv jobboldali szocialisták megtosabb külpolitikai hírre mii- lános társadalmi • fejlődés gazdagon buzogó forrása. tévesztő Ideológiai kreációja liók és milliók reagálnak, vastörvényeit akarja megmá- Minden nem a kommunis- a szocializmus spontán törMert az emberiség minden sítani, a történelem ^zemét- mozgak)m önpropagandá- tónelmi bekövetkezéséről, s eseményt megmér és helyé- dombjára kerül. ja hanem szigorú realitás lSY öltött a tőkés országokra ttesz Két nagy serpenyő- • egynéhány Mindezt nemcsak a kommu- ban hatalmas méreteket az ben gyűjti a világ valtoza- ®^dzej? egyn6h^y nista munkáspártok állandó szociális demagógia, sait, s figyeli a mérleg nyel- Vu esztendeje szaraat , nViLatkozata röazívének billenését Minden nieg a tinta a Kom- moszkvai nyilatkozata rogziveneK onienesei... ívunaen . Kiáltvány híres so- ti, hanem egy hatalmas ímemberisé^eTég^é-ratt ^ " perialista ország első poli£ répát, a kommunizmus kí- tikusa is, Kennedy, akit kosértete...* Egy évszázad rantsem tekinthetünk komcsak másodperce a végtelen munista szimpatizánsnak, időnek, a történelem óriás Azért 30111 • mert az új elsodrának, de ez az idő ele- nők nem kisebb programot Kuba lerazza gen(JŐ volt arra hogy az esz_ hirdetett meg, minthogy biímperiaiizmus me mirlt wkísértet« hatalmas r<>kra megy a történelemanyagi és erkölcsi erővé vál- mel, azaz a másik oldalra jék, s nemcsak megreszket- billenti az erő és a befolyás M tördelt mi melyik serpeny vánkozik. Afrika bilincseket és tördel... magáról az jármát... Algéria évek óta küzd kimeríthetetlen szívósa már nem lehet a népekhez, s különösen az osztályharcos rűunkástömegekhez, s az egjti'e öntudatosodó parasztsághdx sem utópisztikus mesékéül, sem nyíltan reakciós eszmékkel közeledni. Még a Szabad Burópa Rádió js kénytelen volt újra hangszerelni propagandagépezetét. Sággal nemzeti önállósága- ^"a '^én Európát"^mm- mérlegét. Ez pedig több mint S'^y^f^sSlSíís* harcuka^^k a^néoi dcn k°™inenseket, de ki is ^ vatósagST bajinakSéharcukat vívjak a nepi forgassa a világot régi eresz- b'os aggodalom és nekikese- ^ tetszeleg hogv ezáltal erok... A Szovjetumo ujabb tékeibői, az osztálytársada- redettség is, de legfőképpen tetszeleg, nogy ezaItal sikereket ert el a világűr lom megcsontosodott sarkai- Don Öuijote-i vállalkozás, meghoditasaban... A szo- ból. Ki tagadhatná, hogy a cialista világrendszer ne- sz0Clalizmu's, a kommunizhany even belül a világ ipa- mus eszméjének kovásza érlelte meg ezeket a változári termelésének több mint K némi rokonszenvet keltsen kígyóravaszság ú politikai kommentárjai iránt. Tunulezdeményezéseknek vagyunk szemtanúi, ame- gatják a marxizmust, s meglyek lázba hozzák az próbálnak szemfényvesztő felét produkálja,,, Az^impe- * toS rializmus általános válságá- haev ez az érlelőd^ vesre 3zólítlák- Kommunista vatKOZ\a cal°ln' iák Ú1 szakaszába lénett... Dan' nogy ,ez.,az .t"®.0?:* vezető államférfi terjesztett elvi határozatokat vagy gyajavaslatot az ENSZ-közgyű- korlati intezkedesekef. Hogy lés elé a szégyenletes gyar- a »lóláb« minden esetben kir nak új szakaszába lépett... egyre erőteljesebb, egyre haA .Ay1Agatl, szövetségesek tékonyabb és egyre terebéegvetertése lazul... — ez a iyesebb7 ídT^üUmkaf SS AZ egykori kísértet* a viszete eseményekben. S mind- *** legegységesebb, legszervezettebb