Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-07 / 32. szám

5 Kedd, IMI, február T. A makói hagymaművelő gépeket is bemutatják Erfurtban Elkészültek a nemzetközi virágkiállítás magyar pavilonjának tervei Kendergyári munkások, vasutasok hősi segítsége Zákányszéken Dobó Antika megmaradt az életnek Az 1961. április 29-én nyíló és október 15-én záruló er­furti nemzetközi kertészeti kiállítás előkészületei előre­haladtak. A kiállításon a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária és Magyarország virág-, dísznövény-, zöldség­és gyümölcskertészetei együttesen mutatják be eredményeiket. A tudomá­nyos gyakorlati tapasztalat­csere mellett dokumentál­ják, hogy a szocialista álla­mokban milyen nagyot fejlő­dött a kertészeti kultúra. Erfurtban — a nemrég ha­zatért magyar szakemberek tájékoztatása szerint — már állnak a nemzetek pavilon­jai, elkészült a látványos szökőkútrendszer, felépültek a különböző növényházak és megoldották a bemutatóte­rületek öntözését és vízelve­zetését. Kialakították a kü­lönböző virágfajták kertjeit. Hogyan növelhetjük a te>, a tojás­és a hústermelés eredményeit ? Magyar—szovjet mezőgazdasági napok márciusban Népeink testvéri barátsá­gának szellemében, az MSZBT rendezésében sorra kerülő idei magyar—szovjet mezőgazdasági napok a nép­iólét növelését elősegítő leg­fontosabb mezőgazdasági ter­melési tapasztalatok ismer­tetői lesznek. Neves tudósok, szakemberek részvételével a fővárosban országos tanács­kozás lesz, amelynek közép­pontjában a tej-, a tojás-, valamint a hústermelés nö­velésének kérdései állanak. .A szovjet és a hazai terme­lési tapasztalatok leghasz­nosabbjalval ismerkedhetnek majd meg a tanácskozás résztvevői. Ezt követően me­gyénkben is lesz mezőgaz­dasági nap, előreláthatólag február utolsó, vagy már­cius első napjaiban Hódme­zővásárhelyen. Ennek kere­tében a megye legjobb szak­emberei ismertetik majd a témával kapcsolatos tapasz­talataikat és javaslataikat, A megyei mezőgazdasági nap anyagában különös helyet kapnak a termelőszövetke­zeti tej-, tojás- és húster­melés kérdései, illetve az ezekkel kapcsolatos üzem­szervezési, takarmányozási és gépesítési problémáit. Várható, hogy a magyar— szovjet mezőgazdasági na­pok jelentősen elősegítik majd a termelést, a jó ta­pasztalatok elterjesztését Repülőgépről figyelik a napfogyatkozást A felsruár 1!H teljes nap­fogyatkozás vizsgálatára a moszkvai és pulkovói csil­lagvizsgáló intézetek expedí­ciókat küldenek a teljes nap­fogyatkozás övezetébe. A csillagászok véleménye sze­rint a legeredményesebbek­nek az»k a megfigyelések Ígérkeznek, amelyeket Rosz­tov térségében hajtanak vég­re. Teljes készültségbe he­lyezték a Krim-félsziget, va­lamint az Ural megfigyelő központjait is. A napfogyat­kozást különlegesen felsze­relt repülőgépekről is vizs­gálják majd. Talajfúró szerkezetet készít a Fémfcldogozó és Finommechanikai Vállalat A Szegedi Fémfeldolgozó és Finommechanikai Válla­latnál elkészült az első öt­ven talajfúró, talajminta­vevő szerkezet. Ennek az alkalmazása könnyebbé te­szi a csövek, oszlopok el­helyezését, az alapozási munkákat, a talajvíz feltá­rását, a vizet át nem eresz­tő rétegek áttörését, talaj­robbantást és vegyszerolda­tok földbe Juttatását. A sok ' asznoe célt szolgáló gép egyébként nagy sikert ara­tott a moszkvai és a varsói mezőgazdasági kiállításon egyaránt, s előreláthatólag a szegedi fémfeldolgozó és fi­nommechanikai vállalat már ebben az évben export­ra is gyártja a talajfúrókat. A most elkészült első soro­zat belföldi használatra, ku­tatóintézetekbe, állami és kísérleti gazdaságokba ke­rül. Hangulatos bemutató a gyermekszínházban Szergej M i h a 1 k o v há­romfelvonásos vígjátéka, a Sombrero vasárnapi be­mutatóján a nagyszámú gye­reknéző jól szórakozott. A kedves, deríls jelenetekben bővelkedő darab, amint vár­ható is volt, megnyerte az ifjú publikum tetszését A cselekmény