Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-25 / 48. szám

7 Szombat, 1961. február 25. Jóval több hazai alapanyagot használnak fel, tí/ kikészítési eljárásokat vezetnek be « Túlteljesítik exporttervüket az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat dolgozói Évről évre fejlődik az éppen ezért állandóan fog- szegedi gyárban nemcsak a exportttermelés az Újszegedi lalkoznak az exporttermelés vezetők, a dolgozók is jól Kender-Lenszövő Vállalat- korszerűsítésével, fejleszté- tudják ezt, a szövőnők pél­nál. A gyár a felszabadulás sével is, dául, akiknek a vállain előtt egyáltalán nem készí- nyugszik végül is az export­tett exportárut, az utolsó Cjleg-e a ponyVOy terv teljesítése. Hogy ez va­tíz esztendőben pedig több /la lún„ éri ? lóban j§y van, mindenek­mint háromszorosára nove- ® előtt a számok bizonyítják, kedett a külföldi országok- Az elmúlt évben például Az újszegedi vállalat janu­nak gyártott ponyva meny- két új termelési eljárást ki- árban 109 százalékra teljesi­nyisége. Ma a vállalat ter- sérleteztek ki: a hazai szük- tette exporttervét Nem cso­melésének több mint 25 szá- ségletek kielégítésére történt da ez, természetesen, hiszen zaléka exportra készül. próbagyártás kitűnően sike- olyan kiváló dolgozók egyé­. „ , rült. Az új minőségű pony- ni teljesítménye tette lehe­Mennyiseg es minőség vák exporttermelését idén tővé, mint Dubecz Erzsébet vezetik be. Az egyik ilyen 153, mint Márki Klára 143 Az exportterv teljesítess újfajta áru az úgynevezett százaléka — hogy a sok jól nek problémái természetesen lángmentes ponyva, amely dolgozó munkás közül csak nagy gondot jelentenek en- nem gyullad meg, még ak- az Ő nevüket említsük pél­nél a vallalatnal is. A meg- kor sem, ha nagy és erős daként rendelt mennyiség gyártásá- iang éri, A másik új gyárt­Jön o tavasz •—megszólaltak a feketerigók A madárvilág mozgásában megjelentek a mezei pacsir­észrevehető változásokat ták, továbbá a víziszót-nya­okozott az idei rendkívül sok előőrsei: a pólingok és enyhe tél és a korainak cankók. A tiszamenti erdők­ígérkező tavasz. Már a jel- be megérkeztek az örvös­legzetes téli ragadozók gyér galambok. A megfigyelők megjelenése jelezte az eny- láttak már erdei szalonká­he telet. Gatyás ölyvet pél- kat is, amelyek valószínűleg déul keresve sem lehetett ta- itt teleltek át, vagy az alig Kedvezményesen biztosii ák a vasú asokat baleset enen Az Állami Biztosító Fő­igazgatóság a tényleges szol­gálatban álló vasúti dolgo­zókat díjfizetés nélkül bal­esetbiztosítási védelemben részesíti. Ez vonatkozik üze­mi baleset esetére, továbbá a vasút területén elszenve­dett nem üzemi jellegű bal­lálni. Már most megállapít- délebbre fekvő vidékekről! esetekre. Balesetből bekö­vetkezett elhalálozás esetén a hátramaradottak 12 500 fo­rintot kapnak, állandó és teljes rokkantság esetén pe­dig 25 ezer forint erejéig részesülnek kártérítésben. A biztosítás körülbelül 150 ezer vasúti dolgozót érint és ér­vénye 1961. február 4-től számít. ható, hogy a madarak jól húzódtak vissza. A korai ta­teleltek, s valószínűleg az vaszodást jelzik az északra idei tavasszal a szokottnál vonuló vadliba-csapatok is. nagyobb számban költenek, A legutóbbi jelentések sze­ez vonatkozik a mezőgazda- rint a szegedi Fehértón már ság számára rendkívül ér- átvonultak az első nagyobb tékes foglyokra és fácánok- libacsapatok. Jó jelnek lehet ra is. tekinteni továbbá azt. hogy A közelgő tavasz hírnö- a kertekben megszólaltak a keiként az utóbbi napokban feketerigók. Az első hetek eredményei A jó eredményekben kü­nak