Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-03 / 29. szám

3 Péntek, 1961. február 3. KGST-bizotlság ülésezik Szófiában Szerdán Szófiában meg­nyílt a KGST mező- és er­dőgazdálkodási állandó bi­zottságának 8. ülése. Az ülé­sen valamennyi tagország képviselteti magát. Megfi­gyelőket küldött a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság. A bizottság megtárgyal egy sor fontos kérdést a KGST tagországok mezőgaz­dasági együttműködésének továbfejlesztésére. (MTI) Csillagászati Múzeum nyílik Százezer tonnával növelik a brikett-termelést Az idén tíz százalókkal nö- gyár kapacitását. Minden vélik a brikettgyártást. A bri- gyárban felújítják a régi be­kett-termelő és széndúsító rendezéseket, vállalat valamennyi üzemét A mezőgazdaság szocialis­fejleszti, hogy százezer ton- átalakulása, a termelő­nával megnövelt évi tervét szövetkezeti parasztság szín­teljesíthesse. Legnagyobb vonalasabb, igényesebb élet­mértékben a nagymányoki módja következtében falun brikettgyár teljesítő képessé- is mind több brikettet vásá­gét fokozzák. rolnak és ezzel fűtik a ta­Négy és fél millió forintos karéktűzhelyeket. A tapasz­beruházással új présgép- talat szerint azonban a je­egységet szerelnek fel, lenlegi szemnagyságú, 50—60 ez egyharmadával növeli a gramm súlyú brikettfajták a gyenge huzatú, szűk tűzterű takaréktűzhelyekben töké­letlenül égnek el, gyenge hőt fejlesztenek, mert nem izzanak át egészen. A válla­lat ezért az idén úgv alakítja a brikett for­máját és súlyát, hogy ked­vezőbb hatásfokkal tüzel­hessék el takaréktűzhe­lyekben is. Az eddigi 50—60 grammos szemnagyságú brikett helyett nagy mennyiségben gyárta­I nak 20—25 grammos, dió­| nagyságú brikettet, amely | nagyobb égési felületet ké­I pez, teljesen átízzik, ezért a jobb hatásfokkal, gazdaságo­san. tökéletesen elég a ta­karéktűzhelyekben. A dió­brikettet a jövő téli fűtési idényre hozzák forgalomba. (MTI Foto — Mikó felv.) A iavasz folyamán új műze um nyílik Budapesten. Az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban bemutatják a ma­gyar csillagászat fejlődését az 1200-as évektől a század­fordulóig. A kiállítás gazdag anyagát régi magyarországi csillagvizsgálók felszereléséből állították össze. Képün­kön ifjú Bartha Lajos, az intézet tudományos munka­társa helyreállítja a készülő múzeum egyik legértéke­sebb darabját: a Fréunhoíer müncheni cég által 1810-os években készített heiioméie rt. Ilyen műszerrel állapítot­ták meg először pontosan a Nap átmérőjét, és a csilla­gok távolságát. Ebből a műszerből csupán négy darab van az eg ész világon Fock Jenő a peresztegi Szabadság Tsz közgyűlésén A növénytermesztésről or­szágosan híres peresztegi Szabadság termelőszövetke­zet csütörtökön tartotta évi zárószámadó közgyűlését, amelyen megielent Fock Je­nő, az MSZMP Politikai Bi­] zottságának tagja, a Közpon­] ti Bizottság titkára. A ter­melőszövetkezet nagy lépest tett előre, mert tiszta va­gyona az elmúlt évinek két­szeresére emelkedett, össz­vagyona eléri a húszmillió forintot. A közgyűlésen felszólalt Fock Jenő is, aki a Közpon­ti Bizottság üdvözletét tol­mácsolta és néhány taná­csot adott a gazdálkodás eredményesebbé tételére. A jó terv a gazdálkodás biztos iránytűje A termelőszövetkezeti ve- vetkezetek termelési tervei- gazdaságok. Ehhez gondost zetők, szakemberek ben központi helyet foglal kodjanak előre a takarmány­legfőbb gondja most az el a kukorica, a burgonya szükségletekről is. Különös je­év végi mérleg, a zárszám- és a napraforgó. A múlt lentősége van annak is, hogy adás és az új esztendei ter- esztendőben különösen a a háztáji tehénállomány — melési tervek elkészítése, napraforgó termesztését ha- mely ma még lényegesen Néhány helyen — mint a nyagoltuk el. Emiatt érze- nagyobb, mint a közös — gyálaréti Komszomol Tsz- keny veszteség érte az or- borjúszaporulatát is felne­ben, vagy a baktói