és legbefolyásoez ugyancsak egy-egy súly, vezettebb és ezúttal is félreérthetetlenül, sabb eszmei és harci erejé- programját, az elmaradott tezanságon népek gazdasági megsegítő- gyozodésen, mati rendszer megszűnteié- lóg, arról már nem ők tehetsére; ugyanez az államférfi nek, az sem az ő kisebb takezdeményezte újra és újra nulékonyságukón múlik, haa leszerelés világot átfogó nem a természetes emberi " I TS eszmei mega haladó világ, a szocializ- vé szerveződött. Nem elbiza- ^leSt^ eSu mus eromek javara. kodottság és elvakultság dik- kommunista világmozgalom- spn. Sokáig, évekig állt egy- tálja a ma emberének azt a-tól, hogy egyedül képviseli A polgári közgazdászok is, mással szemközt a mérleg felismerését, hogy a kom- következetesen az egész em- a revizionisták is kiapadtak, két nyelve, jelezve a világ- munista világmozgalom ko beriség létének felemelkedő- Nincs új érv a tudományos ,.,., . ... ., . , , senek, boldogulasanak erde- szocializmus ellen. Bizonyapolitikai erok egyensúlyát, tunk paratlan ereje. A vi- keit s hogy ennek a hatal- ra ezért akad közöttük egvaz imperializmus és a szo- lág 87 országában működnek mas küzdelemnek hatalmas re több hamis "barátja*, haeredményei vannak, azt sem mis "prófétája*. Korunkban szükséges különösebben ma- minden út a kommuntzmusnyünk szerint a speciálkollégiumok rendszerének bővítése alkalmas módszer arra egyrészt, hogy gyakorlati szakembereket bevonjunk az oktatási munkába, másrészt azt is elősegítheti — éppen a gyakorlati képzés érdekében —, hogy az egyes speciális munkahelyek igényeit még jobban ki tudjuk elégíteni anélkül, hogy a túlzott szakosítás hibájába esnénk. A gyors káderfejlesztés szükségessége következtében fiatal tanszemélyzetünk kevéssé rendelkezik gyakorlati tapasztalatokkal és ezért számukra is meg kell teremtenünk a lehetőséget a szakmai gyakorlat megszerzéséhez, akár az egyes állami szervek és a jogi kari tanszemélyzet közötti átmeneti Időre szóló csere formájában, akár munkaidejük elméleti és gyakorlati idejének bizonyos megosztásával. A tananyag korszerűsítése a jogi karon is a legfontosabb, de egyben legbonyolultabb kérdése a továbbfejlesztésnek. Ügy hisszük, hogy helyes az az Irányelvekben jelzett fokozatosság, aminek eredményeképpen ezt a munkát is csak hosszabb időn át tartó alapos elemzés utón lehet megoldani, amikor támaszkodni kell minden vonatkozásban a bel- és külföldi tapasztalatokra. A tananyag mennytségénél az eddigi gyakorlat azt sem vette tekintetbe, hogy a szakmai gyakorlatok is komoly ismereteket nyújtanak, s különösen áll ez a levelező oktatásra. A tananyag mennyiségének csökkentése egyébként lehetővé teszi a követelmények emelését, azt, hogy az eddiginél szilárdabb tudást követeljünk a joghallgatóktól. A gyakorlattal^^ közelségét jelenti többek között az egyetemek vonatkozásában az a valóban forradalminak nevezhető vívmány, amely egyetemeinken az esti és a levelező oktatás bevezetése következtében valósult meg. Azt azonban nem mondhatjuk el, hogy éppen a levelező oktatásban ne lennének jelentós tennivalóink. A Minisztertanácsnak nemrégiben közzétett határozata növeli a lehetőségét annak, hogy az egyetemek maguk Is nagyobb gondot fordítsanak erre a kérdésre. A tankönyvekről az a véleményünk, hogy most már ténylegesen elérkezett az ideje