Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-05 / 31. szám

Vasárnap, 1W1. február 5. Csongrád megye dolgozó parasztsága a szocializmus útjára lépett Irta: TÖRÖK LÁSZLÓ, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára P ártunk Központi Bizottsága 1960. október 29-i határozata, valamint az országgyűlés de­cemberi ülése azt a feladatot állítot­ta elénk, hogy a tél folyamán — a még egyénileg dolgozó parasztokkal egyetértésben — fejezzük be a töme­ges. számszerű fejlesztést, fejezzük be a mezőgazdaság szocialista átszervezé­sét. Bátran elmondhatjuk, hogy me­gyénkben a párt-, állami, gazdasági szervek kommunistái, párttag és pár­tonkívüli munkások, termelőszövetke­zeti tagok megértették a párt, a kor­mány felhívásának jelentőségét. Meg­győző, felvilágosító szóval hozzásegí­tették a még egyénileg dolgozó pa­rasztok döntő többségét ahhoz, hogy termelőszövetkezetekbe lépjenek, il­letve újakat alakítsanak, hogy az egyéni munkán, gürcölésen, a kispa­raszti tulajdonon alapuló gazdálkodást felcseréljék a szövetkezeti tulajdonon, a kollektív munkán alapuló, nagy­üzemi, társas termeléssel. Felcseréljék a szövetkezeti gazdálkodással, ahol nem a kapitalizmus farkastörvényei uralkodnak '— amely évenként tízez­reket döntőt nyomorba —, hanem új törvények, emberi törvények, a szo­cialista ember törvényei: mindenki egyért, egy mindenkiért. Ma már elmondhatjuk, hogy me­gyénkben a dolgozó parasztok a fenti törvény szerint kívánnak élni és dol­gozni. Semmi sem bizonyítja ezt job­ban, mint az, hogy a szegedi járás­ban néhány hét alatt 17 és fél ezer dolgozó parasztcsalád, több mint száz­ezer holddal ötven szövetkezetet ala­kított. A szegedi járás eredményeivel új helyzet alakult ki megyénkben, mert megyénk 5 városa, 3 járása, a hozzátartozó 63 községgel termelőszö­vetkezeti városokká, járásokká, illet­ve községekké váltak. Megyénkben ma 64 400 dolgozó parasztcsalád, 239 termelőszövetkezetben, közel 470 ezer katasztrális hold földön gazdálkodik. Termelőszövetkezetek és állami gaz­daságok, tehát a szocialista szektor együttes területe a megye ö&sz-föld­területének több mint 94 százaléka, szántóterületének pedig 90 százaléka. Nem kevesebbet jelent ez, mint hogy Csongrád megye dolgozó pa­rasztsága a fejlődés szocialista útjára, a szövetkezeti gazdálkodás útjára lé­pett és ezzel Csongrád megye terme­lőszövetkezeti megyévé vált. Mondjuk ki bátran: a megye dolgozó paraszt­ságának áttérése a fejlődés szocialista útjára, forradalmi változást hozott a megye mezőgazdaságába. Miben nyil­vánul ez meg? Abban, hogy a kispa­raszti tulajdonból közös, szövetkezeti tulajdon lett, a kisüzemi termelést felváltotta, vagy felváltja a kollektív, szocialista nagyüzemi termelés, amely egyre jobban gépesített, ahol maga­sabb a munka termelékenysége, töb­bet, olcsóbban képes adni, mint az egyéni gazdaság. És nem utolsósorban forradalmi változás az, hogy a megye mezőgazdaságában nincs többé talaja a kapitalista elemek újjáéledésének, ezt lehetetlenné teszik a szocialista termelési viszonyok, valamint az, hogy a dolgozó parasztok jövedelmé­nek legfőbb forrása a szövetkezeti gazdaságban végzett személyes munka. A kapitalizmus szétforgácsolta, rétegekre bontotta a paraszt­ságot, most, a mezőgazdaság egész országra kiterjedő szocialista át­szervezésével megteremtődött az a szervezeti keret, amelyben a hajdan szétforgácsolt parasztság egységes pa­raszti osztállyá alakul. A megyénk­ben elért eredmények is hozzájárul­nak az egységes