Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-08 / 33. szám

i Szerda, 1961. február 15. Országos talajvíz-kutatási program készült el vételi müvektől fcivol fekvő területeken is. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben most készült el a tanulmány az alföldi Duna-szakasz bal- Érthető tehát az állami gazpartjának talajvizeiről. daságok, termelőszövetkezetek nagy érdeklődése. A munka része egy nagy- Az eddigi vizsgálatok szearanyú programnak, rint a Kis-Alföld és a NagyAlföld Duna-menti részének annak a programnak; amely- mjntegy hatszázezer holdas nek megvalósításával az területéből 175 000 hold kapOrszágos Vízügyi Főigazga- hat talajvízből mesterséges tósag reszletesen feltárja az csapadékot. A most elkéország talajvíz-kincsének el- ^ lerképek alapján helyezkedését és mennyiségét. 1959-ben először a Csengődi Állami Gazdaságban alkalmazták, s azóta már szélesebb körben elterjedt az új módszer: a talajvizet az illetékes vízügyi igazgatóságok pontosan meg tudják határozni, hogy Hazaérkezett Moszkvából a magyar katonai küldöttség A magyar néphadsereg küldöttsége, amely Czinege Lajos altábornagy, honvédelmi miniszter vezetésével Malinovszkij marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének meghívására látogatást tett a Szovjetunióban, kedden délelőtt elutazott Moszkvából. A magyar küldöttség búcsúztatására a seremetyevói repülőtéren megjelent Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Zaharov és Csujkov, a Szovjetunió marsalljai, a szovjet ezen a két vidéken hol hadsereg számos magasrangú t. Közérdekű tanácskozás Vezetők as üzemi vezetés gondjairól érdemes teni, csőkutat létesíhasznosító csőkutas öntözés. ^ miIyen vizhozamra lehet Ezzel mesterséges csapa- számítani, dékot lehet bitosítanl az A talajvíz-készlet feltáráélővizektől — folyóktól, sára az idén tovább folytatpatakoktól — vagy vízkl- ják a kutatást. (MTI) tisztje. Jelen volt Révész Géza. a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Simonyi Gyula ezredes, katonai attasé. A küldöttség kedden érkezett vissza Budapestre. (MTI) Közvetlenebbé kell tenni a tanács és a lakosság kapcsolatait A múlt évi tanácstag beszámolók tapasztalatait vitatta meg tegnap a városi tanács végrehajtó bizottsága Sokat foglalkoztak a ta- A panaszok jórészt az in- I5n tájékoztatókat. rács és a lakosság kapcsola- gatlankezelő vállalat mun- Egyre inkább igénylik ezt taival a városi tanács egyik kájára vontkoznak, azonkí- az üzemek dolgozói és legutóbbi ülésén. Ez alka- vül a lakók egymás közötti el6re közlik, hogy melyek lommal többek között arra torzsalkodásából adódnak, a kötelezték a városi és a ke- külső városrészeken pedig rületi végrehajtó bizottságo- sokszor a magánháztulajdókat, hogy ellenőrizzék: a nosok és bérlőik közötti nétanácstagok miként tesznek zeteltérés idézi elő azokat jellemző ezekre az eleget a törvényben előírt Minőségileg megváltozna ^ ^s ™lókra !s, hogy beszámolási kötelezettseguk-i a lakosság es a tanacs kap- az azQn résztvevő választó. nek, milyen a tanácstagbe- csolata ha a tanácstagoknak lgárok is sok az egész számolók látogatottsága Sze- módjuk és lehetoseguk len- Yár%st érdekIŐ 'doigot vetgeden, a beszámológyűlésen ne minél tobb, a^ lakosság nek fel referátumok megelhangzottakat, a lakossag korebol felvetodott egyem hallgatása utan észrevételeit, javaslatait ho- jellegű panaszt U elintézni. Hosszabb vita' után a véggyan hasznosítják. Az Ingatlankezelő Vállalat rehajtó bizottság több ha_ A tanácstagbeszámolók vezetői, a hazkezelosegek tározatot hozott a tanácsi előkészítését és lebonyolító- alkalmazottá: azonban meg beszámolók színvonalának sat először a kerületi taná- mindig emelésére, a beszámolókon azok a várospolitikai jellegű kérdések, amelyekről többet szeretnének hallani. csok végrehajtó