egyrészt annak, hogy valamennyi tárgyból tankönyv álljon a hallgatóság rendelkezésére, másrészt pedig úgy hisszük, hogy lejárt az ide-, je az un. "egységes* jegyzeteknek. Az is logikusnak látszik, hogy a jelenlegi tantervben az I. évfolyamon szereplő három történeti tárgy (római jog, magyar jogtörténet, egyetemes állam- és jogtörténet) vizsgái olyan formában legyenek szétosztva a 6 éves képzés során, hogy évenként csak egy-egy történeti tárgy legyen vizsgatárgy, s helyettük inkább a tételes jogi tárgyakat hozzuk előbbre, mint vizsgatárgyakat, ami közelebb is áll gyakorlati munkájukhoz. Ez a kérdés is alapos megvizsgálást Igényel, s úgy tűnik, helyes az az elképzelés, amely fokról fokra megvizsgálja a történeti, a tételes jogi és az elméleti tárgyak helyzetét, tananyagát, vizsgarendjét az elkövetkezendő időben. Azt hisszük, hogy a tananyag korszerűsítése , első lépésének a történeti tárgyak alapos vizsgálaténak kell lennie. A levelező oktatás igen fontos kérdése a nem az egyetemek székhelyén lakó levelező hallgatók évközi foglalkoztatása. Ezért a már többször hangoztatott, de még mindeddig meg nem oldott vidéki konzultációs központok felállítása igen sürgősen megoldandó feladatként jelentkezik. Ezekben a konzultációs központokban részben az egyetemi oktatók, részben helyi gyakorlati jogászok adhatnák meg a segítséget, melynek keretében az egyetemi előadók havonta egyszer tartanának minden szakágból egy délutánra terjedő foglalkozást a tételes jogi tára gyakból, amellett a helyi gyakorlati jogászok gyakorlati foglalkozást is tartanának. A ernUmni képzés fejlesztése A ssartmai mellett a főfigyeimet továbbra is a hallgatók világnézeti és politikai nevelésére kell fordítani, amiben benne értendő az is, hogy a jövő jogászait, mint jövendő társadalmi munkásokat is kell magunk előtt látnunk az egyetemeken és arra elő is kell készítenünk őket. A világnézeti nevelés terén ezért fokozni, kell a jogi karokon is a marxizmus—leninizmus térhódítását, ami nemcsak abban áll, hogy a szocialista jogtudat kimunkálásában veszünk részt, hanem abban is, hogy a szocialista társadalmi tudat kialakítását akarjuk elérni már az egyetemeken is. Ennek a jogászképzésben is arra kell vezetnie, hogy a marxizmus-leninizmus és a szocialista állam- és jogtudomány a jogászok világnézetének tényleges alapjává váljék. Ebben a munkában nagy segítséget jelenthetnek a marxizmus—leninizmus tanszékei, amelyek oktatását ugyancsak korszerűsíteni kell, elsősorban úgy, hogy csökkenteni kell a történeti anyag mennyiségét, nagyobb időt fordítva az oktatásban az aktuális elvi kérdésekre. Egyébként is a hallgatók rendszeres politikai tájékoztatásának céljára az eddiginél jobban fel kell használni az egyetem adta kereteket. A jogi karokkal szemben ls helyes az a követelmény, hogy a marxizmus—leninizmus tárgyal az alaptárgyak körébe tartozzanak. Fontos továbbá a marxizmus—leninizmus tanszékeinek és a szaktanszékek kölcsönös kapcsolatainak további mélyítése, aminek következtében a marxista tanszékeknek sokkal jobban kell kapcsolódnia az egyes karok szakmai és társadalmi kérdéseihez. A jogi felsőoktatási reform ls csak úgy valósítható meg, ha a különböző tervezetek és megoldások az elméleti és gyakorlati jogászok együttes erőfeszítéséből születnek meg, ha nem felejtjük