paraszti osztály ki­alakulásóhoz, következésképpen a munkás-paraszt szövetség, a proletár­diktatúra politikai alapja további szi­lárdításához. Most, amikor ténnyé vált a megye mezőgazdaságának átszervezése, for­ró szeretettel köszöntjük azokat a volt agrárproletárokat, kis- és közép­parasztokat, akik 10—12 évvel ezelőtt úttörői voltak a termelőszövetkezeti mozgalomnak, azokat, akik először ér­tették meg nagy tanítóink tanítását, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezése történelmi szükségszerű­ség, az minden szocialista építés út­jára lépő országra érvényes, általános törvényszerűség. Azért, mert két ta­lajon — szocialista ipar és szétapró­zott mezőgazdaság — nem dehet szo­cializmust. kommunizmust építeni. Ök, az úttörők voltak azok, akik védték szövetkezeteiket mindenféle rágalommal szemben, védték és meg­védték szövetkezeteiket, közös tulaj­donukat az ellenforradalom vihará­ban, amely vissza akarta fordítani a történelem kerekét, ök voltak az út­törők, az élharcosok, de mégis azt mondjuk: fogadják szeretettel a később jövőket, a tegnap egyéni parasztjait, segítsék őket, hogy gyorsan megtalál­ják helyüket, mint családtagok a nagy termelőszövetkezeti családban. K öszöntjük megyénk munkásait, a társadalmi és tömegszerveze­tek dolgozóit, az értelmiségie­ket, valamennyi agitátor, akik kivet­ték részüket a szervező munkából, akik fáradságot nem Ismerve, okos, meggyőző szóval hirdették a dolgozó parasztok között a szövetkezeti útra, mint egyetlen helyes útra való ráté­rés előnyeit, szükségszerűségét. Már napjainkban is tapasztalható, de né­hány év múlva eljön az az idő, ami­kor a volt egyéni, majd szövetkezeti taggá vált dolgozó parasztok hálával és szeretettel fognak visszaemlékez­ni azokra a népnevelőkre, akik jó szóval és meggyőző érvekkel segítet­ték őket ahhoz, hogy szakítsanak a régivel. A régivel, amely gondolkodá­sukban és cselekedeteikben is ezer bilinccsel húzta vissza őket a meg­szokotthoz, az elmaradottsághoz. Nem feledkezhetünk meg a párt­munkásokról és a tanácsok dolgozói­ról, akik hosszú éveken keresztül, nemegyszer éjt nappala téve, de az igaz ügy tudató ben töretlen lelkese­déssel irányították, vezették az át­szervezés munkáját, harcoltak a dol­gozó parasztok fejében lévő maradi nézetekkel és szemléletekkel szemben, testvéreikért, szövetségeseikért, ma­gukért a dolgozó parasztokért, a dol­gozó parasztok új útra való vezeté­séért, majd a termelőszövetkezetek erősítéséért és megszilárdításáért. Lenin írta egyik művében, hogy a történelemben még nem fordult elő, hogy egy új termelési mód azonnal gyökeret vert volna, balsikerek, hi­bák, visszaesések sorozata nélkül. Igy volt ez megyénkben is, hiszen a ter­melőszövetkezeti mozgalom szervezé­sének útját megyénkben is a sikerek mellett nemegyszer balsikerek kísér­ték; minden egyes termelőszövetkeze­tünk története az eredmények mel­let balsikerek története is, küzdelmes, fáradságos, nehéz út, amikor — mint ebben az évben is — meg kellett küz­deni a természeti, elemi csapások kö­vetkezményeivel. És tegyük hozzá: lesznek még nehézségek a jövőben is, de a nehézségek leküzdésében ott lesznek és segítenek pártmunkásaink, a tanácsok dolgozói, valamennyi kom­munista. M ost, amikor azt mondjuk, hogy pártunk helyes elvi és követ­kezetes politikája alapján me­gy étjk területén is lényegében befeje­ződött a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, akkor mindannyiónknak látni és tudni kell azt, hogy ezzel nem végeztünk