Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-04 / 30. szám

3 Szombat, 1961. február t Tovább erősödött a szegedi vállalatok terv- és szerződésfegyelme kért késett, az átvételkor kellett volna figyelmesebbnek len­Mint ismeretes, a városi idejében leszállítani a tanács mellett működő dön- üveget, tóbizottság az egymással kapcsolatban álló vállalatok, Elkésett reklamáció ni­üzemek között adódó vitás y-. kérdéseket — melyeket a Az áruk minőségi átvéte- "ena megeiozneio két vállalat tárgyalás útján lének követelményét igen a döntőbizottsági tárgyalás egymással már nem tud el- gyakran mulasztják el a intézni — tisztázza. A dön- vállalatok, üzemek, de kü- Dr. Kávási Lóránt beszélt töbizottságnak évről évre nő Ionosképpen áll ez a keres- arrói is bogy zömmel a vál­az ügyforgalma. Ez lényegé- kedelemre. A kereskedelmi ben már haladás, mert azt apparátus helyett a fogyasz­jelenti, hogy a vállalatok él- tó veszi észre a hibát. Az ben már "haladás mertért jelenti, hogy a vállalatok el- to veszi eszre a hibát. Az döntőhizottsáeho? Fivétv*. nek működésük jogszabá- Uyen ^esetek nem a legked- iJ^ISSS*^ melyet a két vállalat mar tár­lyaival és szót emelnek vezőbb képet adják a ke­minden tapasztalható laza- reskedelem munkájáról és jóindulattal is ság hiányossággal szemben, alkalmasak a bizalmatlanság *eves Joinauiattai is. Dr. Kávási Lóránt, a sze- felkeltésére. Ez igazolódott ^ ^Lá^k inteznf TS gedi döntőbizottság ideigle- Ismét a döntőbizottság elé QFOTÉRT nes vezetője összegezte ké- kerülő ügyben is. A Csöng- £ evTe OFOTÉRT, résünkre tapasztalatait a rád megyei Iparcikk Kis- ^mmt a Szegedi Bútor, leggyakrabban előforduló kereskedelmi Vállalat és a vitás kérdésekről Szegedi Ruhagyár között }alat közötti .Y ta- Lenyegte­KeiatseKroi. ® , . len problémákkal keresték merült fel vitás kerdes. A fel a döntőbizottságot anél­múlt év július 30-án a kis- kül, hogy előzetes tárgyalás­Elmondta hogy a bizott- kereskedelmi vállalat nagy- sal rendezték volna a vitás Több a szerződési vita ság elé kerülő ügyeken ke- mennyiségű férfiöltönyt vett K(;L-[larom napos_ határidőt, resztül bizonyos fejlődés á. kifogá_ né,kül s-ged: .. A dontobizottsagokra az mérhető le Legszembetű- * KlIogas neJKul a 'szegeai oteves terv folyamán külö­nőbb a tanácsi vállalatok Ruhagyártól. Az átvételtől nősen nagy feladat vár, fo­terv- és szerződésfegyelme, számított három hét múlva kozottabb követelmény. A S igen érdekes, talán el- jelentkezett a kiskereskedel- d?n.töbi.zottsag hel ves "életei­lentmondásként hat, de ép- mi vál,aiat a nvílt hibák tnl, hogyan erosodik, oen ezért ieen sok a szerző- vauaiat a nyut nioaK sziiardul meg a terv- és dlsi ritj i vaUalatok ma- kifogásolásával. Sajnos, el- szerződési fegyelem, gukénak érzik és nagy gon­dot fordítanak a szerződés megkötésére, a határidőkre. De sajnos, igen gyakran a szerződés szövege nem pon­tos. A tartalmára már lé­nyegesen kevesebb gondot fordítanak. Igy igen gyak­ran hiányzik a szállítandó termékek minőségére vonat* kozó részletes körülírás. Ezért került a döntőbizott­ság elé például a Szegedi Seprűgyár és a Fővárosi Szőr- és Bőrkikészítő Válla­lat ügye. A Szegedi Seprű­gyár a szerződésben nem határozta meg a szállítandó oldalsörte minőségét és hosszát. A Fővárosi Szőr­és Bőrkikészítő Vállalat pe­dig nem a seprűgyár igé­nyeinek megfelelő sörtét küldött Szegedre. Ezért kö­rülbelül kilenc mázsa igen fontos alapanyag áll raktá­ron. Az ügy tisztázása hosz­szadalmasnak ígérkezik, és addig áll felhasználatlanul a máshol igen keresett szőr. Körültekintőbb szerződéskö­téssel mindezt elkerülhették