egy szerep meg­szerzése körül bonyolódik: a színpadon is ifjú színészek szerepelnek, akik Dumas Három testőr című darabját akarják előadni. A kedves történetet ügye­sen viszik színpadra a kis •színészek*. Ez elsősorban K á 1 d o r Jenő rendező ér­deme, aki próbáról próbára tanítva, segítve megmagya­rázta nekik a szerepek buk­tatóit, megtanította a szín­padon való helyes mozgás alapelemeit. Javarészt az ő érdeme, hogy a darab meg­érdemelt sikert aratott, ós olyan szereplő kollektíva alakult ki, amelyik nagyobb feladatokkal is meg tud bir­kózni. Legügyesebben Föl­a é á k Sáftdor, Sura megele­írnítöje mozgott, de megér­demelten a legnagyobb si­kert Lázár Pál aratta. Bá­jos alakjával, beszédével, közvetlenségével sikerült a gyerekpublikum szívéhez kö­ze! férkőzni. A többiek elsősorban ügyességükkel és szép szö­vegmondásukkal tűntek kl. Különösen hatásos volt, hogy az első felvonás egy spanyol szeren ártdal zárult, amelyet Romberger Sándor adott elő ügyesen. Egyébként még három al­kalommal láthatjuk a Somb­rerot, s az ezutáni előadá­sok érdekessége lesz, hogy Kovács Esztike, a népsze­rű -pancsoló kislány* is fel­lép a darabban. Reméljük, ez fs növeli az amúgy is sikeres darab vonzóerejét, valamint az is, hogy ezen­túl az egyes felvonások kö­zött spanyol népdalokat hall­hatunk hangfelvételről. Természetesen nem állt meg a munka ezzel a be­mutatóval a gyermekszín­házban, ahol máris egy újabb darab színrevitelére készülnek: Elisabeth Becher­Stowe •Tamas bátya kuny­hója* című regényének szín­padi változatát próbálják. Kiss Aurél Itthon a Földművelésügyi Minisztérium kiállítási iro­dája elkészítette a magyar pavilon berendezésének ter­veit. A hatszáz négyzetméter alapterületű, üvegfalú csar­nokban gazdag árubemuta­tót kívánnak a vendégek elé tárni. Ehhez a tervek szerint 32 tonna gyümölcsöt, zöld­séget, konzervet használnak fel. A magyar föld híres gyümölcsein és virágain kí­vül a kiállításon bemutat­ják a kertészett gépgyártá­sunk eredményeit is. Tizen­hat — nagyrészt új konst­rukciójú — magyar gépet állítanak ki. Ezek közül nagy érdeklődésre számíthat a Brúder—Kovács féle hagy­maművelő gépcsoport, mely Makó környékén mór jól be­vált, de külföldön még nem eléggé ismert. Az új szerke­zetek között szerepel több ötletes talajművelő gép, így az oldalazó egyirányú tár­csa, az oldalazó körforgó bo­rona és az oldalazó talaj­maró. A máris megnyilvánuló ér­deklődést figyelembe véve Budapestről 11 különvonat indítását tervezi az IBUSZ május 1-től október 9-ig. Az egyhetes utazások résztvevői három napot töltenek Er­furtban, a további napokon Weimar, Drezda és Lipcse nevezetességeit tekintik meg. Megyénkből is számosan el­utaznak az NDK-ba. A délelőtti megbeszélések után kiszéledtek a faluból a brigádok. Egyik csoport gép­kocsin", mások gyalog indul­tak neki a végtelen tanyavi­lágnak, hogy beszélgethesse­nek azokkal a parasztcsalá­dokkal, akik még hátra van­nak az elhatározással. Köz­vetlenül délután szegedi kendergyári munkások top­pantak be Dobó Szilveszter Zákányszék, 839 számú ta­nyájába is. A látvány, ami elébük tárult az alacsony, földes szobában, szívbemar­koló volt: Az utolsó percben Dobóné, az anya és 21 hó­napos csöppsége, a kis Anti­ka egymás mellett feküdtek, mindketten súlyos betegen. Az édesapa — mivel a csa­ládot nem tudta eltartani, a négy holdnyi haszonbérlet keserves jövedelméből — a városban dolgozott koráb­ban, szállítómunkásként, most azonban ő is a Szegedi Sebészeti Klinika ágyát nyomja. Az egész család egyetlen fenntartója és ápo­lója a 8 éves Vesztike. A kis szoba áporodott le­vegőjében — senki sem mondta ki, de a munkások és a beteg asszony is érezte — az utolsó órában érkez­tek. Csányi Antal és Lukács Ferenc, az ágy fölé hajoltak, s megdöbbenve vették észre, hogy a kis Antika már ép­penhogy csak lélegzik, ta­lán az utolsó óráit éli. A két kommunista egymásra né­zett, s