el mindent. Látnunk és tudnunk kell, hogy az előttünk álló feladatok sem kisebbek, mint az át­szervezés, mert a termelőszövetkezet még csak keret, még csak lehetőség. Ezt meg kell tölteni tartalommal, át kell változtatni szövetkezeteinket valóban szocialista nagyüzemekké. Ilyen szövetkezteink már most is van­nak. Megtalálhatók Vásárhelyen, Ma­kón, a szegedi járásban éppúgy, mint Szentesen. Vannak azonban gazdasá­gilag és szervezetileg gyengébb szö­vetkezetek és jelen esetben van több mint ötven, teljesen új szövetkezet, amely még csak most indul el, amely­nek vezetősége, tagsága nem rendel­kezik a kollektív munkában megfele­lő szervezési és termelési tapasztala­tokkal. Ebből következik az a fel­adat, hogy párt-, állami és gazdasági szerveinknek céltudatos segítő tevé­kenységet kell kifejteniök a régi szö­vetkezetek mellett az új szövetkezete­kért is. örömmel lehet üdvözölni a szegedi járásban megalakult ötven termelőszövetkezet tagságát, amely első közgyűlésein saját soraiból a leg­rátermettebb, leghozzáértőbb, szak­mailag legjobb gazdák hírében álló dolgozó parasztokat választotta meg a termelőszövetkeztek élére. Párt- és állami szerveink segítsék ezeket a ve­zetőket, hogy jó termelési terveket készítsenek, hogy helyesen alakítsák ki a kollektív munkaszervezeti for­mákat: a brigádokat, munkacsapato­kat: segítsék őket, hogy gyorsan fel­lendüljön közös gazdaságuk, fejlőd­jék állattenyésztésük, növény, és gyümölcstermesztésük, hogy minél több áruval járuljanak hozzá az or­szág ellátásához, hogy minél gyorsab­ban növekedjék, erősödjék saját kö­zös gazdaságuk, ezáltal minden egyes tag jövedelme is. Örömmel üdvözöljük az új termelő­szövetkezetek azon törekvését, hogy igénylik a pártszervezetek létrehozá­sát, támogatják ezt a törekvést, hi­szen a pártszervezetek rendkívül so­kat tudnak segíteni a gazdaságveze­tésnek. A jó pártszervezet motorja lehet a termelőmunkának és vezető­je a nevelőmunkának. A z is kedvező, hogy az új terme­lőszövetkezetekben jelentős számban ott maradtak a fiata­lok. Ez igen jó dolog, hiszen az idő­sek élettapasztalata, szaktudása és a fiatalok munkalendülete kölcsönösen kiegészítik egymást. Tanácsoljuk új termelőszövetkezeteinknek: segítsék elő, támogassák a KISZ-szervezetek létrehozását, segítsék elő, hogy a ter­melőszövetkezetek fiataljai a munka mellett megtalálják kulturális és szó­rakozási lehetőségeiket is. Tapasztalatból mondhatjuk és taná­csolhatjuk új szövetkezeteinknek, hogy már most küzdjenek a termelő­szövetkezeti tagság egységéért, a ter­melőszövetkezeti tagság és a vezető­ség egységéért, állandóan erősítsék azt, mert egység nélkül nem lehet a tagság figyelmét az alapvető fő kér­désekre: a termelési kérdésekre irá­nyítani. Egység nélkül nem alakulhat ki megfelelő munkafegyelem, munka­fegyelem nélkül pedig nem lehet eredményes a gazdálkodás. Azzal, hogy az egyénileg dolgozó parasztok szövetkezetbe léptek, azon­nal, rögtön még nem váltak gondol­kodásukban is szocialistává, hiszen tudatukat ezer szállal húzza vissza még a régi, a múlt, az eddig megszo­kott. Ezért igen fontos, hogy állan­dóan növeljük szocialista tudatukat, erősítsük bennük azt a tudatot, hogy helyesen döntöttek, amikor a terme­lőszövetkezeti utat választották. Megyénk termelőszövetkezeti pa­rasztsága előtt a megye átszervezésé­vel óriási lehetőségek nyíltak, hiszen a kollektívákon belül minden dolgozó paraszt, termelőszövetkezeti tag, ké­pességeinek maximumát adhatja, sok dolgozó paraszt régi álmait