Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-26 / 49. szám

3 V&járnap, 1961, február 26. Tovább fejlesztik Szeged gázellátását I Az agrártudomány és mezőgazdaságunk Húszezer köbméteres gömbtartály épül 1962-ben — Újszeged gázellátása is megjavul A nagykörút, a Maros és 13 Juhász Gyula utca kör­nyékén az elmúlt években jelentősen javult a gázszol­gáltatás. Korábban az e te­rületen lakók sokat panasz­kodtak, mert nemcsak a „csúcsfogyasztás* idején volt kicsi a gáz nyomása, ha­nem a nap legnagyobb ré­szében. Ez néhány évvel ezelőtt szinte általános pa­nasz volt még Szegeden. Pedig nem a gáztermelés kevés, hanem a régi, elavult gázvezetékek képtelenek — szük átmérőjük miatt — to­vábbítani a gázt. A gázgyár terv szerint, évről évre mind több hálózatszakaszt korszerűsít. Tavaly például a nagykörút egyik szakaszán, a. Maros és a Juhász Gyula utcában cse­rélték ki a vezetékeket. Az újszegedl városrész gázellátása érdekében a gázgyár c* év második negyedében megkezdi a középnyomású vezetékek lefektetését. A gázszolgáltatás javítása érdekében a híd közelében nyomásfokozót helyeznek el, mely Újszegeden ls biztosítja majd a megfeleld nyomást. A nyomásfokozót előrelát­hatólag jövőre helyezik üzembe. Ezenkívül még há­rorti nyomásfokozó berende­zést rendelt a gázgyár, • s ezeket Felsővároson és Alsó­városon, valamint a Belvá­rosban helyezi el. Még 1955-ben felszereltek a szegedi telepen egy íóld­gázbontó-berendezést, mely­nek feladata a gáz minősé­gének megjavítása lett vol­na. A berendezés egyhetes próbaüzemeltetés után leállt, ugyanis - nem kapott Szeged elegendő mennyiségű föld­gázt. Az idén végre meg­kezdhetik rendszeres üzemel­tetését. A debreceni és a miskolci gázgyárhoz ugyan.s már csövön szállítják a földgázt és így a felszabaduló gáztartá­lyok egy részét Szeged rendelkezésére bocsátják. Még több fontos intézke­dés történt Szeged gázellá­tásának zavartalan biztosí­tása érdekében. A fogyasz­tók eddig sem szereztek tu­domást az üzemzavarról, mert Ilyenkor a tartalékgáz kerül a vezetékbe, de na­gyobb termelési kiesés ide­jén csak az a 20 ezer köb­méteres gömbgáztartály je­lent teljes biztonságot, mely a tervek szerint 1962-ben készül el. Nyugdijasok klubja A Vörös Csillag Traktorgyárban a közelmúltban adták át rendeltetésének a gyár újjáépített művelődési ottho­nát. A másfél millió forintos költségen felújított mű­velődési házban külön klubot rendeztek be a nyugdí­jasoknak. Képünkön az üzem egykori munkásai szóra­koznak második otthonukban Magyar-mongol megállapodást írtak alá Szombaton befejeződtek a magyar é§ a mongol gazda­sági kormányküldöttség tár­gyalásai. A tárgyalások befejezté­vel megállapodást írtak alá Kállai Gyula, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese és Demcsigin Molomzsamc, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsának első el­nökhelyettese az aláíráskor mondott beszédében méltat­ta a megállapodás jelentő­ségét, » ————— íj irodalmi folyóirat Március első felében jele­nik meg az Űj Írás című irodalmi és kritikai folyó­irat első száma. A lap vál­tozatos novellaanyaga Ga­lambos Lajos, Nagy Sándor, Gerelyes Endre, Szakonyi Károly, Csűr ka István pró­záit tartalmazza. Az első számban Rákos Sándor, Ga­rai Gábor, Benjámin László, Fodor András, Szécsi Mar­git, Ténagy Sándor, Györe