Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-25 / 48. szám

5 Szombat, 1961. február 25. Az első közös év után... Jó eredmények a rös&kei Kossuth Termelőszövetkezetben t Közérdekű t anácskozás Röszkén tavaly tavasszal sok töprengés után 305 pa­rasztcsalád 1 ezer 183 ka­taszteri hold földön, Kossuth névvel alakította meg szö­vetkezetét. A Kossuth Tsz tagjai fölött egy esztendő múlott el, s ez is bizonyítot­ta számunkra, hogy a nagy­üzemben a szorgalom, szak­értelem jól gyümölcsözik. Túl vannak mar az első zárszámadáson és — amint Markovics Endre, a tsz hoz­záértő főkönyvelője sorolta — a tagok minden munka­egységre 18 forint 23 fillér készpénzt és állami felvásár­lási áron számolva 9 forint 52 fillért érő természetbeni járandóságot kapnak. Ez így összesen 27 forint 75 fillérre rúg. Ha azonban a termé­szetbeni járandóságot sza­badpiaci áron számoljuk, akkor a természetbeni já­randóság ' értéke minden munkaegység után 15 forint 78 fillér. Ehhez hozzáadjuk a készpénzt, s akkor egy munkaegység pontosan 34 fo­rint 01 fillért ér. Természe­tesen a szövetkezeti gazdák jövedelmét jelentősen kiegé­szíti a háztáji gazdaságból származó haszon, ami egy­egy családnál — középará­nyosán számolva — 5 ezer forintnak felel meg. Építkezés, gépvásárlás A cáfolhatatlah adatok mutatják, hogy — bár hibák előfordultak — sikeresnek mondható a kezdés, ami bi­zony nem volt könnyű. A tsz becsületére váljék, hogy saját erőből az elmúlt év­ben jelentős építkezéseket végeztek, s biztosították ál­latállományuk elhelyezését. Vásároltak kisebb, de a gazdálkodásban nélkülözhe­tetlen, különféle gépeket, ami együttesen megint szá­mottevő összeget jelentett. Gazdálkodásunk eredmé­nyességére vall, hogy a fel nem osztható szövetkezeti TARDOS-TAUSSIG ÁRMIN (1874-1936) l.fuszonöt évvel ezelőtt, 1936. február 25-én hunyt el Tardos-Taussig Ár­min grafikusművész, Szeged haladó képzőművészetének egyik leglelkesebb harcosa. A temesvári, származású fia­talember a budapesti mű­egyetemen szerzett mérnöki oklevelet, grafikai felkészült­séget pedig egy bécsi réz­karcoló mellett kapott. Mű­szaki diplomásként az ál­lamvasutak szolgálatába lé­pett és a szegedi üzletveze­tőségnél kezdte el pályáját. Figyelemre méltó tehetsége és szorgalma révén a MÁV­nál hamarosan magasabb beosztást, ért el. azonban a Tanácsköztársaság alatt ta­núsított politikai magatartá­sa miatt idő előtt nyugdíjba kényszerítették. A szocialista eszmékkel telt Taussig bűnéül többek között azt rótták fel, hogy az 1919 tavaszán megalakult helyi forradalmi képzőmű­vész-szakszervezet tagja volt, és mint ilyen, tevőlegesen részt vett annak a nagysze­rű tárlatnak megrendezésé­ben, melyet Juhász Gyula lelkesen a »lobogó győzelem zászlajának« nevezett. Tar­dos-Taussig egyébként való­ban >-rászolgált« az ellenfor­radalmi rendszer vádjaira, mert leleplező élű cikkeivel példamutató bátorsággal tá­madta a reakciós városi ta­nács művészettel szembeni szégyenteljes magatartását. Mondanunk sem , kell, hogy az ellenállást kifejtő művész nem volt egyedül. Kelemen utcai lakasa — mely a házi­gazda gyűjtöszenvedélyét tükrözve valóságos kis mú­zeummá vált — meghitt ta­lálkozóhelye volt a helyi ha­ladó értelmiségieknek. Hű­séges barátai: Gergely Sán­dor, Károlyi Lajos, Joachim Ferenc és Juhász Gyula küzdő szövetségesei voltak egymásnak és a szegedi mun­kásmozgalomnak egyaránt. Tardos-Taussig művészi munkássága szintén jelentős. Nemcsak Szegeden, de a fő­városban is többször szere­pelt grafikáival. 