volna. Nem tisztelik a határidőket A határidőket még jóné­hány vállalatnál nem tiszte­lik. A mulasztásért pedig az államilag kötelező kötbér jár. A felelősségrevonásnál legtöbb esetben anyaghiány­ra hivatkoznak, ez pedig nem lehet mentség, mert az anyagszállítóval is kellett volna érvényesíteniök igé­nyeiket. Ma már a legtöbb válla­latnál, üzemben nagy szakértelemmel intézik az ügyeket. Elvétve azért akad vita, melynek előidézője, hogy a vállalat nem ismeri területének jogszabályait. Ezért került a döntőbizott­ság elé a Mag feldolgozó- és Vegyészeti Vállalat, vala­mint a Délmagyarországi Uvegértékesítő Vállalat vi­tája. A Magfeldolgozó Vál­lalatnak az 1961 első negye­dében 13 ezer fehér folya­déküvegre lett volna szük­sége. A hatvan napos ren­delési időt nem tartotta be a Magfeldolgozó Vállalat, vagy helyesebben a szakmai ismeretek hiányában nem szabályosan rendelték meg az árut, így a Délmagyaror­szági ÜVÉRT nem tudta Megkezdődött a Szovjet Tudományos Akadémia közgyűlése Csütörtökön megnyílt a Nyeszmejanov elmondta, Szovjet Tudományos Akadé- hogy 1960-ban 72 800 ív ter­mia közgyűlése. jedelemben adtak ki nyom­Nyeszmejanov, az Akadé- tatásban tudományos műve­min elnöke megnyitó beszé- ket. vagyis majdnem hatszor dében hangsúlyozta, hogy a annyit, mint 1950-ben. közgyűlés megvitatja a szov- utána Fjodorov akadé­jet tudomány 1960-ban elért _., „ . . __ , eredményeit. Rámutatott ar- mikus' a Sz»vjet Tudoma­ra, hogy az Akadémia inté- ny°s Akadémia főtitkára zeteiben jelenleg száz nagy- számolt be az Akadémia fontosságú problémával fog- múlt évi tevékenységérőL lalkoznak. (MTI) HÁLYOGOT TÉPNI A z emberek fejlődő gon­dolkodásának ered­ménye Szegeden is, hogy a családi élet nagy eseményeit, születést, eskü­vőt, s az elhaltak iránti vég­tisztességet egyre többen a misztikus egyházi ceremó­niák nélkül igyekeznek ün­nepélyessé tenni. Az új szo­kások kialakításában fontos szerepük van üzemeinkben a vezetőknek, a párt- és a gazdasági szerveknek. De mióta felvetődött, hogy ne az anyagi hozzájárulás és az ajándékozás jelentse az ün­nepélyességek fokmérőjét, mert ez társadalmilag és er­kölcsileg is káros, némileg visszaesett az ilyen tevé­kenység. A felvilágosító és szerve­ző munka visszaesésének ér­dekes okfejtését hallottam a minap. Nem valami hivata­los jellegű vitában, csak afféle alkalom szülte beszél­getés közben hangzott el. A politikai oktatásról hazafelé tartó kábelgyári munkásasz­szonyok beszélgettek a val­lás kérdéseiről. Summásan így fogalmazták meg véle­ményüket: „Most más, fon­tosabb munkájuk van a párt- és szakszervezeteknek... A tankönyvben szó van ar­ról, hogy a világnézet meg­változtatása hosszan tartó feladat, s megoldásában nem a vallásellenes propaganda, hanem a szocializmus építése játssza a fő szerepet. ... Kü­lönben is — emlékeztette társait egyikőjük, ugyancsak a tankönyvre hivatkozva — a vallás és ezzel együtt a munkások részére a vallási szertartásokon való részvé­tel is magánügy*. A z időszerű kérdések tanfolyama kábel­gyári propagandistája elmondotta: nem tűzte ki célul, hogy előadás után — amely a marxizmus vallás­Harminc és fél millió a megyei építőipari vállalat idei terve Tavaszra tovább építik a telephelyet, új gépeket állítanak munkába Szépen fejlődött az elmúlt mint a Dugonics utcai álta­évben a Szegedi Építőipari lános iskola bővítésénél. Vállalat. Sok munkája volt, Ezen a helyen kétemeletes de sok új gép is segítette szárny hozzáépítésére kerül azok elvégzését. Végered- sor, s eddig az alapozás ké­ményben szült el. Dolgoznak a nyom­26 és fél millió forintos da, a Szabadság téri óvoda