Imre és Csanádi János ír­tak költeményeket A gazdag szemle és tanul­mányanyagból kiemelkedik Németh László tanulmánya, Illés Endre kritikai jegyze­te és Boldizsár Iván kazinc­barcikai városképe. A ha­vonta megjelenő folyóirat felelős szerkesztője Illés La­jos. Uj j irodaház, öntőcsarnok, félautomata gépek Jóváhagyták a Vasöntöde fejlesztési programját Hosszas és körültekintő ugyanakkor pedig új iroda- a negyedik negyedévben előkészítő munkálat nyomán ház is épül, amelyben a szo- megkezdődhet a beruházás végre elkészült a Szegedi ciális létesítményeket is el- megvalósítása, Vasöntöde fejlesztési prog- helyezik. Köztudomású, hogy azonban legkésőbb 1962 ele­ramja, és a közelmúltban a vasöntödében igen kedve- bozzafognak az építke­jóvá is hagyta az Országos zőtlen a dolgozók szociális zéshez mert a jövd év vc­TervhivataL Ezek szerint ellátottsága, kevés a fürdő, gére be keJ1 fejezn; talán már idén, de jövőre az öltöző. y0lt mai. bgV hogy el le­minden bizonnyal A fejlesztés ezzel kapcso- hetett volna kezdeni az ön_ nagyszabású építkezések latban is gyökeres valto- töde rekonstrukcióját, hiszen kezdődnek az tizem Tol- zást hoz* ^ tervek is készen álltak, buhin sugárúti telephe- Jelenleg 3 ezer 100 tonna pgn^ is volt rá. 1956-ot ír­lyén. vasöntvény az üzem évi ter- tunk akkor Amit azonban Mintegy 28,9 millió forintot melése, a rekonstrukció utan az ellenforradalom megaka­ruháznak be, és korszerűsí- 7 ezer 500 tonna lesz, s eb- dályozott, második ötéves tik az üzem egész termeié- bői 4 ezer 250 tonnát gépi tervünkben mégis megvaló­sét. formázással termelnek. A suj. a korszerü, egészséges Legfontosabb feladat — a munkáslétszámot véve ala- szegedi Vasöntöde, program alapján — az ön- púi, 50 százalékkal nő ater­töde gépesítése. Eddig is volt melékenység. A felfejlesztett olyan munkafolyamat, me- üzem mintegy 30 százalékos lyet gépi formázásnak ne- költségszinttel dolgozik, s veztek, holott csupán a dön- ami nem kevésbé fontos: gölést végezték géppel. A a beruházás alig több, tízmillió forintos gépi be- mint két esztendő alatt ruházás megterül, lehetővé teszi, hogy a leg- Ennyi egyelőre elegendő modernebb rázó-formázó ön- ahhoz, hogy világosan ki­íödei gépek, a konvejon-sor bontakozzék, milyen nagy és az egyéb berendezések se- jelentőségű az öntöde jóvá­gítségével az előkészítés, a hagyott fejlesztési prog­szállítás, az öntés, az ürítés ramja. és a tisztítás valahány mű- A tervelőkészítés munkája veletét gépesítsék, s ezzel már folyik, biztosítsák a folyamatos ön- s még idén elkészülnek a tés lehetőségét. műszaki tervek is. A gépé­A fennmaradó beruházási szeti terveket a Kohó- és összeg építkezési célokat Gépipari Minisztérium Ter­szolgál majd. Elsősorban vező Intézete, az építési ter­kibővitik az öntőcsarnokot, veket az Ipari Épületterve­valamennyi technológiai ző Intézet készíti. Ha a ter­folyamat részére megfe- vek időre elkészülnek, akkor lelő műhelyt biztosítanak, már Százötven új közvilágítási égő a HL kerületben Kilencvenezer forintot for- son helyet találó 60 közvi­dít 1961-ben a III. kerületi lágítási égő mellett további tanács a közvilágítás továb- 12 darabot tartalékolt a ta­bi fejlesztésére. Elsősorban nács a ságváritelepi újabb Rókus és Móraváros hiányo- települések új utcái számá­san világított utcái kapnak