bizottságai fordítanak eleg gon- S2Óba m közérdekű és értékelték. majd tegnap a ** a tánacstagok altal éni problémák gyorsabb városi tanács végrehajtó közvetített keresek, pana- intézésére. Feikérték a tárbizottsága vitatta azt meg. orvosiasara. sadalmi szerveket: a HazaIgyekeznek eleget tenni a Sok esetben a tanácsi dol- fias Nérúéont városi és ketanácstagok beszámolási kö- sem tamogatjak a la- rületj bizottságait a KISZ telezettségüknek — állapi- k®ssag alta 1 megválasztott városi bÍ2ottságát> ezentúl tották meg. A közel 300 tanácstagok kozredeku mun- mégjbbban támr.-ssák a taszegedi tanácstag közül csu- ka'aG .... nácstagbeszámolo.. szervepán 15 nem vett részt a be- Általános tapasztalat hogy zését ugyanakkor a végreszámológyűléseken. E 15 kö- a tanacs testületi munkáját, hajtó bizottság kötelezte a zül is többen betegek vol- a tanácstag személyes koz- szakigazgatási szerveket, tak az esedékes félévi be- remukodeset jol tukrozo és valamint az ingatlankezelő számolók idején. egy-egy kerulet-korzet ege- vállalatot, hogy a jövőben Javulás mutatkozik a be- szen közvetlen helyi jeUegű segítsék a tanácstagoknak a számoló gyűlések látogatott- Problémait is felvető érde- lakosság érdekében végzett ságánál. kes beszámolóknak mindig munká1át 4 elsó és második fél Gagy visszhangja van a la- Még 'több fontos ügy szeAi elsó es második fel- kossag koreben. renelt a véerehaitn hi™tt évi beszámoló gyűléseken Ezért a jövőben arra kell ^^ tegnapi méréntk napi-" összesen 12 és fél ezer törekedni, hogy lehetőleg rendlén uleSenek napi szegedi valasztopolgar je- minden választókörzetben ' lent meg. ilyen beszámolókat tartsa- Megvitatták Szeged 1961. Ez a szám — különösen, nak a városi és a kerületi évi városfejlesztési tervét, ha a korábbi évek ilyen tanácstagok. amelyet a városi tanács is adataival vetik össze — első Jól bevált az a kezdemé- megtárgyal márciusi ülésén, pillantásra elfogadhatónak nyezés, hogy a városi tanács Megbízták az építés- és bizonyul, de ha a választók végrehajtó bizottságának közlekedési osztályt, hogy a teljes létszámához viszonyít- függetlenített tagjai amel- -Szeged fürdőváros* mozgajuk, akkor már nem kielé- lett, hogy körzetükben meg- lom keretében készíttesse el gítő. Ugyanis a válaszlók- tartják beszámolóikat, a strandfürdő rendezési ter nak csupán tíz százaléka üzemekben is tartanak kü- vét. Üzemeink bonyolult szervezete, vezetésük sokrétű feladata nagymértékben növeli az igazgatók, művezetők, a párt- és szakszervezeti tisztségviselők szerepének jelentőségét. Mindennapi munkájukban szüntelenül és közvetlenül érzik feletteseik előkészítő és beosztottjaik, munkatársaik végrehajtó tevékenységét Csak így küzdhetnek meg az üzem ezer gondjával, bajával. E gondokról, a vállalati vezetés különböző időszerű kérdéseiről beszélgettünk az ipar üzemi "karmestereivel*, vezetőivel szerkesztőségünk legutóbbi közérdekű tanácskozásán. Új tervek — új gondok Uj év, új tervek, régi és újabb gondok — így fogalmazhatnánk meg röviden az üzemi vezetőket foglalkoztató kérdéseket — állapították meg a tanácskozás résztvevői. A tervek teljesítése — hangsúlyozták —, a problémák megoldása attól függ, hogy az igazgatók, főmérnökök, művezetők, a párt- és a társadalmi szervek vezetői mennyire élnek a lehetőségekkel, mennyire önállóan teremtik meg a mind jobb munka feltételeit, menynyire bátran szálnak szembe az akadályokkal! Mindjárt azt is hozzátették, hogy nincs az a jól előkészített és megalapozott terv, amelynek végrehajtásában ne mutatkoznának átmeneti döccenök, nehézségek, de ezek senkit sem jogosítanak fel arra, hogy úgy gondolkozzék: nem baj, ha hibák vannak, hiszen nincs vállalati tevékenység hiba nélkül. Sajnos, Szegeden is vannak még olyan vezetők, akik mutatóujjukat az ég felé bökik és igyekeznek a