1917-ben si­keres önálló kiállítása volt Budapesten, melyről Cserzy Mihály szép méltató cikket írt Ismerős és idegen tája­kat bemutató lapjai épp úgy váltakoznak, mint az itthon vagy a távolban élő embe­rek közös szeretettel ábrá­zolt alakjai. Linómetszetei­nek, rézkarcainak, ceruza­rajzainak és építőművészet! terveinek legértékesebbjeit a Nemzeti Galéria és a Móra Ferenc Múzeum őrzi. A szegedi dolgozók kul­turális felemelkedésé­ért küzdő Tardos-Taussig Á.rmint méltó végtisztessé­gül a Szegedi Munkásdalár­da kísérte el utolsó útjára. Fejfájára ma. 25 év múltán is rávéshetnék a harcos mű­vész időt álló bíztató sorait: "Munkálkodjunk közre, meg­felelő szervezkedés mellett azon, hogy legyen Szegednek ősi talajába gyökeret vert erős művészete, fakadjon, vi­ruljon, hajtson friss bimbó­kat, dús virágzás után hoz­zon állandó, bő termést, a mi legszűkebb édes hazánk: Szeged nagyobb díszére és közös gyönyörűségünkre«. Szelesi Zoltán alap, a közös vagyon egy év múltán' 948 ezer forintról 1 millió 326 ezer 382 forintra nőtt. Tekintélyes földjáradék Elismeréssel lehet arról is szólni, hogy a Kossuth Tsz szerződésben vállalt áruér­tékesítési tervét 173 száza­lékra teljesítette. Túlteljesí­tették tervüket például ke­nyérgabonából, árpából és zabból is. A földjáradék ki­fizetéséről sem feledkeztek meg, s a közgyűlés határo­zatának megfelelően minden tsz-tag megkapja azt. Az idős, arra rászoruló tagok­nak természetben adják a földjáradékot. Az idős em­bereknek földjáradék címén 58 mázsa 10 kiló kenyérga­bonát osztanak ki. A tagok földjáradékként összesen 129 ezer 812 forint 80 fillért kapnak kézhez. Az alakuló közgyűlésen ki­mondották, hogy a tagok a közösbe került jószágok és gazdasági felszerelések 20 százalékát adják a közös alapba; hogy a jószágok árát két év alatt, a gazdasá­gi felszerelések árát pedig négy év alatt fizeti vissza a közösség. Tisztességgel tel­jesíti ezt is a tsz, s a tagok a közösbe vitt . jószágok, gazdasági felszerelések érté­kének esedékes részét sorra meglcapják. Tovább gyarapodnak Idén toVább gyarapodik a közös gazdaság. Fejlesztik az állattenyésztést, új gazdasá­gi épületeket hoznak létre és állami segítséggel traktort, meg hozzávaló felszerelése­ket akarnak vásárolni. Lesz hídmérlegük • is, ami a mé­résekhez elengedhetetlenül kell. Semmi kétség sem fér ah­hoz, hogy a múlt évi hibák megszüntetésével, minden szövetkezeti tag igazán oda­adó munkájával, szakérte­lemmel a második esztendő­ben jelentősen megnövelhe­tik sikereiket, jövedelmüket. Minden bizonnyal ezután fo­kozottabban élnek a lehető­ségekkel, his2en tapasztal­ták, hogy munkájuknak el­sősorban maguk látják hasz­nát A társadalmi szervek az iszákosság ellen Korábban a mértéktelen alkoholfogyasztás elleni küz­delem feladatairól megren­dezett közérdekű tanácsko­zás résztvevői erélyes intéz­kedéseket követeltek a túl­zott alkoholfogyasztás okoz­ta társadalmi következmé­nyek elhárítására, a fiata­lok, a családok stb. védel­mére. E tanácskozás részt­vevői mind megegyeztek ab­ban, hogy az állam adminisztratív