máris futva, rohanva indultak ... lélekszakadva a sietségtől, hét kilométert tet­tek meg, versenyt futva a szakadó, ólmos esőben. S el­érték Zákányszéken a köz­ségi orvost. Nem sokkal ké­sőbb a hosszú gyalogolás után meg is érkezett az or­vos. Rövid percek alatt meg­állapította: súlyos tüdőgyul­ladás. Itt a helyszínen már segíteni nem lehet, esetleg Szegeden. A kis Antikát azonnal be kell vinni a sze­gedi Il-es kórházba, mondta az orvos. Kézből kézbe... Jármű nem volt. közben kint az este is leszállt. A je­ges eső még sűrűbben zápo­rozott. Hogyan Induljunk? — kérdezték egymástól a népnevelők. Nem tanakod­tak sokáig, pillanatok alatt bebugyolálták a kis beteget Igaz Etelka és Virág István vasutas dolgozók karjukba vették a kicsit és pislákoló viharlámpával a kezükben, nekivágtak a sötétség ko­romfekete szőnyege alatt la­puló tanyavilágnak. A jár­hatatlanságig felázott dűlő­utakon kétszáz méterenként adták egymásnak a már esz­méletlen kisgyereket, hogy „A Balaton fényei és virágai'' Halápy János emlékkiállítása Szegeden Vasárnap délben a p Horváth Mi­hály utcai képtárban fel­tűnő érdeklődéstől kisérve nyílt meg Halápy János (1893—1960) festőművész emlékkiállítása. A népes számú közönségen kívül vá­rosunk párt-, tanácsi és tö­megszervezeti vezetőségei­nek képviselői is jelen vol­tak. Úgyszintén részt vett a tárlat megnyitásán a Mú­zeumok Központi Propa­ganda Irodájának igazgató­sága és a tavaly elhunyt ne­ves művész özvegye is. A képtár földszinti termében elhelyezett emlékkiállítást D. Fehér Zsuzsa dr. művé­szettörténész, a Képzőmű­vészeti Alap Kiadó Vállala­tának főszerkesztője nyitot­ta meg. Az élénk tetszéssel fogadott tárlat biztató re­ményekre jogositó sikerét az a tény is jelzi, hogy már az első napon több képet megvásároltak. Ha az intenzív közönség­érdeklődés magyarázatát keressük, úgy erre legjob­ban a kiállítás helyszínén találjuk meg a választ, ahol pompás vásznak sorozatán át •A Balaton fényei és vi­rágai* tárulkoznak a láto­gatók elé. A napsütésben sziporkázó kék egű balato­ni tájak előtt egyszeriben felenged a műalkotásokban gyönyörködök februári fá­zóssága, s akaratlanul is ön­feledt társaivá lesznek egy­egy megje nitett vízparton üldögélő természetimádó­nak. A szép meleg nyári napok utáni nosztalgiánkat azonban nemcsak a bárány­felhős és fehérvitorlás fest­mények idézik fel, hanem a tárlaton látható színpompás virágcsendéletek is, melyek tömött csokrú, pirosló tu­lipánokat vagy lágy szirmú dáliákat ábrázolnak. Természetesen korint­sem egy kedves és elmúlt évszak, a nyár szépségkereséséröl van itt szó, hanem elsősorban arról, hogy számunkra, sík földön élő emberekre fe­lettébb vonzó hatást gya­korol az, ha egy tárlat anyagában a két nagy táj­egység, az Alföld és a Du­nántúl merőben más profilú földrajzi és népi motívum­különbözőségét kapjuk. A művészi értékeken felül ez jelenti számunkra a meg­szokottól eltérőt, az újat és változatosat. A derűs arculatú termé­szeti kép hivatott ecsetű tolmácsolója volt Halápy János, akivel alapvetően sebesebben haladhassanak a falu felé. Néhol egymásba kapaszkodva vonszolták ma­gukat a feneketlen sárban. Jó két kilométert tettek meg így, amikor nagy örömükre, összetalálkoztak Kalló Fe­renc, Padala Pál és Papp Ferenc kendergyári dolgo­zókkal, akik már éppen az ő keresésükre indultak, gon­dolták, talán eltévedtek. A kendergyáriak átvették a kis beteget és most már ők ro­hantak vele tovább a cuppo­gó sárban, a már nem mesz­sze várakozó falujáró autó­hoz. A krízisen túl... A vezetőfülkében Nemes Júlia vette karjaiba Dobó Antikát. A gépkocsi máris a tőle telhető legnagyobb se­bességgel Indult Szeged felé. vitte a halál elől a már alig pislákoló életet A kórházban gondo6 or­vosi kezek azonnal ápolásba vették a kis Dobó Antit... Pár nappal később azután, hogy ez történt az életet mentő népnevelők megláto­gatták Antikát a kórházi ágyon. Az