tervüket 6 százalékkal túl- bővítésén, s még néhány haladták, és az idei 30 és fél milliós előírás már nem is tűnhet elérhetetlennek. Mégis: tavaly .januárban-február­ban sokkal kedvezőbb kö­rülmények között voltak, mint idén. Jó egy héttel ezelőtt még annyi tervdokumentáció sem kisebb helyen. Azonban nem bírnak hozzálátni a Bartók Béla tér 4. szám alatti eme­letráépítéshez, s a már em­lített házak tatarozásához. Egyelőre tehát nagyrészt áll a munka az építőipari vállalatnál. Nemsokára már a festők sem tudnak dol­telet. Majd a tavasz hozza meg a segítséget. Akkor állíthatják üzembe g'ozni, s talán csak az asz­Sít" a " vállalat" rendelkezé- talosműhely vészeli át fagy­sére, amely az első negyed- " éves kapacitást lekötötte volna. Azóta valamennyire változott a helyzet, s most már körülbelül fél évre ele­gendő megrendelésük van. Jelenleg viszont — hogy az erős és kitartó hideg bekö­szöntött — alig akad olyan belső munka, melyen dol­gozhatnának. Mert hiába kellene hozzálátni az úgyne­vezett Jernei-ház, úgyszin­tén a Kossuth Lajos sugár­út és Párizsi körút sarkán lévő postaépület, valamint a szemközti patika házának felújításához, március előtt nem kerülhet sor rájuk. Jelenleg a tűzoltólaktanya melletti „törökfejű* ház fel­újításán dolgozhatnak, némi munka a Bruckner-ház eme­letráépítésénél is akad, vala­Alig tg y esztendő alatt megkétszereződött a vál­lalat gépállománya. Tovább terjeszkedik 1961­ben az építőipari vállalat te­lephelye. A már elkészült műhelyépület mellé két újabb kerül: a lakatosmű­hely, valamint a szociális he­lyiségeké. Ha a közművesí­tést sikerül megoldani, már az idén benépesül a telephely. Erre annál is inkább szük­ség van, mert jövőre megkezdik a Ptis­pökbazár telkének beépíté­sét, ahol jelenleg a legtöbb szak­és szerelőipari részleg mű­ködik. A Szegedi Építőipari Vál­a lakatosműhely által ké- lalatra az idén is sok fel­szített három 500 kilós fö- adat vár, s ha a hideg idő démdarut is. átmenetileg vissza is vetette Üj építőipari gépeket is vár- a munkákat, megvan annak nak: négy százliteres beton- a technikai lehetősége, hogy keverőt és egy brund-darut. később utolérjék magukat. Nagysiabású reumától Sgíai ltonferenca Moszkvában Nagyszabású konferencián A több napos tudományos vitatták meg a reuma elleni tanácskozáson elhangzott be­harc kérdését a szovjet or- . ,. __ . .... vosok Az értekezleten sza- omolok ismertettek a reu­mos külföldi vendég, köztük más megbetegedésekkel kap­több angol, francia,, olasz, csolatos legújabb felfedczé­kanadai, csehszlovák és ma- seket, a reuma diagnosztiká­gyar tudós, a különböző janak és gyógyításának kér­reumaellenes küzdelemmel .. . , , ,, .. . deseit. A magyar kutatok foglalkozo nemzetközi szer­vezetek sok képviselője vett eredményéit Farkas profesz­i észt. szor ismertette. (MTI) Ötvenháromezer előadás hárommillió hallgató előtt Hatásosabb módszerek az ismeretterjesztó előadásodon A Tudományos Ismeret- retterjesztési idényben mint­tedjesztő Társulat ezúttal egy száz munkásakadémia több év — 1958—60-as esz- működött, addig jelenleg tendő — távlatában vizs- négyszázhuszonhat összefüg­gálja munkáját, az ismeret- gő témájú, akadámiai jellegű terjesztés utóbbi években előadássorozaton szerezhet­bevezetett új módszereinek nek sokoldalú, alapos isme­eredményeit. A statisztika reteket a dolgozók, jelentős fejlődésről számol Tavaly egymillióhárom­be. A múlt évben több mint százezerrel több falusi láto­ötvenháromezer előadás gatója volt a TIT előadásai­hangzott el üzemekben, vá- nak, ami a megelőző egy-két rosi és falusi művelődési ott- év hallgatói létszámának