intézkedései egymagukban nem oldhatják meg a rengeteg gyökérből táp­lálkozó kérdést, ha a társa­dalom nem segít; hogy a mértéktelen alkoholfogyasz­tás megakadályozását köz­üggyé kell tenni. Az alkoholizmus elleni társadalmi tevékenység kü­lönböző formáit és felada­tait vitatták meg a Dél-Ma­gyarország legutóbbi közér­dekű tanácskozásán a külön­böző szegedi szervezetek képviselői. A vitába bekap­csolódott több kereskedelmi, vendéglátóipari szakember is, aki a korábbi megbeszé­lésen nem vett részt. Kezdeti eredményei mar mutatkoznak a városban az alkoholizmus elleni tár­sadalmi fellépésnek — mondták a Hazafias Nép­front, a nőtanács képviselői. Létrejött egy bizottság, amely igyekszik a megrög­zött alkoholistákat felkutat­ni. E személyekkel, család­jukkal, életkörülményeikkel, a káros szenvedélyt kiváltó okokkal kellő' tapintattal igyekeznek megismerkedni. Segítséget nyújtanak az okok megszüntetéséhez, ugyanak­kor pedig rábeszélik az ital rabjait, hogy elvonókúrára menje­nek. Már sikerült egy-két ilyen beteget orvosi kezelésre rá­venni. Ezek a tapasztalatok azt mutatják, hogy az iszákos­ság elleni küzdelem hatéko­nyabb volna, ha az üzemek­ben, az intézményekben, mindenütt, ahol erre szük­ség van, a szakszervezet, a nőtanács stb. képviselőiből létrejönne egy-egv kis bi­zottság és az a legbarátibb módon, kellő diszkrécióval megvizsgálná az iszákosok körülményeit Fokozza a munka hatásosságát az, hogy az üzemekben egészen kö­zelről ismerik ezeket az embereket, • ők pedig szívesebben veszik közvetlen munkatársaiktól a segítséget, mint kívülállótól. Számos példát hoztak fel a megjelentek az ilyen tár­sadalmi beavatkozás sorún várható nehézségre is. — Ez az én magánügyem — vetik ellen legtöbbször az alkoho­listák, ha őket az ital, az iszákosság káros hatására fi­gyelmeztetik. Le kell rom­bolni ezt a szemléletet az egyéneknél, de a köztudat­ban is — állapították meg a tanácskozók. A társada­lom valóban nem avatkoz­hat be addig, amíg valaki önmaga, családja károsítása nélkül néhány pohár bort megiszik. Sajnos azonban az ital rabjainak magánéletébe közérdekből sokszor be kell avatkozni, különben az alkoholista és családja előbb-utóbb erköl­csileg és anyagilag romlásba kerül. Az ital rokkantjai­Csehszlovák repülők Damaszkuszban A közelmúltban nyílt meg Csehszlovákia új nemzetközi repülőjárata Prága és Bagdad között. Az utasokat 7— 8000 méter magasan, 650 km átlagsebességgel repülő IL— 18-as repülőgépek szállítják. Képünk Damaszkuszban, az egyik közbeeső állomáson készült Irodalmi estek, viták, szakosztályi munka a megalakult Dél-Magyarországi írócsoport programjában He kw-vzaHUuk egymást! A mai társadalom meg­követeli tagjaitól az egymás iránti tiszteletet. S főleg azt, hogy lehető­leg ne bosszantsuk egymást fölöslegesen olyan dolgokkal, amit egy kis jóakarattal el is lehetne kerülni. Ezek­ből gyűjtöttünk össze egy kis csokrot. A Dugonics utcai tej­ivó rosséul fűtött helyi­ségében csak egy álló fogas van. Kényelmetle­nül, kabátban üldögél­nek itt a vendégek. El is mennek hamarosan. Ugy látszik, ez a cél. A péksüteményt papírszal­véta nélkül adják ki, kérésünkre azt mond­ják, náluk ez nem szo­kás. A Széchenyi téri tej­ivóban a pénztáros ad­ja ki a péksüteményt. Valami • nylonkendővel fogja meg. Ez