valósít­hatja meg, hiszen a termelési lehető­ségek korlátlanok, mert megyénk te­rülete, éghajlata, tehát a gazdasági és természeti feltételek rendkívül jók. Történelmileg rövid idő alatt elérhető például, hogy a szegedi járás teljesen szőlő- és gyümölcstermesztéssel, és ami ehhez szükséges, állattenyésztés­sel foglalkozzék. A szentesi járásnak és Szentes városnak az öntözéses gaz­dálkodás hatalmas arányú kiszélesí­tésére, a zöldség és az. öntözéses ta­karmánytermesztés kiszélesítésére van szinte korlátlan lehetősége. Történel­mileg rövid idő alatt elérhető me­gyénkben, hogy a mezőgazdaság ter­méshozamát, ezzel együtt a paraszt­ság jövedelmét kétszeresére növel­jük. Ehhez nemcsak a természeti és gazdasági feltételek adottak, hanem adva van a legfontosabb: az ember, a szorgalmas, magas szaktudással ren­delkező és most már termelőszövet­kezeti dolgozó paraszt. Közel hat és fél tonnás szputnyikot lőttek fel a Szovjetuniéban Moszkvából jelenti a TASZSZ: A nagy súlyú űrha­jók megalkotására és tökéletesítésére kidolgozott tervvel összhangban 1961. február 4-cn a Szovjetunióban tökéle­tesített. több lépcsős rakéta segítségével nehéz szputnyi­kot lőttek fel. A szputnyik súlya a hordozórakéta utolsó lépcsőjének súlyát leszámítva 6483 kilogramm. M A szputnyikon rádiótelemetrikus múszereket, vala­mint pályájának mérésére szolgáló készüléket helyeztek el. A szputnyik kilövésekor, pályájára juttatásakor és továbbhaladása közben minden műszer zavartalanul mű­ködött. A földi mérő- és számitóberendezések segítségével nyert előzetes adatok lehetővé tettek, hogy megállapítsák a szputnyik pályáját jellemző következő adatokat: kerin­gési idő 89,80 perc, perigeum (a pályának a Földhöz leg­közelebb eső pontja) 223,5 kilométer, apogeum (a pályá­nak a Földtől legtávolabb eső pontja) 327,6 kilométer. A pálya hajlásszöge 64 fok 57 perc. A szputnyik pályájának mérése útján nyert adatai alig térnek el az előre kiszámított adatoktól. A szputnyik fellövésekor kitűzött tudományos-mű­szaki feladatokat teljesítették. (MTI) Szabad szemmel is jól látható lesz az áj szovjet szputnyik Az új szovjet szputnyik felbocsátása igen nagy ér­deklődést keltett a magyar űrhajózási szakemberek kö­zött is. Nagy Ernő gé­pészmérnök, a MTESZ köz­ponti asztronautikai szakosz­tályának titkára a legújabb szovjet óriás szputnyik je­lentőségéről a többi között a következőket mondotta a Magyar Távirati Iroda mun­katársának: — A hivatalos szovjet köz­lemény első néhány adatá­ból azonnal megállapítható, hogy az űrhajózás, sőt va­lószínűleg az egész rakéta­technika leghatalmasabb hordozó rakétája emelte magasba a csaknem hat és fél tonnás új szovjet szput­nyikot. Ehhez hasonló hasz­nos terhet az 1960-as év három szovjet szputnyik úr­hajó kísérlete alkalmából sem sikerült a magasba jut­tatni. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a mostanj szputnyik ön­szputnyik esetében már ke­reken két tonnával nagyobb a hasznos teher. Nyilván­való, hogy ez a szputnyik mindazokat a műszereket, önműködő vezérlőrendsze­reket és híradástechnikai berendezéseket tartalmaz­za, amelyek a továbbiak­ban az ember űrrepülése feltétlen biztonságának megteremtéséhez szüksé­gesek. — A pálya eddigi adatai­ból láthatjuk, hogy a meg­közelítőleg köralakú pálya vezérlése kitűnően sikerült, hiszen a földtől számított legkisebb, 223,5 kilométeres és legnagyobb, 327,6 kilo­méteres távolsága közti el­térés a föld sugarához ké­pest elhanyagolhatóan ki­csiny. A pálya 65 fokos