Felszaba- szagot és a szövetkezeti gaz- véljék. Ha a háztáji gazda­dúlás Tsz-ben — többé-ke- dákat is. Kormányunk tö- ságban erre nincs meg a le­vésbé már el is készültek ez- rekvése, hogy ez évben a hetőség, akkor helyes, ha a zel a fontos feladattal. A napraforgó vetésterületeket vezetőség már előre megal­munka nagyobb része azon- megkétszerezzük. Naprafor- lapszik a gazdával, hogy <t ban még hátra van, éppen gót még a legrosszabb szán- tsz a választás után megve­ezért helyes, ha tisztázunk tóföldi talajokon is érdemes szi a borjút, néhány elvi és gyakorlati termeszteni. Csongrád me- mTa£,von fontos hogy a kérdést a termelőszövetke- gyében például a leggyen- |W termelési te'rv ég a költségvetés reális, összehangolt legyen. Jól meg Mrg ssiint a lemaradás a Szegedi Kenderfonógyár valamennyi osztályán ötéves tervünk első évét a dást. A gombolyítót például ben elsősorban rájuk kell és takarékosság, a munka jobb nem látták el megfelelően lehet számítani. Nagy gya­megszervezésének jegyében anyaggal. Ez idő alatt a korlátúk, szaktudásuk sok­kezdtük. A legtöbb üzemben gombolvító munkaigényes sok segítséget ad a tervtel­már az elmúlt év végén is- kisgombolyagot készített ex- jesítéshez Hogy milyen mertették a dolgozókkal az portra. Ezzel is magyaráz- hasznosak eredményesek 1961-es ev legfontosabb ható a mennyisegi kieses. A ' ' tervszámait. A vállalat veze- simítok arra hivatkoztak, loltak ezek a megbeszelesek, tói igyekeztek a lehető leg- hogy rossz minőségű fona- mi sem bizonyítja jobban: jobb munkafeltételeket biz- lat kaptak a ccrnázóból. valamennyi osztály megszün­tpsítani az új év kezdete- Hasonló megbeszélést tar- teUe iemaradását teljesítette kor. Az üzemek pártszerve- tottak a másik negy alap- , _ . zetei is mindent megtettek szervezetben is. A négyes az oteves terv els(3 honap­annak érdekében, hogy si- alapszervezethez tartozó ki- jának tervét, kerrel induljon az ötéves váló szakmunkások — a szá- H. Zs. terv. Felvilágosító-, nevelő- raz- és vizesfonó, a háló­munkával mozgósították a gyáriak — a tanácskozáson dolgozókat a nagy cél érde- vállalták, hogy a gyengébb kében. A Szegedi Kender- fonónőket egy-egy jól dot­fonógyár pártbizottsága nem- gozó patronálja. Megtanít­csak az ötéves terv indulá- ják őket a legjobb munká­sánál bábáskodott, hanem fogásokra, igyekeznek a le­azóta is szinte a nap min- maradókat "felhozni*. Egyé'o­űen percében ellenőrzi a ter- ként a vizesfonó dolgozói is melést, és ahol probléba adósak maradtak a megbe­van, azonnal ségít. szélésig 30 ezer kilométer A gyár öt pártalapszervezete hosszú fonállal. A szakma üzemrészenként hívta össze legjobbjai vállalták, hogy a szakma legjobbjait. Ismer- ezt a lemaradást rövidesen tették az 1961. évi feladató- megszüntetik. Hegedűs Má­kat és megvalósításához se- ria kormánykitüntetett fo­gítségüket kérték. A tanács- nónő kérte, hogy gvakrab­kozásokon egy sor hasznos ban tartsanak hasonló meg­javaslat született. beszéléseket, mert így kö­A hármas alapszervezet — zösen igen sok problémát ehhez a gömbölyítő, a cér- tudnának megoldani, názó, a simító, a raktár és A javítóműhely megbe­szállító osztály tartozik — szélesén az üzem karban­megbeszélésén 25 kiváló dol- tartói arról tanácskoztak, gozó, s pártonkívüli jelent hogyan lehetne a gépállások meg. Vattai István tech- idejét minimálisra csökken­nikus ismertette röviden az teni. A műhely dolgozói ta­osztályok 1961-es tervét, nulmányozták a gépeken majd a terv első 15 napjá- leggyakrabban előforduló hi­nak tapasztalatairól beszélt, búkat, s olyan alkatrésze­Ez idő alatt egyedül a cér- ket készítettek elő, melyek názó teljesítette tervét. A segítségével gyorsan, igen gombolvító hárem vagon rövid idő alatt kijavíthat­áruval lemaradt, a simítok- ják az előforduló hibákat, nál pedig hatezer kilométer Nem kampány a tanács­hosszú fonál a lemaradás, kozás a szakma