viszont egyáltalán nem mond­ható higiénikusnak, mert ez nagyon sokszor meg­fordul a kezében. Ezt is a kávé- és a tej­kiadónál kellene ki­adni. Ha már a iejivóknál vagyunk, meg kell mon­dani azt is: helytelen­nek tartjuk, hogy a dél­utáni órákban az ülő­vendégeket zavarják ét­kezésükben, amikor szappanos vízzel sikál­ják az asztalokat. Ilyen nagytakarítást zárás után, vagy nyitás előtt szoktak végezni. Ac Április 4 útján, a Béke Étteremben jól főznek. Ezért sok ebé­det is hordanak el in­nen. Ezzel könnyítenek a háziasszonyok munká­ján. De az nem, helyes, hogy bent, az étterem­ben. ebédidő alatt el­foglalják a helyben fo­gyasztók elöl a helyet és emiatt a kiszolgálás ké­sedelmes. A Magyar írók Szövetsége Dél-Magyarországi Csoportja megalakulásával méginkább megelevenedett az irodalmi élet Szegeden. Bizonyítja ezt többek között a csoport ez évi gazdag munkaterve is, amely elsősorban a szervezeti élet megindításával foglalkozik. Az írócsoport megalakulása után máris kapcsolatot te­remtett a Dél-Magyarorszá­gon lévő különböző írói munkaközösségekkel, többek között a békéscsabaival és a szentesivel. A közeljövő­ben több irodalmi estet ren­dez a csoport, például Oros­házán, Békéscsabán, és két újonnan alakult Sze­ged környéki termelőszö­vetkezetben. Szorosan hozzátartozik a Dél-Magyarországi Irócso­porj szervezetéhez. hogy pózai, költői és kritikai szak­osztályok működésével ma­gához kapcsolja a már is­mert és újabban jelentkező író. költő és kritikus tehet­ségeket. Ez a munka első­sorban az eszmei és esztéti­kai nevelésen alapszik majd, ugyanakkor hivatott a cso­port egységének fejlesztésé­re, az írók valóságismereté­nek elmélyítésére, s nem utolsósorban a munkásosz­tály és a parasztsággal való kapcsolat erősítésére. E munkaközösségekben különös gonddal foglalkoz­nak majd a fiatal írókkal. A Magyar Írók Szövetsé­ge szegedi tagjai és tagje­löltjei mellé új tagjelöltek felvétele is várható már az idén, hiszen a Tiszatáj Kis­könyvtár sorozatban eddig megjelent 17 kötet arról is tanúskodik — különösen 1956 óta —, hogy új. tehetséges fiatal iró­generáció nőtt fel az idő­sebbek mellett Szegeden és környékén. E kötetek íróinak, költőinek többsége már megérett arra, hogy a Magyar Írók Szövet­sége leendő tagjelöltjeit kö­zülük is válogassa. A Magyar írók Szövetsé­ge Dél-Magyarországi Cso­portja munkatervében szere­pel még az írói "műhelymunka* feltételeinek jobb biztosí­tása is, a lehetőségekhez mérten. A szakosztályok keretében pe­dig vitaesteket rendeznek a Tiszatáj Kiskönyvtár sorozat eddig megjelent és idén megjelenő köteteiről. Az író­csoport további feladatául tűzte ki, hogy Szeged testvérvárosainak íróival kapcsolatot teremt. s ezzel megalapozza a köl­csönös látogatásokat is. Ez év március—áprilisa között rendezik meg az ország­nak a felszabadulás óta IcgTégíbb vidéki folyóirata, a Tiszatáj jubiláris ünnep­ségét, megjelenésének 15. évfordu­lója alkalmából. Ezt az év­fordulót nagyszabású irodal­mi est teszi emlékezetessé, amelyen részt vesznek bu­dapesti írók is. ffCijii(/talun holdö(j$átj Ma bemutató a színházban Ma este mutatja be a Sze­gedi Nemzeti Színház Mtl­jutyin Nyugtalan boldog­ság című háromfelvonásos nagyoperettjét Horváth Jó­zsef rendezésében. Vezényel Szalatsy István. A főbb sze­repeket