há­honokban, 3 165 000 hallgató rom és félszerese. Az érdek­előtt. A munkások közötti lődés fokozására a TIT ismeretterjesztés eredményei igyekszik tökéletesíteni a fa­a legszembetűnőbbek: a hall- lusi ismeretterjesztés mód­gatók létszáma 1958-hoz ké- szereit, különösen az előadá­pest 326 százalékkal nőve- sok szemléltetését megjaví­kedett. Míg az elmúlt isme- tani. ról szóló tanításának csak egy részét ölelte fel — a „hívő* hallgatók is megsza­baduljanak Marx szavai sze­rint a vallás ópiumától. Az üzem párttitkára, amikor az utcai „pótvitáról« hallott, természetesnek tartotta és eredménynek könyvelte el, hogy a hallgatók a foglalko­zás után is beszélnek a fel­vetett kérdésekről. Ez két­ségtelen eredmény, különö­sen annak számít, hogy a hallottakat a napi politikai munka tükrében vizsgálgat­ták. E törekvés helyes még akkor is, ha a tanultak al­kalmazása során nem jutot­tak pontos következtetésre. Vitájuk azt bizonyítja: a po­litikai előadások többnyire csak a magokat hintik cl, de hogy ezek ki is kelje­nek, életerős termést hozó növénnyé fejlődjenek, még sokat kell öntözni, ápolni, sőt gyomlálni is. A kertész szerepét pedig a kommunis­táknak, a párt- és szakszer­vezeteknek kell betolteniök lankadatlan felvilágosító, nevelőmunkával. M int ahogy nem szakít­hatja meg a követke­zetes félvilágosító te­vékenységet az új szokások­kal, ünnepségekkel kapcso­latosan anyagi vonatkozású kérdések felvetése, ugyanígy a felvilágosító munkának sem szabad kimerülnie ab­ban, hogy elhangzik egy-egy előadás a pártoktatás kere­tében. Sőt még abban sem, hogy ezt követően a párt­tagok, szakszervezeti veze­tők, bizalmiak esetenként beszélgetnek e kérdésekről a dolgozókkal. A vallásos előítéletek le­küzdésében magasszínvona­lú, tudományos világnézeti nevelómunkára, a tudomá­nyos eredmények terjeszté­sére van szükség. A vallás­nak, mint világnézetnek ép­pen az a sajátossága, hogy az emberek ismereteinek fo­gyatékosságára, hiányossá­gaira épül. A tények, a tu­domány levegőjében ezek az előítéletek kihalnak. Éppen ezért törekedjünk arra, hogy a vallásos emberek ismer­jék meg a társadalom és a természet alapvető fejlődés­törvényeit. Súlyos hiba volna azt hinni, hogy e téren si­kert érhetünk el néhány, a vallás keletkezéséről vagy történetéről szóló előadással. Erről szó sincs: a tudomá­ryos tényeknek az emberek tudatában való rendszeres és türelmes felhalmozása műveltségük állandó emelé­se nélkül nem mehetünk előbbre. Szükség van kiegé­szítésül a tudományos, fő­képpen az ismeretterjesztő előadásokra. Erre int a ká­belgyári asszonyok alkalmi beszélgetése is, amely ter­mészetesen nemcsak erre hívja fel a figyelmet, ha­nem a többi között arra is, hogy a párt- és szakszer­vezetek az ateista felvilágo­sító munkát nem tekinthe­tik kampányfeladatnak. H atalmas erő a szokás. A nép évszázados életszemlélete, a szü­lőkről gyermekekre szálló hagyományos szokások igen szívósak, megkövetelik a maguk jogait. Közismert, hogy sokszor még azok az emberek is, akik nem val­lásos érzelműek és nem jár­nak templomba, házasság­kötéskor, gyermekszületés­kor, vagy temetés alkalmá­val az egyházhoz fordulnak. Részben azért, mert a szá­mukra olyan fontos esemény falujukban, környezetükben a népszokás jellegével ve­gyül, vagy azért, mert biz­tosítani akarják az aktus ünnepélyességét. Akik aláve­tik magukat aa egyházi ce­remóniáknak, sok esetben a napi értelemben nem vallá­sosak. Az ilyenek cseleke­detében sok a megszokás, a külsőség. Meggyőzésük vi­szonylag könnyebb, mert ál­talában nem az egyházi ce­remóniákat igénylik, csak éppen nem akarják, hogy a