haj­lásszöge gyakorlatilag a föld egész lakott terüle­tén megfigyelhetővé teszi a mesterséges holdat. — Bár a súly egymagában közvetlenül nem jellemző a magában jóval nehezebb, méretre, mégis jogos az a mint amennyit az eddig feltételezés, hogy a most fellőtt összes amerikai felbocsátott szputnyik rend­mesterséges holdak együt- kívül fényes csillagként sza­tes hasznos súlya tesz ki. bad szemmel is jól megfi­— Az eddigi adatokból gyelhető lesz az égbolton, megállapítható, hogy azt a annál is inkább, mert hiszen hordozó rakétát, amely 1960- aránylag kis magasságban, ban átlagosan négy és fél- az utolsó szputnyik űrhajó tonnás szputnyikokat emelt kivételével minden más pályájukra, igen jelentós szputnyiknál alacsonyabban mértékben sikerült tovább- halad — fejezte be nyilat­fejleszteni, hiszen az új kozatát Nagy Ernő. Tíz új repülőgépet kapott a növényvédelmi szolgálat A Országos Növényvédel- gép áll rendelkezésére. A mi Szolgálat repülőgépes ál- megnövekedett repülőgép­lomása tíz új PZL-típusú, park idei munkaterve kere­korszerű repülőgéppel gya- ken két és félszerese a múlt rapodott. Az új gépek Len- évinek: az idén legalább ne­gyeiországból érkeztek a gyedmillió holdon végeznek Budaőrsi-repülőtérre. A nö- fejtrágyázást, növényvédő vényvédelmi szolgálatnak permetezést, porozást, gyom­jelenleg 22 korszerű repülő- irtást, valamint rizsvetést. Idén is sok munka vár az ujszegedi szövőgyár újításra N em vagyunk a nagy szavak em­berei, de azt a tényt, hogy Csongrád megye termelőszö­vetkezeti megyévé vált nagy jelentő­ségű forradalmi — sőt, történelmi eseménynek kell tekintenünk. Érez­zék megyénk szövetkezeti gazdái, hogy mögöttük áll népi államunk, egész társadalmunk abban a nagy munkában, amely szocialista mező­gazdaságunk termelésének gyors fel­lendítését, parasztságunk és egész né­pünk jólétének növekedését szolgálja. Az Ujszegedi szövőgyár újítóinak tevékenysége ne­gyedévről negyedévre nyo­mot hagy a vállalat terme­lékenységi, önköltségi muta­tóinak alakulásában. hi­szen az üzemi újítómozga­lom jelentős részévé vált a műszaki és gazdaság! mun­kának. Az idei évben — a feladatterv szerint — ismét számtalan fontos kérdést oldhatnak meg a gyár újí­tói. Érdemes példaképpen meg­találjon egy ügyes újító. A legnagyobb feladatot ta­lán az a zsugorodás csök­kentő eljárás kidolgozása rója ki, melynek bevezetésé­vel a zsugorodás sohasem haladja túl a szabvány sze­rint engedélyezett két szá­zalékot Egyúttal pedig az anyag szakítás! szilárdságá­nak sem szabad romlania. Lényeges lenne a gépek meghajtásához szükséges villamosenergia mennyiségé­nek csökkentése az egész vál­említeni az újítási feladat- lalat szempontjából. terv néhány célkitűzését. A cérnázógépek lökésszerű in­dítási sebességének megaka­dályozására kér javaslatot többek között a terv, annál is inkább, mert a műszaki fejlesztés során a cérnázó­gépek fordulatszáma egyre Több példa is megemlít­hető lenne az újítási feladat­tervből annak bemutatására, hogy milyen sok munka vár az ujszegedi szövőgyár újí­tóira az idei esztendőben. A vállalat vezetői a legfonto­sabb feladatok megoldásá­növekszik, s vele együtt nő ért az újítási díjon kívül az indulási sebesség. Szüksé- még külön jutalmakat is ki­ges volna azután, hogy az tűztek, hiszen egy-egy terv­írezőgépek széles és keskeny s^rűcn ^végzett újítás az , , egesz üzemnek es az üzem hengereinek atfuzese helyett összes dolgozójának hasznot valami más, jobb megoldást jelent *

Next

/
Thumbnails
Contents