Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-09 / 34. szám

Csütörtök. 1961. február 9. 2 Felülvizsgálta a szervizhálózat munkáját a népi ellenőrzés Javaslatok a motorkerékpárok, rádiók, televíziók és háztartási gépek garanciális javításának gyorsítására Széleskörű szervizhálóza­tot hoztak létre az utóbbi időben az úgynevezett tar­tós fogyasztási cikkek: a motorkerékpárok, kerékpá­rok, televízió és rádiókészü­lékek, a különböző elektro­mos háztartási gépek garan­ciális javítására. A Csong­rád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egyik nemrégiben megtartott vizsgálata során ellenőrizte, hogy miként működik ez a szervizhálózat a megyében és Szegeden, hogyan javítják a Kohó- és Gépipari Minisztérium fel­ügyelete alá tartozó válla­latok által gyártott cikkeket. Szegeden a népi ellenőrök a Gépipari Elektromos Kar­bantartó Vállalat kirendelt­ségét (volt RAVELL), a Fémfeldolgozó és Finomme­chanikai Vállalat valamint a Műszerész KTSZ szerviz­részlegeinek munkáját vizs­gálta felül, és az alábbiakat állapította meg: E javítóműhelyek megfelelően felszerellek műszerekkel, gépekkel, s jó szakmunkásokat alkal­maznak, akiket a gyártó vál­lalatok állandóan instru­álnak. Gyári tapaszta­latcserén és különböző szak­mai tanfolyamokon képezik tovább a javítást végző dol­gozókat. A GELKA és a Fémfeldolgozó és Finomme­chanikai Vállalat szervizé­nek eredményes működését azonban akadályozza a he­lyiséghiány. A többi válla­latnál, kisipari szövetkezet­nél a helyiséghiány még nem okoz zavart, azonban ha javítórészlegük fejlődik, akkor ott is jelentkeznek helyiség-problémák. Többfajta háztartási gé­pet, készüléket a rendelke­zések szerint a helyszínen, a tulajdonos lakásán kell megjavítani. Ezt az előírást a GELKA és a Finomme­chanikai Vállalat betartja, a többi vállalat és szövet­kezet a javítandó tárgyat a tu­lajdonossal a műhelybe szállíttatja. A GELKA és a Finomme­chanikai V. kivételével sem a garanciát nyújtó gyártó vállalat, sem a javító válla­lat a szállítás ellenértékét nem téríti meg a tulajdo­nosnak. Nehézkes a javító vállala­tok ellátása alkatrészekkei. Főleg a Donuvia motorke­rékpárok alkatrészeiből van hiány a szervizekben. Sem a gyártó vállalat, sem a ke­reskedelem nem biztosítja a pótalkat­részeket a javítóknak. Legtöbb esetben ez a körül­mény meghosszabítja a ja­vítási időt Számba vették a vizsgá­Felkéssült a tavaszra a MEZŐMAG Vállalat A Mezőmag Vállalatnál megkezdték a tavaszi szer­ződéses növények vetőmag­jának helyszínre szállítását. Ugyanakkor már készítik az árut a Földművelésügyi Mi­nisztérium által meghirde­tett vetőmagakcióra is. A vállalat helyettes igaz­gatója közölte, hogy a rend­kívül esős ősz ellenére sike­rült a vetőmagvakat időben megtisztítani, fémzárolni. Mindent megtettek annak érdekében, hogy a termelők — állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek — vetés előtt legalább 10 nappal megkapják a vetőmagot, ve­tőgumót. Erre az időre a legkisebb községbe is eljut­nak a vetőmagvak. Különö­sen gondot forditanak a ki­rendeltségek. arra, hogy az újonnan alakult, vagy terü­letileg lényegesen megnöve­kedett termelőszövetkezetek megfelelő mennyiségű, kitű­nő minőségű vetőmagot, ve­tőburgonyát kapjanak. A ta­vaszig összesen mintegy 9000 vagon vetőmagot és gumót szállítanak ki az ország min­den részébe. Ez a tavalyi mennyiséget 2500 vagonnal haladja meg és csaknem két­szerese az 1959. évinek. A szerződéses termelésnél különösen nagy fejlődés volt tapasztalható az utóbbi években. Burgonyából már a múlt évben 17 000 holdat termesztettek szerződésre, az idén pedig 23 000 hold az előirányzat. Hasonlóképpen nagy a „felfutás* a pillangós­virágú növényeknél. Igy pél­dául a mútt évihez képest borsóból 30, lencséből és a herefélékből általában 25 százalékkal termesztenek több magot, mint az elmúlt évben. A következő hetekben ki­szállításra kerülő vetőmag­vak kitűnő minőségót az or­szágos vetőmagfelügyelőség fémzárolással szavatolja. Gyenge cstrázóképességű. vagy a fajtaelőirásnak meg nem felelő magvak nem ke­rülhetnek forgalomba. (MTI) lat során a forgalomban lévő motorok, elektromos cikkek leggyakoribb hibá­it is. Például a Danuvia motor­kerékpárnál gyakori a te­leszkóptörés, sebességváltó és főtengelytörés, A Pannó­nia motorkerékpárnál a be­rugó körmöskapcsolókkal és az újtípusú porlasztókkal van baj. A Berva és Panni robogóknál a kilométeróra romlik el, a gyújtótekercs hibásodik meg többek kö­zött. Hegesztési, összeeresz­tési hiba miatt a Csepel ke­rékpárnál villatörés és muff­szakadás fordul elő. Összegezve a tapasztalato­kat, a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság több javaslatot tett a felsőbb szerveknek, a helyi szervizhálózatban észlelt hibák kijavítására. Javasolják, hogy a gyártó vállalatok terhé­re anyag- és alkatrészkész­leteket hozzanak létre a szervizekben. Lássák el szállító eszközök­kel a javító vállalatokat mind, hogy a rendelet értel­mében a helyszínen javít­hassák a hibás gépeket, il­letve azokat javítás után házhoz is szállíthassák. Vizs­gálják meg, lehetséges-e a garanciális idő feleme­lése egy évre a rádió és televízió készülékeknél. Ez arra késztetné a gyártó vállalatokat, hogy gondosab­ban ellenőrzött árucikkeket hozzanak forgalomba. Ugyancsak a jelenleginél hosszabb garanciális időt kellene adni az ősszel és té­len vásárolt járművekre, mi­vel azokat a rossz időjárás miatt a vásárlás után csak hosszabb időre lehet hasz­nálni. A népi ellenőrzés vélemé­nye szerint a Benczúr televízió készü­lékek konstrukcióját mű­szakilag felül kell vizsgál­ni. Végül a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság javasolja, hogy a szegedi GELKA és a Finommecha­nikai Vállalat szervizének tehermentesítésére bízzanak meg más vállalatokat is a rádió, a televízió és a ház­tartási gépek garanciális ja­\ ításával. Dr, Münnich Ferenc elvtárs a Borsod megyei pártbizottság ülésén Szerdán Miskolcon a Szak­szervezetek Megyei Tanácsa székházának nagytermében együttes ülést tartott az MSZMP Borsod megyei párt­bizottsága és a Borsod me­gyei tanács. A tanácskozá­son megjelent és felszólalt dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke. Prieszol József, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkárának elnöki meg­nyitója után Kukucska Já­nos, a megyei pártbizottság titkára ismertette a mező­gazdaság szocialista átszer­vezése és a tsz-ek megszi­lárdítása terén Borsod me­gyében elért eredményeket. A beszámolót követő széles­körű vita alakult ki. A pártbizottság és a me­gyei tanács együttes ülését csütörtökön folytatják. (MTI) Tovább fejlesztik az üzemi-körzeti orvosi ellátást A munkásosztály fokozott megbecsülését mutatja az üzemegésszégügyi ellátás, ami azt jelenti, hogy a dol­gozó a körzeti orvosi, szak­orvosi és más szolgáltatáso­kat nemcsak a lakóhelyén, hanem a munkahelyén is megkapja. Az üzemi egészségvédel­met a kormány 1961-ben ál­lami feladattá nyilvánította. Az 1800—2000 főnél több munkást foglalkoztató ipa­ri üzemekben és az 1200­nál nagyobb létszámú bá­nyaüzemekben főállású, 500-on felüli létszámú üze­mekben pedig mellékállá­sú üzemorvosok látják el az egészségügyi szolgála­tot. A kisebb üzemek dolgozói, főleg a bányászok sérelmez­ték, hogy nincs saját üzemi orvosuk, hanem csak a mellékállású orvosok foglal­koznak