Mére Ottilia,' Bor­dás Dezső, Kátay Endre, L ehóczky Zsuzsa, Lakky József, Marosi Károly, Dé­csy Györgyi, Várady Sza­bolcs, Király Levente, Zá­dori István alakítja. nak, azok gyermekeinek el­tartása legtöbbször a társa­dalom nyakába szakad, ezért kell ezt megelőzni, preven­tív intézkedéssel. Sók szó esett a fiatalok védelméről is. Elmondták a vendéglátóipar vezetői, hogy még sokan viszik 4—5 éves gyermekeiket is este a ven­déglőkbe. Néhány apa, vagy anya durva hangon reagál, ba figyelmeztetik, hogy kisgyermeknek- nincs helye éjszaka a vendéglő­ben. E kérdésnél is olyan közhangulatot kell terem­teni} amely a társadalom rosszallását fejezi ki az ilyen, gyermekük érdekéről elfeledkezett szülőkkel kap­csolatban. Barátok, munka­társak, az asztalszomszédok is figyelmeztessék a vendqg­lőben a papát, a mamát ar­ra, hogy bizony jó lenne a gyereket hazavinni. Lehet, hogy először illetéktelen be­avatkozásnak veszi ezt az érdekelt szülő, de ha ezt minden alkalommal megis­métlik, egyszer csak foga­natja lesz a közvélemény ál­láspontjának. Ugyanakkor adminisztra­tív intézkedést is sürgettek e kérdésben a társadalmi szervek képviselői. Jó lenne, ha a fővárosi mintára, a vá­rosi tanács rendeletet hozna, amelyben megtiltaná a kiskorúak esti tartózkodását a ven­déglőkben. Itt a vendéglátóipar vezetői bejelentették: szigorú utasí­tással tiltották meg a részeg vendégek és a gyermekek kiszolgálását a szegedi ven­déglőkben. Sok esetben nem tetszik ez a rendelkezés egyes szülőknek. Például a Kölcsey utca és a Lenin kör­út sarkán lévő 4-es italbolt­ban vasárnaponként dél­előtt több- szülő, sőt nagy­papa jelenik meg gyermeke társaságában. (Az egyik ilyen nagypapa például mi­séről, a jezsuiták templomá­ból jött.) Ezek a vendégek a társaságukban levő gye­reknek is szeszes italt kér­nek. Amikor a kiszolgáló sze­mélyzet ezt megtagadja, szi­dalmazzák a pénztárost és a csapost. Ezért erélyes társa­dalmi és hatósági fellépést sürgetnek az ilyen lelkiis­meretlen szülők, nagyapák ellen Az ifjúság neveléséről szólva többen szóvá tették, hogy az iskolákban nem beszél­nek eleget az alkohol ká­ros hatásáról, a mértéktelen szeszfogyasz­tás káros következményeiről. Az ankét egyik résztvevője több biológiai tankönyvet nézett át, melyet az általá­nos iskola felsőbb osztályai­ban cs a gimnáziumokban használnak, s ezekben sem­mit sem, vagy keveset talált az alkohol káros biológiai hatásáról, a szertelen italo­zás következményeiről. Társadalmi szervezeteink eredményesen kapcsolódhat­nak az alkoholizmus elleni küzdelembe, ha részt kérnek az egészség­ügyi felvilágosító munká­ból. Szegeden a Vöröskereszt ez évben is több száz egészség­ügyi előadást tart, ezekben mindenütt szó van az italo­zás következményeiről is. Még nagyobb körben kell ezeket az előadásokat elter­jeszteni, népszerűsíteni, szer­vezni. Több társadalmi szervezet képviselője bejelentette a közérdekű tanácskozás vé­geztével, hogy az elhangzott javaslatok közül néhányat megvalósí­tanak. Így a szakszervezetek kép­viselője közölte, hogy több üzemben létrehoznak társa­dalmi bizottságot az alko­holizmus ellen. Javasolják a tanácsnak, alkosson rende­letet, amely megtiltja a fia­' talkorúak tartózkodását este 20 óra után a szegedi ven­déglőkben.

Next

/
Thumbnails
Contents