legjobbjai­A tanácskozáson tisztázó- val a Szegedi Kenderfonó­dott, mi okozta a lemara- gyárban. Hiszen a termelés­zeti üzemtervek, költségve- gébb földek is megadják tési tervek elkészítésével holdanként az átlag 7—8 kapcsolatban. mázsás napraforgótermést. Korábbi tapasztalatok iga- Az uj árak szennt a ma- tósé ink vannak az ez év_ zolják: jó zárszámadást csak zsánkenti ar 350-400 fonnt re rendelkezésünkre áuó akkor készíthetünk, ha ez a kozott valtakozik. Ehhez jon agi eszközök és tapasz­munka egybeesik a múlt évi még legalább 100 mázsa le- talataink felhasználásával az termelési, gazdálkodási ter- szalhtasa után a 20 forint óruterme)éS) értékesítés nö­vek alapos értékelésével. S nagyüzemi felár. velésére az egyes termelési a vezetők és a gazdák is vi- . Az osz. kedvezőtlenido- ágakban Az egés2 dal. lúgosán látják: minek kö- Jaras miatt tsz-eink enye- kodás menetét eltorzító po­szönhetők az eredmények, geaen kevesebb buzat, ro- mik gazdasági hibák ke_ tavaly hol csúsztak hibák a not, árpát vetettek mint letkezhetnek abból, ha fel­számításokba? Ezekből a ta- mas esztendőben. Tehát ga- ságosan magasan vaev eU pasztalatokból okvetlen le bonatermesztésünkben mar lepkezlöle„. ]azá ' tervezzük kell vonnunk a helyes kö- eleve jelentős terméskiesés ™g ter^ vetkezieleseket. mutatkozik. Ezt a —- ^^^'"tervszá! A termelési terv és a be- 'SS^v* n:ok nem ösztönzik az el­vétel-kiadási költségvetés a H - KuKonca bereket a munka jobb meg_ tsz egész esztendei gazdái- va ke" Pótolnunk. S az szervezésére é k tüké. kodási, termelési tevékeny- kesébb kihasználására, a tefv' leaafább olvan fonJs ^ ha b~k növelésére, mert a terv legalabb olyan fontos, - csücskös. fél- terven felüli prémiumot kü­mint a hajósnak az iránytű. ' . .. V , " " 77. ... .. ,, ... , Enélkül a munka közben !"ee.so területeken babvetést lonosebb torekves nelkul is felmerülő számtalan problé- 1S A vfzn'\ . .. . .. elérhetik. De éppen ilyen ma között eltévednének a .. Az, állattenyésztésben Ú fcá jó munkával áu_ gazdák. & a rossz terv miatt üzemterveinknek b.ztos.tan. elérbetőnél naevobb fi. keletkezett gazdasági káró kel1' hogy a sereR- es alta- san eiernetonel nagyobb lio­kat súlyos erkölcsi, politikai lábon az állathizlalás te- zamokat, állathizlalási ered­károk is tetézhetik. A mos- nyesztes területen bekovet- ményeket megalapozatlanul tani tervek kidolgozásánál kezett múlt évi egészséges a tervbe iktatni és az ebből többek között alapvető kö- fejlődés üteme tovább foko- „származó* jövedelmet szét­véíSi^S'ést £l ^/^-ben rnegközelí- osztasra megtervezni. A rásbeli tsz-ek gyakran el- toen ketszerannyi hízott ser- gazdák — egyébként jogo­mulasztották korábban), hogy tés felvásárlását tervezi nép- san — a terv alapján szá­okosan, több évre előre gazdaságunk a szövetkeze- mítanak a jövedelemre. Csak meghatározzuk az üzem fő tekből mint amennyit tavaly utólag derül ki a rossz ter­termelesi irányát. Ez képez- ' fT. . .. uioidg uciui KI A rossz ter ze egész tervező munkánk sz tak a kozos gazda- vezés — mint tavaly a ru­gerincét. Ez a kérdés mind ságok. Emellett azt is el kell zsaj Napsugár és a Győztes a termelő erők ésszerű ki- érnünk, hogy az esztendő Tsz-ek esetében is — abból, ^"termeléri.'tchntóai't 3 ^f^' ^ 8 ^ beVÓte1' 3ÖVe" üzemszervezési feltételek ér- many 1S mintegy megketsie- delem kisebb a tervezelt­vényesülése szempontjából rezödjék. Csak így biztosit- n(4i Ez csalódást eredmc­fontos. hatjuk, hogy a következő nyez> s gyakran oka a túl­A szövetkezet termelési években zavartalanul fejlöd- előlegezéseknek is. programjának össz- jön gazdaságaink hizlalási . , ... hangban kell lennie a tevékenysége A t6I'V an"yit ef' ameny" népgazdaság igényeivel. A nyit végre is hajtanak ab­városi és járási tanácsok ve- ]%] agyobb figyelmet kell bó) A jó teljesítésnek azon­zetöi, de maguk a szövetke- i\ fordítanunk a