jó megszervezése ön- mány a műgyantás ponyva, magában sem kis dolog. Ez' a vizet egyáltalán nem Nemcsak azért, mert ez a engedi át, ezenfelül az mennyiség — mint láttuk — impregnálása igen tartós. igen nagy, hanem azért is, A két új' gyártmány ér- , I mert az évközben váratlanul dekessége, hogy készítési el- lönösén örvendetes, hogy az érkező vagyis előre nem járásukat az üzem dolgozói exportárut termelő dolgozók tervezett megrendeléseknek külső segítség igénybevétele 30 százaléka fiatal. Ez azt ta „ltot kall tenni nelkl[k a maguk^ erejere ta- bizonyítja, hogy a fiatalok lendülettel, munkaszeretet­tel igyekeztek pótolni azt, is eleget kell tenni. A mennyiségi termelésnél is nagyobb gond azonban a maszkodva oldották meg. Az új „divatszín" ami esetleg a szakképzettsé­gyártmányok minősegeitek Külföld máris érdeklődik 8ukbo1! a gyak°rlottáágukbol állandó fejlesztése. A kül- az üj, jobb minőségű pony- meg h.,anyzlk: Munkájuk jó földre szállított ponyvának vák iránt. Közülük Norvégia ^^ífil61-^^".-^!: ugyanis a legjobb minősé­érdeklődése különösen fi- nak az dzem. régi> ^Pasztalt gyelemreméltó. Egyrészt, szakmunkásainak elvonala­0-7 ban. A név szerint említett gűnek kell lennie, különben mert meglehetősen nagy . , . „ , a világpiacon nem venseny- mennyiségű áruröa van szó e- kival°.. n™nkas .Pe*dául I képes. Az újszegedi gyárban ZT^rdT^Z^ Sny évf^dolgóz^Tz ki megrendelőink a pony- üzemben, vákat kék színben szeretnék elkészíttetni. náluk most ez a legújabb "divatszín*. A divattal pe­Tompai Vegyes és Építő Ktsz vezetősége keres épí­tőipari TECHNIKUST azon­nali belépéssel, lehetőleg több éves gyakorlattal, fi­zetés megegyezés szerint. Háztartási zsiradékot színszappanra cserélünk Cseretelepek: Gogol u. Sí. ivolt Polgár u.) és Szabad­sajtó U. 12. Szappanfőző KTSZ Az üzem KlSZ-szervezete "tiffv iá tavik is sokat törődik az export­ul gy ta ISZIK, TERV TELJES(TÉSÉN DOLGOZÓ fia­talokkal: enélkül ezek a jó eredmények aligha születtek dig j1 PaT.yvaffi/ártásnak is yolna meg Legutóbb pel_ dául megjutalmazta az ex­portterv teljesítésében ki­tűnt fiatalokat. Az első két brigád tagjai pénzjutalmat kaptak, személyenként 200, illetve 100 forintot, a har­madik brigádnak pedig szín­házjegyeket adtak. Ezt a pénzt abból az összegből fi­zették ki, amelyet a fiata­lé pest kell tartani.... A norvégek egyébként első­sorban hátizsákokat készíte­nek majd ebből a színes anyagból. Az exportgyártás másik érdekessége, hogy jelentő­sen növelték a hazai alap­anyagok mennyiségét a kül­földre készített áruk előál­lításában. Az elmúlt évben lok önként vállalt üzemta­az összes ilyen nyersanyag- karüási munkájuk ellenér„ ból körülbelül 70 százalék volt hazai, az idén ez a mennyiség több mint 20 százalékkal növekedett: ma 90—95 százalékos. Termé­szetesen ez az , emelkedés anélkül történt, hogy az áru | minősége emiatt romlott volna. Az exportterv teljesítése és túlteljesítése tehát fontos tékeként kaptak. Rádióműsor 4,26 Szombat KOSSUTH-RADIO Rákóczi-induló. 4,3® népgazdasági érdek. Az Új- vek. 7,30 Műsornaptár. 