el, hogy a felszabadulás óta hazánkban végbement mélyreható szocialista átalakulás új tartalmának kibővítéséről és elmélyítéséről van szó az egyetemeken is. Dr. Antalffy György, a Szegedi Tudományegyetem rektora gyarázni. Hogy annyi impe- hoz vezet*. — mondja az isriallsta erőlködés ellenére mert idézet. Első látszatra ma is békében élhet az em- szépen csengő frázisnak is beriség; hogy annyi rabló tekintheti valaki ezt a tömesterkedés ellenére is meg mör bölcsességet — de a tudták tartani függetlensé- példák százai és ezrei igagüket a széthulló gyarmati zolják ma már súlyos igazrendszerbol kivált államok; ságát. Mikor egyre több a hogy nem áraszthatta és tényleges szocialista, s miáraszthatja el újra a világot kor az ellenség oly nagy a fasiszta barbarizmus, — buzgalommal töri piagát a annak első és legfontosabb szocializmussal rokonszenveoka a szocialista világrend- ző emberek bizalmáért, akszer döntő erejének jelenlé- kor mér maga is elismerte, te, és a nemzetközi kommu- 'hogy ennek a kornak való* nista mozgalom egyöntetű és ban a marxizmus—leninizmeg nem hátráló, szívós te- mus az uralkodó eszméje, vékenysége. Amint a csilla- Minden kezdeményező.;, mingokat nem lehet letagadni den olyan konstruktív juvasaz égről — a történelemnek lat, amely akár a világ sorezeket az igazságait sem le- sót, akár az emberiség anyahet semmissé tenni. gi és szellemi felemelkedéHogy a mi korunk leg- sét szolgálja, ebből a gazdag szervezettebb ereje a kom- eszmei, Ideológiai talajból munista világmozgalom, és sarjadt. Minden más ideolólegelterjedtebb eszméje atu- Sia elvesztette esetleges egydományos szocializmus, arra kori korszerűségét, történcltermészetesen egyéb bizonyi- nai hitelét, tömegvonzását és tékáink is vannak. Megfi- "tudományos* színezetét. gyelhetjük, hogy ennek az erőnek és eszmének az ellensúlyozására milyen kiterjedt szociális demagógia bontakozott ki világszerte az imperialista politikusok tevékenysége során, s milyen L

ehetséges, sőt bizonyos, hogy az egyes ember fejében még nem dőlt el a harc Ilyen hutározotfun, s Ilyen bizonyossággal, de hogy világméretekben a nagy erőfeszítéseket tesznek, ^Jf^m eszméje kereho£v valamikénoen mea- kedet.t. felü1' arra éppen az SjékVaaamSiCnmiS bizonyítékul, hogy a Ennek .érdekében hajlandók ^laUzmus minden rendű a szocializmussal kacérkod- 66ra"gu ellensége ugy proni; hajlandók arra, hogy lat- bfiKitómad"1' ™ ntha legT szátra a szocializmus irányá- flábbl? . v,alam"éle fzmel „ .... , ... . , .. unokatestvérségben volna a ba haladjanak. Nepi kapita- tudományos szocializmussal lizmusról szónokolnak; bé- S ha sok az ilyen »jó rokon*, kés átmenetről papolnak, s ha az ellenség haladót játújabban akciókat is kezde- szik' 6ZZel maga ismeri el az , . .. , eszmével szembeni vegleges ményeznek úgynevezett "nép- , , , . , ", ..... es számara vegzetes tehetetreszvenyekkel*. , . ., lenséget. I^j épérdekekre apelíál- Taktikának talán éppen Jó il "ak a, kapi,talizmdS- ez, de csak addig, ameddig ban mindenféle pár- , , , , . tlak, miniszterelnökök, sze- az erdei maszkabalon a íarnátorok és képviselők. Az kasnak a bárány-álarc ... elmúlt évtizedekben hirte- S ez is a mi serpenyőnk len olyan -néppártiak* let- súiyát erejét gyarap(tJa. tek, akik azelőtt a népet leköpdösték, éheztették, saSiniou István