ra, ugyanis további telkeket újabb közvilágítási égőket, biztosítottak itt az ikerház­Ezen a területen jelentős építők számára 1961-ben. hálózati rekonstrukciót hajt További 78 darab közvi­vegre az ev folyaman a iágítási égőt a III. kerületi Délmagyarországi Áramszol- tanács a kerület lakosságá­gáltató Vállalat s ennek nak igénye alapján kíván el­kapcsán nyílik lehetőség helyezni, s ezért arra kérik újabb 60 közvilágítási égő felszerel tetésére. A Rókuson és Móraváro- csoportjánál. A nagy társadalmi út- A magyar agrártudomány- lattenyesztes döntő kerde­alakulás első alapve- nak világszerte egyre nö- seit. Homoki vetesforgo KI­tő mozzanata a fal- vekszik a tekintélye. Mindig sérleteik — mint a tapaszta­vakban — mint ahogy az nagy fogyatékossága volt latok bizonyítják — mar MSZMP Központi Bizottsá- azonban ezelőtt, hogy nem érettek arra. hogy a kozter­gának "közleménye is beje- tudott szorosan eggyéforrni mesztésben is alkalmazzak len tette — lényegében befe- a gyakorlati termeléssel, s azokat. Eredményesen dolgo­jeződött. Megteremtettük tó- mindig hosszabb idő kellett zjk az intézet talaj javítási hát a döntő feltételeket ah- ahhoz, hogy egy-egy új nö- osztálya, a szódás szikesek, hoz, hogy most már a me- vény, vagy termesztési eljá- valamint a savanyú talajok zőgazdasági termelés növelő- rás elterjedjen a gyakorlati javításán. Más kutatók ered­sében ls gyorsan haladjunk termelésben. Ez elsősorban a ,fényesen kísérleteznek a előre. A nagyobb, a nehe- kisparaszti magángazdáiko- vegyszeres növényvédelem, a zebb munka azonban hátra dás sajátosságából fakadt, vegyszeres gyomirtás leg­van még. A falujáró mun- Érdekes például, hogy Kö- jobb gyakorlati módszerei­kások, kommunisták lelkes zép-Európában éppen ha- nek aikalmzásán. igazságát. — melyet hittel, zánkban van a legtöbb ki- csupán néhányat soroltunk meggyőződéssel hirdettek a tenyésztett vetésforgóban is fe] azokbói az eredmé­falusi emberek körében — termeszthető fűféleség, meg- nyekböl lehetőségekből, me­lépésről lépésre realizálnunk is a fűfélék telepitésenek fo- j . ígérkeznek sőt mát kell. A régi és az újonnan galma. a szakszerű retgaz- megvannak készen kínál­alakult tsz-ek tíz és százezer dálkodás csaknem ismeret- magukat a dolgozó holdjain kell a magyar ag- len meg a dolgozo parasz- *arasztoknak Amikor a tu­rártudomany szakemberei- tok koreben. Az uj nagy- , . ^kereket látiuk. nek, munkásainak segítségé- üzemi módszereket - me- inakkor ntólvsS vei évről évre nagyobb ter- ly^el a tu^ány S*>lga ^ tiiSettónek T "t mesatlagokat, termelési si keptelenség volt akár- ® . M. . tt]ik _ kereket elérnünk. Aki isme- csak kipróbálni is csip-csup WunK. JMünt tap^ztel uk a ri lehetőségeinket, mezőgaz- parcellákon. Hiába akarta m^fiat^odott di ag­daságl kutatóintézeteink ezt az egyik gazda, ha'a rártudományos gárda tagjai munkásságát, ÚZ jól tudja: szomszédjának sem szellemi, rendszeresen j^ják a falv*. az MSZMP VII. kongresszu- sem gazdasági ereje nem kat, a termelőszovetkc?cte­sa által, megjelölt új fel- futotta erre. Ugyanez volt a ket, terjesztik az újfajta gaz­adat — az ötéves terv ide- helyzet a növénytermesztés dálkodas forradalmi modsze­jén 32—34 százalékkal nö- és az állattenyésztés vala- reit. Fáradságos munkájuk vélni a mezőgazdaság ter- mennyi ágában. azonban nem hozott