velük. A jogos kí­vánságnak az egészségügyi kormányzat 1959-ben helyt adott. Az 1200-nál kisebb létszá­mú bányaüzemeket úgy* nevezett bányaüzemi kör* zetekbe sorolták. A körzetek lélekszámának megállapításánál figyelem­mel voltak arra, hogy az üzemorvosnak a szorosan vett betegellátáson kívül számos egyéb megelőzési, gondozási, ellenőrzési, javas­lattételi, stb. feladatai ia van. Ezért a körzetek lé­lekszámát úgy állapították meg. hogy az orvosnak az üzemben és a lakókörzetben egy­aránt elegendő ideje ma­radjon teendőinek megfe­lelő színvonalú ellátására. Eddig mintegy 80 bánya­üzemi körzetet hoztak létre* A kedvező tapasztalatok alapján az Egészségügyi Mi­nisztérium az üzemi-körzeti orvosi ellátás kiterjesztéséi tervezi, ipari üzemeken kí­vül egyes mezőgazdasági nagyüzemekre is. (MTI) Az első lépések Mi a legfontosabb tennivaló az új szövetkezetekben ? A szegedi járás homoki gazdái körében a vita, a be­szélgetés most általában e téma körül mozog: hogyan kezdjük? Valóban, ez ma a „kérdések kérdése* ezen a vidéken. Ha jól oldják meg az első közös feladatokat, nem lesz oka panaszra sen­kinek. Ha a kezdet nemi jól sikerül, bizony sok nehézség vár a tsz-re a jövő évben. Mivel is kezdjük ? Először is keressen a ve­zetőség megfelelő épületet a tsz központi irodája részére. Vegyék számba a szövetke­zet vagyonát Nagyon fontos a földterületek számba vé­tele is. Erről a lehetőséghez mérten már a kezdet kezde­tén készítsenek részletes tér­képet. Ez soki későbbi fölös­leges vitától menti meg a vezetőséget. A vagyon számba vétele után állapítsák meg, hogy hány kataszteri hold őszi ve­tésük van, hány kataszteri hold szőlő és gyümölcsös, és hány hold földet kell ta­vasszal bevetni, illetve fel­szántani. Vegyék számba a munkaerőt is. Ezt viszont nem elég úgy végrehajtani, hogy a belépési nyilatkoza­tok alapján valaki kimuta­tást készít, hogy hány férfi, hány nő, hány fiatal és hány idős tagja van a tsz-nek. Ezt a munkát igen lelkiismerete­sen és gondosan kell végez­ni, mert e kérdés helyes megoldásától nagymértékben függ az első és a következő év ek gazdálkodási eredmé­nye. Ugyanis sokan hajla­mosak még arra, hogy be­lépnek a tsz-be, az év fo­lyamán ledolgozzák azt a minimum munkaegységet, ami a további tagságukat (és háztáji földjüket) bizto­sítja. Ezt az év egy harma­dában teljesítik is, s utána az év többi részét a tsz-től távol töltik. Ez esetben a tag becsapja a tsz tagjait és becsapja saját magát is, mert számoltak a munká­jára, ő viszont elment, eset­leg éppen növényápolási, vagy betakarítási munkák­ban hagyja ott a tsz-t, ami igen károsan hat mind a közösségre, mind az egyénre. Éppen ennek a bajnak az el­,Őszibarack akadémia" Szatymazon A szatymazi gazdák min­den esztendőben tanulással hasznosítják a téli időszakot. Ez már szinte hagyomány náluk s most, hogy termelő­szövetkezeti községgé fejlő­dött Szatymaz, a tanulás méginkább előtérbe került. Sem a termelók. sem az or­szág szempontjából nem kö­zömbös, hogy milyen ter­méssel fizetnek itt a híres gyümölcsös kertek, ugyanis ma már több százezerre be­csülhető a termő fák szá­ma. Ezért gyümölcster­mesztési szakmunkásképző tanfolyamot — vagy ahogy találóan nevezhetjük: „őszi­barack-akadémiát* — szer­veztek. Itt tanulnak a régi és a most alakult tsz-ek ve­zetői. a legjobb gazdák. A tanfolyam tavaszig tart s íddig a hallgatók 110 órás előadás-sorozaton vesznek részt. Az előadó Kamenszki Béla nyugdíjas gazdasági ta­rtói-, kiváló mezőgazdasági szakember, aki mintegy har­minc esztendő gazdag és ér­tékes tapasztalatait adja át. A tanfolyamon részletesen foglalkoznak a nagyüzemi gyümölcstelepítéssel, a fák helyes