orvosnő boldogan újságolta: most már túl van a krízisen, jobban van a kis­fiú. Erősödik még, s azután nemsokára elhagyhatja a kórházat Évek múltán majd, ami­kor az iskolák padjaiban történelemként tanulják a gyermekek munkásosztá­lyunk lelkes, fáradhatatlan harcát a szocialista falu meg­teremtéséért, a kis Dobó Anti bizonyosan tudja majd. e nagy hősi erőfeszítésnek kö­szönheti ő is életét Az apró, atomjaiban éló, egymástól az egyéni tulaj­don béklyóival elkülönített tanyákon száz meg száz ha­sonló eset történt korábban halálos végződéssel. Sok anya adta a sírnak pici gyer­mekét mert nem volt pénz orvosra, gyógyszerre. Csak a maguk dolgaival törődő szomszédok még a szíves szót is sajnálták. Ennek az •egyik ember a másiknak a farkasa* életmódnak vége lesz most már a zákányszéki tanyákon is. A Dobó Antikák és a többiek egészsége egész társadalmunk ügyévé válik a szocialista falu életviszonyai között. Csepl József A tavaly elhúnyt Halápy János, műtermében közös rokonvonisunk ne­künk Tisza-partiaknak, a víz mellett élő emberek nagy természetszeretete, mely a mestert a csodálatos szépségű •Magyar tenger* egyik legkiválóbb hazai festőjévé emelte. Kisebb­nagyobb képeiből külön­külön szőlamúan, de mégis szerelmes ölelkezése káprá­zatos légköri jelenségként a mindent betöltő fény kí­séretében megy végbe. János gazdag líraiságú ter­mészetkölteményeiben Csók, Vaszary és Egry vonalán haladva méltó társként éne­kelte meg az ihletetnyújtó Halápy egységes kifejezéssel hang- ^^U^SSS. zrk fel az ezerarcú Bal*- E-Üi(ös tónusú }esíményein ton dicsérete. Vonzó hatású . • ÜL jí i' • íf^T dominánsan érzekelteti « KSSl tóeme^ *»*•«« mint opálos nagy tükör terül el, s a környezet szentcsöndú hangulata a természet időt­lenségét érezteti. Más ké­pein azonban fellegektől terhes nehéz ég borul letbontó hatását. Művein o tájképi elemek konkrétsá­gát mellőzve a kifejezni szánt tartalmi összkép meg­ragadására törekszik. Tárgy­ternes nenez eg borul a ?zo1^ <*« széltől korbácsolt hullámok Zttt.Já?^-^ főié, s a mozgásban lévő f^JÍJ*'* ™vé" oszin\e viz haragos hálán az apró J£ csónakok hányódva bizony­talankodnak. Legtöbb mű­vén azonban frigyre lép az ég és föld, s gyermekeik, a levegőkárpit és a víztükör hetővé s élvezhetővé min­denki számára. Ezért a tár­latlátogató közönséget bát­ran hívogathatjuk Berzsenyi szép szavaival: "Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég; Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülte, Melyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog.<* SZELEST ZOLTÁN Rossini, Verdi, Wagner zenéje — a Szegedi Gyufagyárban Tegnap délután 3 órai kez­dettel a Szegedi Gyufagyár művelődést termében ren­dezett nagysikerű üzemi hangversenyt az Országos Filharmónia és a TIT. A műsor Verdi Végzet hatalma című operájának nyitányá­val kezdődött, amelyet a Bartók Béla Filharmonikus Zenekar tolmácsolt Vaszy Viktor érdemes művész ve­zénylésével. Ezután a zene­kar és a Szegedi Zenebará­tok Kórusa a Nabucco-ból és az Aidá-ból adott elő egy­egy kórusszámot. Különösen nagy sikert aratott a Bartók Béla Filharmonikus Zenekar Rossini Teli Vilmos cimű operája nyitányának bemu­tatásával, amelyet a közön­ség kívánságára meg is kel­lett ismételnie. A mintegy 80 perces rövid hangverseny műsorát két Wagner-szám: a Lohengrln Nászkar-a és a Tannháuser bevonulási in­dulója zárta. A jobbára Ismertebb és szélesebb körben nepszerü operarészletekből összeállí­tott műsorhoz igényes ma­gy arázó- k ísérős zöveg járult, amit Szécsi József tanár mondott el. A hangverseny befejezésével az üzemnek a művelődési termet zsúfolá­sig megtöltő dolgozói nevé­ben Dávid József, a Gyufa­gyár kultúrfelelőse mondott köszönetet ezért az értékes és szép hangversenyért, amelynek élménye sokáig él és hat a délutáni koncert hallgatóiban, a minden szép­re és jóra szomjas munkás­emberek lelkében.

Next

/
Thumbnails
Contents