eddig méshozamait — távolról olyan eredményt, mint ami­sem utópia. Reális ez a cél- m*a már Csongrád megye lyenre szüksége volna mind kitűzés azért is, mert a ter- is termelőszövetkezeti a szövetkezeti útra lépett melés egyetlen területén megye. Termelőszövet- parasztságnak, mind pedig a sincs az országban annyi ki- kezetivé alakult az ország népgazdaságnak. Miért? aknázásra váró termelési le- legnagyobb járása, a szegedi Azért, mert sem a régi, sem hetőség, mint éppen a me- járás ls. Megyénk abban a a fiatalabb közös gazdasá­zőgazdaságban. szerencsés helyzetben van, gokban nincs ma még olyan A múlt esztendőben kezd- hogy termelőszövetkezeteink- szervezett testület, mely gaz­tünk először komolyan fog- nek közvetlenül rendelkező- dója lenne a tudomány új lalkozni Csongrád megyében sere áll, helyben van az or- módszereinek, s ki is próbál­is szovjet és olasz búzafajták szág egyik legnagyobb ag- nd azokat. Gyárainkban az termesztésével. Kissé megle- rártudományos központja, a újítókat, s magát az újító­pődtünk: különösebb terme- Dél-alföldi Mezőgazdasági mozgalmat úgy tekintik, lési befektetések nélkül is Kísérleti Intézet. A szegedi mint a t^jm;^ forradalmát 24-26 mázsás termést taka- tudományos kutató koüektí- rait a több plcsóbb termelé­rít0"upk a Be- va munkájához államunk sért való szakadatian küzde­7Z ° * - éYre <t!Tre nagyobb !emben. Erre a technikai Pastoréból és meg néhány segitseget nyújt. Érdemes élcsaDatra .7Üksze Van ma más külföldi fajtából. Igaz, megjegyezni, hogy a Dél-al- már a falvakbon í, f^ hogy ilyen eredményeket ér- földi Mezőgazdasági Kísérle- melőszöve kezetekben A tünk már el a hagyományos ti Intézet egyedül a múlt _ ^ bánkúti és más hazai fajták- évben 2 millió 400 ezer fo- s.zervező >™mkat a kozsegx kai is. A kettő között mégis rint értékű új műszeranya- f nagy a különbség. A mi bú- got, berendezést kapott. Töb- **®knek kell elkezdeni Az záink terméshozamai lénye- bek között radioizotóp labo- Le?n.f ]ó- ha már a legtöbb gében ott tetőznek, ahol 'az ratóriumot is létesítettek, faluban, tsz-ben lenne ilyen említett külföldi búzafajták ezzel lehetővé vált a legbo- agrártudományos vagy újító viszonylag legkisebb holdan- nyolultabb növény-élettani szakkor, választott vezető­ként! terméshozamai kez- problémák vizsgálata és fo- séggel. Ezek a szakkörök vál­dödnek. Az új búzatermesz- lyamatos megoldása is. lalnák a felelősséget az új tési módszerek tehát azt Az intézet évek óta tartó nagyüzemi termelési mód­jelentik: gabonatermő föld- kukoflicanemesítési kísérle- szerek gyakorlati elterjeszté­seinken a 30—35 mázsás át- teinek eredményeként új, a séért Munkájukhoz, az új Iag búzatermés is közeli le- dél-alföldi táj éghajlatának, termelési eljárások megis­hetőség. Sok vonatkozásban talajadottságainak megfele- meréséhez termelési eszk5. hasonlo a helyzet a szolo, a lo kukoricafai tak szulettek. , . . gyümölcs és a kertészeti ter- Azokról az új szegedi táj- zök- elsősorban föld ken, melés területén is. Nem is fajtájú hibridekről van szó, melyen önálló, a helyi adott­szólva az állattenyésztés és melyeket már évek óta sür- súgóknak legjobban megfele­az ezzel szoros összefüggés- getnek Dél-Alföld termelő- ,,,..,,,,.,, ,, , .. ben lévő takarmánytermesz- szövetkezetei és állami gaz- 16 kísérteteket