szarvas- néhánv nélkülözhe­zetek igazgatóságai is jól marhatenyésztésben a ba" van n®hany nélkülözne tudják, mit vár tőlük a tejtermelésre, ezzel kapcso- tetlen elofeltetele. Minden közfogyasztás, a kereskede- latban a fejősteheneknek a lényeges tervezési kérdést lem, s hogy milyen anyagi saíát tenyé$zanyagból való meg keU beszélni a gaz­eszközök, lehetőségek állnak szapontasára. A szegedi és Fiavelembe kell ven­rendelkezésükre a feladatok a járásbeli tsz-ek szinte egy- dakka1' Figyelembe kell ven végrehajtásához. Azok a ségesen példázzák: míg a n. az emberek javaslatait főbb állati és növényi cikk- baromfi húsáru termelésben A már kész tervet nagyon féleségek képezzék a gazda- >een jelentős sikereket ér- aiaposan vitassa meg a köz­ság fő termelési irányát, me- tek el tavaly, addig semmi ... „ npmrsak azé..t lyek az adott területen a figyelemre méltó változás g ul^s/ Ez nemcsak azeit leggazdaságosabban, a leg- sem mutatkozott a tojáster- alapkövetelmény, mert a ta­nagyobb haszonnal termeszt- melés növekedésében, holott gok a szövetkezet gazdái, hetők. Egyáltalán nem he- szaz" meS százféle lehetőség Hogyan valósulhatna meg a lyeselnj való dolog, hogy kínaija magát ezen a té­egyes tsz-ekben nemritkán ren. 35—40 növénvféle termeié- A tsz-ek magától értető­sével is foglalkoznak. dően csak a közös terüle­terv, ha éppen azok nem tudják, mit kell tenni a végrehajtás érdekében, akik­A.Jif™ tlU éR általában tekre kés2Íthetnek tervet. re az leginkább tartozik? a kötött talajon dolgozó szü­Mégis a tervezés közben egy Döntő még az is, hogy Uj típusú hóeke j meg arról, hogy a gazdálko­dásban a közös és a háztáji ; tazdaság egységes egészet ilkot. A kettő egymást köl­csönösen kisegíti. Például a szövetkezet adhat a háztáji állatok számára takarmányt, azok pedig fiatal tenyészjó­szágokkal, hízóanyaggal »táp­Ezen a télen új típusú, praktikus és nagy teljesítmé­nyű hóekék jelentek meg a Szovjetunió közlekedési útjain. Ezek minden eddig alkalmazott ilyen gépnél tökéleteseb­bek, mert nemcsak arra képesek, hogy az úttest valamely részére dúrják a havat, hanem teljesen letakarítják az út­testet. A jármű elején egy hógyüjtö helyezkedik el, amely összefüggésben van a gép elszívó berendezésével. Ez az elszívó egy csövön át az úttestről több méter távolságra j mészetes lehetőségeik alap- legfontosabb feltétele. dobja a havat. ján oldják meg a háztáji Csépi József pillanatra se feledkezhetünk gazdák előre lássák: anya* gilag mennyire érdekeltek a tervek teljesítésében. Ezért helyes, ha az új tervben már az is benne van, mi­lyen premizálási módszerek­kel ösztönzik az embereket a kívánt hozamok elérésére. G ondolni kell arra is, hogy az év folyamán lehetőleg rendszere­lalhatjak* a szövetkezetet, sen tudjanak a tsz-ek elő­Tehát most az üzemi terveli legeket fizetni. Helyes, ha készítésénél bátran alapoz- tervszerűen nagyobb pénz­zunk a két szektor jó kap- bsszeget . tartaiékolUnk a , A. , . J v munkacsúcsok idejere, ami­csolatara, a háztáji gazda- kor az embereknek különó­ságokból kínálkozó lehetősé- sen szükségük van a pénzre, gekre. Közismert dolog, Ezekben a hetekben sok hogy a tsz-ek ma még első- ú,j _szövetkezet is elkészíti , , első termelesi tervét a iá­sorban azért nem tudnak rásban. A tegnapi egyéni annyi húsárut, tejet adni a gazdáknak úgyszólván még népgazdaságnak, mert még semmi tapasztalatuk sincs kevés a férőhely. A tervké- ®bben-.a bonvolult "lunká­... ,, ban- ®PP ezért az új szö­szitesnel meg kell talalm a vetkezetek igazgatóságainak, módját annak, hogy amit gazdáinak kétszeresen aján­ma még átmeneti nehézsé- lott: együttesen tevékeny­gek miatt az állattenyésztés kedjfnek az előiránvzatok . „. „ . . . , . . meghatarozasában. A terv­teren nem tudnak megoldani ben elhatározott feladatok a kozos gazdasagok, azt ter- megvalósításának ez az egyik

Next

/
Thumbnails
Contents