családi, emberi élet ilyen eseményei elszürküljenek. Ahogy alakulnak, terebélye­sednek a dolgozó emberhez igazán méltó új szokások ke­retei. formái, egvre többen veszik majd ezt icénvbe. A helyi szokásokat, hagyomá­nyokat felhasználó új for­mák kialakítását, előmozdí­tását a társadalmi szervek­nek kell felkarolniok. S erre is áll az a megállapí­tás, hogy nem kampányfel­adat Ö náltatás lenne azonban azt gondolni, hogy azok, akik csak a szokásokkal indokolják az egyházi ceremóniákat, s azt állítják, hogy nem hisznek istenben, egyben már mate­rialista szemléletűek is. Kö­zülük a többség csak félutat tett meg a világnézeti fej­lődésben. Sokan vannak, akikben él felületes polgári ateizmus, amely csupán ál­modernségből. közömbösség­ből, vagy divatból, esetleg kényelmességbői tagadja az istent. A tagadás azonban még nem felvilágosultság. Az ilyeneknek is aktív se­gítségre van szükségük, hogy könnyebben megtegyék az út másik felét. A ma még „hívő* dolgo­zók között tapintatosan és türelemmel kell elvetni a vallási hiedelmek iránti két­kedés magvát. Ez az, amire az alkalmi vitán a tankönyv­ből idézett megállapítás utal, hosszan tartó feladat. Igen hosszan tartó a magvetés, amely, ha ma még lassan, de már biztosan neveli a felvilágosultság, a tudás nö­vényeit. E növények termé­sének érlelésében nagy a szerepe a szocializmus épí­tésében való aktív részvétel­nek, amelyre biztosan mond­hatjuk: formálja az embe­rek többségének gondolko­dását. A szocializmus meg­hozza az anyagi és szellemi javak bőségét és egyben megszünteti a vallásos ideo­lógia társadalmi alapjait. M indez azonban nem zárja ki, sőt igényli a mindennapi ateista felvilágosító munkát. S hiba, ha ez a felvilágosító tevé­kenység alábbhagy, s egyben az üzemi párt- és szakszer­vezeti szervek politikai mun­kájának fogyatékossága. Ket­tőzötten hiba lenne, ha a vi­tában résztvevők által értel­mezett meggondolásból in­dulnánk ki, miszerint a val­lás, s ezzel együtt a mun­kások részére a vallási szer­tartásokon való részvétel ií magánügy. Tény, hogy a nem párttag állampolgároknak magánügy. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a napi fel­világosító munkánk során ne ejtsünk tudatosan és terv­szerűen néhány ébresztő, el­gondolkoztató szót a vallá­sokról. A mi hazánkban — ez ép­pen a munkásosztály hata­lomátvétele nyomán vált le­hetségessé — lelkiismereti szabadság van. Ez egyrészt azt jelenti, hogy akinek az örömben és bánatban még lelki szükséglet az egyházi segédlet, élhet vele. Más­részt viszont a felvilágosult embereknek is joguk van, hogy kivonják magukat az egyházak lelki és érzelmi monopóliumának köréből és családi életük eseményeit saját igényeik szerint ren­dezzék meg. A mi társadalmunknak — amely a haladó vi­lágnézet hirdetője — kötelessége is elősegíteni ezt a folyamatot. A templomok­ban nap mint nap prédi­kálnak a papok, s szabadon tehetik. Viszont senkit sem érhet megszőlás, ha tudása, lelkiismerete szerint igyek­szik hályogot tépni az em­berek szeméről. A vallásos nézetek elleni küzdelem nem válhat a tár­sadalmi harc központi kér­désévé. Mindenesetre a mi korunk feladata úgy mun­kálkodni, hogy a még hívő dolgozók megszabaduljanak a vallás ópiumától. A mi építőmunkánk célja a tudo­mánvos materialista világné­zettől átitatott szocialista társadalom megteremtése. Ez pedig elképzelhetetlen attól, hogy ne szabadítsuk meg a dolgozókat az emberi szel­lem gúzsbakötésétől, a tudo­mánytalan vallási nézetek­től. Szüntelenül tépnünk kell a szemekről a tudatlanság hályogát. hoev az igaz vi­lágot láttassuk velük ... Nagy Pál

Next

/
Thumbnails
Contents