metszési módjával, a A dolgozó nők könnyebbségére... kártevők elleni hatásosabb? védekezéssel. A tanfolyam? egyben tapasztalatcsere-jel-j legű is, mert a hallgatók el-f mondják egymásnak saját j tapasztalataikat, legjobb ter­mesztési módszereiket. A dolgozó nők „második műszak*-jának további könnyítése érdekében kezdte meg a szegedi Patyolat Vál­I lalat hét évvel ezelőtt a fehérnemű-mosást. Ma már nagyon sokan élnek ezzel a 1 lehetőséggel, úgy, hogy a vállalat hetenként ötszáz ; család mosását ég vasalását | végzi el. Felvételünkön a tiszta, vasalt ruhát készítik elő, utána fehér papírba cso­magolva adják át tulajdono­saiknak. Az első felvéte­len látható a hatalmas szá­rító-vasalógép, amely a nyir­kos ruhát szárazon, vasalva adja vissza. (Somogyiné felv.) Három és fél millió literi gyümölcslé készül az idén A konzervgyárak úgy ter­vezik, hogy az idén 350 va­gon, azaz három és fél mil­lió liter gyümölcslevet ké­szítenek. Ez 14 millió két és fél decis üvegnek felel meg. Almuskúból 210, meggyből[ pedig százhárom vagon gyár-'j tását tervezik. Készítenek ezenkívül pa­radicsom-ivólevet, kajszi- és őszibaraclevet, gondolnak a választék bővítésére is. Ter­vezik birsalmaié és más gyü­mölcsökből készült üdítő ita lok gyártásának megindítá­sát. Természetesen továbbra is gyártanak málna-, na­rancsfzű és „Erdőgyöngye­szörpöket is. (MTI) kerülése végett a vezetőség beszélgessen el minden tag­gal külön-külön, és így ál­lapítsa meg, hogy kire mi­lyen mértékben és mikor le­het számítani. A jó terv félsiker Állapítsák meg, hogy hány darab állat van egy-egy hasznosítási irány szerinti csoportban. Gondoskodjanak azok közös elhelyezéséről, ha csak mód van rá, tenyész-, illetve hasznosítási irány sze­rint. A vagyon felméréséből ki­derül, hogy mennyi takar­mánnyal rendelkezik a. tsz. Ha a gazdák esetleg nem adták össze az újig szüksé­ges takarniánymennviséget behozott állataik számára, akkor vásárolni kell takar­mányt. Ha nincs erre még pénz, akkor leghelyesebb az állatokat az új termésig a gazdáknál hagyni, akik kö­telesek azokat takarmányoz­ni. Ha az alapvető felméré­sekkel a vezetőség elkészült, fogjon hozzá azonnal a ter­vezéshez. A tervezés maga igen bonyolult feladat, külö­nösen kezdők számára. A jő terv megvalósítása viszont : könnyű. Ezért a vezetőség a ; fedezésnél tartsa szeme lelőtt azt a dolgot, hogy a terv ne legyen laza, mert az a munkavégzés fontossá­gának lebecsüléséhez vezet. Ne legyen túl feszített, mert a tervek nem teljesítése ál­talában lehangoltságot vált ki az emberekből. A terv te­hát legyen reális, odaadó munkával teljesíthető. Pillantsunk elSre is A cél megvalósításának te­hát a feltétele az, hogy a vezetőség jó termelési, pénz­gazdálkodási és üzemszer­vezési tervet készítsen. Ter­vezés szempontjából is elég nehéz helyzetben vannak a most alakult tsz-ek, mert az őszi vetéseket és az őszi ta­lajmunkák által keletkezett adottságokat már megvál­toztatni nem lehet. Ezért kü­lönös figyelmet kell fordí­tani arra, hogy a szabad te­rületet mivel és hogyan hasznosítsák legjobban. A tavaszi munkák és vetések tervezésénél arra kell ügyel­ni, hogy: lehetőleg sokféle növényt ne vessenek; egy­fajta növényeket az adott­.Ságokhoz mérten egvmáshoa | közel helyezzenek el. A nö­| vényeket úgy válogassák ösz­[{?ze, hogv egy-egv nagyobb j összefüggő területről a nö­vények lehetőleg egyidőben ^kerüljenek le. s így ősztől ki Ülehessen alakítani a nagyobb ] táblák rendszerét. A szyk­éges takarmánymennyiséget okvetlen termesszék meg. A tervek megvalósítására pedig ' jó munkaszervezetet hozza­nak létre. Fazekas Lajos mezőgazdasági mérnöH

Next

/
Thumbnails
Contents