7,59 ld: TISZA ^ ii hif^­1' Állami Áruilázban Széchenyi tér és Kárász u. sarok Kínai brokátok, különleges színválasztékban 70,— Ft-tól 78,— Ft-ig. Kínai tisztaselyem taftok 78,— Ft 90 cm széles mintás santung 40,70 Ft 90 cm széles nyakkendőselymek 57,— Ft Nylon ripszek 41,— Ft Kézi festésű exkluzív nylon és 3 tisztaselymek 138,— Ft-tól vasárnap 9-től l-ig és 3-tól 7-ig selyemkiállítás az áruházban Tekintse meg kirakatainkat! SZEGEDI FEDEZET a jubiláló Rózsahegyi Kálmán életéből Juhász Gyula melegen pártfogolta a Nemzeti Színház eredeti tehetségű művészét 1901 -hpn köreit 3 Nemze- benetes mélységét és realitá- rünk óriási volt. A taps majd 1 "Ben ti Színházhoz, sát is felismerte. (Hamlet szétvetette a színház falait, Ma színművészetünk felleg- sírásó — Tiborcz, és Shakes- sőt a Színházi Élet tudósító­várának tagjaként művészeti peare bolondjai.) ja szerint a kacagást még oktatómunkával foglalkozik. » e»f>mélvp« ismeretség Szatymazon is lehetett hal­Élete a magyar színháztör- M szemeiyes történetét lani. A műsor után estély ténelem aranykorának leg- maga Rózsahegyi Kálmán következett a Kass-szálló­ragyogóbb epizódja Életpá- mesélte el nekem. ban. Itt mutatták be nekünk, lyája az irodalomtörténész — 1924 szeptemberében a vendégszínészeknek Juhász számára is sok értékes titkot budapesti Színházi Életszer- Gyulát, személyes ismeretsé­rejteget még. Szolgáljon méltó megemlékezésül ezek egyikének feltárása! Talán a sors keserű iróniá­ja, hogy egy szerencsétlen sorsú, sokat szenvedett köl­tő állt ki bátran a kor leg­nagyobb és legünnepeltebb színésze mellett, akit "az ős patkány* által megmételye­zett kritikusok szerettek volna a Nemzeti "Színház deszkáiról lerángatni. A köl­tő: Juhász Gyula, a színész: Rózsahegyi Kálmán. Az ifjú Juhász Gyula pes­ti egyetemi évei alatt látta. először Rózsahegyi Kálmánt színpadon, a Nemzeti Szín­házban. A fiatal színész te­hetsége a magyar népélet, a magyar parasztság jellegze­tes alakjainak megformálá- kesztősége műsoros estet günk tehát itt kezdődött, sa nyomán bontakozott ki rendezett Szegeden a városi — A .színésznők közül a elemi erővel. Az ifjú Juhász színházban. Ezen Péchy Er- legbájosabb Péchy Erzsi volt. Gyulára éppen e művészet zsi, én és még számos pesti, Megkértük a költőt, írjon igazi nagysága: a nép mű- valamint szegedi színész lé- róla egy verset. Juhász Gyu­vészi színpadrahozatala ha- pett fel. A műsort a felejt- la papírt, tollat vett elő, és tott lenyűgöző erővel. Ró- hetetlen emlékű Juhász Gyu- megírta a csodálatosan szép zsahegyi Kálmán Cigánya, Iánk nyitotta meg, a számo- "Péchy' Erzsinek* című köl­Gonosz Pistája, falusi tani- kat pedig Karinthy Frigyes teményt, melyben Erzsi sző­tója felejthetetlen élmények konferálta. Én egy vidám ke haját látva talán Anná­voltak a költő számára. De jelenetben léptem fel. Sike- ra gondolt: klasszikus alakításainak döb- , . . , ... Varazsos es búsító szokeseg: A költő fájó ábránddal reád néz És csöndes gyásszal rólad énekel. Az életem, mint holdas éjben árnyék, E ragyogásra bánattal felel. — 1925-ben és 1926-ban gát, a magyar öröm és ba­szintén a Színházi Élet ren- nat, humor és sírvavigadás dezvényein léptem fel Sze- hangjait hallatta páratlanul geden — folytatja Rózsahe- és nagyszerűen. Az ő Cigá­gyi Kálmán — s ilyenkor nya, az ő Gonosz Pistája, az mindig találkoztunk, de ben- ő Barlay Gáspárja és az ő sőbb barátságba csak sokkal falusi tanítója a maga mú­később kerültem a költővel, landó matériájában is mél­tán sorakozik a múlhatatlan AT aklrnr már orezágos magyar monumentumok kö­AKKUT hírű színész zé!! 1926. február 26-án ünne- . .. . sorok így folyta­pelte nemzeti színházi tag- H ,,ral tódnak tovább, ságanak negyedszázados ju- majd a gyilkos gúnv és sza­bileumát. De az ünneplés tíra váltja fel a "kényes íz­lelkes hangulatát disszonáns lésű« kritikusok ellen; "Ró­hangok zavarták meg. Egyes zsahegyi Kálmánt engedjé­"fajvédő* kritikusok nem tek játszani tovább a riem­látták szívesen Rózsahegyi zet örömére és dicsőségére. Kálmánt a Nemzeti deszkáin, ad multos annos!* — hang­mivel édesanyja "másvallá- zanak az utolsó sorok, sú* volt. Juhász Gyula is , — Én Juhász Gyula cik­tudott a jubileumról, hallott kéről mit se tudtam egésze a Rózsahegyi-ellenes tárna- 1942-ig — mondja kissé szo­dásokról. 1926. február 19- morkáSan Rózsahegyi Kál­én, a jubileum előestéjén je- márj. A már halott költő-ön­lent meg a költő vezércikke kéntes titkárnője", Kilényi a jubiláló színészről a Dél- irma küldte el nekem. Ek­magyarország hasábjain. Ér- kor már színpadtól, filmtől, demes idézni Juhász Gyula rádiótól is e1 tiltottak. Ezek csodálatosan szép lírai sorai- a sorok adták vissza önbi­ból: zalmamat, mikor ellensége­"Már az ősz dere erősen jm nemcsak nevem, hanem megütötte fejét, de ifjú szí- becsületes művészi múltamat vében csakugyan a lángsu- is be akarták mocskolni. De garú nyár virul és tehetsége titkon éreztem azt is hogy a régi fényben üj színekkel egy hű barátot vesztettem el gazdagodva ragyog és me- Juhász Gyulában, akit csak legít tovább. Rózsahegyi ekkor, jóval halála után Kálmán, ha a mi édes éreztem igazán barátomnak, magyar anyanyelvünk nem Az ősz Rózsahegyi Ká)­lemne olyan árva, olyan mán büszkén veszi elő a testvértelen, ma egy egész gondosan megőrzött, sárguló vitáénak játszanék, és di- újságlapot, elfogódott han­csősége is egy egész vi- gon olvassa a már idézett lágnak szólana. De ő min- sorokat, egy halhatatlan kői­dig megmaradt a mienknek. tő lírai vallomását egy ki­ö a magyar világot jelentő vételesen nagy művészről, deszkákon érezte otthon ma- Csaplár Ferenc jelzés. 3,00 Műsorismertetés. 8.08 Technikai szünet. 8,10 Nepi ze­ne. 8,40 Lányok, asszonyok. 9 Hí- óra Wilhelm Bachkhaus zongo­rek. 4,35—7.59 Vidáman, fris- rázik. 9,35 Egy est Velencé­sen. Közben: 5,20 Hírek. 6.00 ben. 10.00 Hírek. 10,10 Jöjj ki, Falurádió. 6.30 Orvosi tanácsok, napocska! 10,30 Humoreszkek és 6,40 Hil'detűoszlop. 6,59 Idöjel- intermezzók. 10,55 Rádióiskola, zés. 7,po Hírek. 7,10 Uj köny- 12,00 Déli harangszó. t2,10 Ope­rettmeiódlák. 12,50 Mit olvas­sunk? 13,05 Szív küldi. 13,43 Vá laszolunk haUgatólnknak. 14.00 Bartók: I. zongoraverseny. 14,30 A nemzeti kulturáért. 14,45 Fú­vószene. 14,55 Műsorismertetés. 16,00 Hírek, közlemények. 15,08 Időjárasjelentés. 15,10 Zengjen dalunk! 15,40 Élőszóval — muzsi­kával. Közben: 16,00- 16,20 Köz­vetítés a Csepel-Újpesti Dózsa és a Honvéd- Diósgyőri bajnoki mérkőzésről. 16,50 Het nap a külpolitikában. 17,00 Hírek. 17 óra 10-17,35 Könnyű zenei hír­adó. 18.00 Haydn: C-dúr szim­fónia. 13,25 Szombat este Moszk­vától Londonig. 19.05 A Szabó­család. 19,35 Népi zene. 19,50 Jó éjszakát, gyerekek! 20,00 Esti krónika. 20.30 Fő a mellékes! 21,40 Sporthíradó. 22.00 Hirek. 22,15—0,30 Táncoljunk! Közben: 24,00—0,10 Hlrek. PETÖFI-BADIÖ 6,00 Reggeli zene. 6,30 Műsor­naptár. 6,50 Torna. 8,00—8,10 Hí­rek. 14,00 Időjárás- és vízál­lásjelentés. 14,15 Tánczene. 14.45 Bélyeggyűjtők öt perce. 14,50 Operakalauz. 16,00 Hírek. 16.05 Úrnőm, vig legyen . . . 16,40 Könnyű zene. 17,05 Magányos út. Novella. 17.25 Kamarazene. 18,00 Hirek. 18.05 Emlékezés Pavlovra. 18,20 Népi zene. 18 óra 40 Falurádió. 10,00 Hírek. 19,05 Wagner: Tannhkuser. A szünetben: 21.30—21,40 Színházi jegyzetek. 22,40 Karinthlai nép­dalok. 23,00 Hírek. 23,15 Műsor­zárás. Telavíziómüsor 16,00 A jég nagymesterei. Köz­vetítés PrágábóL 17,30 Szünet. 18.00 „A közös". 18,30 TV-hír­adó. 18,45 Hétről-hétre. 19,00 Vidám percek. 19,15 Oszkár, tud­ja .. . 20,15 Mindenki gyanús. TV-játék. 21,15 Szünet. 21,20 A jeg nagymesterei. Közvetítés Prágából. 23,00 Hírek.

Next

/
Thumbnails
Contents