felróbb szervre hárítani minden felelősséget, amikor problémák vetődnek fel. Vezetőink többsége azonban korántsem ilyen. Igényesek, önállóak, bátran harcolnak a népgazdaság, a dolgozók érdekeiért. A tanácskozás résztvevői is erről tettek tanúságot hozzászólásaikkáL Az új évre áthúzódó feladatok, a normarendezés, a veszteségidók feltárása és csökkentése, a kapacitásfelmérés, technológiai tervek készítése, az éves terv lebontása, s ezer más dolog mellett olyan kérdéseket is felvetettek a tanácskozáson megjelentek, amelyek .erőteljesen kapcsolódnak a felsorolt feladatokhoz, és nem kisebb súllyal nyomják a vállalatvezetés vállát. jelent meg a múlt évben tartott beszámológyűléseken. Mihálytelken és Béketelepen sikerültek leggyengébben a tanácstagbeszámolók. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén többször bírálták e részek lakosságát a közömbösség miatt, mely egyáltalában nem indokolt. Mihálytelek lakossága pél-| dául a tanácsok megala- • kutasa óta sokat kapott! közösségünktől és nagyobb ütemben fejlődik, mint a város jónéhány hasonló területe. Pozitív jelenségként értékelhető, hogy szaporodik a közérdekű felszólalások száma a tanácstagbeszámolókon. A titkárság jelentése szerint 1960-ban mintegy 1500 közérdekű javaslat hangzott el az ilyen alkalmakkor. A választók közérdekű javaslatait a kerületi tanácsok összegyűjtik és a városfejlesztési tervek összeállításánál, a lehetőségek szerint legtöbbször számításba is veszik. ; Felhívták azonban a fi-t gyeimet arra a végrehajtót bizottság tagjai, hogy • még mindig nagyon sok: az egyéni jellegű panasz: is ezeken a gyűléseken, t Tervszerűséget az anyag fronton Régi gond minden iparágban az immobil, az elfekvő, felesleges készletek csökkenSzép ebédlő — jobb étvágy tése. Erről többnyire csak szép szavak hangzanak el, s különösen a vas- és gépiparban minden marad a régiben. Hogy lényeges előrehaladást érjünk el, sürgősen változtatni kellene az eddigi szervezési, megrendelési gyakorlaton. Jelenleg az üzemeknek 90—120 nappal előbb kell megrendelni a termeléshez szükséges nyersanyagot — jóval a kereskedelmi megrendelés előtt Ezért a termelő vállalatok a korábbi tényszámok figyelembevételével rendelik meg a nyersanyagot, méretre, minőségre. Ezután következik a "totózás*, vajon jó anyagot vásárol tak-e. Ez azonban csak később derül ki, amikor megérkezik a kereskedelem igénye. Ha nem találta el a vállalat a megfelelő nversanyagrendelést. akkor viszonteladóvá válik, vevőt kell keresnie, aki átveszi az anvagot, mert újabb anyagok vásár'áróra nem kap költséget, erről a Nemzeti Bank "kezeskedik*. El kell végre érni. hogy ne az ipar törje a fejét: miből mennyire lesz szükség, miből menynyit kérnek a fogyasztók? A kereskedelem mérje fel előbb az igényt, mint ahogy az iparnak a nyersanyagot kell megrendelnie. Ezzel elejét lehet venni az immobilkészletek felhalmozódásának. Nagyobb lehetőség kell az együttműködésre Köztudomású — mondották a tanácskozás résztvevői —, hogy az üzemek gazdasági, műszaki vezetői ma sokkal önállóbban dolgoznak, mint régebben. Eltűntek a gúzsbakötő, szükségtelen mutatószámok, a sok felesleges és nem ritkán egymásnak ellentmondó rendelkezések. De még mindig van egy sereg megkötöttség, amely néha népgazdasági érdekbe ütközik. Sűrűn előfordul, hogy egyik-másik szegedi üzem anyagban, gépekben segítségre szorul, míg máshol ezekből felesleg van. Még ha ugyanazon minisztérium hatáskörébe tartoznak is a vállalatok, hosszú idő telik el, míg átadhatják az anyagot, gépet. He pedig egy másik minisztérium hatáskörébe toldozó üzemről van szó, akkor hamarabb be tudja szerezni külföldi cégektől, drága valutáért, amire szüksége van, mint a szomszédban lévő vállalattól. Hiába kérte például hónapokig a Szegedi Kenderfonógyár a Szegedi Kéziszerszámgyár