folytathatnak, tés lehetőségeiről. Hazánk daságai. Kétségkívül bebi- Munkájuk rendkívül hasz­területének 18 százaléka rét zonyosodott a kísérletekben: nos lenne nemcsak az üzemi és legelő Kis túlzással úgy a. nagyobb holdanként! nö- termelés szempontjából, ha­ís mondhatnánk: tobb mint venyszám és a mélyszántás • ... , . másfélmillió kataszteri hold- rendkívül nagy termésfoko- nem az agrártudomány hiva­nyi szűzföjdről van szó. Meg zó hatású. A szegedi tájin- tásos művelői számára is. kell vallanunk, a mi falusi tézet nemesítőinek munkája Ezeken az egy-két holdas köztudatunkban a rét és le- nyomán új olajlen fajta ls heiybeli gy^i^ kísérleti gelogazdalkodás nem azt 'e- született, melynek magtér- , lenti még, amit ezen áltaíá- mése kataszteri holdanként telepeken alkalom nyílna ban a szakemberek értenek. 4—5 mázsával múlja felül többek között egyes új Van mód, lehetőség arra, az olajlen országos termés- vetőmagvak elszaporítására hogy szikes, gyomos rétjein- átlagát. E fajta elterjesztése . „ .. , ket, legelőinket, melyek több- a köztermesztésben évente es az uj módszereknek hely­ségükben leromlott, alig 12 millió dollár értékű len- színi ellenőrzésére. Esetleges használhat ősgyepek, megja- olajáru behozatalától men- gazdasági károktól is óvnák vítsuk. S az átlag széna- tesíti népgazdaságunkat. A a gazdaságokat, termest a szokásos 4—8 má- _ „ rostlen az eddie zsáról akár 25-30 mázsáig szegedl T " , , , * g W Ív módon ezek a falu­növelhetjük. S ez a jószág- ^mert fajtaknai lényegesen tartás színvonala hatványo- több> finomabb lenrostot ad. zott emelésének lehetőségét A múlt esztendőben az in- ré gyűjthetnék a legtehetsé biztosítja. Különösen akkor, ^zet keretében létrehozták gesebb fiatalokat, a tapasz­ba a szövetkezeti gazdák a kertészeti osztályt. Az el- talt gazdákat, • akik mint mihamarabb megtanulják a ső tudományos testület ez szakköri tagok, rendszeres legfejlettebb téli takarmány- Dél-Alföldön, mely a hagyó- kapcsolatban állnának a ku­készitési módszerek alkalma- lányosan termesztett zöld- tatókkal, a tudományos in­ségfélék nemesítésével fog- tézetekkel, s mintegy az ag­lalkozik. A kertészeti osz- rártudomanyok társadalmi tály témái közé tartozik töb- bázisát képeznék a falusi bek között a makói hagy- gyakorlati termelésben. Eb­ma, a dinnye, a petrezse- bői mind a kutatóknak, mind lyem, a szentesi paprika, a pedig a szövetkezeti közös­szamóca, a virágok közül a ségeknek ma még szinte be­rózsa, tulipán, jácint neme- láthatatlan erkölcsi és anya­sítése. Tudományos alapos- gi hasznuk iehetne. sággal készítik most elő az Meddig maradunk türel­intézetben az őszibarack ter- metlenek az üj tudománvos mesztési, nemesítés! kísérle- mezőgazdasági módszerek teket is. A barack kísérleti lassú terjedése> a mezögaz. telepen 25 fajta őszibarack- dasági tudomány és a g,.,. 5rletek<?tn nemCSÍtéSÍ " korlat jobb kapcsolatai mi­s e' att? Ennek a termelőszövet­A z intézet tudományos kezeti pártszervezetek kom­kollektívájának egyik munistái, a KlSZ-szervezetek megoldol^T^ü^iTo: k°"ektívái le­moki takarmánytermesztés hetnek a megmondhatói, és ezzel kapcsolatban az ál- Csépi József sl agrártudományos szakkörök maguk kö­zását is. vánságaikat jelentsék be a tanács építési és közlekedési

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents