Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-25 / 48. szám
5 Szombat, 1961. február 25. Az első közös év után... Jó eredmények a rös&kei Kossuth Termelőszövetkezetben t Közérdekű t anácskozás Röszkén tavaly tavasszal sok töprengés után 305 parasztcsalád 1 ezer 183 kataszteri hold földön, Kossuth névvel alakította meg szövetkezetét. A Kossuth Tsz tagjai fölött egy esztendő múlott el, s ez is bizonyította számunkra, hogy a nagyüzemben a szorgalom, szakértelem jól gyümölcsözik. Túl vannak mar az első zárszámadáson és — amint Markovics Endre, a tsz hozzáértő főkönyvelője sorolta — a tagok minden munkaegységre 18 forint 23 fillér készpénzt és állami felvásárlási áron számolva 9 forint 52 fillért érő természetbeni járandóságot kapnak. Ez így összesen 27 forint 75 fillérre rúg. Ha azonban a természetbeni járandóságot szabadpiaci áron számoljuk, akkor a természetbeni járandóság ' értéke minden munkaegység után 15 forint 78 fillér. Ehhez hozzáadjuk a készpénzt, s akkor egy munkaegység pontosan 34 forint 01 fillért ér. Természetesen a szövetkezeti gazdák jövedelmét jelentősen kiegészíti a háztáji gazdaságból származó haszon, ami egyegy családnál — középarányosán számolva — 5 ezer forintnak felel meg. Építkezés, gépvásárlás A cáfolhatatlah adatok mutatják, hogy — bár hibák előfordultak — sikeresnek mondható a kezdés, ami bizony nem volt könnyű. A tsz becsületére váljék, hogy saját erőből az elmúlt évben jelentős építkezéseket végeztek, s biztosították állatállományuk elhelyezését. Vásároltak kisebb, de a gazdálkodásban nélkülözhetetlen, különféle gépeket, ami együttesen megint számottevő összeget jelentett. Gazdálkodásunk eredményességére vall, hogy a fel nem osztható szövetkezeti TARDOS-TAUSSIG ÁRMIN (1874-1936) l.fuszonöt évvel ezelőtt, 1936. február 25-én hunyt el Tardos-Taussig Ármin grafikusművész, Szeged haladó képzőművészetének egyik leglelkesebb harcosa. A temesvári, származású fiatalember a budapesti műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet, grafikai felkészültséget pedig egy bécsi rézkarcoló mellett kapott. Műszaki diplomásként az államvasutak szolgálatába lépett és a szegedi üzletvezetőségnél kezdte el pályáját. Figyelemre méltó tehetsége és szorgalma révén a MÁVnál hamarosan magasabb beosztást, ért el. azonban a Tanácsköztársaság alatt tanúsított politikai magatartása miatt idő előtt nyugdíjba kényszerítették. A szocialista eszmékkel telt Taussig bűnéül többek között azt rótták fel, hogy az 1919 tavaszán megalakult helyi forradalmi képzőművész-szakszervezet tagja volt, és mint ilyen, tevőlegesen részt vett annak a nagyszerű tárlatnak megrendezésében, melyet Juhász Gyula lelkesen a »lobogó győzelem zászlajának« nevezett. Tardos-Taussig egyébként valóban >-rászolgált« az ellenforradalmi rendszer vádjaira, mert leleplező élű cikkeivel példamutató bátorsággal támadta a reakciós városi tanács művészettel szembeni szégyenteljes magatartását. Mondanunk sem , kell, hogy az ellenállást kifejtő művész nem volt egyedül. Kelemen utcai lakasa — mely a házigazda gyűjtöszenvedélyét tükrözve valóságos kis múzeummá vált — meghitt találkozóhelye volt a helyi haladó értelmiségieknek. Hűséges barátai: Gergely Sándor, Károlyi Lajos, Joachim Ferenc és Juhász Gyula küzdő szövetségesei voltak egymásnak és a szegedi munkásmozgalomnak egyaránt. Tardos-Taussig művészi munkássága szintén jelentős. Nemcsak Szegeden, de a fővárosban is többször szerepelt grafikáival. 1917-ben sikeres önálló kiállítása volt Budapesten, melyről Cserzy Mihály szép méltató cikket írt Ismerős és idegen tájakat bemutató lapjai épp úgy váltakoznak, mint az itthon vagy a távolban élő emberek közös szeretettel ábrázolt alakjai. Linómetszeteinek, rézkarcainak, ceruzarajzainak és építőművészet! terveinek legértékesebbjeit a Nemzeti Galéria és a Móra Ferenc Múzeum őrzi. A szegedi dolgozók kulturális felemelkedéséért küzdő Tardos-Taussig Á.rmint méltó végtisztességül a Szegedi Munkásdalárda kísérte el utolsó útjára. Fejfájára ma. 25 év múltán is rávéshetnék a harcos művész időt álló bíztató sorait: "Munkálkodjunk közre, megfelelő szervezkedés mellett azon, hogy legyen Szegednek ősi talajába gyökeret vert erős művészete, fakadjon, viruljon, hajtson friss bimbókat, dús virágzás után hozzon állandó, bő termést, a mi legszűkebb édes hazánk: Szeged nagyobb díszére és közös gyönyörűségünkre«. Szelesi Zoltán alap, a közös vagyon egy év múltán' 948 ezer forintról 1 millió 326 ezer 382 forintra nőtt. Tekintélyes földjáradék Elismeréssel lehet arról is szólni, hogy a Kossuth Tsz szerződésben vállalt áruértékesítési tervét 173 százalékra teljesítette. Túlteljesítették tervüket például kenyérgabonából, árpából és zabból is. A földjáradék kifizetéséről sem feledkeztek meg, s a közgyűlés határozatának megfelelően minden tsz-tag megkapja azt. Az idős, arra rászoruló tagoknak természetben adják a földjáradékot. Az idős embereknek földjáradék címén 58 mázsa 10 kiló kenyérgabonát osztanak ki. A tagok földjáradékként összesen 129 ezer 812 forint 80 fillért kapnak kézhez. Az alakuló közgyűlésen kimondották, hogy a tagok a közösbe került jószágok és gazdasági felszerelések 20 százalékát adják a közös alapba; hogy a jószágok árát két év alatt, a gazdasági felszerelések árát pedig négy év alatt fizeti vissza a közösség. Tisztességgel teljesíti ezt is a tsz, s a tagok a közösbe vitt . jószágok, gazdasági felszerelések értékének esedékes részét sorra meglcapják. Tovább gyarapodnak Idén toVább gyarapodik a közös gazdaság. Fejlesztik az állattenyésztést, új gazdasági épületeket hoznak létre és állami segítséggel traktort, meg hozzávaló felszereléseket akarnak vásárolni. Lesz hídmérlegük • is, ami a mérésekhez elengedhetetlenül kell. Semmi kétség sem fér ahhoz, hogy a múlt évi hibák megszüntetésével, minden szövetkezeti tag igazán odaadó munkájával, szakértelemmel a második esztendőben jelentősen megnövelhetik sikereiket, jövedelmüket. Minden bizonnyal ezután fokozottabban élnek a lehetőségekkel, his2en tapasztalták, hogy munkájuknak elsősorban maguk látják hasznát A társadalmi szervek az iszákosság ellen Korábban a mértéktelen alkoholfogyasztás elleni küzdelem feladatairól megrendezett közérdekű tanácskozás résztvevői erélyes intézkedéseket követeltek a túlzott alkoholfogyasztás okozta társadalmi következmények elhárítására, a fiatalok, a családok stb. védelmére. E tanácskozás résztvevői mind megegyeztek abban, hogy az állam adminisztratív intézkedései egymagukban nem oldhatják meg a rengeteg gyökérből táplálkozó kérdést, ha a társadalom nem segít; hogy a mértéktelen alkoholfogyasztás megakadályozását közüggyé kell tenni. Az alkoholizmus elleni társadalmi tevékenység különböző formáit és feladatait vitatták meg a Dél-Magyarország legutóbbi közérdekű tanácskozásán a különböző szegedi szervezetek képviselői. A vitába bekapcsolódott több kereskedelmi, vendéglátóipari szakember is, aki a korábbi megbeszélésen nem vett részt. Kezdeti eredményei mar mutatkoznak a városban az alkoholizmus elleni társadalmi fellépésnek — mondták a Hazafias Népfront, a nőtanács képviselői. Létrejött egy bizottság, amely igyekszik a megrögzött alkoholistákat felkutatni. E személyekkel, családjukkal, életkörülményeikkel, a káros szenvedélyt kiváltó okokkal kellő' tapintattal igyekeznek megismerkedni. Segítséget nyújtanak az okok megszüntetéséhez, ugyanakkor pedig rábeszélik az ital rabjait, hogy elvonókúrára menjenek. Már sikerült egy-két ilyen beteget orvosi kezelésre rávenni. Ezek a tapasztalatok azt mutatják, hogy az iszákosság elleni küzdelem hatékonyabb volna, ha az üzemekben, az intézményekben, mindenütt, ahol erre szükség van, a szakszervezet, a nőtanács stb. képviselőiből létrejönne egy-egv kis bizottság és az a legbarátibb módon, kellő diszkrécióval megvizsgálná az iszákosok körülményeit Fokozza a munka hatásosságát az, hogy az üzemekben egészen közelről ismerik ezeket az embereket, • ők pedig szívesebben veszik közvetlen munkatársaiktól a segítséget, mint kívülállótól. Számos példát hoztak fel a megjelentek az ilyen társadalmi beavatkozás sorún várható nehézségre is. — Ez az én magánügyem — vetik ellen legtöbbször az alkoholisták, ha őket az ital, az iszákosság káros hatására figyelmeztetik. Le kell rombolni ezt a szemléletet az egyéneknél, de a köztudatban is — állapították meg a tanácskozók. A társadalom valóban nem avatkozhat be addig, amíg valaki önmaga, családja károsítása nélkül néhány pohár bort megiszik. Sajnos azonban az ital rabjainak magánéletébe közérdekből sokszor be kell avatkozni, különben az alkoholista és családja előbb-utóbb erkölcsileg és anyagilag romlásba kerül. Az ital rokkantjaiCsehszlovák repülők Damaszkuszban A közelmúltban nyílt meg Csehszlovákia új nemzetközi repülőjárata Prága és Bagdad között. Az utasokat 7— 8000 méter magasan, 650 km átlagsebességgel repülő IL— 18-as repülőgépek szállítják. Képünk Damaszkuszban, az egyik közbeeső állomáson készült Irodalmi estek, viták, szakosztályi munka a megalakult Dél-Magyarországi írócsoport programjában He kw-vzaHUuk egymást! A mai társadalom megköveteli tagjaitól az egymás iránti tiszteletet. S főleg azt, hogy lehetőleg ne bosszantsuk egymást fölöslegesen olyan dolgokkal, amit egy kis jóakarattal el is lehetne kerülni. Ezekből gyűjtöttünk össze egy kis csokrot. A Dugonics utcai tejivó rosséul fűtött helyiségében csak egy álló fogas van. Kényelmetlenül, kabátban üldögélnek itt a vendégek. El is mennek hamarosan. Ugy látszik, ez a cél. A péksüteményt papírszalvéta nélkül adják ki, kérésünkre azt mondják, náluk ez nem szokás. A Széchenyi téri tejivóban a pénztáros adja ki a péksüteményt. Valami • nylonkendővel fogja meg. Ez viszont egyáltalán nem mondható higiénikusnak, mert ez nagyon sokszor megfordul a kezében. Ezt is a kávé- és a tejkiadónál kellene kiadni. Ha már a iejivóknál vagyunk, meg kell mondani azt is: helytelennek tartjuk, hogy a délutáni órákban az ülővendégeket zavarják étkezésükben, amikor szappanos vízzel sikálják az asztalokat. Ilyen nagytakarítást zárás után, vagy nyitás előtt szoktak végezni. Ac Április 4 útján, a Béke Étteremben jól főznek. Ezért sok ebédet is hordanak el innen. Ezzel könnyítenek a háziasszonyok munkáján. De az nem, helyes, hogy bent, az étteremben. ebédidő alatt elfoglalják a helyben fogyasztók elöl a helyet és emiatt a kiszolgálás késedelmes. A Magyar írók Szövetsége Dél-Magyarországi Csoportja megalakulásával méginkább megelevenedett az irodalmi élet Szegeden. Bizonyítja ezt többek között a csoport ez évi gazdag munkaterve is, amely elsősorban a szervezeti élet megindításával foglalkozik. Az írócsoport megalakulása után máris kapcsolatot teremtett a Dél-Magyarországon lévő különböző írói munkaközösségekkel, többek között a békéscsabaival és a szentesivel. A közeljövőben több irodalmi estet rendez a csoport, például Orosházán, Békéscsabán, és két újonnan alakult Szeged környéki termelőszövetkezetben. Szorosan hozzátartozik a Dél-Magyarországi Irócsoporj szervezetéhez. hogy pózai, költői és kritikai szakosztályok működésével magához kapcsolja a már ismert és újabban jelentkező író. költő és kritikus tehetségeket. Ez a munka elsősorban az eszmei és esztétikai nevelésen alapszik majd, ugyanakkor hivatott a csoport egységének fejlesztésére, az írók valóságismeretének elmélyítésére, s nem utolsósorban a munkásosztály és a parasztsággal való kapcsolat erősítésére. E munkaközösségekben különös gonddal foglalkoznak majd a fiatal írókkal. A Magyar Írók Szövetsége szegedi tagjai és tagjelöltjei mellé új tagjelöltek felvétele is várható már az idén, hiszen a Tiszatáj Kiskönyvtár sorozatban eddig megjelent 17 kötet arról is tanúskodik — különösen 1956 óta —, hogy új. tehetséges fiatal irógeneráció nőtt fel az idősebbek mellett Szegeden és környékén. E kötetek íróinak, költőinek többsége már megérett arra, hogy a Magyar Írók Szövetsége leendő tagjelöltjeit közülük is válogassa. A Magyar írók Szövetsége Dél-Magyarországi Csoportja munkatervében szerepel még az írói "műhelymunka* feltételeinek jobb biztosítása is, a lehetőségekhez mérten. A szakosztályok keretében pedig vitaesteket rendeznek a Tiszatáj Kiskönyvtár sorozat eddig megjelent és idén megjelenő köteteiről. Az írócsoport további feladatául tűzte ki, hogy Szeged testvérvárosainak íróival kapcsolatot teremt. s ezzel megalapozza a kölcsönös látogatásokat is. Ez év március—áprilisa között rendezik meg az országnak a felszabadulás óta IcgTégíbb vidéki folyóirata, a Tiszatáj jubiláris ünnepségét, megjelenésének 15. évfordulója alkalmából. Ezt az évfordulót nagyszabású irodalmi est teszi emlékezetessé, amelyen részt vesznek budapesti írók is. ffCijii(/talun holdö(j$átj Ma bemutató a színházban Ma este mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház Mtljutyin Nyugtalan boldogság című háromfelvonásos nagyoperettjét Horváth József rendezésében. Vezényel Szalatsy István. A főbb szerepeket Mére Ottilia,' Bordás Dezső, Kátay Endre, L ehóczky Zsuzsa, Lakky József, Marosi Károly, Décsy Györgyi, Várady Szabolcs, Király Levente, Zádori István alakítja. nak, azok gyermekeinek eltartása legtöbbször a társadalom nyakába szakad, ezért kell ezt megelőzni, preventív intézkedéssel. Sók szó esett a fiatalok védelméről is. Elmondták a vendéglátóipar vezetői, hogy még sokan viszik 4—5 éves gyermekeiket is este a vendéglőkbe. Néhány apa, vagy anya durva hangon reagál, ba figyelmeztetik, hogy kisgyermeknek- nincs helye éjszaka a vendéglőben. E kérdésnél is olyan közhangulatot kell teremteni} amely a társadalom rosszallását fejezi ki az ilyen, gyermekük érdekéről elfeledkezett szülőkkel kapcsolatban. Barátok, munkatársak, az asztalszomszédok is figyelmeztessék a vendqglőben a papát, a mamát arra, hogy bizony jó lenne a gyereket hazavinni. Lehet, hogy először illetéktelen beavatkozásnak veszi ezt az érdekelt szülő, de ha ezt minden alkalommal megismétlik, egyszer csak foganatja lesz a közvélemény álláspontjának. Ugyanakkor adminisztratív intézkedést is sürgettek e kérdésben a társadalmi szervek képviselői. Jó lenne, ha a fővárosi mintára, a városi tanács rendeletet hozna, amelyben megtiltaná a kiskorúak esti tartózkodását a vendéglőkben. Itt a vendéglátóipar vezetői bejelentették: szigorú utasítással tiltották meg a részeg vendégek és a gyermekek kiszolgálását a szegedi vendéglőkben. Sok esetben nem tetszik ez a rendelkezés egyes szülőknek. Például a Kölcsey utca és a Lenin körút sarkán lévő 4-es italboltban vasárnaponként délelőtt több- szülő, sőt nagypapa jelenik meg gyermeke társaságában. (Az egyik ilyen nagypapa például miséről, a jezsuiták templomából jött.) Ezek a vendégek a társaságukban levő gyereknek is szeszes italt kérnek. Amikor a kiszolgáló személyzet ezt megtagadja, szidalmazzák a pénztárost és a csapost. Ezért erélyes társadalmi és hatósági fellépést sürgetnek az ilyen lelkiismeretlen szülők, nagyapák ellen Az ifjúság neveléséről szólva többen szóvá tették, hogy az iskolákban nem beszélnek eleget az alkohol káros hatásáról, a mértéktelen szeszfogyasztás káros következményeiről. Az ankét egyik résztvevője több biológiai tankönyvet nézett át, melyet az általános iskola felsőbb osztályaiban cs a gimnáziumokban használnak, s ezekben semmit sem, vagy keveset talált az alkohol káros biológiai hatásáról, a szertelen italozás következményeiről. Társadalmi szervezeteink eredményesen kapcsolódhatnak az alkoholizmus elleni küzdelembe, ha részt kérnek az egészségügyi felvilágosító munkából. Szegeden a Vöröskereszt ez évben is több száz egészségügyi előadást tart, ezekben mindenütt szó van az italozás következményeiről is. Még nagyobb körben kell ezeket az előadásokat elterjeszteni, népszerűsíteni, szervezni. Több társadalmi szervezet képviselője bejelentette a közérdekű tanácskozás végeztével, hogy az elhangzott javaslatok közül néhányat megvalósítanak. Így a szakszervezetek képviselője közölte, hogy több üzemben létrehoznak társadalmi bizottságot az alkoholizmus ellen. Javasolják a tanácsnak, alkosson rendeletet, amely megtiltja a fia' talkorúak tartózkodását este 20 óra után a szegedi vendéglőkben.