egyik felesleges gépét, s hiába volt szüksége az Ingatlankezelő Vállalatnak a Csongrád megyei Tatarozó Vállalatnál elheverő áteresztő gyalura, nem kaphatta meg. Inkább hevertek ezek a gépek udvaron, s munkatermekben, kihasználatlanul, de az illetékes minisztériumok nem mondtak le az "övékéről*. Vannak azonban bátor vállalatvezetők, akik ha szembeszegülnek is a rendelkezésekkel, a népgazdasági érdeket szem előtt tartva, "kölcsönöznek* anyagot, szerszámot más üzemeknek. Vajon miért nem tehetik ezt meg legálisan, zavartalanul és bűntelenül? Az „ügyesség" és a termelékenység Az utóbbi időben sokat foglalkoztak a szegedi üzemekben is a termelékenység növelésének problémáival. A többi között ezzel kapcsolatban minisztériumi rendeletek irják elő a tervszámokat. De a napi munkát, a tervek végrehajtásának mikéntjét rábízzák az üzem vezetőire. Vannak aztán, akik a napi munka során nagyon is "önállóan*, és "bátranharcolnak például az egy főre, egy napra eső termelési értéket jelző mutató számainak növeléséért. Ez nemcsak abban nyilvánul meg. hogy manipulálnak a gyártmányok minőségével, hanem készítésével is. Volt már rá példa, hogy az ilyen üzemek tényszámait példaként tették más üzemek elé. Nem vették figyelembe, hogy a kimagasló, egy főre eső termelési értéket részben úgy érték el, hogy jó néhány anyagigényes gyártmányfétoség különböző részmunkáit nem is egy, több vállalattál végeztették el bérmunkában, s végül a készáru értéke saját mutatóik számát növelte. Enyhén szólva sántít az ilyen önállóság és hareosság az üzem érdekeiért, és sántít a felsőbb szakmai vezetés ellenőrzése is, mivel az értékelésnél, a dicséret, a prémiumok osztogatásánál az ilyesmire nem figyelnek fel. Szakmunkások és betanított munkások Foglalkoztatja az üzemel: vezetőit a szakmunkások és betanult munkások néhány problémája is. Különösen a tömegcikkgyártásnál tapasztalható, hoav a segédmunkások két hónap múlva többet keresnek, mint a szakmunkások. A munkás, aki 2—3 évig tanulta a szakmát, és megismerte annak minden csínját-bínját, s a munka bármelyik reszortjában tud dolgozni, hónap végén nem visz annyi pénzt haza, mint betanult munkatársa. Mivel őt mindenütt lehet foglalkoztatni, szinte hetenként újabb reszortokban dolgoztatják, míg aki csak egy reszortban tud dolgozni, ottmarad állandóan, s nagy begyakorlottságra tehet szei-t Mivel egyik is, másik is azonos normával dolgozik, könvnyen előfordul, hogy a szakmunkás keresete elmarad társáé mögött Ez akarva, akaratlanul, kimondva, vagy kimondatlanul gátolja a szakmunkásképzést, s bérfeszültséget, elégedetlenséget teremt az üzemekben. Helyes lenne, ha felfigyelnének erre a felsőbb szervek, és konkrétan foglalkoznának e probléma megoldásával. Jó lenne, ha erről városi szinten is vitát rendezne a szakszervezet. Ilyen és hasonló gondolatokat, problémákat beszéltek meg a közérdekű tanácskozás résztvevői. Helyesen tették, hogy a felszínen lévő kérdésekhez szorosan kapcsolódó problémákat felvetették, s megoldást is kérnek rá. E beszámolóval is az illetékesek figyelmébe ajánlunk néhány kérdést. j Felszabadulási kulturális szemle Szegeden Átalakítottak a Szegedi Ruhagyár ebédlőjét. Az egykori hosszú asztalokai négyszemélyes, fehér abrosszal leterített asztalokra cseréitek ki Azt mondják, a Szegedi Vendéglátóipari Vállalat egynémelyik étterme ma már -elbújhat* az üzemi étkezde mellett. Az elmúlt évekhez hasonlóan a távasz folyamán ismét megrendezik a KISZ felszabadulási kulturális seregszemléje. A dél-magyarországi felsőfokú oktatási intézmények április 8-án és 8-én tartandó szemléjének rendezési jogát Szeged kapta. A területi bemutatókon legjobbnak bizonyuló művészeti együttesek májusban Budapesten is előadják műsorukat és átveszik a KISZ országos központja áltál adományozott értékes jutalmakat.